Tolnai Népújság, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-01 / 77. szám

4 »ÚJSÁG BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1994. április 1., péntek Vérben úszott a hívatlan vendég A (kultúra)ittas betörő hogy egy cég abban bízik, hogy mindig jobbak lesznek az ered­ményeik, tehát többet érnek a részjegyeik. — Valóban így van, de azt tudni kell, hogy most is csak azért tudtuk ezt az ajánlatot megtenni, mert eladtunk egy ingatlant. Az idén nem terve­zünk ingatlan eladást. Ami pedig a BONSA-val kötött megállapodásokat illeti, én korrekteknek és kölcsönös előnyökön alapulóknak tar­tom azokat. — Miért nem küldtek a rész- tulajdonosoknak meghívót? — Mi az alapszabályunk­ban foglaltaknak megfelelően hívtuk össze a közgyűlést: meghirdettük a Tolnai Népúj­ságban. Lencz Györgyöt a BONSA Kft ügyvezető igazgatóját a cég eredményeiről kérdeztük: — Jelenleg napi kétezeröt­száz pár cipőt készítünk, kizá­rólag a Salamander számára dolgozunk. A minőséget ál­landóan ellenőrzik, tehát ne­künk folyamatosan jól kell produkálnunk, ha ezt a kap­csolatot meg akarjuk tartani. A tavalyi 340 milliós forga­lommal szemben idén 450mil- liót tervezünk, bízunk benne, hogy sikerülni fog. — A közgyűlésen vádak hangzottak el bizonyos gépek ér­tékesítésével kapcsolatban. — Erre csak azt tudom mondani, hogy az a cég, ame­lyik versenyképes akar ma­radni a piacon, folyamatosan cseréli a gépeit. Mi sem te­szünk mást. És talán sokan el­felejtik, hogy amit veszünk a termeléshez, az 69 százalék­ban a szövetkezet tulajdona, tehát azt is gyarapítja, nem­csak a kft-t. Hangyái János Fotó: Degré Gábor A bonyhádi D. F. fiatal kora ellenére belülről is jól ismeri a rendőrségi fogdákat és bv in­tézeteket. Főként vagyon el­leni bűneiért ült, azonban ko­rábban soha nem tört be se­hova. Ezúttal azonban alapo­san gyanúsítható azzal, hogy a minap ő hatolt be a bony­hádi művelődési központba. A dolog úgy történhetett, hogy az óvoda felőli oldalon kővel betörte az egyik iroda­ablak vastag üvegét, majd kézzeK!) folytatta az üveg el­távolítását. Ezt azonban meg­bánta, merthogy jól összeka­szabolta magát. Miután vértől csöpögve bejutott az épületbe, betört még egy ablakot (ké­pünk), és „megmentett" egy videomagnót, majd a büféből szeszes italt és dohányárut emelt el. A kár ötvenezer fo­rint, plusz az üvegezési számla. D. F. saját elmondása szerint meglehetősen kapatos volt, ugyanis többrendbelileg a fröccsöspohár fenekére né­zett. -háj-ég­ÍFolytatás az 1. oldalról.) Ezáltal megfosztották a távol­lévőket a véleményük kinyil­vánításától is. A több, mint 700 résztulajdonos ügyében a jelen lévő aktív tagok döntöt­tek, és ez sérelmes lehet a nyugdíjasok számára. Feltételezhető és félő, hogy a 30 százalékos áron megvál­tott részjegyek a későbbiek so­rán esetleg a Salamander tu­lajdonába kerülnek, lényege­sen kedvezőbb áron. A szövetkezet elnöke, Laf- ferthon úr beszámolójában ki­tért arra, hogy a BONY 1993-as felesleges pénzforrá­sát cipőipari gépek vásárlá­sára fordította. E gépeket 15 százalékos bérleti díj fejében a Bonsának adta át. Ez jobbnak bizonyul, mint egy banki lekö­tés, ugyanakkor az amortizá­ció miatt a gépek értéke csök­ken, ezért a szövetkezet egyre kevesebbet kap értük. Megkérdeztük Lafferthon Ernő elnököt, ó hogy látja az átalakulás óta eltelt éveket: — Meglehetősen sajátos a helyzetük a BONY tagjainak. Miközben tagjai a szövetkezet­nek, a BONSA Kft. alkalmazásá­ban állnak. Miért választották ezt a megoldást? — Ez volt a lehető legked­vezőbb forma ahhoz, hogy a külföldi tőke és a Salamander világszínvonalú technikája ide jöjjön hozzánk. így adóked­vezményben is részesülhet­tünk és nem kellett nagyará­nyú leépítést végrehajtanunk, sőt egy ideje már fel is tudtak venni embereket. — Nem tartja kevésnek a 30 százalékot? — Szerencsére az átalakult szövetkezeteknek módjukban áll ezt az ajánlatot megtenni a volt dolgozóiknak. A régi tí- pusúakban erre nem volt lehe­tőség. Mi ennyit tudunk kí­nálni. Nem tudok rá mást mondani, mint a közgyűlésen: akinek az az ajánlat nem felel meg, az legfeljebb nem fo­gadja el. Nem biztos, hogy máskor ennyit is fel tudunk ajánlani. Egyébként azóta módosították a törvényt, míg korábban 20 százalék forrása­dót is kellett volna a tulajdo­nosnak fizetnie, amit most már nem kell. Tehát előnyö­sebb, mint korábban gondol­tuk. — Az ember azt gondolná, Idén száztízmillióval növelik a termelést A válságban is eredményesen Egy közgyűlés nyomán Testvérvárosi tárgyalások A hét elején érkezett meg Budapestre Roger Kehle Bonyhád testvérvárosának, Wemaunak a polgármestere, ahol Oroszki Istvánnal a völgy- ségi főváros polgármesterével tárgyaltak a két város együttműködésének érdemi lehetőségei­ről, s azok jogi vonatkozásairól. Ugyanez nap mindketten jelen voltak a Parlamentben annak a német-magyar megállapodásnak aláírásán, amely Baden-Württenberg és Magyarország között jött létre. Itt a regionális érdekeket kép­viselve több tárgyalást is folytattak. A testvérváros polgármestere és a vele érke­zett szakemberek ezután Bonyhádra utaztak, ahol kedden több helyi üzembe látogattak an­nak lehetőségeit felmérni, hogy az ősszel meg­rendezésre kerülő „Sváb szorgalom" elneve­zésű nemzetközi vásáron mely termelők lehet­nének kiállítók. A küldöttség tagjai részt vettek a Völgység Tv élőben sugárzott egészségügyi fórumán, va­lamint látogatást tettek a két éve nyílt Német Házban is. Szerdán délelőtt egy esetleges kö­zösen megrendezendő kiállítás reményében tárgyalt a küldöttség Maros Endrével, aki az idén már második alkalommal megrendezett bonyhádi mezőgazdasági kiállítás és vásár szervezője volt. -Iá­Nemes szándék Kozma Imre atyával, a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat fejével történt levélváltás után kezdte meg működését 1991-ben a karitatív szervezet bonyhádi csoportja néhány lelkes taggal, Dr. Kiss T. Mária fóorvosasszony, és Dr. Bese Cecilia vezetésével. A szeretetszolgálat segít a rászorulóknak, ám működé­sét nem központi erőforrásból, hanem a polgárok, vállalatok adományaiból biztosítják. Egyik fő bevé­teli forrásuk volt eddigi munkájuk során az a jóté­konysági bál, amit a bonyhádi művelődési központ­ban tartottak tavaly májusban. A számukra mindig ingyen rendelkezésre bocsátott művelődési központ­ban rendezett bál belépődíjai természetesen nem te­hettek volna ki 100 ezer forintot amit a városban rá­szoruló családok között osztottak fel. A pénz nagy­részt a tombolajegyek árusításából folyt be. 115 tombolatárgyat sorsoltak ki, amelyeket a helyi és vá­roskörnyéki kiskereskedők, vállalatok , valamint sok szekszárdi adományozó bocsátott rendelkezésükre. Április 23-án ismét hasonló bált rendeznek a bonyhádi művelődési központban, ennek sikere is attól függ, hogy segítik-e őket most is tombolatár­gyak adományozásával, vagy sem? A Magyar Máltai Szeretetszolgálat bonyhádi csoportja segítséget kér tehát, hogy segíthessen. Várják a felajánlásokat Bonyhádon a Perczel Mór u. 49-ben, ahol szerdánként délután kettő és négy óra között tartanak ügyeletet. Telefon: 351-912, 351-133/173 Bankszámlaszámuk pedig, amit a Or­szágos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. bonyhádi fiók­jánál nyitottak: 4689-1024 Szociálpolitika Bonyhádon Tárlat és gyakorlat A bonyhádi képviselőtestü­let Oroszki István polgármes­ter előterjesztésben tárgyalta és fogadta el a szociális tör­vény végrehajtásának tapasz­talatairól és a helyi szociálpo­litikai munka értékeléséről szóló beszámolót. Ennek alap­ján érdemes áttekinteni, hogy hányféle ellátási formában ré­szesültek és számíthatnak a jövőben is a város polgárai. Az étkeztetés a bölcsődé­ben, óvodában, általános isko­lában, és a középfokú oktatási intézményekben eleve ked­vezményes, mert a szülők csak a nyersanyag költségét térítik. A három, vagy több- gyerekes családok ötven, a di­ákotthonok 30, a szakmunkás- tanulók pedig 25 százalékos normatív kedvezményben ré­szesültek. A jövőben a mindenkori öreg­ségi nyugdíjminimum alapján kategorizálnak. Ilyen értelemben módosították a szociális rendele­tet az alábbiak szerint. Ha a csa­lád egy főre eső jövedelme nem éri el a nyugdíjminimum 70 százalé­kát akkor a kedvezmény 100 szá­zalékos, 80-ig 75, 90-ig 50, 100 százalék esetén pedig 20 százalé­kos a mérséklés. Jelenleg a nyug­díjminimum 7 490 forint. Tavaly 298 családból 361 gyerek részesült további egyedi kedvezményben. Az önkormányzat a két támoga­tási formára több, mint há­rommillió forintot fordított. A tankönyv-hozzájárulás két forrásból származott. A kép­viselőtestület általános iskolai tanulónként hatszáz forintot különített el erre a célra. Mi­nisztériumi céltámogatásból pedig közel nyolcszázezret osztottak el különböző iskola­típusban, a munkanélküli és a többgyerekes családok támo­gatására. Egymillió forintot költöttek a két ifjúsági táborra, hatvan gyerek további ked­vezményben résesült. Hatvanhatan kaptak segít­séget az első otthon megte­remtéséhez közel tízmillió fo­rint értékben. A munkanélkü­liek jövedelempótló támoga­tása 162 családot érintett. Rendszeres szociális segélyt 24-en kaptak, lakásfenntartási támogatásban 289 család ré­szesült, a készpénz, illetve a szolgáltatások számlájának ki­fizetése több, mint hárommi- lió forintba került. Átmeneti segélyt 612 személy kapott több, mint kétmillió forint ér­tékben. Krízis-kölcsönt hu­szonkét család vett igénybe, közgyógyellátási igazolványt alanyi jogon 238, méltányos- sági alapon pedig 142 bony­hádi polgár kapott. Ápolási dí­jat 37, rendszeres gyámügyi segélyt 55 család vett igénybe. A mozgáskorlátozottak tá­mogatására 498-an voltak jo­gosultak, de ennek és más, a témához kapcsolódó kedvez­ménynek a költségét nem az önkormányzatnak kellett áll­nia. Bevonulási segélyben 51-en részesültek, amelynek az összege az idén jelentősen megemelkedett. Az odaítélésnél törekedtek arra, hogy a támogatást idő­ben kapják meg a rászorultak, s az év végén is legyen még tartalék. Az elbírálásánál előnyt élveztek az idősek, a betegek, a többgyerekesek és gyermekeiket egyedül neve­lők. A helyi szociális rendelet kibő­vült a rendszeres nevelési segély odaítélésének feltételeivel, s mó­dosították a Gondozási Központ­ban, és a Fogyatékosok Otthoná­ban érvényes térítési díjak táblá­zatát. A rendszeres nevelési segély összege 500-tól 3.000forintig ter­jedhet. Az odaítélés fontosabb szabá­lyai közé tartozik: Ha a nevelésre egyébként alkalmas szülők jöve­delme, saját hibájukon kívül nem éri a nyugdíjminimumot, és e miatt a gyerek veszélyben van. Jár a támogatás a nagykorúnak is, ha tanulói jogviszonyban áll, és kereső tevékenyéget nem foly­tat. Folyósítása történhet az étke­zési díj, a tankönyvsegély átválla­lásával, és készpénzben is. -i­Hajtogatás a könyvtárban „Amikor hajtogatsz, egyik kezed legyen az apa, másik kezed legyen az anya, a papír a gyermek". Wokerné Sági Judit gyakran szokta emle­getni az Isao Hondától szár­mazó idézetet, amikor az ori- gamit tanítja. A Pécsett élő óvónő alkotá­saiból nyílt kiállítás Bony­hádon a Városi Könyvtárban. Sági Judit Kecskeméten, a ta­nítóképző főiskolán ismerke­dett meg a hajtogatás művé­szetével. 1991-ben a Pécsi Ja­nus Pannonius Tudománye­gyetem technika tanszékén alakított egy origami kört, ez két éve a KPVDSZ Petőfi Sán­dor Művelődési Házban mű­ködik. Óvodásoknak, iskolá­soknak és felnőtteknek is tart foglalkozásokat. Akik a kiállítás láttán ked­vet éreznek a hajtogatáshoz, április 8-án, jövő pénteken ta­lálkozhatnak Sági Judittal, aki reggel 8-tól 10 óráig várja az érdeklődőket. Fotó: Degré

Next

/
Oldalképek
Tartalom