Tolnai Népújság, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-31 / 126. szám

2 »ÚJSÁG VÁLASZTÁS '94 1994. május 31., kedd Képviselők, országos listáról A pállok támogatottsága %-ban H* —-,5,9 32,1 3, 0,7 19.2 ZD 11,9 n]s,3 m 7,2 m 7,4 MSZP SZDSZ MDF FKgP KDNP Fidesz Parlamenti mandátumok változása (1990 és 1994) 209 1990 1994 70 ni" 33 J 94 Kje mr ,64 LÜ* Ql« CT,, MSZP SZDSZ MDF FKgP KDNP Fidesz (Folytatás az 1. oldalról.) — Az állampolgárokkal fo­lyamatos párbeszédet folytat­tunk. Ennek eredményeként terítékre kerültek a kormány­zat által megoldandó gondok. S ez a találkozási pont, a prob­léma megoldására való törek­vés. Az 54 százalékos győze­lem talán megnehezíti, de azt gondolom, mégis létrejön a szociálliberális koalíció. A programok mindenestre közel állnak egymáshoz. — Az új kormánynak lesznek „kampányfeladatai ?" — Tragédia lenne, ha ez így lenne. Nem szabad tűzol­tómunkát végeznie, sem az MSZP-nek, sem a parlament­nek. Alapjaiban kell rendet te­remteni, véget vetve a gyűlöl­ködésnek. -szá­Stocker Antal: nem lesz MSZP-SZDSZ koalíció — A Szabad Demokraták Szövetségének Tolna me­gyében egy képviselőt - dr. Nádori Lászlót - sikerült a parlamentbe juttatnia. Elé­gedett az eredménnyel? Kér­deztük Stocker Antalt, a Sza­bad Demokraták Szövetsé­gének megyei elnökét. — Talán nem sértődik meg dr. Solymosi József, ha azt mondom, hogy másfél képvi­selőnk van a parlamentben, hiszen ő, bár az Agrárszövet­ség színeiben, de a mi támoga­tásunkkal is került a parla­mentbe - kezdte az elnök, majd elmondta: — Nagyon sajnáljuk, hogy Kocsis Imre Antal országos listán éppenhogy lemaradt. Ha mondjuk Pető Iván elviszi a mandátumot Pécsi Ildikó elől, akkor az SZDSZ szek­szárdi jelöltje is bekerül tör­vényhozásba. — Lesz MSZP-SZDSZ koalí­ció? — Szerintem nem. Tudo­másul kell vennünk az embe­rek akaratát, miszerint ők egypárti kormányzást akar­tak. A mi kampányunk arról szólt, hogy ezt nem szeret­nénk. Azt gondolom tehát, hogy az SZDSZ nem fog koa­lícióra lépni az MSZP-vel, de ez az én magánvéleményem, erről az országos küldöttgyű­lés dönt vasárnap. Azt gondo­lom, hogy csak nagyon ke­mény feltételekkel mehetne be az SZDSZ a koalícióba. — Miszerint? — Miszerint Kuncze Gábor lenne a miniszterelnök, és az SZDSZ megkapna egy komo­lyabb tárcát. Ebbe viszont va­lószínű az MSZP nem megy bele. — Ez esetben mi lesz? — Nehéz megjósolni, min­denesetre nagyobb az esélye, hogy mások is megkörnyéke­zik a szocialistákat. Látni kell, hogy a szocialistáknak koalí­ciós partnerre van szükségük, ellenkező esetben a döntésho­zatalkor nem hiányozhatnak a képviselőik. Hangyái Dr. Dávid Ibolya: Új feladatok előtt A töredékszavazatoknak és az országos listának köszön­hetően szűkebb pátriánkban újabb országgyűlési képvise­lőt üdvözölhetünk: dr. Dávid Ibolyát. Az MDF Tolna Me­gyei Szervezetének elnöke az­zal számol, hogy újfajta munka vár rá a parlamentben. — Az igazi elégedettséget az egyéni győzelem hozta volna meg számomra, de azért így is örülök a bejutá­somnak. A kormánypárti munka után most ellenzéki képviselőként kell tevékeny­kednem. Bizonyára ez a fel­adat is nagyon érdekes lesz. — Milyen változást okoz az a tény, hogy nem egyéni választó­kerületből, hanem listáról jutott be az Országházba? — Mivel itt lakom Tamási­ban, Tolna megyében, óhatat­lanul foglalkoznom kell a he­lyi ügyekkel is. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy pár­tom, az MDF is számít rám - új szempontokból. — Titok, hogy miről van szó? — Igen, még előttem is. Amikor a miniszterelnök úr a választókörzetemben járt, már tett erre utalást. Akkor nem furdalt a kíváncsiság, nem kérdeztem rá, hogy miről is van szó. Azt gondolom, ezen a héten már többet fogok tudni minderről. -szá­Bartha Sándor: Az egység kisugárzása — Készültünk erre a sze­repre, s nagyon örülünk an­nak, hogy 26 képviselőnk be­jutott a parlamentbe - adott helyzetértékelést Bartha Sán­dor, a Független Kisgazdapárt Tolna Megyei Szervezetének elnöke. — Igaz, hogy a me­gyében pártunk nem volt érin­tett a választási küzdelemben, de bizonyos mértékű szerep így is jutott nekünk. Gondolok itt arra, hogy létrejött az a megállapodás az MDF-fel, melynek értelmében támogat­tuk egymás versenyben ma­radó jelöltjeit. — Mennyiben kamatozhat ez az együttműködés? — Ezt az idő dönti el. A jó­zan ész mindenesetre azt dik­tálja, hogy a jobboldal és a baloldal lehetőség szerint tart­son össze. — Véleménye szerint az FKGP országos szintű eredmé­nyes szereplése jótékony hatást vált ki Tolna megyében? — Bízom abban, hogy az eddiginél nagyobb egység, mint szemlélet és magatartás, ha csak körvonalaiban, de hozzánk is eljut. Jó kapcsola­tot alakítottunk ki Somogy megyével, ahol két jelöltünk is bejutott a parlamentbe. Hi­szem azt, hogy ez érintkezési pont lehet a két régió között, azaz bizonyos mértékig szá­míthatunk az említett két képviselőre Tolna megyei vo­natkozásban is. -szá­lunk Ferenc: „Nem vagyunk vesztesek" — Az MSZP túlnyerte ma­gát. A választók döntése gaz­dasági és nem politikai. Az emberek felhalmozódott prob­lémái csapódtak le a szavaza­tokban - mondotta egyebek között a KDNP megyei kam­pányfőnöke, szervezőtitkár. — Hogy ítéli meg az Önök pártjának a szereplését? — Tolna megyéből egy mandátumot sikerült megsze­reznünk, dr. Pálos Miklós az országos listán a 12. helyen ju­tott be. (Összesen 14 országos listás helyünk van.) Nem va­gyunk tehát vesztesek, orszá­gosan 22 képviselői mandá­tumot megtartottuk, megelőz­tük a Fideszt. Persze több mandátumra számítottunk. — Mit gondol a koalícióról? — Az MSZP döntéshely­zetben van, hiszen önállóan is alakíthatna kormányt. Ha lesz partnere, akkor valószínű az az SZDSZ lesz. Ebben az eset­ben azonban a koalíció a két­harmados többséget is megha­ladná, tehát például módosít­hatná az alkotmányt, ami a demokrácia működése szem­pontjából aggályos lenne. — Vannak, akik a KDNP-t is a lehetséges partnerek között tart­ják számon, különös tekintettel arra az esetre, ha megfeneklenek az MSZP-SZDSZ tárgyalások. — Ezt kizártnak tartom, mert olyan nagy távolság van a két párt ideológiája között, hogy az eleve akadálya egy koalíciónak. -háj­Németh Zsolt: Az eredmény önmagáért beszél — Nincs mit hozzáfűzni, az eredmény önmagáért beszél, ez volt a választók akarata - kezdi Németh Zsolt, a Fiatal Demokraták Tolna megyei szervezetének elnöke. — Tolna megyében a liberális pártok jelöltjei nem léptek vissza egymás javára. — Való igaz, de az ered­mények azt mutatják, hogy nem is lett volna értelme. A Fidesz és az SZDSZ dombó­vári jelöltje például együtte­sen kevesebb szavazatot ka­pott, mint az MSZP-s jelölt. De a dolgok nem itt lettek el­rontva. — Hanem hol? Ön szerint mi a Fidesz választási kudarcának az oka? — Azt hiszem, erről most még korai beszélni, nagyon higgadtan, nyugodtan lehet csak a következtetéseket le­vonni. Kommandósok is jönnek Duna- földvárra A Dunaföldvári Polgári Védelmi Parancsnokság, a város önkormányzata, valamint az óvoda szer­vezésében az óvodás korú gyerekeknek szerveznek játékkal egybekötött be­mutatót a dunaföldvári városi sportpályán. Ma délelőtt 9 órától fo­lyamatosan érkeznek majd az ovisok és megte­kinthetik a tűzoltóság, a mentősök, valamint a rendőrség gépeit, eszkö­zeit. A paksi Neutron kom­mandó egysége is részt vesz a bemutatón, mely azt a célt szolgálja, hogy a gyerekek már ilyen fiatal korban hozzászokjanak az „egyenruhások" jelen­létéhez, megismerjék a felszerelésület, gépeiket, ne idegenkedjenek tőlük, ha egy esetleges beavat­kozás esetén ilyen egyen­ruhás szervezet tagjaival találkoznak. Az óvódások több, mint háromszázan lesz­nek a városi sportpályán tartandó rendezvényen.-ge­— Lesz-e MSZP-SZDSZ ko­alíció? — Nem hiszem, hogy az SZDSZ-nek be kellene mennie ebbe e koalícióba. A kialakult erőviszonyok között ugyanis nem tudná érvényesíteni az akaratát. — Kizárja, hogy a Fidesz be­szállna a koalícióba, ha az MSZP megkínálná a lehetőséggel? — Ez a választmányi ülé­sen dől el. — Marad-e a párt elnöke Or­bán Viktor? — Ez rajta múlik. — Csak rajta? — Nem mondott le. — Mindenesetre sokan arról beszélnek, hogy a választmány előre hozza a kongresszus idő­pontját. — Valószínű előrehozzák a kongresszust...- háj­Ordas Iván íróval beszél­gethetnek az érdeklődők május 31-én, azaz ma este 8 órakor Pakson, az Energeti­kai Szakképzési Intézet­ben. Az Axel Springer-Magyarország Kft. lapja. Felelős vezető az ügyvezető igazgató. Főszerkesztő: KAMARÁS GYÖRGYNÉ Főszerkesztő-helyettes: GYURICZA MIHÁLY Kiadja az AS-M Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MUR2SA ANDRÁS Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Telefon: 316-211. Telex: 14-251. Telefax: 315-508. Készült a szerkesztőség elektronikus rendszerén. Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel J. u. 8. Telefon: 326-480. Fax: 332-099. Felelős vezető: GERHARD MEYER Az előfizetői példányokat terjeszti az AS-M Kft. Tolna Megyei Irodája és ügynökségei. Árusítását a PANNONHÍR Hírlapkereske­delmi Rt. (Pécs, Nagy Lajos király u.l.) végzi. Előfizethető a kiadónál (7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3.) és a kiadói hírlapkézbesftőknél, posta- utalványon és átutalással a 469- 98949 045-00753 pénzforgalmi jelzőszámon. Előfizetési díj: egy hónapra 375 Ft, negyedévre 1125 Ft, fél évre 2250 Ft. A megyén kívüli belföldi előfizetés postakölt­séggel együtt egy hónapra 770 Ft. Az áruspéldányok ára: 16,30 Ft A terjesztéssel kapcsolatos észrevéte­leket szíveskedjék a kiadóhoz, a 74/316-211-es telefonszámon beje­lenteni. Indexszám: ISSN 0865-9028 A negatív kampány minden formája bumeráng-hatást váltott ki Két választás - a politológus szemével Óriási a különbség az 1990-es és az 1994-es választások között. Nemcsak ab­ban, hogy 1990-ben, az első szabad vá­lasztáson a választók a jobbközép, kon­zervatív koalíciót juttatták hatalomra, 1994-ben pedig balra, az MSZP-re sza­vaztak, hanem főleg abban, hogy alapve­tően megváltoztak maguk a pártok és megváltozott közben a választói maga­tartás is. Csak ebben az összefüggésben érthető meg az MSZP földcsuszamlásszerű győ­zelme is, mivel ennek a pártnak sikerült a legmarkánsabb pártprofilt és politikai al­ternatívát, valamint a legerősebb pártk­ötődést kialakítania. 1990-ben a pártok még igencsak kiala­kulatlanok voltak és számos véletlen té­nyező is befolyásolta választási szereplé­süket. A választók mintegy fele csak az utolsó hónapban, egynegyede pedig csak a legutolsó héten döntötte el, hogy me­lyik pártra szavaz. 1994-ben viszont a pártok profilja és programja körül jóval kevesebb volt a bi­zonytalanság. A tudatos választói döntést és az MSZP széleskörű társadalmi támogatottságát az is határozottan jelzi, hogy magasabb volt a részvétel is mint 1990-ben, nevezetesen az első fordulóban 65-ról 69 százalékra, a második fordulóban pedig egyenesen 45-ről 55 százalékra nőtt. Az érettebb és tudatosabb választói magatartás továbbá abban is jelentkezik, hogy 1994-ben még kevesebben szavaz­tak olyan kisebb pártokra, amelyek való­színűleg nem érik el az 5 százalékos kü­szöböt. 1990-ben még mintegy 16 száza­lék volt az ilyen elveszett szavazatok aránya, 1994-ben viszont ez az arány már csak 12 százalék. Az 1994-es választások eredménye te­hát azt jelenti, hogy megszilárdult a hat parlamenti párt együttese. Ez már önma­gában is igen pozitív tény, hiszen a túl sok parlamenti párt léte megnehezíti a törvényhozás munkáját és a koalícióala­kítást. A pártok megszilárdulásának hosz- szabb távú tendenciája jelentkezett a má­sodik fordulóban abban is, hogy mind­össze két független képviselő jutott be a parlamentbe. Az 1994-es választások első fordulója már sok mindent eldöntött. A második fordulóra tehát korántsem volt nyitott teljesen a verseny - ahogy a jobb­közép pártok hirdették - a 259 (174 egyéni és 85 országos listás) mandá­tumra; az MSZP és az SZDSZ az első for­duló alapján ugyanis az országos listán mindenképpen jelentős kompenzációt kapott volna. Maradt természetesen így is több nyi­tott kérdés a második fordulóra. Főleg az, hogy az MSZP eléri-e az abszolút többsé­get, bár ennek birtokában is jelezte, hogy feltétlenül koalíciót kíván alakítani, még­pedig lehetőség szerint szociálliberális koalíciót az SZDSZ-szel, a hosszabb távú együttműködés és stabilitás jegyében. A magyar választási rendszer sajátos­sága, hogy a két forduló miatt már egy­másba csúszik a választási vetélkedés és az előzetes, informális koalíciós egyezte­tés a leendő partnerek között. A második forduló előtt az SZDSZ nagyon erőtelje­sen érzékeltette, hogy magát kiegyensú­lyozó erőnek tekinti, s azzal fordult a vá­lasztókhoz, hogy adjanak neki támoga­tást az MSZP túlsúlyával szemben egy leendő kormányban. De ugyanezt hangsúlyozták a vesztes kormánykoalíció pártjai is az MSZP-vel és az SZDSZ-szel szemben, azt állítva a kampányuk középpontjába, hogy a fenti két párt kétharmados többsége veszélyes lehet a demokráciára. Persze, ha koráb­ban - mondjuk négy évvel ezelőtt - jut eszükbe, hogy a „többség diktatúrája" mennyire veszélyes, akkor talán nem is szenvedtek volna ilyen csúfos vereséget most a választásokon. Az MSZP elleni negatív kampány minden formája azonban bumeráng ha­tást váltott ki és csak megerősítette a vá­lasztóknak az új, határozott politikai al­ternatívát kereső döntését. A péntek esti kampányzáró tévévita - konszenzust kereső hangnemével, s a várható kormánypárti és ellenzéki veze­tőknek az együttműködésre vonatkozó gesztus értékű nyilatkozataival - fordula­tot ígér a hazai közéletben. A politikai közvélemény figyelme most természetesen a még nyitott kérdé­sek, vagyis a koalícióalakítás, a kormány összetétele és struktúrája, illetve az első száz nap és fél év programja felé fordul. Hétfő reggel már megkezdődött a pár­tok hosszú menetelése az 1998-as válasz­tások felé. Ágh Attila Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom