Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-14 / 138. szám

6 8ÉPÚJSÁG EsZí ai.ia.'ii \.V(.vo\i «.v\oiisi:< 1994. június 14., kedd Az ÁVÜ-válaszol Akár fél évet is késhet a tulajdonváltás Bonyodalmak a patikaprivatizáció körül Óriási fölzúdulást váltott ki a gyógy­szerészek körében az Állami Vagyo­nügynökség (ÁVÜ) Igazgatótanácsának május 25-i döntése, mely szerint felfüg­gesztik a patikaprivatizációt. Mint köz­tudott, három évi gondos előkészítő munka után, május 5-én eladásra meg­hirdettek a lapokban (öt megyében és a fővárosban) 61 gyógyszertárat. A pályá­zati kiírást a hónap végén visszavonták. Az okokról most Lascsik Attila, az ÁVÜ Ipar IV. Privatizációs Igazgatóság veze­tője beszél. — Az Igazgatótanács május 4-én hatá­rozta el a gyógyszertárak magánkézbe adásának megkezdését. A privatizáció gondosan elő volt készítve és a legapróbb részletekig egyeztettük az érdekeltekkel. Azért nem hirdettük meg mind a 19 me­gyében a gyógyszertárakat, mert a me­gyei gyógyszertári központok tulajdon­"jogát jó néhány önkormányzat vitatta. Több megye is pereskedett közvetlenül a Belügyminisztériummal, közvetve pedig az ÁVÜ-vel. Ezen ügyek egy része jog­erős, a Vagyonügynökség számára ked­vező ítélettel zárult, más megyék önkor­mányzatával pedig peren kívül sikerült megállapodnunk. Ä „bomba" május 3-án robbant, amikor a Legfelsőbb Bíróság a Békés megyei önkormányzat előterjesz­tésére elvi határozatot hozott. Eszerint a gyógyszertári központok tanácsi alapí­tású, közüzemi vállalatok, amelyekre nem vonatkozik a privatizációs törvény. Május 4-én, amikor az Igazgatótanács el­határozta a patikák meghirdetését, hiva­talosan még nem volt tudomása a Legfel­sőbb Bíróság döntéséről, amely ugyan nem vette ki az ÁVÜ kezéből a tulajdon­jogot, de olyan helyzetet teremtett, ami elbizonytalanítja a potenciális vevőjelöl­teket. Ezért május 25-én felfüggesztették a pályáztatást, és az Igazgatótanács az Ügyvezetést az önkormányzatokkal való újabb tárgyalások megkezdésére utasí­totta. Megfeszített munkával — A patikaprivatizáció közvetlen elő­készítésén egy négytagú csoport három hónapig dolgozott megfeszített munká­val, mégsem tartjuk presztízsveszteség­Lascsik Attila nek a privatizáció felfüggesztését. Csak azért aggódunk, hogy emiatt hosszú hó­napokat, akár fél évet is késlekedhet a tu­lajdonváltás. Márpedig enélkül is mi va­gyunk a hajdani szocialista országok kö­zül az utolsók, ahol még mindig a régi, szovjet típusú elosztási rendszer műkö­dik a patikaszerek értékesítésében. Az, 1350 állami patika kizárólag saját me­gyéje gyógyszertári központjától rendel­het gyógyszert, kötszert, stb., míg a ma­gánpatikák 42 nagykereskedőtől vásá­rolnak. Nem véletlen tehát, hogy kínála­tunk színesebb, bővebb, tehát idővel „le­körözik" a versenyben a mind nagyobb áruhiánnyal küszködő államiakat. Szá­muk egyébként is gyorsan nő, ma már 450 magángyógyszertár működik. Beleszólásunk lett volna ... — Sajnálatos lenne, ha az általunk ki­dolgozott, világos, az érintettekkel egyez­tetett, működőképes privatizációs meg­oldás meghiúsulna, hiszen az önkor­mányzatoknál nincsenek felkészült pri­vatizációs szakemberek, s nincs egységes privatizációs stratégia, ráadásul a magán- tulajdonba adás költségekkel jár. Az ön­kormányzatok - a közösen kialakított szabályok értelmében - mind a patikák, mind pedig a gyógyszertári központok eladásából befolyt pénz felét megkapták volna az ÁVÜ-től, amely levette volna a vállukról a privatizáció gondját. Beleszó­lásuk abba, hogy ki legyen a tulajdonos, lett volna az önkormányzatoknak, mert már alakulóban voltak a megyei bírálóbi­zottságok, amelyekben a megyei fő­gyógyszerészen, a Magyar Gyógysze­részkamara megyei képviselőjén kívül az önkormányzat is képviseltette volna ma­gát­Az ÁVÜ segít — Az Igazgatótanács nem leállította, csak ideiglenesen felfüggesztette a priva­tizációt addig, amíg állást foglal az ügy­ben az Alkotmánybíróság is. Addig sem ülünk karba tett kezekkel: ha megkeres és tanácsot kér valamelyik önkormányzat a patikaprivatizáció előkészítéséhez, nem tagadjuk meg a segítséget. Furcsa és nem a legszerencsésebb megoldás lenne, de nagy esély van arra, hogy amennyiben önkormányzatok értékesítik a patikákat, nem lesz egységes magántulajdonba adás. — A privatizáció szüneteltetése első­sorban a gyógyszerészek számára nagy csapás, hiszen nem volt módjuk arra az elmúlt évtizedekben, hogy vagyonokat gyűjtsenek maguknak. Az állami tulaj­don megszerzésénél nyilván szükségük lett volna E-hitelre, de fizethettek volna kárpótlási jeggyel is. Egyik kedvezmé­nyes vásárlásra sincs mód azonban abban az esetben, ha a patikákat az önkormány­zatok adják el. * Ev végéig befejeződött volna Terveink szerint az év végéig befejő- dött volna a patikák magánkézbe adása, és a gyógyszertári központok átalakítása. Sőt, néhány vállalat privatizálása is. Úgy gondolom előbb-utóbb az önkormányza­tok is belátják: a lakosságnak az az ér­deke, hogy jól karbantartott, bőségesen ellátott, tiszta gyógyszertárakban udva­riasan szolgálják ki. Ehhez pedig mie­lőbbi tulajdonváltásra van szükség. ÁVÜ-helyzetkép a privatizációról 1994 áprilisában Összefoglaló áttekintés az Állami Vagyonügynökség által a magánkézbe adott, illetve az ÁVÜ portfóliájában maradt társaságokról (NAFf, 1994- június I., 1-3. oldal). PÁLYÁZATOK. A Gemenc Gabonára kiírt tender június 1-jén, a többedszer meghirde­tett Hőgyész Farm legutóbbi pályázata június 9-én zárult. Az elbírálás mindkét esetben két hónap múlva várható. Privatallózó Lapszemle a magánosításról Szolgáló államra van szükség. Interjú Sárközy Tamással, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem gazdaságjogi tan­székének vezetőjével, aki a magyar Közgazdasági Társaság gazdaságpolitikai és gazdaságelméleti szakosztályának ren­dezvényén kifejtette: a magyar GDP nem tud eltartani egymil­lió állami közalkalmazottat, egy részüket át kell irányítani az önkormányzatokhoz. Leszögezte: mindenáron és nagyon gyor­san folytatni kell a privatizációt. (Napi Gazdaság VI. 02.) Az OTP bővíteni kívánja szolgáltatásait. Alaptalan a betét- kivonási aggodalom. Az OTP Bank Rt. 1994-ben 12-13 milliárd forint adózás előtti eredményre számít, amelynek első negye­dévre tervezett részét már teljesítették. A lakossági betétek 65 százalékát - több mint 400 milliárd forintot - kezelő pénzintézet az élesedő verseny folytán számít ugyan néhány százalékos visszesésre, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne az OTP ma­radna a piacon a domináns szerepkörben - nyilatkozta Wolf László, az OTP Bank Rt. vezérigazgatóhelyettese. _ (Világgazdaság VI. 07.) Bizonytalanság a KRP körül. Bár az ÁVÜ-nél még nem szü­letett meg a döntés, jelentősen lassul a Global és a Pannónia Ho­tels részvények kibocsátása. Az általános vélemények szerint meg kell tartani a privatizáció eszköztárában a tőzsdei privati­zációt akkor is, ha az új kormány a KRP leállítása mellett dönt. (Népszabadság VI. 03.) Ki fogja kártalanítani az erdőtulajdonosokat? November 30-áig kapott határidőt az Országgyűlés, hogy kiküszöbölje a szövetkezeti törvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetővé tet­ték a természetvédelem alá eső területek magánkézbe adását is. A kárpótlási földkijelölések, árverések során több százezerre tehető azoknak a száma, akik ilyen területen szereztek földtu­lajdont; őket azonnal és teljes mértékben kell kártalanítani. Ez az összeg 11 milliárd forint, de a privatizációs bevételek még a 10 milliárdot sem érik el. (Magyar Hírlap VI. 06.) Kárpótlási jegy részvény csere Egis Rt. A jegyzésre a cég 1.745.000 db részvényt kínál fel készpénzért, melynek ára 2.025 Ft-db. Kárpótlási jegy el­lenében felajánlott részvény: 515.000 db. Cserearány: 20 db 1.000 Ft címletértékű kárpót­lási jegy 15 db Í.000 Ft névér­tékű részvényre cserélhető. Jegyzési időszak: Kárpótlási jegy ellenében 1994. június 20-21. Készpénzfizetéssel 1994. június 21-24-ig. Túljegy­zés esetén a jegyzés az első jegyzési napot követően le­zárható. Jegyzés megyénkben 3 helyen lesz. Aranypók Rt. Kárpótlási je­gyért felajánlott 3.900 db, 10.000 Ft névértékű törzsrész- vényt, készpénzért 4.056 db, 10.000 Ft névértékű részvényt, melynek ára 15.000 Ft. Csere­arány: 10.000 Ft névértékű részvényért 10.000 Ft névér­tékű kárpótlási jegyet kell adni. Jegyzési időszak: 1994. június 20-30. Túljegyzés ese­tén legkorábban a jegyzés nap­jától számított második nap lezárható. Allokáció: Azon kárpótlási jegy tulajdonosok élveznek elsőbbséget a rész­vények elosztásakor, akik készpénzzel is jegyeztek a kért összegnek megfelelő értékben a részvényekből. Jegyzési hely megyénkben nincs. Global TH Rt. A KRP prog­ramból kimaradt cég részvé­nyeit június 23-tól lehet kár­pótlási jegy ellenében je­gyezni. Áz alanyi jogon kár­pótoltak előnyt élveznek jegy­zéskor. Chinoin Rt. A cég újabb részvénykibocsátása június 27-től várható. Az alanyi jo­gon kárpótoltak előnyt élvez­nek jegyzéskor. A fentiekről bővebb infor­mációt az ÁVÜ Ügyfélszolgá­lati irodájában, a T. M. Vállal­kozói Központ épületében, Szekszárd, Tinódi u. 7. (Séd-patak felett), illetve tele­fonon a 312-333 számon tud­nak adni. Lesz helyük az építőknek A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat szak­munkás tanulóinak gyakor­lati képzését átvéve 1991. de­cemberében alakult meg a Mester Szakképzési és Szol­gáltató Kft. A gazdasági tár­saság alapító tagja az 504.sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet és Szakközépiskola, va­lamint a TÁÉV volt szakokta- tóL A TÁÉV külön megállapo­dásban a tanműhelyt térítés- mentesen 2001-ig a két esz­tendeje jól prosperáló gazda­sági társaságnak használatra átengedte. Am ennek a köte­lezettségének a vállalat nem tudott eleget tenni, mivel '92 októberében jogutód nélküli felszámolása megkezdődött, s a felszámoló minden ingatlant értékesíteni kívánt. A bonyhádi önkormányzat, mint az 504. sz. tanintézmény fenntartója bejelentette, hogy törvény adta elővásárlási jo­gával élni kíván, s felajánlotta, hogy a könnyebb értékesítés érdekében csereingatlant is el­fogad, mivel a tanműhely csak társas ingatlanként lenne megvehető. A felszámoló - azonos véte­lár esetén - bármelyik ingat­lanra biztosította az önkor­mányzat elővásárlási jogát, s azt a gazdasági társaságnak is biztosította arra az esetre, ha az illetékes szakképző iskola fenntartója e jogával nem él. A város képviselőtestülete 1994. március 3-i ülésén hozott ha­tározatot ez ügyben, melynek értelmében elővásárlási jogát a csereingatlanra az önkor­mányzat fenntartja, s annak megvásárlásához 5 millió fo­rintos hitelfelvételt engedé­lyez, 10 éves törlesztési idővel. Égyben a polgármestert, Oroszki Istvánt bízta meg az­zal, hogy a hitelfelvételről gondoskodjon. E határozat­nak május 31-én járt le a hatá­rideje. Énnek okán az ügy fej­leményeiről kérdeztük Oroszki Istvánt, s a követke­zőket tudtuk meg: A szakmunkásképzés gond­jai közé tartozik egyrészt an­nak meghatározása, hogy mi­lyen végzettségű szakembe­rekre van szükség, másrészt pedig, hogy a képzést hogyan lehet finanszírozni. A harma­dik gond az, hogy átmenetileg bajba került, tulajdonosválto­zással küszködő vállalatoknál a szakmunkásképzést ki, mi­lyen személyi és tárgyi feltéte­lekkel végezze. Sajnálatos módon a legtöbb vállalat a szakmunkásképzésről mon­dott le. A TÁÉV felszámolása miatt hasonló probléma meg­oldását kellett felvállalnia az önkormányzatnak. Mivel az építőipari szakmákban eddig is a TÁÉV-nél folyt az oktatás, továbbra is ott szerettük volna annak feltételeit megterem­teni. Ezért volt szükség arra, hogy hitelfelvétellel épületet vásároljunk a felszámolás alatt lévő vállalat területén. A pályázati úton megvásárlásra hirdetett épületek ügyében a versenytárgyalás már megtör­tént, s a város által korábban erre a célra befektetett pénz - az az ötmillió, amit a Munka­ügyi Minisztérium adott Bonyhádnak - kiegészítéséhez kell hitelt felvennie a város­nak. Összességében így 9,5 mil­lió forintért fogja megvásá­rolni az önkormányzat azt az épületet, amit a szakmunkás- tanulók mestereik irányításá­val a célnak megfelelőén ala­kítanak majd át. A verseny- tárgyalás során egyébként a megállapodás már megszüle­tett a felszámoló és a városi önkormányzat között, amit formába öntöttünk. A szerző­dés aláírásának sem elvi, sem gyakorlati akadálya nincs, az már csak idő kérdése. így szeptembertől a szóban forgó ingatlanban megkezdődik a bonyhádi építőipari szak­munkástanulók képzése. Ezzel biztosítottnak látszik az, hogy az eddigiekhez ha­sonlóan gyakorlati munka­hely hiánya miatt senkinek a jelentkezését ne kelljen eluta­sítani az 504. számú, szakkép­zést végző intézményből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom