Tolnai Népújság, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-07 / 107. szám

1994. május 7., szombat GAZDASÁG »ÚJSÁG 5 Lehet, hogy az olcsó a drágább? Mit ér a részvény, ha magyar? A kilencvenes évektől egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ha a hazai húsipar meg akarja őrizni nyugat-európai piacait, ha javítani akar nemzetközi versenyképességén, illetve jö­vedelemtermelő képességén, akkor be kell vezetnie az ed­diginél magasabb színvonalú, az Európa Unió előírásaival harmonizáló minőségi rend­szert. Jelenleg néhány nagy húsipari vállalat már az új, EUROP-rendszernek megfele­lően végzi a sertéshús minősí­tését, 1995-től pedig már va­lamennyi vágóhídon egysége­sen kötelező lesz az új minősí­tési és osztályozási rendszer alkalmazása. A bevezetésre szánt mód­szer lényege, hogy a vágott- sertéseket a kitermelhető színhús százalékos aránya szerint minősítik és osztá­lyokba sorolják. Az osztályok jelölésére az E-U-R-O-P be­tűket használják. Az E, az 55- 60 százalék közötti, az U az 50-55 százalék közötti, az R a 45-50 százalék közötti, az O a 40-45 százalék közötti szín­hústartalmat jelöli. P minősí­tést kapnak azok a vágott fél­sertések, amelyeknek a szín­hústartalma nem éri el a 40 százalékot. Újabban már léte­zik az S kategória is a 60, il­letve annál magasabb arányú hústartalom jelölésére. A hazai sertésállománynak jelenleg 3.7 százaléka felel meg az E minősítésnek, 17.7 százaléka az U, 43.3 százaléka az R, 34.1 százaléka az O és 1.2 százaléka a P kategóriáknak. Jelentős különbség tapasztal­ható a nagyüzemi és a kister­melői állatállományok között. A kisüzemek csak költségeik csökkentésével tudják javítani jövedelmezőségüket, ezért gyakran nem vásárolnak te­nyészállatot, hanem olcsón előállítható sertéseket szaporí­tanak, hizlalnak. Az utóbbi időben azonban már a nagy­üzemek egy része is megspó­rolja a tenyészállat vásárlást. A kistermelők egy szűk köre kezdi felismerni, hogy a jövő­ben egyre inkább a minőségi termék iránt lesz igény. Az új minősítési rendszer bevezetése hatással lesz a termelés valamennyi szereplő­jére és tevékenységükre. A minősítés eredményei alapján a sertéstartók értékelhetik sa­ját“ tevékenységüket. Pontosan tudhatják, hogy a nagyobb színhústartalom, a jobb keres­kedelmi minőség érdekében milyen változtatásokat kell végrehajtaniuk a fajtát, a ta­karmányozást illetően, annak mekkora a költségvonzata, és nem utolsósorban: milyen mértékben térül meg a többlet kiadás a jobb minőségért ka­pott árkülönbözetben. A mi­nőségjavulást csak úgy lehet elérni, ha a jó minőségi osz­tályhoz olyan felvásárlási árak tartoznak, amelyek megfelel­nek a vágósertések húsipari értékének, az előállítók ré­szére pedig olyan bevételt és hasznot hoznak, amely ösz­tönző számukra. Fontos elve még az árrendszer kialakítá­sának, hogy ne ösztönözzön a gyengébb - a piaci és a húsi­pari szempontból alkalmatlan - termék előállítására. Az EU-ban érvényben lévő előírások bevezetésével ter­mészetesen nem változik meg egyik napról a másikra a ser­téstenyésztés. A szakemberek becslése alapján Magyaror­szágon a színhústartalom nö­vekedése éves átlagban elér­heti a 0.8 százalékot. A sertés- ágazat hazai résztvevői a leg­kevesebb tíz év megfeszített, összehangolt munkájával ér­hetik utol Európa legkiválóbb sertéstenyésztőit. U.G. Ferenczy Europress A kormányzat szerint sike­res a kisbefektetői résztulaj­donosi program (KRP). A programban elsőként részt­vevő Soproni Sörgyár részvé­nyeit 30 ezer ember jegyezte, s várhatóan a másodikként fel­ajánlott Pannonplast Rt.-re is marad még éppen elég jelent­kező. Mivel Magyarországon még nem vált megszokottá a részvényjegyzés, nem árt né­hány alapvető dolgot elmon­dani ezzel kapcsolatban. A részvényeket a jegyzés­kor nem kapják kézhez a kis­befektetők, csak később, mi­után a Cégbíróság bejegyezte a részvénytársaság - ilyenkor szokásos - alaptőkeemelését. Sőt, mivel részletfizetési ked­vezménnyel is vásárolható részvény (100 000 forintig), csak az összes részlet kiegyen­lítése után vehetik át az érték­papírokat a tulajdonosok. Az átvétel idejéről a Társaság írásban értesíti a befektetőket. Az érvényben lévő rendel­kezések szerint beruházási támogatást vehetnek igénybe azok az egyéni és társas me­zőgazdasági vállalkozások, amelyek talajvédelmi, vízház­tartást szabályozó, talajjaví­tási, területrendezési beruhá­zásokba kezdenek, illetve ön­töző és rizstelepeket létesíte­nek, korszerűsítenek vagy ön­tözőgépet vásárolnak. A tá­mogatás mértéke legfeljebb a bekerülési költség 40 száza­léka, amelyhez pályázat útján lehet hozzájutni. A pályázatokat a beruházás megkezdése előtt kell benyúj­tani a termőföld fekvése sze­rinti megyei földművelésügyi hivatalhoz. A kérelmekhez csatolni kell a vízügyi igazga­tóság által kiadott vízjogi en­gedélyt is. A beruházási támogatást a földművelésügyi hivatal A személyi jövedelemadó szerint adózók az adóalapjuk 30 százalékáig leírhatják az adott évben vásárolt részvé­nyek árát. Ha viszont eladják e papírokat, az árfolyamnye­reség jövedelemnek minősül, tehát adózni kell utána. Akik viszont nem készpénzzel, ha­nem kárpótlási jeggyel fizet­nek a részvényekért, nem ve­hetik igénybe a jövedele­madó-kedvezményt. A részvényeseket a nyere­ségesen működő társaságtól évente egyszer osztalék illeti meg. Ezt az éves közgyűlés után kaphatják kézhez a tulaj­donosok, általában banki át­utalással vagy postai utalvá­nyon. De ha valaki ragaszko­dik hozzá, akár személyesen is felveheti. Ebben az esetben előre értesíteni kell a rész­vénytársaságot. Bánhegyi Zsuzsa Ferenczy-Europress hagyja jóvá. A gazdálkodó ennek az engedélynek a birto­kában kérheti az adóhatóság­tól a támogatási okirat kiadá­sát. A támogatás folyósításá­ról az adóhatóság gondosko­dik a beruházás pénzügyi bo­nyolítását végző bankon ke­resztül. Lényeges tudnivaló: a kor­mány 1994 január 1-től elen­gedte a meliorációs beruházá­sokhoz a korábbi években - visszafizetési kötelezettség­gel- nyújtott támogatásoknak a még vissza nem fizetett há­nyadát, csökkentve ezzel az új tulajdonosoknak a föld bir­tokbavételével kapcsolatos terheit. A meliorációs és öntözésfej­lesztési támogatást nem kell a termelőknek visszafizetniük. Az idén erre a célra 1.3 milli­árd forint áll rendelkezésre. U.G. (FEB) A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 151,43 154,43 ausztrál dollár 72,63 73,97 belga frank (100) 295,11 300,61 dán korona 15,52 15,82 finn márka 18,73 19,07 franda frank 17,73 18,07 görög drachma (100) 41,28 42,08 holland forint 54,10 55,14 ír font 147,32 150,12 japán yen (100) 98,57 100,43 kanadai dollár 73,26 74,78 kuvaiti dinár 341,49 348,15 német márka 60,71 61,91 norvég korona 13,99 14,27 olasz líra (1000) 63,02 64,24 osztrák schilling (100) 863,30 880,00 portugál escudo (100) 59,36 60,50 spanyol peseta (100) 73,82 75,28 svájci frank 71,51 72,83 svéd korona 13,15 13,39 USA dollár 101,48 103,48 ECU (közös piac) 117,01 119,25 A Déli­autópálya Rt. közgyűlése A Déliautópálya Rt. május 11-én és 12-én tartja közgyűlé­sét Debrecenben. A közgyűlé­sen az igazgatóság beszámol a társaság múlt évi gazdálkodá­sáról, és szó lesz a tervezett vállalkozás finanszírozási ütemtervéről. A tulajdonoso­kat tájékoztatják a lehetséges szakmai és pénzügyi partne­rekkel folytatott előzetes megbeszélésekről is. A társaságnak jelenleg több mint 280 részvényese van, s közülük 160 önkormányzat. Az autópálya hossza 723 ki­lométer lesz, s a pénzügyi terv szerint a beruházás 330 milli­árd forintba kerül. Még a múlt év végén megalakult a finan­szírozást előkészítő konzor­cium, melyben részt vesz az Egyesült Államok 3. legna­gyobb bankja a NationsBank, a McKenna londoni ügyvédi iroda, az Arthur Andersen könyvvizsgáló és auditáló cég, valamint a Magyar-Angol Pénzügyi Tanácsadó Kft. Támogatott minőségi váltás a tenyészállományban A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból 800 millió forintot különített el a kormányzat az ál­lattenyésztés támogatására. Persze, ebből az összegből nem jut mindenre, így ebből a pénz­ből csupán a szarvasmarha, a sertés és a juh ál­lományának minőségi javítását próbálja segí­teni az illetékes tárca. A támogatást azok az egyéni vállalkozók, il­letve magánszemélyek vehetik igénybe, akik főhivatásként végzik az állattenyésztést. Az igényelhető összeg állatonként szarvasmarhá­nál 20 ezer, sertésnél 5 ezer, juhnál 3 ezer fo­rint. A tenyésztők kérelmüket a telephelyük szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz nyújthatják be, s az ehhez szükséges nyomtat­ványt is itt kapják meg. Az igényléshez mellé­kelni kell a marhalevelet, az állat származási igazolását és az adás-vételi bizonylat másola­tát. A támogatásról a hivatal 30 napon belül dönt és intézkedik az összeg postai átutalásá­ról. A tenyésztőknek a vissza nem térítendő tá­mogatás fejében vállalniuk kell, hogy 1996. de­cember 31-ig megtartják a tenyészállatokat, s hogy ezt igazolhassák, tenyésztési naplót is vezetnek. Az akció célja, hogy a hazai tenyészállomány - amelynek nagy részét sajnálatos módon ki­vágták az elmúlt években - megerősödjön, lét­számában és minőségében egyaránt javuljon. Ezért a Magyarországon honos fajták törzs­könyvezett példányai vonhatók be a tenyész­tésbe. Bánhegyi Zsuzsa Ferenczy-Europress Az öntözésfejlesztési és meliorációs támogatásról GSM telefonok: többet tudnak, mégis olcsóbbak — Egy ilyen hatalmas vál­lalkozáshoz, mint a GSM rendszer magyarországi be­vezetése és kiszolgálása, ren­geteg részletkérdést kell meg­oldani. Az egyik legfontosabb és legérdekesebb a készülékek beszerzése. Milyen gyártmá­nyokra számíthatnak a ma­gyar előfizetők? - Erre a kér­désre kértünk választ Papp Jú­liától, a Westel 900 Részvény- társaság marketing igazgató- helyettesétől. — lylunkám egyik legfon­tosabb része a rádiótelefon ké­szülékek beszerzése. A GSM rendszerek világszerte roha­mosan fejlődnek és a gyártók alig képesek lépést tartani az igényekkel. Ma még „eladói piac" uralkodik a GSM készü­lékek területén . Nehéz a gyártó cégekkel tárgyalni, kemény feltételeket támaszta­nak. Fő szállítóink az Ericsson, a Siemens, a Motorola és a Nokia. Egyéb cégekkel is van kapcsolatunk, de egyelőre et­től a négy nagy gyártótól vá­sárolunk. Hallatlanul gyors a fejlődés a GSM készülékek te­rületén, egyre újabb és újabb típusokat dobnak piacra és egyre csökken a készülékek mérete. — Az ára is? — Bármily meglepő, az áruk is rohamosan csökken. Ez azzal magyarázható, hogy a technika, a technológia nagy tempóban fejlődik, és annak ellenére, hogy „eladói piac" van, működik az árverseny. A világpiacon a tavalyihoz ké­pest felére estek a GSM készü­lékek beszerzési árai. — Magyarországon is érezhető lesz ennek a hatása? — Mi nem forgalmaztunk tavaly GSM készüléket, hiszen a hálózatot csak most építet­tük ki, ezért a GSM mobil tele­fon árusítás is csak most kez­dődött. így a magyar vásárló nem érzi, hogy felére csökkent az ár, de ő már a csökkent vi­lágpiaci áron beszerzett ké­szülékeket kapja tőlünk. — Mennyit jelent ez forint­ban? — A készülékek ára het­venötezer és százezer forint (plusz ÁFA) körül mozog. De különböző típusú készüléke­ket forgalmazunk és ezek természetesen különböző áron kaphatók. A készülékek és a SÍM kártyák forgalmazása részben saját üzleteinkben tör­ténik, ezenkívül megállapod­tunk a Fotex hálózattal és a Westel Rádiótelefon Kft.-vel is, a SÍM kártyák forgalmazá­sára kizárólagosságot élvez­nek. — Hány előfizetőre, illetve vásárlóra számítanak? — Nagyon nehéz felmérni, mert a magyar piac e tekintet­ben is eltérhet a nemzetközi­től. Kiindulási alapnak pedig nem áll rendelkezésünkre más adat, csakis a GSM rendszerek nemzetközi fogadtatása. A ké­szülékek értékesítése merede­ken emelkedett, annak elle­nére, hogy sokan megtartották a korábbi rádiótelefon rend­szereket is. FEB Fodrászok, kozmetikusok Hogyan érvényesül a fogyasztóvédelem? | A Fogyasztóvédelmi Főfe- I lügyelőség - amely idén el- j nyerte a madridi székhelyű | nemzetközi fogyasztóvé- 1 delmi szövetség nagydíját - vizsgálatot tartott a fodrá­szoknál és a kozmetikusok- | nál. Az ellenőrök tapasztalatai | szerint - nyilván az AIDS- től való félelem miatt - f egyes szalonokban egyálta- I Ián nem vállalnak borotvá- | lást, Csongrád és Győr-Mo- ! son-Sopron megyében I szinte sehol sem. A kozme- | tikákban a depiláláshoz - a < végleges szőrtelenítéshez - - használt tűket összegyűjtik j és megsemmisítésre az erre f kijelölt kórházba viszik. A s higiéniai követelményeknek tehát a szolgáltatók több- | nyire eleget tesznek, s az el- 1 lenőrök csak néhány esetben j tapasztalták, hogy a kendő- . két, törülközőket nem az j előírásoknak megfelelően ; tisztították, fertőtlenítették, í illetve cserélték. Az alapszolgáltatáson kí­vül más tevékenységgel is | megpróbálják növelni bevé- 1 teleiket a tulajdonosok. Leg- I inkább a kisebb települése- ! ken működő szalonokban | folyamodnak ehhez a még­is oldáshoz, s leggyakrabban | illatszereket, kozmetikumo­kat, képeslapokat, bizsut, I: ajándéktárgyakat árusíta­nak, de előfordul, hogy te- | toválást, fülbelövést végez- 1 nek vagy műköröm felraká- f sát is vállalják. A szolgáltatások árai az § üzletek elhelyezkedésétől j függően változnak. így pél- j dául Fejér megyében a ki- sebb helységekben a férfi 1 hajvágásért 50-90 forintot, a | nagyobb településeken 60- I 100 forintot, míg Székesfe- 1 hérváron 90-110 forintot I kérnek. Dunaújvárosban j azonban még ennél is töb­bet, 180 forintot! Heves me- ? gye kisebb falvaiban szintén | 60-tól 90 forintig terjednek f az árak, Zalában 150 forint | körül alakulnak. Az asszo- | nyok Komárom-Esztergom | megyében 190 forintért esi- j náltathatnak új frizurát ma- | guknak, de Esztergomban | már 270-et kell fizetniük I érte. A kozmetikákban He- S vesben 1000 forint, Komá- | romban ennek a fele egy f komplett kezelés. A vendégkör megtartása | érdekében néhány Veszp- j rém megyei fodrászatban a | nyugdíjasoknak 10 százalék f kedvezményt adnak a min- j denkori árakból. Ezt Deve- j cseren még felül is múlják, j ott ugyanis 20 százalékkal | olcsóbban készítenek egy új ! frizurát a rászoruló időseb- ( beknek. Bánhegyi Zsuzsa Ferenczy-Europress I Gyed, gyes, várandósági pótlék ... Hogyan segíti az állam a gyermeknevelést? Sokszor panaszkodunk, hogy népességünk egyre fogy. A születések száma csökken, míg a halálozásoké - a jobbik esetben - nem változik. Hogy a gyermeknevelési kedvet serkentse a kormányzat, idő­ről időre rendeletekben szabá­lyozza a gyermekeket vállaló családok támogatását. Jelenleg a családi pótlékon kívül gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozási segély (gyes), gyermekneve­lési támogatás, várandósági pótlék és ápolási táppénz illeti meg az anyát, a gyermek élet­korától és egészségi állapotá­tól függően. A gyed keresetpótló ellátás, tehát megegyezik az anya ko­rábbi fizetésével. Maximum a gyerek 2 éves koráig jár. Ta­valy 144.500 szülő vette igénybe. Az egy hónapra jutó kifizetések összege 9.900 fo­rint volt családonként. Az el­múlt négy évben az állam által erre a célra kifizetett összeg megduplázódott, miközben az igénybe vevők száma 9 százalékkal csökkent. A gyes értéke független a korábbi fizetéstől, ezért csak részben pótolja a kiesett kere­setet. Jelenleg 117 ezer család veszi igénybe. A gyermeknevelési támoga­tást tavaly vezette be a kor­mányzat azzal a céllal, hogy a több gyermeket nevelő csalá­dokban az anya kizárólagosan a család gondozásával foglal­kozhasson. A támogatás ideje a nyugdíjazáskor munkavi­szonynak számít. A legkisebb gyermek 3 éves korától 8 éves koráig vehető igénybe. A tá­mogatás mértéke megegyezik a nyugdíjminimum összegé­vel. Csak azok igényelhetik, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum három­szorosát. Eddig csaknem 25 ezren éltek a támogatás lehe­tőségével. A várandósági pótlék a ter­hesség negyedik hónapjától automatikusan jár a kisma­máknak. Összege megegyezik a gyermek születésétől járó családi pótlékkal. A terhességi gyermekágyi segély és a beteg gyermek után járó ápolási táppénz szin­tén a gondozás miatt kereső- képtelenné váló szülők kieső jövedelmét pótolja. Összege a táppénzzel egyenlő. Ä tavaly megváltozott ren­delet értelmében a szülők adója a gyermekeik számától függően csökken. Az 1 és 2 gyermekesek 300 forintot vonhatnak le havonta gyer­mekenként az adójukból, a 3 vagy több gyermekesek, va­lamint a súlyosan fogyatékos gyermeket nevelők pedig 400 forintot. Bánhegyi Zsuzsa Ferenczy-Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom