Tolnai Népújság, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-03 / 103. szám

4 »ÚJSÁG TAMASI ES KORNYÉKÉ 1994. május 3., kedd A kutyákról A városházán hallottuk Állandó, újabban kéthe­tente jelentkező rovatunkat azzal kezdjük, amit dr. Deák Gábor polgármestertől első­ként halottunk legutóbbi ta­lálkozásunk alkalmával. Végre járhatóvá válik a könyvtár és az önkormányzat közötti járda, hiszen az ön- kormányzat vállalata, az Épí­tőipari és Városgazdálkodási Vállalat viacolor burkolattal látja el. A polgármester szerint díszítésként egy életfát ter­veznek, illetve építenek be a burkolatba. Ha már a kisebb nagyság- rendű beruházásnál tartunk, elmondjuk azt is, hogy hama­rosan lecserélik a tüdőgon­dozó épületének teljes tetejét - évek óta szerepelt a felújítási tervekben -, ehhez már meg­érkezett a cserép. Ugyancsak beázás miatt kerül sor a II. Számú Általános Iskola tete­jének a rendbetételére. Elké­szült a terv, s a 2,5-3 milliós beruházásra a meghívásos pá­lyázat árajánlatait begyűjtötte már az önkormányzat. Itt kell elmondani azt a tényt is, hogy e munka sürgőssége okából a könyvtár beázásának meg­szüntetése hátrébb került a sorban. Van fantázia a tamási sze­métben? - kérdezhetnénk a következő hír hallatán, ugyanis továbbra is napiren­den van az új szeméttelep be­ruházása kapcsán, hogy eset­leg külföldi tőkét is bevon az önkormányzat. A polgármes­ter több céggel tárgyalt már ebben az ügyben, legutóbb egy francia érdekeltségű pé­csivel. Az eredményre vissza­térünk alkalom adtán. A legutóbbi testületi ülés módosította az ebtartás szabá­lyait. Ez annyit jelent, hogy szigorúbb feltételekhez kö­tötte - főleg - az ebtenyésztést és az ezzel kapcsolatos sza­bálysértési bírság összegét is megemelte. A jövőben a sűrűn lakott belterületi részeken ti­los ebtenyésztéssel foglal­kozni - maximum két kutya tartható - és a külterületi ré­szeken is szigorodtak az előí­rások. Amennyiben a környe­zet zavarása megállapítható, úgy a hatóság megtilthatja a tartást, illetve a tenyésztést. Az ezzel kapcsolatos bírság összege ötezerről tízezer fo­rintra emelkedett. Még 1992. szeptemberében, az első útépítési megbeszélé­sen határoztak úgy a várhegyi szőlősgazdák, ha az út meg­épül, akkor a rég ledőlt ke­resztet felállítják. Nos mivel ez megvalósult, a keresztet felál­lították tavaly, a korpuszt most vették meg, Orbán nap­ján szenteli fel Matolcsi István esperes. A kis falu és a nagyvilág A könyv lencsevégre kapott szereplői Öt, illetve négy évvel ez­előtt arról tudósítottunk, hogy Leander Petzold professzor vezetésével Páriban végez gyűjtőmunkát az Innsbrucki Néprajzi Egyetem kis cso­portja, amely az európai nem­zeti kisebbségek, ezen belül a németek életmódját tanulmá­nyozza. Az 1990. május 30-án megjelent Népújságban Pet­zold profeszor egyebek mel­lett arról nyilatkozott, hogy egy év múlva vehető kézbe az a kötet, ami magyar kiadónál készül, s mivel gazdag kép­anyag gyűlt össze, elképzel­hető egy fotóalbum kiadása is. Nos, az egy évből több lett - a kiadó osztrák -, az album várat magára, de lehet,^ hogy csak a terv módosult. Április 24-én az egyetem képviseleté­ben Páriban járt Ingo Schnei­der, aki átnyújtott a tamási könyvtár vezetőjének, Mis- kolczi Zoltánnénak és a pári fiókkönyvtárnak, valamint az ünnepi rendezvényen fellépő alkalmi asszonykórus vala­mennyi tagjának egy-egy kö­tetet, ami az Élet egy magyar- országi német faluban címet viseli. A fejezetek között található történelmi áttekintés, néprajz, konyha, gazdaság, borkul­túra, szociális élet a falun és a község jövője. A német nyelvű kötetet gazdag fekete-fehér, il­letve színes képmelléklet teszi teljessé. Petzold professzor és tanítványai POLITIKAI HIRDETÉS Wekler Ferenc válaszol: Azért, • mert hozzám hasonlóan falun él, és ezért ismeri a vidéki emberek gondját, baját, • mert tudja, hogy a vidék felzárkózása, a munkanélküliség visszaszorítása nem képzelhető el az infrastruktúra fejlesztése nélkül, • mert vállalja, hogy az államnak továbbra is kötelessége támogatni az út-, csatorna- és egyéb közművek fejlesztését, mert enélkül nem fllüü» működhetnek a vidéki vállalkozások. Szabad Demokraták Szövetsége A növényvédelemben segít Templi Ferenc három település falugazdásza Eredeti szakmája dísznö­vénykertész szakmunkás, az­tán növényvédelmi üzemmér­nöki, majd agrármérnöki vég­zettséget szerzett. A főiskola elvégzése után hat évig az Al­földön dolgozott, majd a Ka- posvölgye Egyesült Tsz nö­vényvédője lett. Amikor szét­vált a regölyi és a szakályi tsz, akkor Szakályban főag- ronómus-helyettes, idén már­cius 1-jétől pedig Regöly, Ke- szőhidegkút és Belecska falu­gazdásza a kakasdi szárma­zású Templi Ferenc, aki négy gyermek apja. — Regölyben bizonyára más falugazdásznak lenni, mint másutt, hiszen ismerete­ink szerint föld is, szakértelem is van. — Igen. Nagy volumenű gazdálkodás folyik, a birtok- nagyság változó. Van, aki het­ven, van, aki pár hektáron te­vékenykedik. Aki komolyan csinálja, az ötven-hatvan hek­tárt művel és szarvasmarhát, illetve sertést is tart. — Megéri állattal foglal­kozni? — Ha saját maga állítja elő a takarmányt, akkor meg. — Milyen speciális felada­tai vannak tehát a falugaz­dásznak? — Az alapvető dolgokat nem kell elmagyarázni. Leg­jobban a növényvédelemben tudok segíteni. Főleg, ha bejön egy új kultúra. Most lesz Re­gölyben száz hektár napra­forgó, amit még magángazda nem csinált. A gyomirtózás­hoz próbálok segítséget adni. A cukorrépa is új az egyéni gazdák tevékenységében. Eb­ből kilenc hektár lesz, az in­tegrátor az Ercsi Cukorgyár. A nagyüzemmel, a szövetkezet­tel jó a kapcsolat, segítenek a szántásban, vetésben, gyomir­tózásban és a betakarításban is. — Mivel fordulnak legtöb­ben a falugazdászhoz? — Az állami támogatással kapcsolatban. Mire van, ho­gyan lehet hozzájutni? - kér­dezik. Ami kellemetlen, hogy a tömmegkommunikációban beharangozták az állatte­nyésztési támogatást, aztán nincs információ arról, hogy mit, miben, hogyan, mikor le­het igénybe venni. Márpedig ha azt akarják, hogy a sertés- tenyésztésben minőségváltás legyen, akkor ezt minél hama­rabb be kell vezetni. És ha már itt tartunk, megemlítem azt is, hogy szó van a községi kan beállításáról, igaz, egyelőre fi­nanszírozási gond van, de remélem, az önkormányzattal meg tudunk egyezni. Regöly­ben nagy hagyománya van az állattenyésztésnek is, sokan szeretnének tehenet beállítani, kedv van tehát, csak a támo­gatási rendszer késik. — Jövetelünkkel milyen munkában tartottuk fel? — Kukoricavetőmagot rendeztünk. — Nem akarjuk tovább za­varni, ezért azt kérdezzük még meg: hol, mikor található meg. — Regölyben hétfőn dél­előtt 8-tól 12-ig a volt tsz-iro- dában, kedden 13-tól 16 óráig, illetve csütörtökön 8-tól 12-ig vagyok, Belecskán szerdán 8-tól 12-ig a művelődési ház­ban, Keszőhidegkúton a pol­gármesteri hivatalban pedig csütörtökön 13-tól 16 óráig ál­lok az érdeklődő gazdák ren­delkezésére. Akinek problé­mája van, az a regölyi lakáso­mon is megkeres. Köszönjük. Ékes László Fotó: Gottvald Károly Vendéget várnak Korlát került a pénztárhoz Az egyre népszerűbb ta­mási termálfürdő 29-én kinyi­tott, várja a vendégeket és várhatóan sikeresen üzemel majd. Ennek érdekében tett azonban a holt szezonban egyet-mást az üzemeltető, a Szekszárdi Közös Víz-és Csa­tornamű Kft Tamási Üzem- mérnöksége. Felújították az elektromos berendezéseket a termálkutaknál, a vízvissza- forgatónál és a hidegvizes ku­taknál, biztonságosabbá tették a büfék energiellátását egye­bek mellett. Kijavították a je­lenleg nyitott, ülőpados me­dencét, elvégezték a nagyta­karítást, pótolták a füvet, asz­faltozták, s biztonságosabá tették a medencék körüli uta­kat. Bérbe adták a vendéglátó egységeket - újdonság, hogy a bérleti díj egy részét nem pénzben kell kifizetni, hanem az egység fejlesztésére kell fordítani -, megteremtették a biztonságos üzemeltetés sze­mélyi és tárgyi feltételeit. Újdonság és egyben a fürdő üzemeltetésével kapcsolatos legnagyobb változás az, hogy beállítottak két pénztárgépet, s a vendég ugyanolyan blok­kot kap, mint az ABC-ben. Csak parkolójegyet és bérlet­jegyet adnak ki. Ha már itt tar­tunk, elmondjuk, összességé­ben hét százalékkal növeked­tek a belépők - a szolgáltatá­sok díjai többel -, így az egésznapos felnőtt belépő 80, a diák, illetve nyugdíjas 50, a gyermek 20 forint, a délutáni belépő felnőtteknek 50, diá­koknak, nyugdíjasoknak 35, gyermekeknek 10 forintba ke­rül. A felnőtt bérlet 500, a diák, illetve nyugdíjas 300, a gyermek 120 forint. Csak ismételni tudjuk, amit Nyíró László fürdővezető mondott: várják a pihenni, gyógyulni vágyókat. Az utolsó simítások

Next

/
Oldalképek
Tartalom