Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-01 / 127. szám

1994. június 1., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Jó, ha tudja Az új bejelentési kötelezettségről Az 1994. január 1-jétől életbe lépett jogszabály-módosítás a hatályba lépést követően létrejött vállalkozásokra ír elő köte­lezettséget, mely szerint az igazolvány kiadásáért beadott, il­letőleg a cégbejegyzés iránt előterjesztett kérelemnyomtat­ványt előzetesen az adóhatóságnál kell bemutatni, a törvény- módosítás átmeneti szabálya a már vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozókat 1994. június 30-ig terjedő ha­táridővel kötelezi, hogy adószámukat a vállalkozói igazol­ványt kiállító önkormányzat jegyzőjével jegyeztessék be az igazolványba. A cégbejegyzéshez kötött vállalkozások esetében az adószámot ugyanezen idő­pontig az állami adóhatóság küldi meg a cégnyilvántartást vezető cégbíróságnak. A bejegyzés megváltozott szabályai a bejelentendő ada­tok körét is kibővítik. Az ed­digiekhez képest nemcsak a képviselő nevét kell az adóha­tóság tudomására hozni, ha­nem a vezető tisztségviselők nevét és lakóhelyét is. Az ügyvezető(k), igázgató szemé­lyi adatait ezért kell a törvény alapján nyilvántartania az adóhatóságnak, hogy érvé­nyesíteni tudja a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezését. Eszerint kizárja magát a gazdasági társaságnál a tisztségviselés lehetőségéből az, aki olyan cégnél töltött be ilyen tisztséget a felszámolást megelőző két évben legalább egy éven át, amelynek a fel­számolása után kiegyenlítet­len köztartozása maradt hátra. Ezt a szankció értékű rendel­kezést első alkalommal az 1995. január 1-jét követően el­rendelt felszámolások eseté­ben lehet alkalmazni. Ahhoz, hogy a törvényben előírt - kapcsolt vállalkozások bejelentésére vonatkozó szabály érvényesítését az adóhatóság ellenőrizhesse, szükségesé vált a társaság tu­lajdonosainak teljeskörű nyil­vántartásba vétele is. Fontos kivétel, hogy a tulaj­donosok adatainak bejelentése alól csak a részvénytársaságok mentesülnek. A tisztségvise­lőkre vonatkozó adatoknak úgynevezett adatkiegészítés­ként történő bejelentésére (pótlására) a törvény a hatály­balépést megelőzően már be­jelentkezett vállalkozások ese­tében - a kötelezettség teljesí­téséig megtörtént vállalkozá­sokra is figyelemmel - 1994. június 30-ig türelmi időt ad. Dr. Fischer Sándor KISOSZ megyei szervezete flÉtÜMl A vagyonügynökség vagyonmérlege Az Állami Vagyonügy­nökséghez tartozó vállala­tok 1992. évi mérlege alap­ján a vagyonügynökségnél elkészítették a szervezet vagyonáról szóló mérleget. Az 1993. év alatt 956 milli­árd forintról 605 milliárd forintra csökkent az ÁVÜ-höz tartozó állami vagyon - társasági vagyon, állami vállalati vagyon, el­vont állami vállalati va­gyon - könyv szerinti ér­téke. A még privatizálható vagyon könyv szerinti ér­téke pedig megközelíti a 450 milliárd forintot, ami az eddigi tapasztalatok szerint várhatóan 50 és 60 százalék körüli árfolyamon kel majd el. A cégek tavalyi gazdálkodásáról ugyan pontos számadatok még nem állnak az ÁVÜ ren­delkezésére, ám az előzetes gazdálkodási adatok sze­rint tavaly az ÁVÜ-höz tar­tozó szervezeteknek saját gazdálkodásukból 53 mil­liárd forint, a felszámolá­sok miatt pedig további 20 milliárd forint vagyon­vesztés következett be. A társaságoknak 1992-höz képest 40 százalékkal csökkent a vesztesége. A tavalyi évben az ÁVÜ bevételei elérték a 78 milli­árd forintot, amiből 43 mil­liárd forint volt a készpén­zes bevétel nagysága. A privatizációs költségekre tavaly 4,29 milliárd forin­tot, garanciális célokra 5,65 milliárd forintot, vagyon­kezelésre pedig 360 millió forintot fordított a vagyo­nügynökség. Ä Magyar Könyvvizs­gáló Kamara tanácsa alap­ján elkészített mérleg sze­rint az ÁVÜ-höz tartozó társasági vagyon 1993. év elején 561 milliárd forint volt, ami év végére 372 mil­liárd forintra csökkent. A vagyon apadása elsősor­ban az értékesítésből, alap­tőkecsökkentésből, felszá­molásból és végelszámo­lásból származik és ide tar­tozik az ÁVÜ 263 milliárd forint nagyságú vagyoná­tadása is. Ez utóbbi szinte csaknem egészében az ÁV Rt.-nek átadott gázszolgál­tató cégek vagyonát tar­talmazza. Az állami válla­lati vagyon egy év alatt 387 milliárd forintról 212 milli­árd forintra csökkent. Ez alatt az idő alatt 171-ről 269-re emelkedett a fel­számolás alatt álló állami vállalatok száma, a végel­számolás alatt állóké pedig 7-ről 100-ra növekedett. A kamara készen áll A kamarákról elfogadott törvény szerint a megyei fő­jegyzők kezdeményezésére összehívott gyűléseken a he­lyi és országos gazdasági ér­dekképviseleti szervezetek megválasztották az ipari és kereskedelmi, az agrár és kézműves kamarák ideigle­nes szervezőbizottságait. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezetőjét Rostás Ilonát - aki immár a szervezet tizenegy tagú me­gyei bizottságának elnöke is egyben - elvégzendő felada­taikról, lehetőségeikről kér­deztük.- A kamarai törvény értelmé­ben megalakult megyei bizott­ságnak mi az elsődleges feladata?- Az előkészítő bizottság legfőbb tennivalója a megye összes gazdálkodó szerveze­tének, és egyéni vállalkozójá­nak regisztrálása, ám ezt a fel­adatot nem kizárólag mi vé­gezzük, hanem a agrár és kézműves kamarák megala­kult bizottságai is.- Miért van erre szükség?- A száz éve alakult kama­rák a negyvenes években szűntek meg, majd a nyolcva­nas években éledezni kezdtek. Az akkor újjáalakult szerveze­tek egyesületekként működ­tek, önkéntes tagsággal, ám az alakulófélben lévő piacgazda­ság már egy német típusú kamarai rendszer létrehozását sürgette. Ennek kezdete az összeírás, majd ezt a regiszt­rált gazdálkodó szervezetek, és vállalkozók besorolása kö­veti a három kamara valame­lyikébe. Ezúttal tehát a törvé­nyi rendelkezés értelmében kötelező jellegű lesz a kamarai tagság.- Az Önök kamarájának eddig hány tagja volt, s mire számít­hatnak majd októbert követően?- A Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara jelenleg nyolcvan körüli taglétszám­mal működik, ám az össze­írást követően ez a szám sok­szorosára emelkedik.- Ha a besorolás megtörténik, milyen feladat vár majd a három kamarára?- A kamarákon belül vá­lasztási osztályok alakulnak, akik küldötteket delegálnak majd a kamarák alakuló köz­gyűlésére, hiszen a három szervezet külön-külön fog működni, akár a többi megyé­ben. A küldötteket október 31-ig kell megválasztani, de­cemberben pedig az országos kamara is megalakul.- A kamarák működésének célja mennyiben más, mint a szakszervezeteké?- A szakszervezetekkel el­lentétben mi nem a munkavál­lalókat, hanem a munkáltató­kat képviseljük, s nem az ér­dekképviselet ellátása lesz a célunk, hanem a gazdálkodás, és a kereskedelem fejlesztése.- Milyen esélye lehet a célnak hatékonyan megfelelni majdan az új kamarai rendszernek?- Naivitás volna azt hinni, hogy a megalakulást követően azonnal a mintaértékű nyu­gati kamarai rendszerekhez hasonló hatékonysággal tu­dunk majd dolgozni. Minden­esetre a megszületett tör­vénnyel lehetőséget kaptunk, amivel élni kell. Bizonyára kezdetben csetlünk-botlunk majd, és el kell telnie néhány esztendőnek ahhoz, hogy a Nyugat-Európa több országá­ban klasszikusan működő rendszerekhez hasonlóan, mi is el tudjuk majd látni felvál­lalt szerepünket.- Mennyiben biztosítottak a törvényi rendelkezés végrehajtá­sához szükséges feltételek?- Pillanatnyilag az elvég­zendő munka anyagi feltételei még nem biztosítottak, s az adatszolgáltatásra kötelezet­tek sem kaptak egyértelmű utasítást, vagy végrehajtási rendeletet arról, hogy milyen adatokat közöljenek a vállal­kozókról, s hogy azokat mi­lyen ütemezéssel adják át a megalakult szervezőbizottsá­goknak. Ennek ellenére na­gyon bízunk benne, hogy a kormány gondoskodni fog a megalkotott törvény végrehaj­tásához szükséges feltételek maradéktalan megteremtésé­ről. Annyi bizonyos, hogy mi - hasonlóan a kézműves és ag­rárkamarákhoz - készen ál­lunk a munka elvégzésére, hi­szen közös érdeke minden ál­lampolgárnak a még alakuló­ban lévő piacgazdaság minél hatékonyabb működése, mű­ködtetése. . Nagy László Német tanácsadói program kis- és középvállalkozásoknak Szervezett tanácsadással kívánja támogatni a magyar kis- és középvállalkozókat a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya. A terv valójá­ban az 1991-ben indított Start-hitelprogram kiegészí­tője, és célja, hogy az újonnan létrejövő vállalkozásokat ver­senyképessé tegye, fennma­radásukat hosszú távon bizto­sítsa. A program tanácsadás formájában ismereteket nyújt majd a piac, a verseny, a kon­kurencia felméréséhez, a mar­ketingkoncepció, a termékel­helyezési és finanszírozási tervek kidolgozásához. A programot a német ter­melékenységi központ, az RKW irányítja a Deutsche Ausgleichsbankkal együtt­működve. Áz RKW magyar- országi irodát is létrehozott és a szolgáltatás biztosítására együttműködési megállapo­dást kötött az Ipartestületek Országos Szövetségével. A tanácsadói szolgáltatást ma­gyar szakemberek végzik, a tanácsadói költségek 50 száza­lékát az RKW fedezi. A német szakértők úgy vélik, a prog­ram segíti egy önálló tanácsa­dói réteg létrejöttét Magyaror­szágon. A GYOSZ és a Fomento Magyarországon rendezik meg ősszel az európai gyári­parosok és vállalkozók szö­vetségeinek konferenciáját. Egyebek között ebben állapo­dott meg Széles Gábor, a Ma­gyar Gyáriparosok Szövetsé­gének elnöke és Alfredo Mo­linas, a Fomento Del Trabajo Nációnál, a Katalán Magán- vállalkozók Szövetségének barcelonai elnöke, aki a GYOSZ meghívására érkezett Magyarországra. Széles Gábor elmondta: a tárgyalások biztatóak és igen eredményesek voltak. Megál­lapodtak abban, hogy néhány hónap múlva összehívják az európai gyáriparosok és vál­lalkozók konferenciáját. A ta­nácskozás lehetőséget biztosít Kelet- és Nyugat-Európa szakembereinek az európai együttműködés aktuális gaz­dasági kérdéseinek megvita­tására, s segítséget ad a kü­lönböző térségek vállalatai számára a közvetlen kapcsolat kialakításához. A két munkaadói szervezet megállapodása értelmében a jövőben segítik a magyar, il­letve a katalán vállalatok együttműködésének, üzleti kapcsolatainak a kialakítását, s vegyes vállalatok létrehozá­sát. Zalaegerszegi Nemzetközi Vásár Nyolcezer négyzetmé­ternyi zárt és szabadtéri te­rületen, csaknem 200 hazai és külföldi cég vesz részt a Zalaegerszegi Nemzetközi Vásáron, amely június 2-án, azaz holnap nyitja meg ka­puit. A Dunántúl egyik leg­rangosabb állandó vásárá­nak tavaszi főprofilját az általános fogyasztási cik­kek adják, míg az őszi ag­rár- és élelmiszer-profilú lesz. Az ötnapos áruszem­lén külön helyet kaptak az olyan világ- és európai hírű cégek, mint az Opel, a Go­renje, a Podravka, illetve az italgyártó óriások közül a Pepsi, a Coca és az Amstel. A nyugati vendégeken kí­vül ukrán, bolgár és pakisz­táni szakembereket is vár­nak és külön magyar-szlo­vén üzleti napot rendez­nek. A vásárt szakmai-gaz­daságpolitikai konferen­ciák és kulturális progra­mok egészítik ki. Az MNB az első negyedév pénzügyi folyamatairól Az első negyedévben nőttek a lakosság nettó megtakarítá­sai, ugyanakkor az államház­tartás pozíciója határozottan romlott, és emelkedett a vál­lalkozások hiteligénye is. Osz- szességében a lakossági meg­takarítások nem fedezték a belföldi finanszírozási igényt, s e folyamatok a folyó fizetési mérleg romlásához vezettek - tájékoztatták hétfőn a Magyar Nemzeti Bankban az MTI-t. A kamatadó mérséklése és a kamatlábak emelkedése együtt járt a lakosság nettó megtakarításainak emelkedé­sével. A nettó megtakarítások az első három hónapban 88,1 milliárd forinttal nőttek, mi­közben tavaly az azonos idő­szakban a javulás csupán 48,5 milliárd forint volt. Megállt a megtakarítások képződésének ütem