Tolnai Népújság, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-10 / 109. szám

6 KÉPÚJSÁG

^2:

• AI I.V'II VAi.lOVK.YVOKSI«

1994. május 10., kedd

Kreátor, a privatizátor

A szekszárdi székhelyű Kreátor Kft. megalakulása óta tanácsadóként végzi az állami tulajdonú vagyonelemek, üzletrészek, eszközök értékesítését és az Állami Vagyonügynökség pályázatán elnyerte az önprivatizációs szakértői jogosítványt. Kezdetben mintegy 260 cég dolgozott az ÁVÜ megbízásából, ma már csak harmincegynehány. Akik kiestek szakmai hibát követtek el, vagy etikai vétség miatt kényszerültek búcsút mondani e tevékenységnek. A lebonyolított üzletek tekintetében a Kreátor Kft. igencsak a sor elején található: az önprivatizációs program során eddig több, mint 3 milliárd forint bevételt produkált, ezzel az első öt között feltétlenül ott van.

A búcsúzók magas számából is látszik, hogy a feladat cseppet sem egyszerű. Egyed Lászlót, a Kreátor Kft. igazgatóját arról faggattuk, mi a siker titka, hogy lehet versenyben maradni?

— Milyen referenciákkal indultak az ÁVÜ pályázatán?

— Kevesebb, mint húsz

munkatársunk van, külső szakértőkkel együtt 80-90 fő dolgozik a cégnek. Főbb szakterületeink a vagyonértékesítés, a könyvvizsgálat, a vagyonértékelés, a pénzügyi és befektetési tanácsadás.

Mindez komoly tapasztalatokat igénylő folyamatos

munka. Gyors döntéseket kell hozni, meg kell látni azokat a pontokat, amelyek különös értéket jelentenek ügyfeleink: a vállalkozók és befektetők számára. Ezt a tudást a privatizáció folyamán természetesen jól tudtuk kamatoztatni. A sikeres eladás titka, hogy a vevő számára olyan üzleti lehetőségeket vázoljunk fel, amiből láthatja: érdemes megkötnie a szerződést. Eddig sikerrel, jó áron adtunk túl a társaságokon. Az önprivatizációs programban résztvevő tanácsadók feladata, hogy működésben megőrizze az állami vagyon értékét. Ha esetünkben sikerről lehet beszélni, úgy érzem, ez az alapja, mert ehhez kapcsolódtak a magas árbevételt produkáló privatizációs (ÁVU bizományosi) tranzakcióink.

— Ez egy korrupcióveszélyes terület, sok támadás éri a privatizációt.

— Mindaddig, amíg több a vevő, mint ahányan vásárolnji tudnak, a gyanúsítgatás és a vádaskodás fel fog merülni. Nálunk a nemzetgazdasági szempontból nem jelentős, kis volumenű tranzakcióknál a legmagasabb árajánlatot tevő pályázó nyerhet, más nem. A magasabb volumenű, jelentős tranzakcióknál, ahol maga az ÁVÜ dönt, ott egy előre meghatározott és a pályázati kiírásokban rögzített szempont- rendszer alapján egyéb gazdasági, foglalkoztatáspolitikai vagy piaci érdekeknek megfelelően kell meghozni a döntést.

— A privatizáció körül sokkal több a gyanúsítgatás, mint amennyire indokot lehet találni. Aki veszít, az persze azt mondja, adna már többet is, mint amiért a nyertes elvitte, erre azonban a pályáztatott értékesítések körében nincs lehetőség.

— Az ÁVU versenyszabályzata szerint a pályázatokat közjegyző előtt bontjuk és letétbe helyezünk egy-egy példányt, hogy bármikor utána lehessen nézni, hogyan döntöttünk és milyen volt pontosan az ajánlat. Természetesen cégünket is feljelentették, olyanok, akik nem nyertek, illetve érvénytelen pályázatot adtak be. Külön

szerencsénk, hogy a hozzánk benyújtott érvénytelen pályázatok között nem volt egyetlen olyan sem, amely magasabb ajánlatot adott volna, mint az érvényes pályázattal rendelkező befektetők.

— A pályázatok között, a verseny során gyakran előfordul, hogy valamelyik ajánlattevő nem tudja megfelelően igazolni - a kiegészítésre rendelkezésre álló határidőn belül sem - a vásárláshoz szükséges pénzügyi fedezetet. Ez a versenyből való kizárással jár, amit néhányan nehezen fogadnak el.

— Vitathatatlan tény, hogy a szükséges fedezetigazolás beszerzése, annak visszavonhatatlan letétként való őrzése költséges dolog. A vételár 1-5 százalékát kitevő bánatpénz letétbe helyezése is probléma több pályázónak. Sokan nem is gondolnák, hogy egy 2-300 millió forintos részvénycsomag, vagy üzletrész értékesítésére kiírt pályázaton való részvétel költsége elérheti az 5-6 millió forintot, függetlenül attól, hogy a pályázó nyer vagy veszít, és ez a költség csak a fedezetigazolásokat és kamatveszteségeket tartalmazza.

— Indokolt ez a magas részvételi összeg?

— A tapasztalatok azt mutatják, hogy igen. Ennek hiányában ugyanis nehéz kiszűrni a komolytalan ajánlatokat és megelőzhetők a későbbi fizetéselmaradásból adódó gondok. A vagyonügynökség a költségek csökkentése érdekében 1994. január 1-jétől a bánatpénzek után 18 százalék kamatot fizet, ami némileg mérsékli a pályázók kiadásait.

Á pályázók között sajnos néha olyan is előfordul, akinek nem a vétel a célja, hanem a pályázat elhúzódásán keresztül a konkurencia gyengítése. A privatizáció legnagyobb problémájának a tranzakciók elhúzódását tartom, mert ebben a bizonytalan helyzetben a privatizálandó társaság komoly veszteségeket szenvedhet el az új tulajdonos belépéséig, a pénzintézetek és a szállítók bizalmatlansága miatt.

— A kritikák között gyakran elhangzik, hogy a privatizáció ellenőrizetlen, másrészt van, aki azt mondja, hogy az új kormány felállásáig fel kellene azt függeszteni.

— Az álláspontok különbözőek, és a választások idején ez természetes jelenség. A privatizáció ellenőrzéséről csak saját tapasztalatunk alapján tudok nyilatkozni. Mi azt érezzük, hogy minden egyes tranzakciónkat keményen ellenőrzik, és megkövetelik, hogy a bizonylatokat, okmányokat öt évig megőrizzük. A privatizáció során beépített ellenőrzési pontok nagy száma viszont lelassítja az értékesítés folyamatát.

— A privatizáció központi leállítását a magam részéről a gazdaságba történő indokolatlan beavatkozásnak tartanám. A privatizáció segíti a gazdaságot egy új, hatékonyabb pályára állni, ez a folyamat viszont feszültségekkel, átmeneti problémákkal tűzdelt.

— A világpiacon is versenyképes és eredményes magyar gazdaság megteremtéséhez ez az út elvezethet és a kezdeti foglalkoztatási és szociális feszültségek ellenére a társadalom talpon maradását, a gazdaság felemelkedését szolgálja.

— A politikának az a feladata, hogy a gazdaság eredményére építve csökkentse a szociális különbségeket, valamint a társadalmi feszültségeket.

Privatallózó

■■■■■■■■■■I ’»«■at

Lapszemle a magánosításról

' - 'W:.: ^ -HP H

ÁVÜ: Alig jön be készpénz. Diczházi Bertalan kormányfőtanácsos szerint az AVU-nek igen szűkösek a vállalati reorganizációra fordítható forrásai, mert április 15-éig ugyan privatizációs bevételei elérték a 23,8 milliárd forintot, ebből csupán 5,8 milliárd forint a készpénz. Az összes bevételen belül a devizáért történő érékesítés tíz százalék alá csökkent. (Magyar Hírlap, V. 1.)

A cégek egyharmadáról döntött az ÁVÜ. A gyorsított konszolidációba került cégek egyharmadáról döntött az ÁVÜ Igazgatótanácsa a múlt héten. A társaságok problémái a program következtében nem oldódnak meg, csak akkor, ha tőkeerős befektető találnak - nyilatkozta Lajtai György igazgató. (Magyar Hírlap, V. 02.)

Tőkét a kisbankokba! Az ÁV Rt. az igazgatóságokban betöltött szerepe alapján irányítja a bankkonszolidációt, míg a PM a felügyeletet látja el. Á bankok feltőkésítésénél a 8%-os tőke-megfelelési mutató a cél - a konszolidáció végső célja, hogy kedvezőbb feltételekkel lehessen magánkézbe adni a bankokat. (Kisalföld, V. 29.)

A nyilatkozatok hátráltatják a bankprivatizációt. Nem

sikerült a Külkereskedelmi Bank áprilisra tervezett privatizációja, mert várnak a befektetők és ezt Pongrácz Tibor államtitkár az utóbbi időben megjelent sajtónyilatkozatokkal magyarázza. Vályi György igazgató bejelentette, hogy a krp-ben még 8 ÁVÜ-höz tartozó céget ajánlanak fel a kisbefektetőknek. (Magyar Hírlap, V. 1.)

Miniszteri áldás a bankfrigyre. Szabó Iván pénzügy- miniszter nem tartja irracionálisnak az Országos Takarék- pénztár igényét a Dunabank megvásárlására és nem zárkózik el a két pénzintézet egyesítésétől. A pénzügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján arról is beszámolt, hogy a kormány a következő ülésén tárgyal a bankrendszer jövőjéről, struktúrájának átalakításáról. (Pesti Hírlap, V. 1.)

Immár nem a vállalkozások mennyiségi gyarapodásának ösztönzése, hanem stabilitásuk és versenyképességük erősítésére kell törekedni - hangzott el a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. Gulácsi Gábor, az ipari tárca helyettes államtitkára a kormány kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepcióját ismertetve kifejtette: a vállalkozók terheinek mérséklése érdekében a kormány felkérte az érdekelt tárcákat, hogy tegyenek javaslatokat az 1995-re vonatkozó változásokra.

Tiszteletben tartja az eddigi kárpótlási és privatizációs döntéseket a liberális blokk, de arra törekszik, hogy a megmaradó állami vagyonból a továbbiakban a termelői tulajdonlást preferálja - fejtették ki az Agrárszövetség, a Fidesz, az SZDSZ és a LP-Vállalkozók Pártja képviselői agrárpolitikájuk egyeztetését következő sajtótájékoztatójukon. (Világgazdaság, V. 1.)

Kárpótlási jegy - részvénycsere

Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Rt. Jegyzési időszak: 1994. május 9-13-ig. A jegyzés bármikor lezárható, ha a vételi igények összessége meghaladja a felkínált részvények mennyiségét. Cserearány: 10.000, Ft címletértékű kárpótlási jegy ellenében 10.000,- Ft névértékű részvény jegyezhető. Jegyzési helyek Szekszárdon, Pakson és Dombóváron találhatók a megyében.

Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt. Jegyzési időszak: 1994. május 16- június 3-ig. Legkorábban a jegyzés az 5. munkanap végén zárható le. Cserearány: 10.000,- Ft névértékű kárpótlási jegy ellenében 10.000,- Ft névértékű részvény jegyezhető. Jegyzés csak Szekszárdon található megyénkben.

Pillér 2. Befektetési jegy. Jegyzési időszak: 1994. április 21-től június 24-ig. Cserearány: 2 db 1.000,- Ft-os kárpótlási jegyért 3 db 1.000,- Ft-os névértékű befektetési jegyet lehet jegyezni. Megyénkben több jegyzési hely is található.

Quasestor Kárpótlási Jegy Befektető Rt. Jegyzési időszak: 1994. május 9-június 10-ig. Jegyzési helyek a Takarékszövetkezeteknél. A jegyet 100 %-on beszámítják, adókedvezmény is igénybe vehető.

Csereeredmények

MÓL Rt. részvényekből a befektetők nagy része 60.000 Ft értékű kárpótlási jegyért 90.000 Ft névértékű részvényt kapott. A részvények a jegyzési helyeken átvehetők.

Az rt. az 1993. évre 12 % osztalékot fizet. Erre vonatkozó részletes információ a hét folyamán lesz a társaság által közzétéve.

OTP Rt. Az OTP Rt. jegyzés során általában 98.000 Ft névértékű kárpótlási jegyet fogadtak el a befektetőktől. Annak, aki élt a cég visszavásárlási ajánlatával,a kamattal növelt névérték 70 %-át e héten már ki is fizetik. Az el nem fogadott kárpótlási jegyek a jegyzési helyeken átvehetők.

Soproni Sörgyár Rt. - A KRP-ben elsőként meghirdetett társaság részvényeiből a jegyzett mennyiséget mindenki megkapta. Aki a részletfizetéses rendszerben jegyzett, annak nincs teendője,amíg a részlet összegét nem kívánja kifizetni. Ha kárpótlási jeggyel akar törleszteni -ami mindenki számára ésszerű választás -, akkor most igen kedvező árfolyamon juthat kárpótlási jegyhez, a most vásárolt jegyet fizetéskor a kamattal növeli névértéken fogják elfogadni.

Chinoin Rt. - Az Rt. az 1993. évi osztalék kifizetését a társaság részvénykönyvébe történő regisztráláshoz köti. Ezt e hó 25-ig, levélben mindenki megteheti. Az osztalék 27%.

Új helyen az ügyfélszolgálat

Mint arról lapunkban már beszámoltunk, új helyre, a Séd patak fölé költözött az ÁVÜ megyei irodája. A szolgálat új címe: Szekszárdi Tinódi u. 7. Telefon: 312-233. Az ügyfeleket naponta 8-tól 12-ig és 13-tól 16 óráig fogadják, és készséggel állnak a privatizációval kapcsolatos információkkal az érdeklődők rendelkezésére. Képünkön Nászainé Hábel Klára irodavezető. Fotó: Ófos Réka