Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-29 / 151. szám

2 «ÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1994. június 29., szerda Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés Horn Gyulát bízták meg a kormányalakítással Pető Iván, Hack Péter és Dombach Alajos: a liberális vonal (Folytatás az 1. oldalról.) Az alakuló ülés vezetését átvevő Varga László (KDNP) korelnök történelmi emléke­zésekkel is átszőtt, a képvise­lők egyéni és kollektív felelős­ségét hangsúlyozó beszédét követően a körjegyzők ismer­tették annak a húsz képvise­lőnek a nevét, akik összeférhe­tetlenség okán - elsősorban önkormányzati státuszuk mi­att - egyelőre nem gyakorol­hatják szavazati jogukat. Az Országgyűlés ezután elfo­gadta Németh János, az Or­szágos Választási Bizottság elnöke és Kónya Imre bel­ügyminiszter előterjesztését az 1994-es országgyűlési kép­viselő-választás előkészítésé­ről, megszervezéséről és lebo­nyolításáról. Az alakuló ülésen megvá­lasztották a Ház tisztségvise­lőit is: az országgyűlés elnöke dr. Gál Zoltán (MSZP) lett, a három alelnöki posztot pedig dr. Kóródi Mária (SZDSZ), G. Nagyné dr. Maczó Ágnes (FKgP) és dr. Salamon László (MDF) tölti be. Ezen kívül nyolc jegyzőt is választottak. Gál Zoltán beszédét köve­tően a leköszönő kormány ne­vében Boross Péter üdvözölte az új törvényhozást és az újo- nan megválasztott parlamenti tisztségviselőket és egyúttal rövid összegzést adott az el­múlt négy esztendőről és a kormánykoalíció tevékenysé­géről. Az ügyvezető miniszterel­nök felszólalását követően je­lentette be Göncz Árpád köz- társasági elnök, hogy Horn Gyulát, az MSZP elnökét bízza meg az új kormány megalakításával. Horn Gyula a felkérést elfogadta és ígére­tet tett arra, hogy rövid időn belül az Országgyűlés elé ter­jeszti az új kormányprogra­mot. A törvényhozás ezután nagy többséggel elfogadta a bizottsági rendszerről szóló határozati javaslatot és egy­idejűleg megválasztotta a bi­zottságok tisztségviselőit és tagjait, köztük szűkebb pátri­ánk képviselőjét, dr. Jánosi Györgyöt az oktatással, ifjú­sággal, sporttal foglalkozó bi­zottság elnökévé. Horn Gyula és Kuncze Gá­bor két önálló képviselői in­dítványának napirendre tűzé­séről határozott a továbiakban a Ház. Az egyik a Magyar Köztársaság minisztériumai­nak felsorolásáról szóló tör­vény módosítását célozza, te­kintettel arra, hogy az új kor­mány meg kívánja szüntetni a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumát. A másik indítvány a polgármes­teri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályt szándékozik megváltoztatni. A hatályos rendelkezések sze­rint a polgármesteri tisztség összeférhetetlen az országy- gyűlési képviselői megbíza­tással. Az elmúlt évek tapasz­talatai alapján indokolatlan­nak tartják az összeférhetet­lenség fenntartását. Az Or­szággyűlés mindkét indít­ványt sürgősséggel vette na­pirendjére, és a július 4-5-re összehívott rendkívüli ülésen döntenek e kérdésekben is. Az alakuló ülés végén az Országgyűlés jegyzője ismer­tette Boross Péternek a házel­nökhöz írott levelét, amelyben tudatja: a parlamenti pártok­kal történt egyeztetés és az új kormánypártokkal létrejött megállapodás alapján javasla­tot kíván tenni a köztársasági elnöknek arra, hogy Nahlik Gábort, a Magyar Televízió alelnökét és Csúcs Lászlpt, a Magyar Rádió alelnökét e tisztségéből mentse fel. Ezért kéri, hogy a közszolgálati esz­közök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvénynek megfelelően a házelnök intéz­kedjen az alelnökök kulturális bizottság előtti meghallgatá­sáról. Tolna megyei képviselők az elkövetkező időszakról Mi volt az első gondolata, amikor átlépte az Országház küszöbét? Ezt a kérdést tettük fel valamennyi Tolna megyei képviselőnek, s a válasz nem is okozott különösebb csaló­dást: az, hogy nagyon meleg van. Való igaz, a hőmérő hi­ganyszála tegnap jóval 30 fok fölé emelkedett, s a trópusi hőség nem torpant meg a par­lament kapuja előtt. Termé­szetesen a klíma minősítése után folytatták mondandóju­kat képviselőink, erre bizonyí­ték az alábbi összeállítás. Dr. Dávid Ibolya (MDF): — Az elkövetkező négy évben az ellenzékiség lesz az, amit meg kell tanulnunk. S ebben a ciklusban legalább olyan feszített munkatervvel számolok, mint korábban. Úgy látom, hogy a házsza­bály-módosítás és a bizottsági helyek elosztása a minél több törvény meghozását szorgal­mazza. Dr. Benkő András (MSZP): — Sokat várok az elkövet­kező négy évtől. Elsősorban korrekt, emberközeli politizá­lást. Remélhetőleg valameny­nyien sok időt tölthetünk vá­lasztóink között: hiszen a képviselői munka nem első­sorban a Házban, hanem a körzetünkben zajlik. Dr. Jánosi György (MSZP): — Napi húsz óra koalíciós tárgyalás után kissé fáradt va­gyok, bár most már kezdek némileg feléledni. Izgalmas és érdekes a parlament jelenlegi összetétele: azt gondolom, hogy minden remény megvan a korábbinál nyugodtabb, higgadtabb és szakszerűbb politizálásra. Dr. Kiss József (MSZP): — Nem tudja az ember, hogy éjszaka miért is nem aludt. A kánikula, avagy a hir­telen rátörő feszültség miatt? Várakozás van bennem: remé­lem, lehet kissé másként is dolgozni a korábbihoz képest. Dr. Nádori László (SZDSZ): — Gyors terep­szemlém alapján kijelenthe­tem, hogy az eddig sem gyenge sportlobbi megerősö­dött. Sőt, már most jónéhá- nyan jelentkeztek a parla­menti sportegyesületbe, azt kérdezve tőlem, hogy „tanár úr kérem, hol lehet itt fo­cizni?" Megoldjuk ezt a prob­lémát, sőt, a szövetségi kapi­tányi tisztséget is vállalom. Mármint a parlamenti foci­csapat esetében, mert a ma­gyar válogatottnál semmi pénzért nem vállalnék ilyen szerepet. Dr. Pálos Miklós (KDNP): — Ami engem illet, én most elsősorban a parlamenti mun­kára összpontosítok, párt­funkciót, annak ellenére, hogy két tisztségre is jelöltek, nem vállaltam. Meghirdettük az úgynevezett konstruktív el­lenzékiséget: ami az ország érdekét szolgálja, azt nem szabad tagadni, de ellenkező esetben nem mellőzzük a ke­mény kritikai hangvételt. Dr. Solymosi József (Ag­rárszövetség): — Négy és fél év elteltével ismét átléptem a Ház kapuját. Mondhatom, fel­emelő érzés volt. A mezőgaz­dasági bizottságban fogok ténykedni, s bár továbbra is az Agrárszövetségnek vagyok a tagja, technikailag a szabad- demokratákkal dolgozom együtt. Dr. Szabó Imre (MSZP): — Ha minden abban a hangnemben folytatódik to­vább, ahogyan az történt a ko­alíciós tárgyalásokon, akkor biztos vagyok abban, hogy az ellenzéki pártokkal is jó vi­szonyt sikerül kialakítani. Sződi Imre (MSZP): — A megbízólevéllel együtt a munkát is megkaptam, még­hozzá nem is keveset. Úgy tű­nik, a környezetvédelmi bi­zottság tagja leszek, ezen a té­ren pedig van mit tenni, nem­csak az országban, hanem a körzetemet tekintve is. éppen Jánosi György az MSZP médiaszakértője Horn Gyula: koalíció-kovácsolás Pető Iván: jó megállapodás A koalíciós megállapo­dásról nemcsak Horn Gyula, hanem Pető Iván, az SZDSZ elnöke is jó vé­leménnyel van. Sőt, a sza­baddemokraták vezetője abszolút értelemben véve is jónak, példaértékűnek tartotta az egyezséget. — Természetesen a gyakorlat dönti el a műkö­dőképességet - mutatott rá Pető Iván. — A megállapodás ugyanis a politikusok - ha úgy tetszik - magánműve: mindkét párt számára alapvető volt a számukra fontos szempontok rögzí­tése. Ám a magyar társa­dalmat nyilván a követ­kezmény foglalkoztatja és érinti. — Az SZDSZ küldöttei­nek közel húsz százaléka ne­met mondott a koalícióra. Ve­lük kapcsolatban külön politi­kát kell folytatni? — Nem, erről szó sincs. Az ellenzők között nyilván lesznek olyanok - nagyon kevesen - , akik nem vise­lik el a történteket és kilép­nek. A döntő többség azonban fenntartása elle­nére marad az SZDSZ-ben. Azt azonban egyáltalán nem gondolom, hogy or­szággyűlési képviselő emi­att lemondana mandátu­máról. Horn Gyula - talán nem vé­letlenül - rendkívül megvi­seltnek tűnt az elmúlt napok­ban. Tegnap viszont a parla­mentben már feszabadultan tréfálkozott - s most tessék megkapaszkodni - dr. Tor- gyán Józseffel, a fotósok nagy örömére. Az MSZP elnöke, s most már nyugodtan leírhat­juk, hazánk miniszterelnöke készséggel nyilatkozott la­punknak. — Háromhetes, nagyon kemény munka áll mögöt­tünk, s el kellett viselni a sérü­léseket is... — A valódiakat, vagy akadtak képletes sérülések is? — Ezt nem mondanám, de komoly vita volt. Ez persze természetes is, hiszen egy koa­líciót kellett összekovácsolni. S ha ez valakit nem viselne meg még teljesen egészsége­sen is, akkor én annak fizet­nék. — Minden úgy alakult, ahogy a szocialisták elképzelték? — Az alapvető dolgokban igen. Néhány esetben nyil­vánvalóan kompromisszu­mokat kellett kötnünk, de olyan elvi engedmény, ami a szocialista pártot terhelné, nem létezik. A kérdés most már csak az, hogy miként le­het megvalósítani a terveket.-— Bizonyára sokan kíván­csiak arra, hogy mikor kerül le önről a „rögzítoszerkezet" ? — Remélem, hogy a jövő héten megszabadulok ettől a vacaktól. Torgyán József és Horn Gyula: itt még egymással évődve Mit ígér a koalíció? (1.) A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövet­sége politikai megállapodást kötött az elkövetkező négy esz­tendőre a kormány megalakítására és annak közös működte­tésére. Most kezdődő sorozatunkban e politikai szerződés mindenkit érintő legfontosabb téziseit vesszük sorra. Miként működik majd a koalíció, a közös kormányzás? A helyzetmagyarázók a koalíciós megállapodás egyik sarok­pontjaként vitatták, hogyan tud majd együttműködni az a két erő, amelyik néhány esztendővel ezelőtt a politikai paletta egymástól távoleső szegletében foglalt helyet? A nyilvános­ságra hozott dokumentum választ ad erre, amikor leszögezi, hogy „a két párt, bár eltérő múlttal, de az ország jövőjéért egy­ként érzett felelősséggel fog össze." Az elmúlt négy év is koalíciós kormányzás jegyében telt, ám a mostani két szövetséges e téren mást, többet ígér: közös kor­mányzást, amely nem más, mint közös döntéshozatal, a dönté­sek közös képviselete és végrehajtása, valamint közös felelősség a kormányzásért. Ezen belül a magyar politikai gyakorlat egészen új eleme az egyeztetési és egyetértési jog bevezetése, amelyet számos ga­rancia is véd. Vajon ez nem lehet akadálya a kormányzat olajo­zott működésének? Az elképzelések szerint nem, mert nem kor­látozza a miniszterelnök utasítási és beszámoltatási jogát, ugyanakkor egy sor kérdésben - a rendeletek megalkotásában, a nemzetközi szerződések megkötésekor, az állami tartalékok kialakításakor, a költségvetési döntésekben, a parlamenti előter­jesztésekben, stb. - biztosítja az egyetértésen alapuló munkát. De ugyanilyen szoros munkakapcsolatot ígérnek a személyi döntések előkészítésében és végrehajtásában is. Ugyanez az egyeztetési folyamat zajlik majd a két párt par­lamenti munkájában is. Mind az MSZP, mind az SZDSZ vál­lalta, hogy az elkövetkező négy esztendőben a T. Háznak csak úgy nyújtanak be előterjesztést, módosító javaslatot, ha azzal a koalíciós partner frakciója is egyetért. Lehetnek persze olyan esetek is, amikor a két párt között egy-egy kérdésben nézetkü­lönbségek vannak, ilyenkor a frakcióvezetőknek kell megálla­podniuk, nyilvánosság elé lépnek-e különvéleményükkel. Megállapodtak a szavazások „ügyrendjében" is. Hogy a koa­líciós együttműködés a T. Házban is érvényesülhessen, mind­két párt vállalta, hogy frakciójának legalább háromnegyede a megállapodás szerint szavaz, és hasonlóképpen járnak el a harmadik fél által benyújtott javaslatok ügyében is. A kéthar­mados többséget igénylő döntések idejére mind a két frakció tagjainak "arányos jelenlétét,, ígéri. S mi történik, ha az említett garanciák és eljárási módok ellenére sem sikerül valamilyen kérdésben közös nevezőre hozni a pártok álláspontját? Akkor ül össze a Koalíciós Egyeztető Tanács, amelynek nyolc tagja - köztük a miniszterelnök és koalíciós helyettese, a pártelnökök, a frakcióvezetők és a delegáltak - addig tárgyalnak, vitatkoznak, ameddig egyetértésre nem jutnak. Ferenczy Europress TELEFONON IS ELŐFIZETHET Hívja a 74/316-211-es telefonszámot, munkatársaink segítségére lesznek! Gazdasági iránytű Nem javult a külgazdasági egyenleg, bár a magyar export 25 százalékkal növekedett ugyan az év első négy hónap­jában, ám ennek komoly szép­séghibája, hogy a nagyon ala­csony tavalyi bázisról indult - mondotta Petschnig Mária Zita, a reálfolyamatokról és pénzfolyamatokról rendezett keddi konferencián. Hozzá­tette: a könyvelési machiná- cók ellenére a külkereske­delmi mérlegben 400 milliárd forintos deficit várható az év folyamán. Á gazdasági iránytű előre­jelzése szerint ez év elején már kétségtelenül megmutatko­zott, hogy a fejlett világ nem fog össze a lerobbant kelet-eu­rópai térség újraépítéséért. A régióval szembeni felfokozott érdeklődés mára sajnos ki­hunyt. MÉPÜJSÁG Az Axel Springer-Magyarország Kft. lapja. Felelős vezető az ügyvezető igazgató. Főszerkesztő: KAMARÁS GYÖRGYNÉ Főszerkesztő-helyettes: GYURICZA MIHÁLY Kiadja az AS-M Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MURZSA ANDRÁS Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Telefon: 316-211. Telex: 14-251. Telefax: 315-508. Készült a szerkesztőség elektronikus rendszerén. Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel J. u. 8. Telefon 326480. Fax: 332-099. Felelős vezető: GERHARD MEYER Az előfizetői példányokat terjeszti az AS-M Kft. Tolna Megyei Irodája és ügynökségei. Árusítását a PANNONHlR Hírlapkereske­delmi Rt. (Pécs, Nagy Lajos király u.l.) végzi. Előfizethető a kiadónál (7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3.) és a kiadói hlrlapkézbesítőknél, posta- utalványon és átutalással a 469- 98949 045-00753 pénzforgalmi jelzőszámon Előfizetési díj: egy hónapra 375 Ft, negyedévre 1125 Ft, fél évre 2250 Ft. A megyén kívüli belföldi előfizetés postakölt­séggel együtt egy hónapra 770 Ft. Az áruspéldányok ára: 16,30 Ft. A terjesztéssel kapcsolatos észrevéte­leket szíveskedjék a kiadóhoz, a 74/316-211-es telefonszámon beje­lenteni. Indexszám: ISSN 0865-9028

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom