Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-09 / 57. szám
4 «ÚJSÁG DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE 1994. március 9., szerda Prioritás a gyógyfürdőknek Interjú Téglássy Tamással, az OIH elnökével Dél-Dunántúl fürdővárosainak képviselői találkoztak Dombóváron pénteken, adtuk hírül. A tanácskozáson többek között részt vett Téglássy Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke. Az előadások elhangzása után kérdeztük Téglássy Tamást a rendezvény jelentőségéről. — Az országos idegenforgalmi koncepcióban a gyógy- és termálvizek turisztikailag jobb kihasználása prioritást kapott -, mondta az OIH elnöke. - Fontos, hogy regionálisan is kialakítsuk a termál- és gyógyvizek kormányszintű stratégiáját. Dél-Dunántúl - Tolna, Zala, Baranya - különösen fontos e szempontból. A térségben ugyanis a gyógy- turizmust össze lehet kapcsolni más turisztikai ágazatokkal. Ezen a vidéken romlatlan a természet, egészséges a levegő, ott a Mecsek, a Gemenc, népi hagyományok vannak, falusi turizmus, tehát előnyösen lehet a Dél-Dunán- túlt külföldre kiajánlani. Ezért tartom igen jónak ezt a találkozót. Mondhatnám azt is, hogy ha a dombóváriak ezt nem kezdeményezik, akkor az Országos Idegenforgalmi Hivatal kezdeményezte volna, mivel az országos elképzeléseket csak úgy tudjuk megvalósítani, ha régiókban gondolkozunk. — Téglássy úr, mit tud tenni az Országos Idegenforgalmi Hivatal Gunaras fejlesztése érdekében, különös tekintettel a külföldi tőkebehozatalra, illetve a fürdő-komplexum jobb propagálására? — Az OIH katalizátor mindkét szempontból. Feladatunk a külföldi forrásokat, befektetőket megkeresni. Alapítottunk is ilyen célra egy társaságot. A külföldi propagandát illetően prioritást kapott a gyógy- és termálturizmus, külföldi idegenforgalmi rendezvényeken, vásárokon ajánljuk programjaikat, külföldi képviseleteink is foglalkoznak a magyarországi termálfürdők propagálásával. — A gunarasi gyógyfürdő a külföldiek előtt nem ismeretlen. Igen, Gunarasnak nagy előnye, hogy már évek óta működik, van vonzereje, aránylag kialakult vendégköre. Nekünk, az Országos Idegenforgalmi Hivatalnak, segítenünk kell olyanná fejleszteni a fürdőkomplexumot, hogy korszerűsítés után színvonalassá válhasson, alkalmas legyen minőségi turizmus folytatására. Hiszen ha a fürdő színvonala emelkedik, módosabb vendégek fognak jönni ami egy körforgást hoz létre, fellendül a vendéglők, üzletek és különböző kisvállalkozások forgalma. Tehát mindenki jól jár. Ezért fontos, nemzetgazdaságilag is, a turizmus fejlesztése. F. Kováts Éva 1848. március 15-re emlékeznek Kaposszekcső Az általános iskola tornacsarnokában március 11-én, pénteken délután 2 órakor emlékeznek a március 15-i eseményekre. A hagyományokat követve - így történik ez most is -, a mindenkori 5. osztályosok adnak jelenettel, verssel színesített ünnepi műsort, méltóképpen megemlékezve az 1848-as eseményekről. Kocsola Március 12-én, szombaton délután 14 órakor a Holló együttes ad műsort a kocsolai általános iskola tornatermében. Ezt követően, 16 órakor kerül sor a faluünnepélyre, amikor az általános iskolás gyerekek tartanak emlékműsort, az 1848-as eseményekre emlékezve. Kurd Az általános iskola folyosóján március 12-én, háromnegyed 8-kor gyülekeznek az ünneplőbe öltözött kisdiákok. Az ünnepi műsorban - irodalmi színpadi jelleggel - a 4. osztályosok versben, énekben beszélnek az 1848-as eseményekről. Högyész Az 1848. március 15-re emlékező ünnepséget március 14-én, hétfőn 17.30-kor tartják a művelődési házban. Ekkor a Hunyadi Általános Iskola diákjai adnak műsort, majd fáklyás felvonulás lesz a temetőhöz, ahol az 1848-as honvéd sírjánál tisztelegnek. Dúzson hallottuk, hogy... ...ajándékot kaptak a gyerekek. Az önkormányzat nehéz helyzete ellenére is támogatta a gyerekeket úgy, hogy szeptemberben az egy napos korú kisbabától, az óvodáskorúig 2.000, míg az első osztályostól a középiskolásig 3.000 forintot kaptak. A jelesebb ünnepekre, így mikulásra csomagot, míg karácsonyra minden gyereknek 2.000 forintot juttatott a hivatal. ...az étkezést biztosítja az önkormányzat az időseknek. Napközi otthon ugyan nincs a községben, de az időseknek biztosítják az étkeztetését. A kilenc - többnyire egyedülálló, nyugdíjas - idős embernek a hőgyészi Petőfi nevelő- otthonból szállítják Dúzsra kedvezményesen az ételt. A kedvezményből persze az óvodások és az iskolások is részesülnek, mégpedig úgy, hogy 50 százalékos napközi hozzájárulást kapnak. Régi kövek, pénzérmék, könyvek Kereskedelem, Szakértelem, Együtt Bodó Imre göllei születésű fiatalember, Dombóváron él. Növényvédelmi felügyelő, de zsűritagként borbírálatokon is találkoztunk. Bodó Imrével tartó ismeretségem nem új - több mint másfél évtizedes -, és ismeretségünk ez idő alatt barátsággá vált. Legutóbb amikor összefutottunk, mint mindig, most is lelkesen szólt munkájáról és a nemrégiben megtartott dombóvári borbírálatról mesélt. — Szerencsére az emberek ma már kezdenek tisztában lenni a vegyszerek használatával, velük nem sok gondom van - jegyezte meg. Emellett a városkörnyéki nagyüzemek, kisüzemek, gazdaboltok hatósági ellenőrzése is a feladata. A borbírálatot - nyolc évvel ezelőtt kérték föl erre esőként- szép munkának tartja. Jó, hogy kialakult egy verseny, évről-évre meglátszik az eredménye is. — Szavaidból kitűnik, szereted a munkádat. De - úgy tudom- más szenvedélyed is van. — Több is - válaszolta mosolyogva Bodó Imre, majd kissé bátortalanul belefogott elbeszélni azt, amiről kevesen tudnak, mert - szerinte - hivalkodásnak tűnne erről szólni. - Eredetileg régész szerettem volna lenni, de az agrármérnöki szakon végeztem. Már az általános iskola 6. osztálya óta különös figyelmet szentelek a történelemnek, ezen belül a honismeretnek. Ennek bizonyítékai a kőszerszámok, kőbalták, őrlőkövek, de annak idején érméket, régi római pénzeket is gyűjtöttem. Legtöbbje a határból, a friss szántásból került elő. A kövek a középkorból valók, de a legtöbb őskori, többezer évesek. — Mekkora a gyűjteményed? — Egy része - amely nem olyan szép, vagy törött - a padláson hever, de a legszebbeket a szobában az asztal üveglapja védi. Számszerűleg nem tudni mennyi, de közülük többet cseréltem, ajándékba is kaptam. A nagybátyámtól kapott zöld színű kőbalta az összes közül a legszebb. A negyvenes években a saját földjén, szántás közben találta. Az éremgyűjteményem újkori, úgy vásároltam, illetve cseréltem őket. A Fer- dinánd-kori garast például saját kertünkben találtam. — Szakembereknek bemutat- tad-e már a gyűjteményedet? — Gondoltam rá többször is. Szülőfalumnak, Göllének fölajánlottam, de egyelőre nincs helye. Az ottani Fekete István emlékmúzeum létrehozásának kezdeményezője voltam - a baráti kört is megalakítottam -, a múzeumot jelenleg tatarozzák, a gyűjteményt, ha elkészül, szívesen bemutatom. Nemcsak Göllén, hanem máshol is, ahol igényt tartanak erre. Régi álmom, hogy Dombóvárnak is legyen múzeuma, mert az állandó kiállításoknak nincs helyük. A Korona épülete, ami múzeumként szerepelt a tervekben, csak álom, mert az épület életveszélyes állapotban van. — Ahhoz, hogy a köveket, az érméket felismerd, sokat kell tanulni, olvasni. — Természetesen anélkül nem lehet kellően megismerni a történelmi korokat, hogy ne olvasson még többet az ember. Kell is, mert a motívumok, a rajzok mind-mind különbözőek, a korra jellemzők. Itt kell szóljak a régi könyvekről is, amelyek mindig nagyon érdekeltek. Ehhez sok pénz kell, mert ezt nem lehet találni, vagy megvenni. „Az osztrák-magyar monarchia története írásban és képben" című huszonegy kötetből álló sorozat az 1880-as évekből származik. Rendkívül szép, bőrkötéses kivitelben adták ki. A másik büszkeségem a „Tolnai világlexikon", ami nem teljes ugyan, de ami megvan, azok nagyon szépek. — De nemcsak a honismerettel foglalkozol, hanem írsz is. — Gölle krónikájának első kötete már megjelent, a második is elkészült, de a kiadásához a városnak nincs pénze. Amennyiben mégis megjelenne - bízom benne, hogy így lesz -, az idők változása miatt mindkét kötetet át kell írni. Most is írok, de rövidebb terjedelemben, inkább tanulmányokat. De a szakmát sem szabad elhanyagolni, tisztességgel helyt kell állni. A honismeret azonban már a vérében van, amitől már harminc éve nem tud, és nem is akar szabadulni. - p. téri „Nemcsak kukoricát, hanem profitot is kell termelni", ez volt a mottója a múlt héten, Dombóváron tartott KSZE-rendezvény- nek. Hagyományteremtő tanácskozást rendezett a KSZE Rt. a Tolna, Baranya, Somogy megyei kukoricatermelők részére, legyen az kistermelő, vagy nagyüzem. A komplex kukoricatermesztési technológiai ajánlatok megfelelő tájékoztatást nyújtanak az idei tavasz „kissé lusta" piaci körülményei között. Mint a KSZE Rt. szakemberei elmondták, nem elég a vevőket vásárlásra ösztönözni, munkájukat szaktanáccsal és állandó információ ellátással is segíteni kell. A KSZE Rt. a tavaszi vetésű növények termeltetését a kedvező finanszírozási módokkal is segíteni szeretné, ezért munkatársaik a vetőmag-, a növényvédó- szer-ajánlat mellett a termelés biztonságát garantáló szerződéseket kötnek, ezek egy részét kamatmentes előfinanszírozással. Magas kukoricatermés csak minőségi vetőmaggal érhető el - mondta Táczi József, a KSZE Rt. fóágazatvezetóje. Óva intett attól, hogy a termelők kockára tegyék a termés biztonságát a pillanatnyi „olcsó" ajánlatokkal. Ezek tükrében alakul a KSZE Rt. 1994. évi jelmondata: KSZE = Kereskedelem, Szakértelem, Együtt. M. A tömegsportról, Kocsolán A kocsolai általános iskola tömegsport foglalkozásain fiúk, lányok ülnek az asztalhoz - sakkozni. A két hétig tartó megmérettetés nemrégiben fejeződött be, amikor tíz-tíz diák körmérkőzéses formában játszotta le a meccseket. A lányok és a fiúk kategóriájában így alakultak az eredmények: A lányoknál l.a8. osztályos Nagy Tünde lett, 2. helyen a 7. osztályos Orsós Julianna végzett, és 3. a 7. osztályos Sponga Nikolett lett. A fiúknál: 1-2. Szabados Balázs (8. osztály), Orsós Tamás (7. osztály), 3. Egri József (8. osztály). POLITIKAI HIRDETÉS p&A /TT\|h Köszönjük a nyugalmat. ÁÍiVAlyT A Türelem erejét! solKt Ments meg, Uram... ! 1994. március 1-én neves vendégei voltak a Dombóvári Művelődési Otthonnak. Két művésznő: Dévay Nagy Kamilla és Linka Ágnes érkezett a városba, hogy zenével, dallal, verssel és prózával valljon Istenről, emberről, életről, halálról és szeretetről. Tizenkilenc órakor kezdődött a műsor, amelynek fő célja a keresztény nemzeti értékek megőrzése volt. A fellépő két művésznő a Kereszténydemokrata Néppárt szervezésében adta a műsort, melyre a belépő ingyenes volt, azaz mindenki annyit fizetett, amennyit az anyagi lehetőségei megengedtek. Bár a propaganda elég csekély volt, a nézőközönség mégis szépen gyülekezett. Mire a műsor elkezdődött, már igencsak szép számmal voltak. A műsor elején Nyers János, a Kereszténydemokrata Néppárt dombóvári alapszervezetének elnöke mondott néhány szót, köszöntötte a nézőket és a művésznőket. Majd kialudt a villany, a művésznők bejöttek a színpadra és ekkor valami egészen varázslatos dolog kezdődött el. A közönség egyik ámulatból a másikba esett. Juhász Gyula, Sík Sándor, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Ady Endre művei következtek egymás után, dalban, versben és prózában. Néha színesítésként egy-egy népdal vagy tradicionális vallási dal is helyet kapott a programban, mint például a Csendes éj vagy az Áldjad én lelkem az Urat. A művésznők valami egész fantasztikus átéléssel adták elő a műveket, teljesen rabul ejtve a közönséget. Bizony jó néhány ember sírt a meghatottságtól. A műsor csúcspontja a régi székely himnusz volt: Dal a csiksomlyói Szűz Máriához. Az est végén pedig a művésznők és a közönség egy szívvel, lélekkel, együtt énekelte a Boldogasszony anyánk című közismert éneket. A műsor végén Nyers János a meghatottságtól elcsukló hangon mondott köszönetét a művésznőknek ezért a csodálatos előadásért. Végezetül köszönetét mondunk a Rk. egyháznak és az Országos Kereskedelmi és Hitelbanknak, hogy támogatták a műsor létrejöttét.
