Tolnai Népújság, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-05 / 79. szám

4 WÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1994. április 5., kedd Privatizáció után a gyönki Agram Bonyolult volt az MRP A mezőgazdasági gépgyártás­sal foglalkozó Agram Gépipari Vállalat gyönki üzeme elvileg nem várta rossz pozícióban a pri­vatizációt -, az 1992-es évet pél­dául 30 milliós nyereséggel zárta. Az üzem mégis a második lépcső­ben került magánkézbe, a pályá­zatot az ott dolgozókból alakult gazdasági társaság nyerte meg. A cég neve ma: Agram Gyönk Ipari A gyönkiek a munkaválla­lói résztulajdonosi programot túl bonyolultnak tartották, így a kollektívából alakult kft. pá­lyázott. A társaságba való be­lépés lehetősége minden dol­gozó számára fel volt kínálva, tizenöten éltek vele. A félszáz millió forintos vételárat há­rom forrásból fizették: a kész­pénz mellett felhasználtak kárpótlási jegyet, és igénybe vettek egzisztencia-hitelt is. A pályázat feltételei közt szere­pelt a többi közt a profil meg­tartása, valamint az, hogy az ott dolgozók 15 százalékát meghaladó elbocsátás nem lesz. Jelenleg hatvanhat al­kalmazottja van a kft.-nek, amely március 1-vel kötött új szerződést a dolgozókkal, és egyidejűleg tizenhét százalé­kos béremelést hajtott végre. Az új helyzetben a légkör Körcsönyei József igazgató szerint - jó. A dolgozók az­előtt is fegyelmezettek voltak, a tulajdonosok a „húzóembe­rek" közül kerültek ki. Azért vettük meg az üzemet, hogy munkahelyeket mentsünk - mondta a kft. vezetője. A kft.-ben nemcsak a menedzs­ment tagjai, hanem szakmun­kások is rendelkeznek üzlet­résszel. A cég egyébként három termékfajtával jelenik meg a piacon. A Ka-hyb elnevezésű sertéstelepek a hozzátartozó technológiával együtt a volt szovjet piacon is vevőre talál­nak: 1994-ben a Tatár Köztár­saságban van szerződésük. Emellett az üzem harmadik éve foglalkozik alumí­nium-radiátortestek gyártásá­val, és várhatóan hét-tíz millió forintos forgalmat bonyolít le ez évben a szintén kiegészítő­ként gyártott műanyag nyílászárókkal. A profil bő­vítésének tervei között szere­pel mezőgazdasági gépek új­bóli gyártása, amely termé­kekkel megpróbálnak az ál­lamilag támogatott gépvásár­lási akciókban résztvenni. A kft. három termékével jelenik meg az április 7-én, a főváros­ban kezdődő Agroker kiállítá- son.tóth fotó:Degré „A tulajdonosok a húzóemberek közül kerültek ki" Berény választásra készül (Folytatás az 1. oldalról.) A bizottság múlt hét pénte­kén ülést tartott, amelyen azt lettek volna hivatottak eldön­teni, hogy Lerchné még hi­ányzó három ajánlási szelvé­nyét elfogadják-e határidő után, azokat ugyanis március 7-e és 25-e között lehetett le­adni. A bizottság elnöke, The- isz György elismerte, hogy hi­bát követtek el, döntésre azonban nem került sor, Lerchné - dramatikus mozdu­latok kíséretében - szóban nyilatkozott: nem vállalja a je­lölést, így az állítólag nála lévő három ajánlási szelvény léte­zéséről senki nem bizonyo­sodhatott meg. A választási törvény megsértése tehát tény, ettől függetlenül azon­ban nem a bizottság akadá­lyozta Lerchnét abban, hogy induljon a választásokon. Az ülés egyébként azzal vette kezdetét, hogy a volt polgár­mesternő kifogásolta annak nyilvánosságát, és egy megle­hetősen személyeskedő, emelt hangú szócsatával végződött, amelyet Lerch Henrikné ví­vott a jelenlévő diósberényi- ekkel - egy szóval káoszba torkollott. A „kampány" is kezdetét vette a faluban: múlt csütörtö­kön a választási bizottság buszmegállóban kiragasztott hivatalos hirdetményét Lerch Henrikné áthúzta, ráírta, hogy „törvénytelen", majd aláírá­sával hitelesítette. Ha ezért szabálysértési eljárás indul el­lene, a sorban ez lehet a har­madik: dr. Ménes László, a hi­vatal legutolsó jegyzője rá­galmazásért magánvádas fel­jelentést tett ellene, egy hely­beli lakos, Bogdán Imre pedig faj elleni uszítás miatt fordult hatósághoz. Tóth Röviden Emlékmű készül Szárazdon Háborús emlékmű ké­szül a kitelepítések előtt csaknem teljesen németaj- kúak lakta Szárazdon. Az emékművet, amelynek ter­veit a Képzőművészeti Lektorátus már zsűrizte, Bajnok Béla pilisvörösvári szobrászművész készíti. Avatása a szárazdi búcsú új időpontjával esik egybe: augusztus tizennegyedikén lesz. Simontomyáé a levelező tagozat Papíron is a simontor- nyai önkormányzat hatás­körébe került a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium Simontornyára kihelyezett levelező tagozata. A község testületé olyan tizenkét évfolyamos iskola alapításáról döntött, amely magába foglalhatja az így tanuló osztályokat is. A Költészet Napja Tamásiban Vincze József, tamási költő lesz a vendége a ta­mási Városi Könyvtár Köl­tészet napi megemlékezé­sének. A rendezvény április ti­zenegyedikén, este hét órakor kezdődik. Evangelizáció Iregszemcsén Evangélista és reformá­tus fiatalok kopogtatnak az elkövetkezendő napokban, április 7-én, 8-án, 9-én és 10-én az iregszemcsei há­zak ajtaján, kezükben az evangéliummal, és keresz­tyén tartalmú kiadványok­kal. A fiatalok mindezt az EMO (Evangéliumot Min­den Otthonba) Alapítvány ' nevében is bennefoglalt alapvető céljának elérése érdekében teszik. „Bázisuk" a református parókia lesz. Látogatásaik során egyébként igazolást mutatnak fel: a református egyházközség megbízásá­ból érkeznek. Telefon: egy év múlva Több, mint egy évet kell várni azoknak a nagyszo- kolyi, magyarkeszi és fel­sőnyéki telefonigénylők­nek, akik a Matáv önerős telefonfejlesztési akciójá­nak részesei. A beruházást végző Ericson cég .legké­sőbb 1995. június 30-ig adja át üzemeltetésre a digitális telefonközpontot. A tele­fonhelyzet talán itt, a me­gye csücskében a legrosz- szabb, a három községet ugyanis egyetlen telefon- vonal köti össze a külvi­lággal. Marad a magyarkeszi iskola Vélhetően a magyarkeszi önkormányzat tulajdoná­ban marad a helyi iskola épülete - ezt sejteti a köz­ség testületének legutóbbi állásfoglalása. Bár a katoli­kus egyház nem igényelte vissza az épületet, olyan nyilatkozat született, hogy az önkormányzat nem mond le róla. Az egyeztető bizottsági tárgyalásokat követően így az egyázközség kaphat kompenzációt az állami költségvetésből. legelső lánynak, hogy nem esne nehezetekre, ha csak egy télen megvennétek a tüzelő­met, mindegyik azt mondja, hogy „én nem tudok". Higgye el, a szomszédok segítettek ki. Bizony nehéz volt, nyolcvan­hatban meghalt az apjuk, és utána elszéledt mindenki, a ház összedőlt, énnekem utána kellett járni, hogy legyen há­zam, és azóta is bizony itt va­gyok egyedül. A szomszédok megtalálják mondani, hogy énrajtam senki nem segít.- Hálátlan helyzetnek érzi?- Hiába érzem így. Ma­gány? Dehogyisnem vagyok magányos. Ha itthon vagyok, a kertben dolgozom, és még az az egy van, hogy eljárok a nyugdíjas klubba, már tizen­három éve, ahol feltalálom magam. Ha tudok, odame­gyek, ahol látok gyerekeket. Hiába, gyerekek közt éltem le az életemet. tf fotó: Degré Egy élet- gyermekek közt Hat gyermek - a tizenhatból Ha valaki a gyermeknevelésnek szenteli életét, joggal gondol­hatja: idős éveiről gondoskodnak majd helyette a gyerekek. Ha ez nem teljesen így van, erről nem ő tehet. A Diósberényben élő Kövesdi jánosné - az egykék korában - ti­zenhat gyermeknek adott életet. A ma hatvanöt esztendős asz- szonnyal otthonában beszélget­tünk.- Bólhói születésű vagyok, Barcs környékéről származom - kezdi a beszélgetést. - On­nan Németbólyra kerültem férjhez, ettől, az első férjemtől van nyolc gyerek. Tőle 1959-ben elváltam, mert na­gyon rossz életű volt. Utána összekerültem a második fér­jemmel, és vele éltem huszon­hét évig, nagyon szép családi életet éltünk. Tizenhat éven át Szakadá- ton laktunk, itt született a má­sik nyolc gyermekem. Később Gyönkön kaptunk, mint nagycsaládosok házat, ami tíz éve tönkrement. Úgy szeret­tem volna, ha ott kapok újra lakást, de sajnos, csak ide ju­tott, ilyen idegen helyre. Há­zat kellett vennem, itt Diósbe­rényben. Most már a két ki­sebb fiam is elment, így ma­radtam egyedül, de huzamo­san nem is járnak haza. A legidősebb gyermek negyvenöt éves, a legfiatalabb fiú huszonkettő, ő Pécsen dol­gozik. Szinte az egész életét gyermekneveléssel töltötte.- Húsz éves voltam, ami­kor férjhez mentem, és attól fogva minden évben lett egy család. A fényképeket mutatja, ő Keszthelyen, ő Dombóváron, a harmadik Kapospulán lakik ... messze vannak.- Visszagondolva: meg­érte?- Addig megérte, amíg el nem széledtek, mert addig jók voltak, de most már elszéled- tek, családos mindegyik, nem tudnak hazajönni, én pedig nem tudok elutazni hozzájuk nyolcezer forintos nyugdíjból. Most is úgy kértem a szom­szédoktól fára pénzt. Ez itt a férjem, ő tűzoltó­hadnagy volt Gyönkön, ez a katonatisztfiam, na, ez a legki­sebb fiam - tallózunk a a csa­ládi fotók között.- Hogy nehéz volt-e ennyi gyerekkel? Nem, én könnyen neveltem föl őket. Annyira jó gyerekek voltak, és énnekem annyira jó türelmem volt hoz­zájuk, hogy csak szépre és jóra tanítottuk őket, ezt a szakadáti tanárok is meg tudják mon­dani.- A gyerekek mennyire tartják egymással a kapcsola­tot?- Nem nagyon tudják tar­tani, mert annyira távol van­nak egymástól, hébe-hóba ta­lálkoznak. Nem is nagyon se­gítenek egymáson, de még én­rajtam se. Éppen most mondtam a Hol tanulnak a Icilencedilceselc? Új helyzetet, mondhatni „helyzetet" teremtett a közok­tatási törvény azzal, hogy tan­köteles korhatárt tizenhat éves korig hosszabbította meg. A döntés elvi alapjait, szüksé­gességét senki nem vonja két­ségbe, a kilencedik és tizedik osztályos tanulók oktatása or­szágszerte gondot okoz, hi­szen általában alacsony lét­számról van szó, kevés tanu­lót tanítani pedig nem gazda­ságos, s ráadásul az sem vilá­gos mit, milyen tanterv alap­ján tanítsanak a gyerekeknek, és mi az értelme az ismétlő osztályoknak. A megyei köz­gyűlés múlt heti ülésén állást foglalt, miszerint a jövőre to­vább nem tanuló, a kilencedik osztályba lépő tanulók oktatá­sát adott esetben a megyei fenntartású intézmények át­vállalják. így kerülhet sor arra, hogy például az iregszemcsei általános iskola helyett jövőre néhány tanuló a helyi speciá­lis iskolába járjon. Mivel a végzősök zöme középszinten folytatja tanulmányait, mindez csupán néhány tanu­lót érint. A részletekről egyelőre nem lehet tudni, talán azért sem, mert a hallhatók olyan hangok is, melyek szerint egy esetle­ges kormányváltás után több ponton is változik a közokta­tási törvény - lehet, hogy e té­ren is. tf Milyen Magyarországot akarunk? Szabad Demokraták Szövetsége POLITIKAI HIRDETÉS Kuncze Gábor válaszol Olyan országot akarunk, ahol • tudjuk, mit és miért tesz a kormány, • a jog uralkodik és a szakértelem a mérce, • a politikai ellenfelek nem ellenségek, • nem a bürokrácia és az adók nőnek, hanem az embereknek biztosított lehetőségek, • új hivatalok helyett az új vállakózásoknak biztosítanak nagyobb életteret • szent a szolidaritás eszménye, a rászorulók megsegítése. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom