Tolnai Népújság, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-12 / 111. szám
1994. május 12., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT KÉPÚJSÁG 7 Május 13., péntek: a tekerés napja Szekszárd még nem. De Debrecen, Győr, Szeged, Székesfehérvár és Zalaegerszeg már csatlakozott Budapesthez, úgyhogy az idén vidéki helyszínei is lesznek a „Bringával munkába, iskolába" akciónak. Aki ezen a napon - május 13-án, pénteken - kerékpárral indul dolgozni vagy tanulni különféle javadalmazásokban részesülhet. (Egyes McDonald's éttermek például ingyen reggelit osztogatnak, s mellé tombolát, mellyel bicikli, póló, stb. nyerhető.) Jövőre talán. már mi sem maradunk ki! Természetvédelem I. Az első nemzeti parkot 1872-ben hozták létre az USA-ban Magyarországon jeleneg 5 nemzeti park, 52 tájvédelmi körzet és 152 egyéb természetvédelmi terület található. Ezek bemutatását kísérli meg e sorozat. A természetvédelem alatt tulajdonképpen a tudományos vagy kulturáis, illetve az utóbbi időben gazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőségű természeti értékek védelmét, megőrzését és meghatározott célú fenntartását értjük. Az emberiség, történelme során a természet leigázására törekedett egészen a múlt század végéig. Ekkor kezdődött az ember és természet kapcsolatának átértékelése, a természet védelme. Az intézményes természetvédelem kezdetének világszerte 1872-t tartják nyilván, ugyanis ebben a évben hozták létre az Amerikai Egyesült Államokban a Yellowstone Nemzeti Parkot. Az első nemzeti park alapítása óta eltelt viszonylag rövid idő alatt a természet leigázása, kifosztása hihetetlen mértékben felgyorsult. Ugyanekkor a természetvédelem is látványos fejlődésen ment keresztül. A természetvédők újabb és újabb védett területek létesítésével igyekeznek menteni a még menthetőt. Jelenleg Földünkön 7000 védet terület található. (Köztük 1400 nemzeti park.) A védettséget élvező területek kiterjedése 7 millió négyzetkilométer, ami a szárazföldek összterületének 4,6 %-át teszi ki. A Természet és a Természeti Erőforrások Védelmének Nemzetközi Uniója (IUCN) - amely 1948-ban alakult -, ezt az értéket jelentősen szeretné növelni. A szárazföldek legalább 10 %-át akarja védetté nyilváníttatni. Sajnos még ma is van 82 olyan ország Földünkön, ahol nem található nemzeti park. (A Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése előtti adat.) Bolygónkon, kialakulása óta mintegy 200 millió faj jött létre. Ezek döntő többsége az idők folyamán ki is pusztult. Jelenleg Földünk élővilágát mintegy 5-10 millió fajra becsülik. Miközben a fajképződés sebessége lényegében nem változott (körülbelül 35 év), addig a fajok kipusztulása hihetetlen mértékben felgyorsult. Egyes becslések szerint ma már óránként legalább 1 faj tűnik el bolygónkról véglegesen, és ez a folyamat még tovább gyorsul, ha hagyjuk. A természetvédelemnek több, mint tucatnyi célját határozták meg. Ezek közül kettő kiemelkedő jelentőségű. Az egyik a jelző szerep. Az élőlények a legprecízebb műszerként jelzik, ha életkörülményeikben változások állnak be. Jelzéseik az emberiség fennmaradása miatt is rendkívül fontosak. A másik a génmegőrző szerep. Az emberiség táplálékának 90 %-át 15 faj teszi ki, további 150 faj még szóba jöhet, ám a Földön fellelhető növény- és állatfajok döntő többségét meg sem vizsgálták, hogy élelemzési vagy gyógyászati szempontból van-e jelentőségük, és félő, hogy egy részük enélkül pusztul ki. Lehet, hogy a trópusokon éppen ebben a pillanatban irtanak ki egy növénykét vagy állatkát, amely magában hordozza valamelyik félelmetes betegség ellenszerét. Ezért kell törekedni, hogy minél nagyobb területen a jelenlegi fajok túlnyomó része fenn tudjon maradni. Ennek érdekében több nemzetközi szerv fáradozik, az ENSZ, az IUCN, az UNESCO, a WWF és a Greenpeace. Ezek mellett számos nemzetközi egyezmény is Földünk természeti értékeinek fenntartását szolgálja. Andrási Pál Pályázat Játék - hulladékból A Környezeti Management és Jog Egyesület játékkészítő pályázatot és kiállítást hirdet „Varázsolj játékot, avagy nem minden szemét, ami szemét" címmel az alábbi feltételekkel: 1. A pályázaton bárki résztvehet egyénileg vagy csoportosan. 2. A játék elkészítéséhez csak olyan a háztartásokban előforduló hulladék használható fel, mely a gyerekekre semmilyen módon nem jelent veszélyt. 3. Á játéknak a gyermekek több irányú fejlesztését kell szolgálnia. 4. A pályaművek díjazására három kategóriában kerül sor:-14 év alatt,-14-18 éves korig,-18 év felett. 5. A pályaműveket szakmai bíráló bizottság fogja elbírálni. 6. A pályaműveket jól becsomagolva jeligésen kérjük beküldeni az alábbi címre: 1137. Budapest, Szt. István krt. 20.1/1. A csomagban tüntessék fel a készítő nevét, címét, iskoláját, felkészítő tanára nevét. A játékokat visszaküldeni nem tudjuk. 7. Beküldési határidő: 1994. május 30. 8. Eredményhirdetésre, díjkiosztásra 1994. június 11-én a Kriminalexpo '94 lakossági napján kerül sor. Színhely: Budapesti Kongresszusi Központ. A nyertesek felkészítő tanárai is értékes jutalomban részesülnek. A játékok a Kriminalexpo kiállításán június 8-11-ig megtekinthetők. Kerekegyháza A közelmúltban Kecskeméten rendezett nemzetközi környezetvédelmi konferencia résztvevői áttekintették a Duna-Tisza köze problémáit. Több mint hatvan előadást hallgattak meg a térség helyzetéről, a tennivalókról, és ellátogattak Kerekegyházára is. A Bács megyei Kerekegyháza hazánk első ökofaluja. A Phare-program által nyújtott támogatással ott egy hosszú távú projekt indult, amelynek végeredményeként a község teljesen átáll a vegyszermentes mezőgazdasági termelésre, s a település infrastrukturális és idegenforgalmi fejlesztéseiben is természetesen elsődleges irányelvként érvényesülnek a környezetvédelmi szempontok. (MTI) Árapály A felvételeket Ótós Réka és Degré Gábor készítette a Sió deltájában. A parlagfű-allergia A parlagfű (ambrózia el- atior), vagy helytelen elnevezéssel vadkender egy olyan gyógynövény, amely nem őshonos hazánkban. A növény gyors terjedése és agresszivitása miatt az egyik legveszélyesebb gyom. Elfoglal minden olyan területet, amelyet nem művelnek. A szárazságot jól tűri, virágzása júliusban kezdődik. Az emberek 2 %-a allergiás a pollenjeire. A városokban lakók között sokkal gyakoribb a parlagfű-allergia, mert a pollen érdes felületére rácsapódnak a korom és más részecskék, s ezzel nő a betegségokozó képessége. Mindez a nyálkahártyára kerül. Ott a koromból kátrány képződik. Ez oldja a nyálkahártyát, gyengíti az ellenállóképességét, ezzel elősegíti a pollen át- jutását. A szervezet védekezik az idegen anyag ellen, ez a jelenség az allergia. Hasznos segítőtársaink A kakukk A hazai madárvilág talán legcsalafintább madara a kakukk, ez a karcsú, hosszú farkú, fekete harántvonalakkal tarkított hamuszürkés tollazatú, galambnagyságú énekesmadár, amely kikelése első órájától élete végéig „vásott" életmódot folytat. Vásottsága, különös természete és viselkedése, fészekpa- razitasága igazi okának felderítése nem kis gondot okozott és okoz még ma is az ornitológusoknak, a madártannal fogallkozó szakembereknek és tudósoknak. A határjáró ember április közepétől hallhatja jellegzetes „hu-hu", „u-u" hangját. A kakukk végtelenül falánk, de mivel tápláléka a legkártékonyabb rovarokból, és a más madárfajok által elkerült legszőrösebb hernyókból áll, a leghasznosabb természetes segítőtársaink közé soroljuk. Ezt a „rangját" beárnyékolja az, hogy fészket soha nem épít, változó számú - kedvező Az allergiás tünetek általában a szem kötőhártyáján kezdődnek égő, viszkető érzéssel. Egész súlyos esetben a szem beduzzad, a kötőhártya elemelkedik, vizenyőssé válik. Ezzel egyidőben jelentkezik a tüsszögés, melyet vízszerű orrváladékolás, orrdugulás kísér. A torok nyálkahártyáján viszkető, kaparó érzés is az allergia jele. A viszketés kisugárzik a fülkürt felé. A légcsőben gyulladást okoz, ami ugató, kínzó köhögéssel jár. A kis légutakba kerülve jelentkeznek a legsúlyosabb tünetek; illetve az asztma. Mi a teendő? Elsősorban a légszennyezettség csökkentése, mivel minden allergia esetében elsődleges oknak tekinthetők a szervezet immun- rendszerét károsító tényezők. A parlagfű irtását június végén vagy július első és második dekádjában kellene elvékörülmények között évi 18-22 - tojását idegen énekesmadarak (vörösbegy, ökörszem, poszáta, barázdabillegető, örvös- és kékgalamb) fészkébe csempészi. A kétes tisztességben részesült költőszülők - többnyire az a faj ami a kakukktojót magát is felnevelte - aztán eszeveszett szorgalommal etetik a gyorsan növekvő, falánk mostohafiókát. Ez még nem is lenne olyan nagy baj, mert a fokozott igyekezet a kártevők fokozott irtásával jár. Hanem a 11-13 nap után kigezni. Nem vegyszerekkel! Legjobb a kézi erővel végzett gyomirtás. A munkanélküliek nagy tömege bevonható lenne ilyen - parkokban, tereken végzendő - közmunkára. Ä parlagfű-allergia kezelése nem olcsó. Három hónapig tart a virágzás. Ez alatt tüneti szereket kell alkalmazni, és ezek költsége egy betegre számítva legalább 10.000 forint. Az úgynevezett hyposen- sitizáló kezelés további 30.000 forint körül van egy évre számítva. Ebben nincs benne a munkából való kiesés, az asztma miatt adott rokkantsági járulék és egyéb költségek. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy megengedhetnénk ezeket a magas költségeket magunknak. A közterületeken kívül gondot okoznak a parlagon hagyott kertek, szántók. Törvényt kellene alkotni, hogy büntethető legyen az a személy, vagy közösség, melynek földterülete gondozatlan. (Forrás: Lélegzet) kelő, csúf kakukkfiókában már néhány órás korában felébred az ösztön, hogy mindent, amit maga körül talál - legyenek azok tojások vagy fiókák -, kilökje a fészekből. Alájuk bújva, hátára véve, erős szárnyai közé fogva, fejére támaszkodva, csodálatra méltó artista-teljesítményeket produkálva mindenre képes, hogy elérje célját. Ezzel, áttételesen gátat vet saját faja túlzott elszaporodásának is. Érdekes megfigyelés, hogy a 21-23 nap után a fészket kinőtt és elhagyó, a közeli fákon gallyazó fiókát a gondozó szülők még 2-3 héten át követik és megható buzgalommal táplálják. Azért, mint mindenütt az életben, itt is vannak kivételek. A már említett madárfajok általában elfogadják a becsempészett kakukktojást, de például a rigófélék kilökik, egyes énekesek fészeképítő anyagot raknak rá és nem melengetik, mások pedig egyszerűen elhagjyák a költőhelyet, ha a kakukk „beletojt". Tehát a parazita életmód sem felhőtlen. Még a madárvilágban sem. Szakái László
