Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-02 / 128. szám
1994. június 2., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT KÉPÚJSÁG 7 Közép-Kelet-Európáért Nyíregyháza-Sóstón rendszeres adat- és információcserében állapodtak meg a lengyel, magyar, szlovák, román és ukrán környezetvédelmi szervezetek vezetői. Háromnapos találkozójukon megegyeztek abban, hogy egységesítik adatrendszerüket, azonos szempontok alapján végzik a különböző felméréseket, a térség, közép-kelet-európa „üdvére". A tanácskozáson részletesen tájékoztatták egymást hazájuk potenciális veszélyforrásairól, külön kiemelve a közös határokhoz közeli helyszíneket. A védelmi rendszerekről, a kárelhárítási és szennyezőanyag-ártalmatlanítási lehetőségeikről is beszámoltak, hogy ha kell, segítséget kérhessenek, nyújthassanak A hozzászokás nagyon hamar kialakulhat Táj- és lélekmentő publikációk Ni Keressük egymást!" Oldószerek - kábítószerek Az ipartelepek közelében lakók sokszor nem is tudják, hogy mi mindent szívnak be a levegő oxigénjén kívül. Sokszor a kellemetlen szagok figyelmeztetnek ugyan, de hova költözzön, mit tegyen az ottlakó? Csak azt érzi, hogy közérzete, egészségi állapota nem jó, és orvoshoz fordul. Figyelmeztető jelek mutatkoznak azoknál is, akik vegyi üzemekben festékekkel, kórházban szövettani asszisztensként vagy autógyárakban duk- kózóként dolgoznak. A veszélyeztetett környezetben élőkön, dolgozókon gyakran jelentkeznek mérgezési tünetek. Hogy mi mindent okozhatnak ezek a toxikus anyagok az ember szervezetébe jutva? A heveny mérgezés tüneteit legjobban az mutatja, ha valaki szerves oldószert tartalmazó anyagot közvetlenül szív be. Erre legjobb példa az úgynevezett „szi- pózó" esete, vagyis ha valaki egy fejére húzott nejlonzacskóban vagy fűtőlapon felmelegítve fejét letakarva lélegzi be az oldószer gőzét. Ezek az anyagok a kereskedelemben bárhol kaphatók, és használatuk - sajnálatos módon - nem szüntethető meg, mivel igen fontosak. Nézzük, melyek is ezek az anyagok! Lehetnek ragasztószerek, folttisztítók, csa- varlazítók. Leggyakrabban a Pálmatex és a Pálmafix, a Techno- kol ragasztó és a Nit- rohígító okozza a mérgezést. E készít- Tnényekben aceton, benzin, xilol, toluol, etilacetát, metilacetát található egyéb alkotórészek mellett. Vannak, akik szándékosan lélegzik be ezeket az anyagokat, kábító hatásukért. Az oldószer-szippantás általában a rossz szociális és anyagi helyzetűek, sőt antiszociális egyének között a leggyakoribb. Jelentős részük fiatal. Sokan a valóságos élet gondjai elől menekülnek az ezen szerek által okozott halucinotórikus állapotba. A hozzászokás nagyon hamar kialakulhat ugyanúgy, mint az alkohol vagy a kábítószer esetében. A hozzászokás mellett nagy gondot okoz az agy különböző részein az agykéreg elsorvadása, ennek következménye az elbu- tulás, a látó- és hallópályák károsodása, valamint a környéki idegek elváltozásai. A heveny mérgezés során a telített ragasztószergőz vérzéses tüdővizenyőt, heveny szívelégtelenséget, halált okozhat. Az idült ragasztószer-élvezet az idegrendszeri károsodáson kívül a vesék csatornácskáinak elváltozásához, veseelégtelenséghez vezethet. A mérgezés felismerhető, ha a családban figyelnek egymásra, hiszen a szerek élvezői jellegzetes szagot árasztanak magukból, és viselkedésük is egészen megváltozik. Ruhájuk, leheletük benzinre emlékeztető szagú lesz, mozgásuk koordinálatlanná, félszeggé válik. Súlyosabb mérgezéseknél az orvosok is tehetetlenek, hiszen az ideg- rendszeri elváltozások csak igen kis mértékben visszafordíthatok. Az ipari haszon miatt teljes egészében a kereskedelemből nem vonhatók ki ezek a szerek. De nem csupán az orvosoknak, hanem a családoknak, a társadalomnak kellene figyelni erre, és megelőzni a függőség kialakulását. (Forrás: Lélegzet) Lassíts! Nyergesújfalun forgalomcsillapító utat alakítottak ki. A településen átvezető főút 2,5 kilométeres szakaszán forgalomcsillapító bordákat, szigeteket építettek, útszúkítéssel és más eszközökkel lassításra kényszerítik a jármüveket. A megengedett legnagyobb sebesség: 40 kilométer. Minimálisra csökkentették az út mentén a jelző- és a reklámtáblák számát, biztonságosabbá tették a gyalogosok közlekedését, számos zebrát jelöltek ki, a kerékpárosoknak külön utat építettek. Az autóbusz-öblöket és a parkolókat megkülönböztetett színá és formájú lapokkal burkolták. Igaz, hogy most a városon történő áthaladás 2 perccel tovább tart, de a zajszint 20, a gépjárművek ká- rosanyag-kibocsátása pedig 40 százalékkal csökkent. rr Kedves Egyedülálló Olvasó! Segítséget ajánlunk önnek a kapcsolatteremtéshez. Adjon esélyt önmagának: mutatkozzon be! A magasság, a testsúly és a külső egyéb jellemzői nem lényegtelenek, de sokkal fontosabb és érdekesebb az, hogy milyen az Ön természete, mi érdekli, mivel foglalkozik, hogyan él, szabadidejében mit csinál, kapcsolataiban kezdeményező, elfogadó netán passzív? Mi okoz örömet Önnek, mitől fél, mire vágyik, milyen partnert szeretne? (A terjedelem korlátozottsága miatt kérjük, hogy tömören, lényegretörően fogalmazzon.) Bemutatkozó levele amelynek a végén kérjük, tüntessen fel egy jeligét - megjelenik lapunkban. Nem ígérjük, hogy mindenki azonnal bekerül, mert hetente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelét adja fel az alábbi címre: „Őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. „Keressük egymást!" Ugyanitt érdeklődhet a jeligéjére érkezett levelei iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig) és ezidőben telefonon (316-722). Vidékieknek - név és cím közlése után, a postaköltség megtérítése mellett - elküldik azokat. Jelige:„Őszinte kapcsolat" Saját lakásomban élő, 31 éves (192/92) férfi vagyok. Alaptermészetem nyílt, vidám, őszinte. Legkedvesebb időtöltésem a természetjárás, fényképezés, zenehallgatás, mozi. Káros szenvedélyem nincs. Keresem azt a hasonló érdeklődésű hölgyet, aki igaz barátom tudna lenni, amit egy jó házasság alapfeltételének tartok. Jelige: „Szeretlek" 165 cm magas-, 64 éves, falun élő özvegyember vagyok. Kertes, családi házban lakom. Szeretem magam körül a rendet. Szeretek kocsikázni. Keresem azt a józan gondolkodású, 58-60 éves hölgyet, aki hűséges társ tudna lenni, s aki magányomban osztozna. Jelige: „ Őszirózsa" 36 éves, egyedülálló szakmunkás vagyok. Kedvenc időtöltésem a zene, tánc, sakk, kártya, utazás, kirándulás, múzeumlátogatás, olvasás, nyelvek, úszás. Isten hívő vagyok, rendszeresen járok templomba. Keresem társamat egy 30-38 év körüli hölgy személyében. Legfontosabb elvárásom a kölcsönös szimpátia, szeretet. Gyerek nem akadály. „Szeretnélek megtalálni!" Kevés védett területet árvereztek A közelmúltban az Alkotmánybíróság állást foglalt a természetvédelmi területek elárverezéséről; a hírt a rádióból ismerjük. Ezek szerint nem tartják elfogadhatónak az érintett területek magánkézbe kerülését. Arra voltunk kíváncsiak, hogy megyénket mennyiben érintheti az Alkotmánybíróság állásfoglalása, illetve annak következményei, ezért megkérdeztük a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság munkatársát, dr. Riskó Andreát. — Tolna megyében mekkora területet érint a kárpótlás, melyben természetvédelmi vagy természetvédelemre tervezett területeket értékesítettek? — Tolna megyében védett természeti, illetve arra tervezett területekből körülbelül 450 hektár került kárpótlásba és a szövetkezeti átmeneti törvény kapcsán részaránytulajdonosi földalapba a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság hozzájárulásával. Azt, hogy ebből a 450 hektárból tnennyi került kárpótlásba és menhyi tagi részarányba, számszerű adatokkal bontásban közölni nem tudjuk, de ez az összes védett terület csekély százaléka. Főleg szántó művelési ágúak. — Ki jelölte ki ezeket a területeket? — A kárpótlási törvény alapján a szövetkezetnek, vagy jogutódjának kell kijelölnie a termőföldterületet, figyelemmel arra, hogy azt védett természeti területen kívül kell kijelölni. Csak ha az így rendelkezésre álló terület a kijelölésre nem elegendő, akkor jelölhető ki kárpótlásra igazgatóságunk hozzájárulásával a szövetkezet tulajdonában lévő szántó, kert, gyümölcsös és erdő művelési ágba tartozó védett terület, nemzeti park, nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó és fokozottan védett területek kivételével. — Mi a különbség a természetvédelmi és a természetvédelemre tervezett terület között? — A kárpótlási törvény szerint a védett és a védelemre tervezett területek között jogállásbeli különbség nincs, mivel a védett területekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni védelemre tervezett területek esetében is. Védettek azok a területek, melyeknek védetté nyilvánításáról jogszabály rendelkezik. Konkrétan: országos jelentőségű területek esetében (igazgatóságunk hatáskörébe csak ez tartozik) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter rendeletben szabályozza. A helyi jelentőségű területek védetté nyilvánítása önkormányzati hatáskörbe tartozik. Védelemre tervezettek azok a területek, melyek védettsége még jogszabályban nem került szabályozásra, de a védetté nyilvánítást előkészítő eljárás alá vonták és nyilvántartásba vették. Ezt a nyilvántartást a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatala vezeti. — A megyénkben kijelölt területeket egyeztették-e a természetvédelmi igazgatósággal? — A szövetkezetek a kijelölt területeket egyeztették igazgatóságunkkal, valamint a megyei kárrendezési hivatallal és a körzeti földhivatalokkal is. Tolna megyében nincs tudomásunk arról, hogy hozzájárulásunk nélkül árverésre bocsájtottak volna védett, illetve arra tervezett területet. Mauthner Ilona A csapodár kakukk hűsége Többen kérdezték a kakukkal kapcsolatos írásom nyomán, hogy miként rakja tojásait idegen fészekbe e madár. Egy kedves telefonáló pedig az iránt érdeklődött, hogy a szőlőhegyi kertjének közelében lévő ligetes erdőből hosz- szú évek óta ugyanannak az . egy kakukknak a „hu-hú"-ko- lását hallja, válasz rá, se közelből, se távolból nincs. Miért? Herman Ottó 1901-ben megjelent könyve szerint a kakukk tojásrakási ösztönét a fészeképítés látványa váltja ki. A fészkét tatarozó madárpár tevékenységét szemmel tartja. Mivel a madarak világában - bár a már kikeltett fiókát felnevelik - nem kedvelt a kakukk és ha meglátják űzik, a csempészmunkát a tojó a hím társaságában végzi. A hím magára vonja a fészektulajdonos madarak figyelmét, mialatt a tojó gyorsan beletojja, vagy csőrével beleviszi a már földön eltojt tojását a rövid időre magára hagyott fészekbe és gyorsan odébbáll. Nála az utódlásról való gondoskodás ösztöne csak eddig tart. Érdekes módon általában visszatér ahhoz a madárfajhoz, amely őt is felnevelte. A tojásai színe, ritkábban formája is idomul a nevelőszülők tojásaihoz. Ennélfogva a kakukknemzetség tojásai a legnagyobb változatosságot mutatják a madárvilágban. Az éveken át tapasztalt magányos kakukkhangra pedig az lehet a magyarázat, hogy a madár életterét az egy-egy vegyes faállományú' csalitos területen élő, fészkelő, nevelőszülőnek alkalmas madársűrűség határozza meg. Minden egyes kakukkhím területet választ magának. Azt makacsul védelmezi minden vetélytárs- sal szemben. Amíg ő az erősebb, ott is marad. Egy-egy ilyen hím madár uralkodását területe felett 15 évre teszik. A tojókra is az a jellemző, hogy tavasszal ugyanarra a területre térnek vissza, de amíg a hím naponta csak a felségterületét barangolja be és naponta többször visszatér ugyanarra a fára hangját hallatni, a tojónál más a helyzet. Különösen a tojásrakás idején nem tartja tiszteletben a rajonhatárokat, szabálytalanul kószál más hímek területén is, valameny- nyivel „kikezd" és nem veti meg a „szerelmi kalandokat", de letojni ugyanabba a környezetbe tér vissza. Talán ez a kalandozó, csapodár, a veszélyeknek szélesebb körben és jobban kitett életmód is magyarázat arra, hogy a felnőtt hím madarak száma két-háromszorosa a tojókénak, tehát a tojóknál megvan a szabadabb partnerválasztás lehetősége. A letojó- helyhez és eredendő neveíő- szülőfajhoz való ragaszkodásuk ösztöne - annyira, erős, hogy ha megritkul a becsapható madárfaj létszáma az adott területen, akkor inkább megáll évi 4-6 tojás lerakásánál a 18-22 helyett. A hűség és hűtlenség érdekes ötvözete ez a magatartás. Szakái László Élniakarás Fotó: Ritzel