mérséklődése is. Miköz­ben a múlt év második felében havi átlagban 14 milliárd fo­rinttal javult a nettó pénzügyi pozíció, addig az idén a javu­lás havi átlaga meghaladta a 20 milliárd forintot. A kész­pénz-állomány az első két hónapban 15 milliárd forinttal csökkent, míg márciusban 42 milliárd forinttal nőtt. Ez utóbbiban szerepet játszott az áprilisi kifizetések előrehoza­tala is. Folytatódik a lakossági megtakarítások szerkezeti át­rendeződése is. A forintbeté­tek alacsony kamathozamá­nak ellensúlyozásaként tavaly főként a befektetési alapok je­gyei, idén az állampapírok, ezen belül is a kamatozó kincstárjegyek iránt nőtt meg a kereslet. A kamatjóváírást figyelmen kívül hagyva az első negyedévben csökkentek a forintbetétek, de a márciusi 2-3 százalékpontos kamatláb emelésének hatására március­ban már növekedésnek indult a betétállomány. A forintbeté­tek átlagkamatainak lassú emelkedése révén csökkent a pénzintézeti megtakarítások és az állampapírok átlagka­matai közötti rés. A kiegyen­súlyozott állampapír-kínálat és a befektetési kedvezmény kiterjesztése erre a körre azt eredményezte, hogy az összes megtakarítás-növekmény több mint egyötöde az állam­papírokból származott. A múlt év végéhez képest a fo­rintbetétek átlagkamata 3 szá­zalékponttal emelkedett. A devizabetétek első negyedévi növekedése megegyezett az egy évvel korábbival, a nö­vekmény fele a forintleértéke­lésből adódott. A növekedés nagyrészt az első két hónap­ban valósult meg. MTESZ-VOSZ együttműködés Együttműködési megálla­podást kötött a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetségi Kamarája, és a Vállalkozók Országos Szö­vetsége. A dokumentumot hétfőn a MTESZ székházában írta alá a két érdekképviseleti szervezet elnöke, Ná- ray-Szabó Gábor, valamint Kovács István. A megállapodás lényege: mindkét szövetség kiemelt feladatának tekinti a vállalko­zások, a vállalkozók, a reálér­telmiség szakmai információs szolgáltatásának bővítését. E cél érdekében a közeljövőben összehangolt számítástechni­kai rendszer országos kiépíté­sére és közös működtetésére kerül sor. A MTESZ és a VOSZ megyei, helyi szerveze­tei a megállapodás alapján ki­dolgozzák és folyamatosan egyeztetik az információs rendszeren kívül felmerülő egyéb együttműködési témá­kat is, különös tekintettel a vállalkozók képzési és to­vábbképzési programjaira, közös konferenciák szervezé­sére. A megállapodás kitér arra is, hogy a két érdekvédelmi szervezet a jövőben megkü­lönböztetett figyelmet kíván fordítani a szakmai érdekkép­viseleti feladatok, javaslatok összehangolására, a közös fel­lépésre. Szorgalmazzák a par­lamenti, a kormányzati dönté­seket előkészítő szakértői vé­leményezésben való szabá­lyozott részvétel megteremté­sét. A megállapodásban rögzí­tetteket a két szervezet éven­ként felülvizsgálja, és az új ak­tuális témákkal kiegészíti. Az iskolától a vállalkozásig Országos vállalkozáspeda­gógiai konferencia volt a hét végén Szegeden. A tanácsko­zás témája: iskolától a vállal­kozásig. A résztvevők előadá­sokat hallgattak meg egyebek között a vállalkozói képesség fejlődéséről, fejlesztéséről és méréséről, arról, hogyan lehet felhasználni a taneszközöket, játékokat, oktatási segédlete­ket a vállalkozóvá nevelésben, hogyan lehet formálni az isko­lában a vállalkozói magatar­tást. Szó lesz a pedagógus vál­lalkozásokról, illetve vállal­kozó pedagógusokról. A megnyitón Gábor József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes állam­titkára utalt rá: elmaradottsá­gunk a fejlett országokhoz ké­pest elsősorban a szellemi ér­tékek kiaknázásával csök­kenthető. Az iskolai szemléletformá­lásban a legfontosabb feladat a diákok önállóságra, felelős­ségtudatra nevelése, kocká­zatvállalási képességük fej­lesztése. Az oktatással és a kultúrával egyenrangú szere­pet kell kapnia a gazdaságnak a pedagógusok szemléletében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom