Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-25 / 148. szám

10 KÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. június 25., szombat Átalakulás után a Sárszeg Áfész-nél Egymással szövetkezve Hamisítani nem érdemes Ellenőrzés az üzletekben és a boltokban Utoljára három éve, a szö­vetkezetek átalakulása előtt beszélgettünk Béres Vilmos­sal, a Sárszeg Afész elnökével. Akkor még sok volt a bizony­talanság amiatt, hogy a tör­vényben • foglaltakat hogyan lehet végrehajtani. — Az átalakuláson már túlvannak, nülyen lényeges változás történt a Sárszeg Afész életében? — Annyi, hogy a politika részben elérte azt, amit akart, a szövetkezeteket hosszú ideig bizonytalanságban tar­totta. 1992-ben az átalakulás megtörtént. Az új törvény el­sősorban a mezőgazdasági szövetkezeteket érintette sú­lyosan, minket pedig a piaci viszonyok hoztak nehéz hely­zetbe. Az üzletrészek kiosztá­sával nem értettem egyet, mert sem gazdasági, sem poli­tikai értelmét nem láttam. A vagyon nevesítését, ezt a fajta tulajdonosi érdekeltséget eről- tetettnek éreztem. Azóta némi nemzetközi tapasztalatot is szereztünk és ma már látom, hogy ahol a szövetkezetek je­lentősek, ott az oszthatatlan szövetkezeti vagyon szent és sérthetetlen, és a tagok nem kívánják a gyarapodott va­gyonból kivenni a részüket. Van részjegye minden érin­tettnek. Ha a tagsági viszo­nyát meg kívánja szüntetni, ezt kiveheti, vagy értékesít­heti. — Az átalakulás egyik ér­zékeny pontja volt a vagyon nevesítése. Önök milyen megoldást találtak? — Sok számítást végez­tünk, igyekeztünk a lehető legigazságosabban megoldani ezt a kérdést. A tagsági vi­szony és a munkaviszony alapján próbálkoztunk megta­lálni azt a szorzószámot, ami kifejezné, hogy ki müyen arányban tarthat igényt a kö­zös vagyonra. Nem találtunk igazságos megoldást, végül úgy döntöttünk, hogy min­denki egyformán részesedjen a vagyonból. Viszont nagyon pozitív vál­tozás az elmúlt időszakhoz képest, hogy a felelősségünk megváltozott. Igaz, ehhez a törvény is hozzájárult, hiszen előírta, hogy a testületi tagok a magánvagyonukkal felelnek a rossz döntésük következmé­nyeiért. így érthető, hogy a megalakult új testület más­képpen viszonyul az áfész irányításához, mint pár évvel Ifjú még, de lassan felnőtté válik a hazai hirdetési szakma, a reklámipar. A kö­zelmúltban lezajlott 24. Ma­gyar Reklámfüm Szemle ta­pasztalatai és tanulságai lega­lább is ezt Ígérik. A szakemberek körében immár egységes vélemény formálódik arról: milyen felté­teleknek kell megfelelnie a reklámnak ahhoz, hogy célba érjen. Az alapvető kritérium az, hogy megérintse, megfogja a közönséget, találkozzék ér­zésvilágával, ne szakadjon el napjaink valóságától. Ilyen szempontból ítélték telitalálatnak a szakértők a Volkswagent Kovács úrral hirdető filmet, amelynek ké­szítői az elmúlt három évtized hazai történéseinek néhány jellemző epizódját is felvillan­tották. A hatásvizsgálatok egyér­telműen arra utalnak, hogy bennünket, nézőket hidegen hagynak, sőt, esetleg bosszan­tanak, ha számunkra idegen, fényűző környezetben ajánl- gatnak különféle portékákat. Nem igazán vagyunk „vevők" például arra, amire szédítő ezelőtt, s az egyes döntések előtt nagyon alaposan tájéko­zódik. — Ha már a vezetést emlí­tette: mekkora tagsága és mi­lyen összetételű vezetése van a Sárszeg Afésznek? — Ezemégyszáz tagunk van, és közülük választották meg a 7 személyből álló igaz­gatótanácsot és az ugyancsak 7 személyből álló felügyelőbi­zottságot. Mindkét funkció társadalmi megbízatást jelent, elsősorban gyakorló kereske­dőket, gazdasági szakembe­reket választottak a tagok. A témák és a tennivalók súlyától függően havonta vagy gyak­rabban ülésezünk. — Szekszárd és a környező falvak arculatát jelentősen meghatározza az önök tevé­kenysége. Az utóbbi években megjelentek a vetélytársak is. — A nyolcvanas évek vége felé az import- és a külkerjog, a társasági törvény életbelé­pése megélénkítette a vállal­kozásokat, melyek nagyrésze a kereskedelemre alapozott. Míg 86-ban csak százezer egyéni vállalkozó volt, addig 92-ben már 688 ezer, a piaci szereplők száma a többszörö­sére nőtt, mert emellett megje­lentek a külföldi tőkések is,- a Csemege Meinl, a Metró és még sorolhatnám. Az áfé- szeknek rá kellett döbben­niük, ha nem lépnek egymás­sal szövetségre, a jövőjük kér­désessé válhat, mert az elmúlt két évben a szerepük draszti­kusan csökkent, több mint száz milliárd forintos piaci veszteséget kellett „elköny­velnünk". — Miből adódott ez a nagy méretű visszaesés? — A mezőgazdasági ter­mékek felvásárlása (a mező- gazdaságban végbement vál­tozások miatt) visszaesett, a feldolgozóipar jelentős részét külföldiek vették meg, a kon­zervgyárak egy része tönkre ment, nem láttuk a piacot, nem tudtunk tanácsot adni az embereknek, hogy mit termel­jenek, mire lesz kereslet. A vendéglátóipar nagyrésze önállósult, tehát kikerült az áfészek kezéből, a kereskede­lemben pedig új, tőkeerős el­lenfelek jelentkeztek. Ma már túlvagyunk a mélyponton, mert ismerjük a kivezető utat. Az áfészeknek össze kell fog­niuk és nagy üzletláncot kell kialakítaniuk. Ez országos je­lentőségű lépés, már az első tőzsdei forgatagban, kápráza­tos báli mulatságon vagy mondjuk, óceánjáró luxus­jacht fedélzetén próbálnak rá­beszélni bennünket. Ezzel magyarázzák a rek­lámipar teoretikusai, hogy a külföldi reklámfilmek nálunk nem is túl sikeresek. Pedig a piacot nagyrészt ezek uralják: a bemutatott filmek 80 száza­léka import-termék. A kül­földi túlsúlynak egyszerű anyagi oka van: kevés a ma­gyar megrendelő, mivel a rek­lámfilmek horribilis összegbe kerülnek. Egyetlen másod­percre jutó forgatási költség elérheti a 100.000 forintot, s azért, hogy az csúcsidőben képernyőre jusson, további 1 milliót is fizetnie kell a készít­tetőnek. Ugyanakkor erősödik a fel­ismerés, hogy például a rá­dió-reklám jóval gyorsabban hat, mint a tévébeli hirdetés. Föltehetően azért, mert a ké­szülékek hovatovább minde­nüvé elkísérik a hallgatót, s a friss, informatív reklámra a nap minden órájában reagál­hatnak az érdeklődők.- zsu ­próbálkozás is mögöttünk van, Hajdú-Bihar megyében kezdtünk, ahol újjászervezték a szövetkezeti nagykereske­delmet, közös beszerzési tár­saságot hoztak létre. Koráb­ban a szövetkezetek egyen­ként gondoskodtak a beszer­zésekről, ami idő és pénz igé­nyes volt. Már Tolna megyé­ben is működik a közös be­szerzés, mert minél nagyobb tömegű árut vásárolunk egy cégtől annál kedvezőbb áron lehet hozzájutni. — Ennek nem lesz követ­kezménye a választék szűkü­lése? — Nem, hiszen újabb és újabb szállítókat vonunk be a munkánkba. Központilag tör­ténik a szerződéskötés és a boltok ennek megfelelően rendelhetnek. Megváltoztat­tuk a hálózatirányítást, 18 élelmiszerüzletünk és 12 ipar­cikk és ruházati boltunk van, ezek működtetése úgy törté­nik, hogy egy-egy üzlettípus­nak ugyanaz a szakmai veze­tője. A Skála áruházra építet­tük fel az egész hálózatot, ez azt jelenti, hogy az itt lévő élelmiszeráruház vezetője az összes élelmiszerüzlet veze­tője is egy személyben, a Ská­lában működő ruházati és iparcikk osztály vezetői pedig a hasonló boltok szakmai ve­zetői is. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy összefogottabb legyen a szövetkezet munkája, egy egységes képet kívánunk magunkról kiállítani, mely külső-belső jelekben is meg­mutatkozik, olyanra gondo­lok, mint azonos cégtábla, a dolgozók azonos ruhája, ha­sonló választék. — Ez az átszervezés egy­ben azt is jelenti, hogy a bolt vezetői kisebb hatáskörrel rendelkeznek. A hasonlóság az árakban is megmutatkozik? — Fokozatosan csökkentet­tük az árhatáskört, vidéken ez már nem is létezik, vagyis a bolt vezetője nem változtathat a kialakított áron. A célunk az, hogy a termékek 98 százalékát egységes áron lehessen meg­vásárolni a Sárszeg Afész minden üzletében. Most is dolgozunk azon, hogy az áru- választékunk milyen legyen. Tudatosan tervezzük a disz­kont listánkat, melyek legye­nek azok a termékek, amik erre rákerülhetnek, mert el tudjuk viselni az árcsökken­téssel járó költségeket. A múlt év elején az igazgatóság és a Vinológiai különlegességekből tar­tott kóstolót St.Christianban a borok ízének, aromájának 80 neves francia szakértője. A kóstolás mesterei matu­zsálemi korú italok sokaságát ízlel­getve elragadtatással nyugtázták, hogy a múlt század utolsó harmadá­ban a 82-es, a 85-ös és a 89-es kiilö­Érdekes változásokat kísér­hettek figyelemmel a szek­szárdiak az utóbbi hetekben. A város közepén, a Széchenyi utcában, két boltban is - mindkettő a Népbolt Rt. tu­lajdona - hol vasárut és mo­sóport, hol papír termékeket, hol gyönyörű, nádból készült bútorokat kínáltak, hol meg egy-két hétre zárva vannak az üzletek. Most éppen ez utóbbi áll fenn. — A város lakóinak több­sége örömmel tapasztalta, hogy a régi, elavult vasbolt he­lyett, pár hét zárvatartás és felújítás után, két megszépült felügyelőbizottság végigjárta a szövetkezet boltjait, majd ezt követően átgondolta és meg­vitatta a Sárszeg Afész lehető­ségeit. Három évre szóló üz­letpolitikát dolgoztunk ki, melyben meghatároztuk a cé­lokat és a tennivalókat. — A város talán legszebb boltja, a Bartina is önökhöz tartozik, nagyon szépen felújí­tották és a választékra sem le­het ráismerni. — A múlt év végén lejárt a bérleti szerződése az üzemel­tetőnek és úgy döntöttünk, hogy a továbbiakban már nem adjuk bérbe, hanem felújítjuk ezt a boltunkat. A Skála áru­ház felújítására volt félretéve pénzünk, ezt használtuk fel. Az eddigi tapasztalatunk ne­künk is az, hogy a boltot sze­retik a vásárlók, a hétvégi nyitvatartásunk, az árubősé­günk, a megújult külső el­nyerte az emberek tetszését. — Az elmúlt hetekben ün­nepelték a Skála áruház 15. születésnapját. Milyen gondo­latok fogalmazódtak meg ez alkalomból az áfész vezetői­ben? — A cégen belül a Skála 50 százalékot jelent, tehát ennek megfelelően a szerepe is jelen­tős. Olyan áruházat szeret­tünk volna itt kialakítani, ahol a luxustól a legegyszerűbb igényekig megtalálja min­denki a magáét. Úgy érzem, ez fokozatosan sikerül is, hi­szen csak az élelmiszer terüle­tén hat és fél ezer termék van forgalomban. A születésna­pon azt mondtuk, hogy más­kor is annyiféle akciót kell kí­nálnunk, hogy a vásárlóink úgy érezzék, hogy nálunk minden nap születésnap van. Dolgozóink is nagy változá­son mennek keresztül, az an­gol cégek által összeállított tréningeken vesznek részt. Tanulják a vásárlókkal való kapcsolattartást, a probléma- megoldást, kreatívabbak, bát­rabbak, a vásárlókkal együtt- működőbbek lesznek, lega­lábbis ezt várjuk tőlük a tanfo­lyam elvégzése után. Minden változás lassú folyamat, főleg úgy, ha az ember rögtön sze­retné látni a hatását. A nyu­gati divatos cégek a rájuk jel­lemző uralkodó képet, idegen szóval image-t, hosszú éveken keresztül alakítgatták, mi is sokat próbálunk tenni érte, ez az egyetlen lehetőségünk. mauthner ilona nősen jó évjárat volt. A csúcsot azon­ban az a 8 palack 1865-ból származó Chateau Gruaud jelentette, amelyet búvárok hoztak föl az 1872-ben el­süllyedt háromárbócos Marie Therese roncsai közül. A vinológusok szerint a tenger mélyéről előkerülő borok ál­talában pompás ízűek. üzletet adtak át. Gyönyörű nád „költeményekben" pom­páztak a kirakatok. Ha vásá­rolni nem is - mert az árak egy kicsit borsosak voltak -, de nézelődni mindig érdemes volt itt. Majd ismét pár hét után bezártak, újból tataro­zásba kezdtek és elkezdődtek a találgatások, vajon mi lesz itt? A kérdésre Puch László, a Tolna megyei Népbolt Rt. igazgatója válaszol. — A Népbolt privatizációja után úgy gondoltuk, hogy nem lehet a vasboltot tovább fenntartani, mert veszteséges volt. Ugyanakkor nem adhat­tuk bérbe sem, mert főbérlők vagyunk csak az említett he­lyen. Tehát közös üzemelte­tésű boltot kellett itt meg­Már egy éve, hogy életbelé­pett a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről szóló törvény, (1993-as LVIII-as törvény) de a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség csak pár hete kezdte meg a szigorított elle­nőrzéseket. Mátyás Tiborral, a fogyasztóvédelmi felügyelő­ség főtanácsosával az elmúlt időszak tapasztalatairól be­szélgettünk: — A jövedéki törvény va­lóban már egy éve megszüle­tett, azonban az életbelépését csak lépcsőzetesen lehetett bevezetni, mert a zárjegy al­kalmazását, illetve azoknak a termékeknek a helyzetét, me­lyek nem voltak ezzel ellátva, nem lehetett egyik napról a másikra megoldani. A tör­vényben megjelölt utolsó ha­táridő május 31-e volt, ez azt jelenti, hogy ettől az időpont­tól már a kiskereskedelmi for­galomba sem kerülhetnek, zárjegy nélkül, a meghatáro­zott termékek. Ennek lejárta után kezdtük el az ellenőrzé­seket. — Mi volt a teendője a ke­reskedőnek ha nem fogyott el a zárjegy nélküli készlete? — El kellett különítenie a bolton belül az érintett termé­keket és ezt be kellett jelente­nie a vámhivatalnál, ahol egyúttal igényelnie kellett készlet zárjegyet, amivel a megmaradt árut ellátták a szakemberek. — Mi a célja a jövedéki tör­vénynek? — Hogy ne kerüljön a ke­reskedelembe olyan áru, amely után nem fizettek jöve­déki adót. — Ez egy újabb adófajta? — Nem, nem, csupán arról van szó, hogy meg kellett már akadályozni azt a folyamatot, mely több milliárdos veszte­séget okozott az országnak a zugkereskedőkön keresztül. Az így árult konyak, kávé, ci­garetta után ugyanis senki nem fizetett se forgalmi, se fo­gyasztási adót. Az új törvény előírja, hogy .jövedéki enge­dély nélkül senki nem végez­het olyan kereskedelmi tevé­kenységet, melybe a kávé, a dohány, a szesz - a sör is - be­letartozik. Ha engedély hiá­nyában történne ilyen árusítás, akár százezer forin­tos bírság is kiszabható, sőt ennél súlyosabb döntés is szü­lethet. — Hol kell kérni a jövedéki engedélyt? — Ahol az üzlet van, annak megfelelően a település sze­rinti jegyzőnél. Ha több he­lyen van az üzlet, akkor min­den településen külön-külön kell megkérni. Szeretném fel­hívni a figyelmet rá, hiába van a vállalkozónak engedélye ci­garetta, kávé, szesz, sör árusí­tására, ha jövedéki engedélye nyitni. Sajnos sem a nád, sem a régi papírbolt nem vált be, ezért változtatnunk kellett. — Ezek szerint nem akar­tak sokat kockáztatni, hiszen a nádbútor bolt megléte még el sem terjedt a városban, ami­kor önök már meg is szüntet­ték. A vezetőség döntései alapján úgy tűnik, a Népbolt keresi az arculatát. — Igen, pontosan így van. Jelenleg tárgyalásokat folyta­tunk a közös üzemeltetés megoldására, sőt, az egyik bolt el is „kelt", hiszen már a szerződéseket is aláírtuk a MORO Bt-vel. ók adnák az itt kialakítandó papírbolthoz a készletet, az eladók pedig a régi dolgozóink lesznek. A másik helyiségben, a terveink nincs, akkor nem árusíthatja a felsorolt termékeket. — Mi a feltétele annak, hogy a vállalkozó megkapja a jövedéki engedélyt? — Ez kettőskönyvvezetés­hez kötött, de nem adható ki büntetett előéletűnek és nem adható ki akkor sem, ha jöve­déki szabálysértést követett el a kérelmező, vagy ha jöVedéki bűncselekmény miatt jogerő­sen elítélték. Sok a félreértés az árusítás területén is, ha va- lakinak édességboltja van, az dohányt nem árulhat, ha va­lakinek ajándékboltja van, ak­kor viszont csak dohányt árulhat a felsorolt négy ter­mék közül. A palackozott ita­lok boltjában pedig dohányt és kávét nem lehet árusítani, de sört és szeszesitalt is csak palackozva. — Többször is említette, hogy ezek a termékek ma már zárjeggyel vannak ellátva, ez hogy néz ki? — Bélyeghez tudnám ha­sonlítani, de mindegyik más-más méretű és többféle színű. A palackozott sörökön nincs, tehát ott ne is keressék a vásárlók. A boltba számlán érkezik az áru, megvan a módja, hogy hogyan ellenő­rizzék a terméket. — Hamisítani nem lehet a zárjegyet? — Mi ugyan nem találkoz­tunk még vele, de az ország más területén már előfordult ilyen eset. Viszont van erre egy szerkezetünk, ami egyér­telműen kimutatja a hamisí­tást. — Az utcai árusítás, szemmel láthatóan megrit­kult, ami az egyik célja is volt ennek a rendelkezésnek. Zár­jeggyel ellátott árut lehet az utcán árusítani? — Az utcán se zárjeggyel ellátott, se zárjegy nélküli árut nem lehet kínálni. Ha ilyen előfordul az ellenőrzés során, el kell kobozni, majd meg kell semmisíteni a készletet. — Milyen tapasztalataik vannak az elmúlt két hét után? — Sajnos még mindig nagy a tájékozatlanság az érintettek körében. A vámhivatal mun­katársaival közösen ellenőriz­tük az élelmiszer,- és a ven­déglátó-kereskedelemben dolgozókat. Míg az előzőben általában előírásszerűén haj­tották végre a törvényben fog­laltakat, addig a vendéglátó­sok sokkal több szabálytalan­ságot követtek el. Az ilyen esetekben jegyzőkönyvet ké­szítünk, a lefoglalt termékek­ről leltárt állítunk össze és az ügyet áttesszük a vámhiva­talba, a jövedéki törvény meg­sértése miatt, az eljárás lefoly­tatására.-mauthner­szerint, hangszerüzlet lenne. A tárgyalások ez ügyben még nem fejeződtek be, széles vá­lasztékot szeretnénk biztosí­tani a vásárlóinknak. — Közben a népszerű Korzó áruház felújítása is megkezdődött. — Itt is a közös üzemeltetés mellett tettük le a voksunkat. Egy sokkal szebb, korszerűbb áruházat szeretnénk majd át­adni a vásárlóknak. A meg­szokott profil - cipő, ruházat, illatszer, ajándék - nem válto­zik majd, csupán az árukész­let, a szállítók lesznek újak. A szerződéseink a közös üze­meltetésre középtávúak, de bármikor felbonthatók, ha úgy érezzük, hogy az elvár­ható színvonal csökkent. A Korzó áruház felújítására egyébként 3 és 5 millió forint között, a Széchényi utcai két boltra pedig egymülió forintot költünk. M.I. Milyen hatásosak a magyar reklámok? Ami nem megy, nem erőltetik Keresi az arculatát a Népbolt A csúcs az 1865-ös évjárat

Next

/
Oldalképek
Tartalom