Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-11 / 136. szám

10 »ÚJSÁG

HÉT VÉGI MAGAZIN

1994. június 11., szombat

Főiskola a láthatáron

„Ezt meg kell csinálni!"

Gábor Dénes a rendkívül izgalmas, háromdimenziós kép, a hologram atyja. Ezenkívül még legalább egy dologról „elnevezetes": a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskoláról.

Doszkocs László két gyermek atyja. Gábor Dénes nevével úgy került kapcsolatba, hogy az általa vezetett cég munkatársai - az üzleti világban szokatlanul - szinte gyermekien csillogó szemű lelkesedéssel vetették bele magukat fent nevezett főiskola szekszárdi honosítási munkálataiba.

„A Gábor Dénes Főiskola olyan szakemberek képzését tűzte ki célul, akik képesek lesznek a számítógépek és az azokhoz kapcsolódó informatikai rendszerek alkalmazására. A főiskolai diploma a Kormány 1027/1992(V. 12.) kormányhatározata alapján adható, megnevezése: Informatikus Mérnök."

Doszkocs László (D. L.):

— Igazán profi számítás- technikai szakember nagyon kevés akad a környéken. Ha itt létesülne a főiskola, az informatikus mérnökök nagyobb része helyben maradhatna. Aki erről a főiskoláról kikerül, az az a bizonyos ideális számítástechnikus, akit elképzel magának az ember.

A főiskola képzési formája távoktatás, a tananyag egyéni úton is elsajátítható. A tanulást erre a célra központilag biztosított tankönyvek, oktató programok, előadásokról készült videofilmek, illetve élő előadások, konzultációk és gyakorlati foglalkozások segítik.

D.L.: — Az LSI és a

SZÁMALK működteti az iskolát. Amikor megkerestek a főiskola szervezésével, és elkezdték sorolni, mi mindennel jár ez, akkor azt gondoltam, te jó Isten, ez nem nekünk való. De mire végére értünk a beszélgetésnek, már tudtam, hogy igen, ez fantasztikusan jó dolog, ezt meg kell csinálni!

A képzés időtartama 7 szemeszter, ez a hallgató szorgalmától függően általában 3 és fél évet jelent. A diákok közismereti tárgyakat (nyelv, gazdaságtan, kultúrtörténet, stb.), alapozó tantárgyakat (matematika, fizika, programozás, stb.), szakmai tantárgyakat (informatikai rendszerek tervezése, operációs rendszerek, stb.) és az informatika alkalmazását elősegítő, fakultatív tárgyakat (számítógépes grafika, irodaautomatizálás, stb.) tanulnak.

D. L.: — Egyszercsak kiderült, hogy egy másik céget is felkértek erre a szervező- munkára. így fordult elő, hogy néhány napos különbséggel két különböző cég hirdetéséből is értesülhettek az érdeklődők a főiskoláról. Jelenleg tehát párhuzamosan folyik a szervezés. Elég fura helyzet. Amelyikünk több jelentkezőt tud felmutatni, az működtetheti majd a főiskolát. Amikor viszont beindul az iskola, már csak egy cég lesz felelős a működéséért, reméljük, a hallgatók szempontjából mindegy lesz, hogy melyik.

Budapesten és a vidéki központokban jelenleg mintegy 2000 hallgatója van az iskolának, melynek saját ingatlanja nincs, bérelt termekben, felkért, óraadó, helyi tanárok segítségével folyik az oktatás.

Ha mi működtetnénk az iskolát, valószínűleg a szekszárdi Garay gimiben lenne a helye. Ebben az esetben szeretnénk az általános tárgyak oktatását a gimnáziumi tanárokkal végeztetni. A szaktan- tárgyaknál már több munkát igényel majd az ideális oktatói gárda kialakítása, mert - mint mondtam - kevés a profi számítástechnikus, és ezek töredéke csak, aki oktatni is tud.

Felvételi vizsga, létszám- korlát, valamint korhatár nincs, egy szemeszter tandíja

42.000 forint. Második diplomát szerzők bizonyos tantárgyakból felmentést kaphatnak, ilyenkor a tandíj is arányosan kevesebb.

D. L.: A főiskola szervezése nem üzlet, legalábbis a mi cégünknek, a Kvantumnak nem az. Mi különben is gyakran foglalkozunk olyasmivel, ami nem jó bolt, most akkor eggyel több ilyen lesz. Egyszerűen önmagában tetszik nekünk ez a dolog. Ezen kívül presztízst

is jelentene, hogy működtetünk egy főiskolát.

Az igazi nyertesek természetesen a hallgatók lesznek. Részben azért, mert sláger- szakmát szereznek, másrészt mert ezt a megyében tehetik. Olyan fiatalok számára is jó lehetőség ez az iskola, akiknek mindene ugyan a számítás- technika, de matekból, vagy fizikából gyengébbek, és ezért nem tudnak bejutni egy nappali felsőoktatási intézménybe.

Az általános tantárgyakból (900 óra) és az informatikai alaptárgyakból (700 óra) szerzett ismeretek után, az ötödik félévben két szakirány között lehet választani. A számítógép-rendszertech- nológia szakirány voltaképpen hardver-szakembereket, a számítógép-alakalmazás- technológiai szak pedig szoftver-szakembereket képez.

D. L.: Az érdeklődők száma már most közel van a százhoz. A jelentkezési határidő valamikor augusztus közepe, tehát akik lemaradnak a nappali főiskoláról, azoknak is lesz még idejük „beiratkozni". Jó lenne, ha mielőbb lecsapódnának az igények, mert akkor válik 100 százalékossá az iskola indulása, ha legalább 30 jelentkező van. Bár szerintem ez nem lehet kérdés.

A Gábor Dénes Főiskola iránt érdeklődők kíváncsiságukat Szekszárdon, a Kossuth Lajos utca 8. szám alatt, vagy a 319—541-es telefonon elégíthetik ki.

D. L.: Ez az iskola mindenki „ügye". Még a kívülállók is azt mondják, hogy tényleg, ez nagyon klassz dolog. A polgármesteri hivatal hozzáállása is pozitív, úgy nyilatkoztak, hogy ez a suli tökéletesen beleilleszkedik az elképzeléseikbe. (Igaz, ennél több támogatást jelenleg nem tudnak adni.) Az iskolákban is szenzációs a fogadtatása a főiskola gondolatának.

Csalódott lennék, ha végül nem sikerülne megcsinálnunk a főiskolát. És kellemetlen is lenne, hogy az ember annyit jártatta a száját, megbíztak benne sokan, és akkor a végén nem jön össze ... Persze az a legfontosabb, hogy egyáltalán legyen főiskola, és Szekszárdon legyen.

Mi most fel vagyunk dobva. A cégben mindenki óriási vehemenciával csinálja ezt a munkát, tényleg személyes ügyünk a főiskola. Nem akarunk lemondani a szervezésről, ezt a rendkívüli érdeklődés miatt már meg sem tehetnénk. Én mindenesetre nem tudok arra gondolni, hogy ne sikerülne.

sk—ór

Kevesebb a haszonállat, több a házi kedvenc

Dr. Fehér Tibor paksi állatorvos manapság kivételesnek nevezhető helyzetben van. Három hónapos korától él ugyanabban a házban. Nemcsak a házhoz, Pakshoz is hű. Csak a középiskola és az egyetem éveire hagyta el, ahogy megkapta a diplomáját, ide jött vissza dolgozni. Először mint járási tbc mentesítő szakállatorvosként dolgozott, aztán 8 év következett a gerjeni állami gazdaságnál. Azóta eltelt csaknem 20 év, dr. Fehér Tibor a paksi Dunámén ti tsz-ben dolgozott, másfél éve pedig hatósági állatorvos. Hozzá tartozik Dunaföldvár és Bölcske, s folytatja munkáját a Dunamentinél is.

— Mi az, ami a legjobban köti a városhoz?

— A Duna. Nagyon szeretem. Úszók, horgászok, mo- torcsónakázok, egy időben csónaktesteket is építettem, így van ezzel a családom is, mindkét fiam és a lányom is imádja ezt a vizet.

— Mint gyakorló állatorvos úgy is mondhatnánk, hogy a szeme előtt zajlik a mezőgazdaság átalakulása. Mik erről a tapasztalatai?

— Az átalakulás első lépése azt volt, amikor kiváltak a szövetkezetekből azok, akik e mellett döntöttek. Volt, ahol a kiválók aránya olyan nagy volt, hogy ellehetetlenült az egész szövetkezet. A paksi Dunamenti téesznél kevés volt a kiváló tag, a kivitt vagyonrész nem került túlsúlyba. A kárpótlás azért megrázta a szövetkezetét, több mint hatszáz hektár földet hasított ki a területéből, de nem vált azért működésképtelenné, mint sok más téesz. Az átalakulás hatása a Duna- menti téeszben, hogy azelőtt az „élbolyban" - országos 10-15-ben - foglalt helyet, most hátrább szorult.

— Sokat hallani manapság az állatállomány nagymértékű csökkenéséről.

— A Dunamentiben a szarvasmarhaállomány mintegy 10 százalékkal csökkent, a sertésállomány maradt, a juhállomány a felére csökkent. Ez utóbbinak az is oka, hogy nagyon lecsökkent a fel- vásárlási ár, a gyapjú kilóját 50-60 forintért veszik át. Valamikor 200 forintot is adtak érte. A bárányokra van ugyan kereslet, de szinte kiszámíthatatlan.

— Mi aggasztja a legjobban?

— A háztáji állatállomány drasztikus csökkenése. Sertéseket alig tartanak, s a szarvasmarhák száma is alaposan lecsökkent. Nem is lehet ezen csodálkozni, amikor a sertéseket kilónként 50-60 forintos áron vették át, egy mázsa táp meg 1200 forintba került. Nem érte meg a sok vesződség, költség a termelőnek, mikor látta, ő ráfizetéssel dolgozik, a boltokba meg külföldi sertéshús érkezik.

— Tapasztalható már valamiféle pozitív változás ebben az ügyben?

— Alakulóban van, de véleményem szerint túl kis propagandát csinálnak a minőségi felvásárlásnak. Ez azt jelenti, hogy a leadott sertéseket kategóriákba sorolják, s a legjobbnak ítélt állatok után többet fizetnek. Ez a jövő.

— Mi a helyzet a szarvasmarhákkal?

— A magyartarka állományt veszélyeztetve látom. Tudomásom van róla, hogy üsző- és bikaborjakat vásárolnak fel, és szállítanak külföldre, ez nagyon káros a hazai állományra nézve. Vásárban szerzett tapasztalataim azt mutatják, hogy érezhetően - bár még mindig kismértékben - megnőtt a kereslet a lovak iránt, ennek oka a szaporodó kicsi magángazdaságok számának növekedése, mert gépekre nincs pénz, egy ló pedig munkára fogható.

— A lakásán is folytat magánrendelést.

— Vállalkozó vagyok, a hatósági állatorvosi teendők ellátása mellett kisállat-rendelést folytatok itthon. Az ékszerteknőstől a bernáthegyiig mindenféle állatot kezeltem már. Igen érdekes, hogy míg alaposan csökkent a haszonállatok száma, a házi kedvencek annál nagyobb mértékben szaporodnak manapság.

Venter Marianna

Fogyott a lakosság, nőtt a kereset

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága 1994. első negyedévi tájékoztatója. A kiadványban tallóztunk Waffenschmidt Jánosné igazgató segítségével.

— Mi lett kevesebb az év első három hónapjában?

— Kevesebb volt a születések, több a halálozások száma, mint egy évvel korábban^ a lakosság természetes fogyása tehát folytatódott. Összesen 680 kisgyermek született, ugyanaz idő alatt 1008-an meghaltak, így természetes módon 328 fővel csökkent a megye lakossága. Tovább csökkent a megfigyelt gazdálkodói körben a foglalkoztatottak száma, igaz, kisebb mértékben, .mint tavaly ilyenkor. Az együttesen, nem egész 8 százalékos csökkenés különböző mértékben érintette a munkavállalók egyes csoportjait - az ágazatok közül az építőiparban és a mezőgazdaságban esett vissza leginkább a létszám - a fizikai foglalkozásúak száma jobban csökkent mint a szellemieké - a nagy, 300 főnél többet foglalkoztató cégek létszáma nagyobb mértékben fogyott, mint a közepes, 51-300 fősöké - a foglalkoztatott nyugdíjasok száma jobban csökkent, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottaké és a részmunkaidősöké.

— Miként alakult a munka- nélküliség?

— A Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint csökkent a munkanélküliek száma. Kevesebb volt az elbocsájtás, sok munkanélkülinek lejárt a járadéka és nem regisztráltatja többé magát, azaz nem reménykedik abban, hogy a közvetítés révén állást tud szerezni. A munkanélküli ellátásban részesülők száma tovább csökkent, de több a - jóval kisebb összegű - önkormányzati jövedelempótló támogatást igénybe vettek száma. Továbbra is kevés állás kínálkozik, március végén a 17.264 munkanélkülivel szemben mindössze 367 üres állás állt. Ezer regisztrált munkanélkülire így az országos 55-tel szemben Tolnában mindössze 21 betöltetlen álláshely jutott március végén.

— Nézzük azokat a számokat, amelyek valamilyen növekedésről tudósítanak.

— A foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete az első negyedévben 26.000 Ft volt, 21,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az átlag- kereset a megyében az ágazati összetételnél fogva hagyományosan alacsonyabb az országos átlagnál. A személyi jövedelemadó rendszer idei változásai miatt a bruttó keresetek többsége nettó értékben többet ér, a nettó keresetnövekedés ezért magasabb volt az említett 21,7 százaléknál. Az országos fogyasztói árindex 1994. I. negyedévben 116,8 volt, így, hosszú idő óta először a keresetek reálértéke összességében emelkedett.

— Nőttek-e a megtakarítások?

— A kereset-, illetve jövedelemnövekedés - amely a lakosságnak nem minden csoportját érintette - az OTP-nél és a takarékszövetkezeteknél elhelyezett betétállományt nem növelte, sőt a betétmegtakarítások csökkentek az időszak folyamán. A megtakarítások az előnyösebb értékpapírokba áramlanak, vagy más módon befektetésre kerülnek. A lakosság egy másik része pedig feléli korábbi megtakarításait. A lakossági hitelállomány is csökkent, de fogyasztási cikkeket, például személygépkocsit sokan vesznek hitelre.

A használatba vett lakások száma hosszú idő óta először növekedett, de a 80-as évtized éveihez képest az átadott 50 lakás minimális.

— Mi az, amiből több volt, mint egy éve?

— Sajnos, több közlekedési baleset történt az első három hónapban, mint tavaly ilyenkor. A 110 baleset során tízen életüket vesztették, 154-en pedig súlyosan vagy köny- nyebben megsérültek. Ennek hátteréhez tartozik a megnövekedett gépkocsiállomány. 1993. év végén közel 54 ezer személygépkocsi üzemelt a megyében, ezer lakosra így 216 jutott, ami 12-vel több az országos gépkocsisűrűségnél. Az autók átlagéletkora 11 év, csaknem egy évvel több, mint az országos átlag.

— Melyek a kedvező folyamatok jelei, illetve milyen számok vonatkoznak a megye gazdaságára

— Bár az első negyedév nem számít idegenforgalmi szezonnak, mégis kedvező változást hozott, növekedett a megye kereskedelmi szálláshelyein a vendégek száma. A belföldi vendégek száma jobban nőtt, mint a külföldieké, utóbbiak azonban hosszabb időt töltöttek nálunk, mint tavaly.

A gazdaságban folytatódott a cégek számának bővülése, de az ütem mérséklődni látszik és az országos átlagnál is alacsonyabb. 1994. március 31-én 1412 jogi személyiségű szervezet (gazdasági társaság, vállalat, szövetkezet stb.). 1579 jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (betéti társaság, GMK, közkereseti társaság, stb.), valamint 374 költségvetési szervezet működött a megyében. Az egyéni vállalkozók száma közel 16 ezer volt.

Az 50 fő feletti ipari szervezetek termelése valamivel alatta maradt a tavaly első negyedévinek. Kedvező azonban, hogy az iparon belül a feldolgozóipar néhány ágazatában többet termeltek és növekedett a belföldi és export

értékesítés. Ilyen ágazatok voltak az élelmiszeripar, a textilruházati és bőripar, a gépipar. Az 50 fő feletti építőipari szervezetek termelése - amely a megyében folyó építési- szerelési munkáknak csak egy részét reprezentálja, mert sok a kicsi cég, stb. - 3,9 százalékkal kevesebb volt, mint 1993. első negyedévben. Bíztató azonban, hogy e cégek március végi szerződésállománya négyszerese az elmúlt év azonos időpontjában meglévőnek.

— Mi történt a mezőgazdaságban?

— A növénytermesztésben a szakemberek a vetések kedvező áttelelése, másrészt az egyenlőtlen tavaszi csapadékeloszlás miatt közepes termésre számítanak. Az állatállomány viszont a megyében tovább csökkent. Sertésből

303.5 ezer, szarvasmarhából

50.5 ezer darabot számláltak március 31-én, mindkettő több, mint 13 százalékkal kevesebb, az egy évvel korábbinál. A csökkenés mértéke valamelyest nagyobb az országos átlagnál. A környező megyékkel • összehasonlítva, a szarvasmarhaállomány Tolnában kevésbé, a sertésállomány jobban csökkent. -i-