Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-10 / 135. szám

1994. június 10., péntek MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Itt a penészgomba spóra! Lélegezni kell - de az iga­zán szerencsés az lenne, ha or­runk meg is szűrné a beszip­pantott levegőt. Amíg ugyanis ez nem történik meg, addig sokan kénytelenek belélegezni a parlagfű pollenjét, ami vi­szont makacs allergiát okoz a lakosság jelentős részének. Szekszárdon is gondot jelent a szálldosó virágpor, s hogy a baj ne járjon egyedül, új kóro­kozóként itt van a penész­gomba spórája is. Méghozzá olyan mértékben, hogy reggel a rádió is foglalkozott ezzel a kérdéssel. — Valóban ilyen tragikus a megyeszékhelyen a helyzet? - kérdeztük az ÁNTSZ ületéke- sét, Szintainé Dobrádi Júlia biológust. — Valóban, én is hallottam a rádióban az egyébként évek óta rendre visszatérő informá­ciót, mely szerint errefelé a megengedettnél magasabbak a gomba-elemek, mint másutt. Sok ember, főleg kisgyerek al­lergiás ezekre a spórákra, me­lyek légúti megbetegedéseket, így súlyosabb esetben asztmát okozhatnak. — Miként lehet egyáltalán védekezni ön szerint a gomba-spórák ellen? — Azt mondanám, hogy kellene védekezni. Annak rendje s módja szerint, folya­matosan kellene faszáim, s el­takarítani, elégetni az avart. — Ezt az igényt csak feltételes módban lehet megfogalmazni? — Nézze, elég kimenni a határba. Borzalmas mennyi­ségű a parlag. S most éppen jön a fű-allergia és a par­lagfű-allergia. Ez utóbbi egyébként nem nálunk, ha­nem Paks környékén a legna­gyobb arányú. -szá­Fog-technika A FOKESZ, azaz a Fogá­szati Kereskedők Szövetsége rendezte tegnap azt a vándor- kiállítást Szekszárdon, mely­nek a Művészetek Háza adott otthont. Nyolc cég kínálta csúcstechnikáját, s az eszkö­zöket nemcsak kipróbálni le­hetett, hanem megvásárolni is. Sokan így is tettek, hiszen ez alkalommal nem úgy fizetett a kedves vevő, mint akinek a fogát húzzák. Már csak azért sem, mert mindenki árked­vezményben részesült... -szá- Fotó: Ótós Réka Mondja kérem, vannak még úttörők? Tolna megyében maroknyi úttörőcsapat működik, köztük az egyik legnagyobb lét­számmal a magyarkeszi csa­pat, 128 tagja van. A község­ben az úttörő mozgalomnak nincs „alternatívája", az ek­ként szóba jöhető cserkész- csapat nem alakult meg, vagy az erre irányuló erőfeszítés nem járt sikerrel. A legjobb út­törőmunkát végző magyarke­szi gyerekek részt vettek má­jus 28-án a 1989-ben megújult szövetség nagyszabású szüle­tésnapi összejövetelén. Az idők változását mutatja, talán ha tíz úttörő viselt nyakken­dőt az egykori úttörőfőváros­ban Csülebércen. A mozga­lom utóbbi éveiről, jövőjéről a magyarkeszi csapat vezetőjé­vel, Turbókné Kovács Erzsé­bettel beszélgettünk. — Hogyan tekintenek vissza az elmúlt négy évre? — Az az igazság, hogy csöndesen meghúztuk ma­gunkat, dolgoztunk ugyan­úgy, mint előtte. Nálunk min­dig az volt, hogy az egysíkú „űttörős" programok helyett minél több délutáni és hétvégi elfoglaltságot, kirándulást, ve­télkedőt szervezzünk. — Mi maradt az úttörőből '89 után? — A változás abban lát­szott, hogy megszüntették az avatásokat, a felvonulásokat, ahol mindenhez mereven ra­gaszkodni kellett és egy könnyedebb valami alakult ki, ezt láttam Csillebércen is. A cserkészetben sok minden kö­tődik a valláshoz, nálunk ilyen kötődés nincsen. Én úgy gondolom, hogy akkor érzi magát jól a gyerek, ha prog­ramokat, kirándulásokat szervezünk neki és együtt tud lenni társaival, minél több él­ményt szerez. — A politikai hangulat nem kedvezett az úttörőmozgalomnak. — Ez így van, mi azért az önkormányzattól kaptunk támogatást. De országos szin­ten, ha azt nézem, hogy a cserkészek mennyivel többet kaptak, ilyen székházat, olyan székházat, kisebb létszámra sokkal több állami támogatást kaptak, mint mi. Valahol nem értékelték igazán magasabb szinten, hogy az úttörő tovább működött. Amikor vásárol­tam valamit a gyerekeknek és megkérdezték, hogy mit írja­nak a számlára, mondtam: a magyarkeszi úttörőcsapatnak vásárolok, szabályosan kirö­högtek, mondván, hogy nincs már úttörő. Nekem akarták bebizonyítani, hogy megszűn­tek az úttörőcsapatok. Igen is voltak, de sokan kiszálltak be­lőle. Megszűntették az úttörők saját pénztárát, az iskolának kellett átadni, az iskolának vi­szont nincs olyan költségve­tése, hogy finanszírozni tudja, ha a gyerekeket elvisszük ki­rándulni. Amikor a tolnané- medi vetélkedőre mentünk busszal, a nagyszokolyi kol­léga a saját autójával vitte a gyerekeket, meg az önkor­mányzati kocsival. — Miből él egy úttörőcsapat? — Ötven forintos tagdíjat fizetnek a szülők, 7000 forint állami támogatásban részesü­lünk és 43 ezer forintot kap­tunk az önkormányzattól. — Várnak valami változást attól, hogy baloldali többségű kormány alakul? — Én nem várok változá­sokat, de a szememet meg­ütötte Csillebércen, hogy nagy transzparenseken szerepelt a Szocialisták a Gyermekekért Alapítvány. Én régen sem lát­tam nagy jelentőségét annak, hogy az MSZMP volt hatal­mon és attól nekünk a csapa­toknak közvetlenül jobb lett volna.-tf­Zeneiskola Nagymányokon Zenész ígéretek vagy más­képpen szólva ígéretes zenész­jelöltek mutatkoztak be Nagymányokon, ahol a na­pokban tartották meg a helyi zeneiskolások növendék- hangversenyét. A hír hallatán csak elismeréssel lehet szólni arról a kezdeményezésről, hogy a nagyközségben - ki­válva a bonyhádi fiók zeneis­kolából - a megyében máso­dikként alapítottak helyben önálló zeneiskolát a II. Rá­kóczi Ferenc Általános Iskola kebelén belül. A Brenner György iskolaigazgató által felkarolt és támogatott kép­zést tavaly ősszel indították fafúvós, rézfúvós, zongora, valamint szolfézs szakkal és remény van arra, hogy a nagyközség, ami hosszú idő­kig a sváb régió egyik megha­tározó zenei központja volt, a beállt szünet után ismét sze­repet vállal. Pecze István, a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola igaz­gatóhelyettese az említett nö­vendékhangverseny után azt nyilatkozta munkatársunk­nak, hogy örömmel tölti el a tény, hogy Nagymányok visz- sza akarja magának szerezni a régebbi helyét, szerepét a ré­gió zenei életében, a sváb ha­gyományőrzésben. Kifejezte abbéli reményét, hogy a zene­iskola útja a fúvószenekar felé visz. Bizakodásának adott hangot mondván, e nemes cél­lal - az elvégzett, illetve el­végzendő munkához - elvár­ható az önkormányzat, vala­mint a vállalkozók támoga­tása. Az igazgatóhelyettes az általa legjobbnak ítélt növen­déknek, Stallenberger Kata­linnak - klarinéttal és zongo­rán is magas színvonalon ját­szott - a Szekszárdi Jazz Mise CD-lemezét adta át.-él­Piaci sztori Helyszín: egyik megyebéli város piaca. Az egyik standnál egy hölgy ácsorog hosszú per­cek óta, s fixírozza az árut. A „cégtulajdonos", jóképű, ma­gas fiatalember, udvariasan megkérdezi: segíthetek, asz- szonyom? A hölgy zavartan rázza a fejét, s gyorsan odébb lép néhányat. Kisvártatva visszasomfordál, arcát pír önti el, körülnéz, s zavartan hebegi a fiatalembernek: hát, izé, szóval ő melltartót venne, de hogyan is kérje, egy férfitól, talán ha egy hölgy lenne itt, akkor ugye... A fiatalember elmosolyodik a bajusza alatt, aztán „mindent a vevőért" jel­igével megkéri a büfés kis­lányt, ugyan ugorna be he­lyette egy kis időre. Az üzlet megköttetik, mindenki elége­dett, a fiatalember pedig oda­súgja alkalmi helyettesének: hát még ha tudná a hölgy, hogy tampont is árulok! - v ­HÍREK A MEGYÉBŐL Utazik a megyei önkormányzat Tolna megye önkormányzata június 16-án, azaz csütörtö­kön reggel romániai látoga­tásra indul. A vasárnapig tartó program keretében a közgyűlés tagjai - Priger Jó­zsef elnök vezetésével - az erdélyi Fehér (Álba) megye meghívásának tesznek ele­get. A két fél a már korábban aláírt megállapodás után megerősíti a két régió közötti partnerkapcsolatot. I. Országos Színesnyomat Grafikai Kiállítás Ezt az elnevezést viseli az a tárlat, mely Szekszárd Város Önkormányzata, a Magyar Grafikusművészek Szövet­sége, a Magyar Grafikáért Alapítvány, valamint a szek­szárdi Művészetek Háza kö­zös rendezésében nyílik az utóbbi intézmény aulájában. Az alkotások ünnepélyes bemutatása június 11-én, azaz szombaton délelőtt 11 órakor lesz. Méltató beszédet mond Sinkovits Péter művé­szettörténész, az Új Művé­szet című folyóirat főszer­kesztője. Zongorán közre­működik: Lányi Péter. A kiál­lítás szeptember 5-ig, na­ponta 10 órától 18 óráig te­kinthető meg. Polgármesterek találkozója Pörböly ad otthont június 14-én, azaz kedden délelőtt 10 órakor a faluházban annak a találkozónak, melyre a te­lepülés körzetének tizenkét polgármestere kapott meghí­vást. A rendes nyári szabad­ság előtti összejövetelen a résztvevők - számos aktuali­tás mellett - mindenekelőtt a közös vízmű kérdésében folytatnak megbeszélést. Nyugdíjasok, figyelem! A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége jú­nius 13-án, azaz hétfőn reg­gel 8 órától déli 12 óráig ked­vezményes vásárt tart a Hu­nyadi utca 4. szám alatti székházban. A tagsági iga­zolványukat felmutató nyug­díjasok füstölthús-készítmé­nyek és konzervek közül vá­logathatnak. Várdomb: címer és zászló A várdombi önkormányzat június 10-én, azaz ma, pénte­ken 18 órai kezdettel tartja ülését a községházán. Napi­renden többek között a tele­pülés címerének és zászlajá­nak a megtervezése és elfo­gadása szerepel. Könyvtári nyitva tartás A Tolna Megyei Könyvtár június 13-tól hétfőtől csütör­tökig 9 és 18 óra között, pén­teken 13 és 18 óra között, szombaton reggel 9-től dél­után 13 óráig várja olvasóit. Egy díjmentesen kölcsönözhető gép Fogyasztásvizsgáló a DÉDÁSZ Rt.-től Ha az autójáról beszél va­laki, akkor bizonyos, hogy megemlíti azt, mennyit is fo­gyaszt száz kilométeren. A mindennapjaink komfortját biztosító villamos energia ese­tében is ugyanilyen lényeges lehet, hogy egy bizonyos gép, például háztartási masina mennyi áramot fogyaszt meg­határozott idő alatt. Napjaink szinte nélkülözhe­tetlen eszközei az elektromos berendezések. Ezért is olyan nagy jelentőségű, hogy a Dél-dunántúli Áramszolgál­tató Rt. egy olyan kézi fo­gyasztásvizsgáló készüléket állított üzembe, amivel lemér­hető, hogy az egyes elektro­mos gépek mennyi áramot vesznek fel a hálózatból. A ké­szüléket Keller József, a Dél-dunántúli Áramszolgál­tató Rt. Üzemigazgatósága Szekszárdi Kirendeltségének munkatársa mutatta be. — A mérőberendezés alig egy hónapja érkezett a vállal­tunkhoz. Nagyon egyszerűen működik, csak be kell dugni a hálózati dugaljba és a műsze­ren található digitális kijelző­ről könnyűszerrel le lehet ol­vasni a különböző fogyasztási értékeket. A kisméretű szer­kezet többek között a hálózati terhelést, a használati idő alatt fizetendő összeget és a háló­zati feszültséget is kijelzi - mondta a fogyasztói iroda ve­zetője. — Hogyan lehet a készülékhez hozzájutni? — Szekszárdon, a DÉ­DÁSZ Rt. fogyasztói irodában bárki kikölcsönözheti, maxi­mum egy hétre. Ez az idő ele­gendő a háztartási gépek „fel­ülvizsgálatára". A mérőkészü­lék segítségével az is megtud­hatjuk, hogy mennyi pén­zünkbe kerül, ha bekapcsoljuk a hajszárítót, a porszívót, vagy a vasalót - mondta Keller Jó­zsef. A fogyasztóvizsgáló beren­dezés tehát díjmentesen köl­csönözhető a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. fogyasz­tói irodájában, Szekszárdon. garay Tolna megyei diákok az OKTV-n Oklevelet 36-an kaptak Az 1993/94-es tanév Orszá­gos Középiskolai Tanulmányi Versenyének (OKTV) díjait Biszterszky Elemér, a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­térium államtitkára adta át. Húsz tantárgy 26 kategóriájá­nak első három helyezettje kapott pénzjutalmat és okle­velet. Kategóriánként az első három helyezett a választott tárgyból felvétel nélkül tanul­hat tovább. Szőkébb pátriánk középis­kolásai is megállták a helyü­ket az OKTV-n, ezt bizonyítja az a 36 oklevél, melyet a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet ál­lított ki - a matematika, fizika, kémia és biológia tantárgyak­ban elért eredmények alapján - a diákoknak. KÁRPÓTLÁS E fl mámmn WWMTI r -■'* 9 j» «*-c<\v»AU** KíÖy Hír -HHiüHI -•.w:'/-«« 5* af V'-iOriínA MK.etc«* a VpJ.'íí'ííL’ ff.,/ (*% * - 5. s CZ> —<_“*> t>cWca:<.\í»A • Mi lesz a forinttal? Teljesíthető-e a kárpótlás? Új képviselők: milyen múlttal? Nyer-e a foci az idei VB-n? ...egyszerűen minden

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom