Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-04 / 53. szám

1994. március 4., péntek MEGYEI KORKÉP »ÚJSÁG 3 Versíró pályázat A szekszárdi Gyerme-. kék Háza versíró pályáza­tot hirdetett általános és középiskolás diákok ré­szére. Az amatőr versfara­gók március 11-ig még be­küldhetik alkotásaikat - nevük és iskolájuk feltün­tetésével melyeket szak­emberekből álló zsűri ér­tékel majd. Az eredmény- hirdetésre egy ünnepségen kerül sor, április 11-én, melyre a pályázókat is meghívják. Elhangzik majd néhány a diákok által írt versekből, és ezen a rendezvényen emlékeznek meg a költészet napjáról is. Meditáció Pakson Kétnapos tanfolyamot tart Kenderesi Tibor a paksi művelődési köz­pontban, „Harmadik sze­mes meditáció" - címmel. A rendezvény március 5-én és 6-án is 10 órakor kezdődik. Mesejáték Bonyhádon A Tatabányai Nép- ház-Játékszín vendégjáté­kára március 10-én kerül sor, Bonyhádon. Aznap kétszer is bemutatják - 10,30-tól és 14 órától - a Mondj egy szót című zenés mesejátékot, a városi mű­velődési központban. Vakok és gyengénlátók klubdélutánja A vakok és gyengénlá­tók szövetségének helyi szervezete klubdélutánra hívja a sorstársakat. A rendezvény nem a szokott helyen lesz, hanem a me­gyei könyvtárban (Szek- szárd, Széchényi u 51.), március 4-én (ma) 14 órai kezdettel. A továbbiakban, áprilistól, ismét a régi he­lyen tartják a klubdélutá­nokat - minden hónap első péntekén -, a Mikes utca 1. szám alatti idősek klubjá­ban. Az idei programok között szerepelnek orvosi, természetgyógyászati, egyházi és kertészeti elő­adások is. Miről árulkodik a talp? Hegedűs Eta természet- gyógyász tart előadást március 8-án 18 órától Pakson, a művelődési központban. A téma a ref- lexológia lesz, közelebbről annak vizsgálata, hogy mi­ről árulkodik a talp? Bélyeggyűjtők közgyűlése Minden hónap első va­sárnapján tartanak össze­jövetelt a tolnai bélyeg- gyűjtők a város kultúrhá- zában. A mostani azért lesz más, mint a többi, mert március 6-án 9 órakor beszámoló közgyűlésre kerül sor, melyen a főnök­ség értékeli az elmúlt évi munkát, a tagok pedig kérdésekkel ostromolhat­ják a helyi, és a pécsi terü­leti iroda vezetőit. Hacsek és Sajó Bátaszéken Március 9-én 19 órakor kezdődik a bátaszéki mű­velődési házban a Hacsek és Sajó, Balázs Péter és Szombathy Gyula vendég­játéka. A „küldözgetés" a múlté A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. új üzleti stratégiájának az ügyfelek szemében talán leglátványosabb bizonyítékai a fel­újított kirendeltségek, a fogyasztók színvonalas, kellemes kör­nyezetben történő fogadására alkalmas, átalakított ügyfélszol- gálati irodák, szerte a megyében. Szekszárdim, a Bezerédj utcában március elsején adták át rendeltetésénél; az új Dédász-üzemigazgatósági épületet, amelyben többek között a fogyasztói iroda is helyet kapott. Felmérések szerint az ilyen helyiségek ügyfélforgalmának 2/3-ad részét a díjbefizetések adják, míg az ügyek másik jelen­tősebb része a számlareklamációkkal kapcsolatos. A jövőben feltehetően általánossá váló, korszerűbb fizetési módszerek (például az átutalás), valamint az ősztől megvalósítandó új számlaadási rendszerből fakadó egyszerűsödő, - és javuló - ügyfélszolgálat következtében előbb-utóbb változni fog a fo­gyasztói irodák funkciója. Ez azonban egyelőre még távol van. Addig is, hétköznapokon fél nyolctól fél négyig, csütörtökön fél ötig várják az ügyfeleket az irodán. Mint Keller József, a fo­gyasztási „részleg" vezetője elmondta, céljuk az ügyfelek minél tökéletesebb kiszolgálása, problémáik egy helyen, egyszerre, minél rövidebb idő alatt történő megoldása. Szeretnék, ha munkájukkal elfeledtethetnék a múltban olykor előforduló, az ügyfél ide-oda „küldözgetésének" gyakorlatát. sk Az atomhulladék nyomában I. Püspökszilágy megoldaná? (Folytatás az 1. oldalról.) Figyeljük a talajstabilitást, mozgást és hasonlókat, de nem untatom egyéb részle­tekkel. — Mennyi a befogadóképes­sége a püspökszilágyi radioaktív hulladék-tárolónak? — Még 25 évig képes ez a telep befogadni az ország va­lamennyi radioaktív hulladé­kát a paksi erőmű üzemelése mellett. — Ez azt jelenti, hogy nem szükséges egy másik olyan hulla­déktároló építése, ahova a kis- és közepes-, vagy másodlagos radio­aktivitású hulladékot szállíta­nák? — A paksi négy blokk üzemelése mellett nem lesz szükség újabb telep megépíté­sére. Ha igen, akkor az csak a primerköri veszélyesebb hul­ladék elhelyezésére kell. A másodlagos hulladékot to­vábbra is ide lehet helyezni és ez lenne a célszerű. A két hul­ladék tárolása egészen más követelményeket von maga után. Külön kell választani ezeket. A primerhulladék szállítása sem olyan, mint a másodlagosé. Annak a tárolá­sához kell egy másik telep. Amíg van rá kapacitás, addig itt kell elhelyezni továbbra is a másodlagos hulladékot, ha nincs, akkor bővíteni lehet. — A bővítésre is van itt mód? — Itt a hely adott. A vizs­gálatok igazolják, hogy nem okoz változást, ha a jövőben továbbra is itt tároljuk a pak­siakét is. Az országos hulla­dékmennyiség olyan kicsi az egyéb izotópos munkahelyek­ről és ráadásul évenként csök­kenő mennyiséget jelez. A te­lep fenntartásában segítséget jelent, ha térítés mellett vég­zünk biztonságos hulladéktá­rolást. — Jól értem, a paksi erőműtől kapnak térítést a tárolásért és van olyan hulladék, amit ingyen tá­rolnak? — Igen. Állami feladatként minden térítés nélkül tároljuk az országos izotópfelhaszná­lásból, gyártásból keletkezett hulladékot. Ez ingyenes ál­lami szolgáltatás. — Nem tekinthető-e állami szolgáltatásnak az az energia, amit a paksi atomerőmű termel és az ország villamosenergiájának 48 százalékát adja? Ez csupán azért merült fel, nem lehetne-e kimondani kormányszinten, hogy meg kell oldani a paksi kis- és kö­zepes radioaktivitású hulladék el­helyezését itt, ebben a tárolóban és nem izgatni a lakosságot min­denféle félinformácókkal csak azért, hogy ez egyeseknek karrier­indulást jelenthessen? Lehet-e ki­záró ok a távolság, a közlekedési útszakasz veszélyessége, a Du­nán való átkelés? — A lakosság bizalmának megnyerése csak pontos tájé­koztatások útján lehetséges. Kisnémediben és Püspökszi­lágyban ez folyamatosan tör­ténik. Nekünk nem szabad po­litizálni. Az erőmű nem pár­tokat, hanem egy országot szolgál. Más kérdés, hogy vannak személyek, akik ezt fel tudják használni egyéni célja­ikra oly módon, mintha kö­zösségi érdek volna. Másik kérdésére válaszolva, Ma­gyarországon nincsenek tá­volságok. Más országokban sokkal nagyobb utat tesznek meg az erőműtől a tárolóig. Természetesen baleseti for­rásnak számít, hogy a Dunán át kell menni a gépkocsinak és az is tény, hogy számtalan vasúti átjárón keresztül juthat az ember Paksról Püspökszi­lágyba, de ez nem lehet hivat­kozási alap ilyen kérdés tár­gyalásakor. Veszélyhelyzet a nap minden pillanatában van, mégsem úgy indulunk útnak, hogy baj érhet bennünket, ha­nem vigyázunk a legjobb szándékunk szerint. Mindez az én véleményem, a hulladék elhelyezéséről kormányszin­ten kell dönteni. (Folytatjuk.) Decsi Kiss János Új bank­székház A Budapest Bank Tamási Fiókja 1990-ben alakult meg, s az azóta eltelt idő alatt - jó ügyfélszervező politikájuk eredményeként - dinamikus növekedést értek el. Jelenleg több mint háromszáz vállalat, szövetkezet, új típusú gazda­sági társaság és hétszáz kisvál­lalkozó számláját vezetik. Az említett növekedés azt is eredményezte, hogy a bank­fiók kinőtte a városi önkor­mányzattól bérelt helyét a volt pártbizottság épületében, ezért született meg a döntés, hogy kor követelményeinek megfelelő helyre költözzenek. A Budapest Bank Tamásiban, a városközpontban, a gimná­ziummal szemben új székhá­zat építtet, amelybe várhatóan a harmadik negyedévben köl­tözhetnek be és egy, az eddi­ginél szélesebb körű szolgálta­tással állnak majd az ügyfeleik rendelkezésére. - él ­Fotó:gk Nem a fegyvertartás a megoldás Kónya Imre: „Mértéknek tekintem Tolna megyét" A bűnözési arány a kimuta­tások szerint csökkent az el­múlt időszakban, ugyanakkor az tagadhatatlan tény, hogy megnövekedett a brutális gyilkosságok száma. — Való igaz, hogy ezek a jogos közfelháborodást ki­váltó erőszakos cselekmények befolyásolják, rontják az em­berek közbiztonsággal kap­csolatos érzetét - mutatott rá Kónya Imre belügyminiszter, aki a közelmúltban járt a me­gyeszékhelyen. — Úgy érzik, hogy a biztonságuk a bűnözés csökkenése ellenére veszély­ben van. Ilyenkor csak az se­gít, amit a rendőrség tett: gyorsan ki kell nyomozni és lakat alá kell helyezni a tettest. Ez a bűnözők számára vissza­tartó erővel bír, ugyanakkor a becsületes állampolgárok is megnyugodnak. — Egy képviselőjelölt azt szorgalmazza, hogy az állampol­gárok kapjanak fegyvert, így védve meg önmagukat. — Nem ez a megoldás. Az állampolgárokat az államnak, a rendőrségnek kell megvé­denie. — Mi az oka annak, hogy egyre több a fegyverrel elkövetett bűncselekmény? Egyes híreszte­lések szerint óriási mennyiségű lőfegyver van magánkézben. — Azért olyan óriási mennyiségű fegyver nincs az állampolgároknál. A pisztoly- lyal elkövetett bűncselekmé­nyek emelkedő aránya persze valóban tapasztalható. De azt se felejtsük el, hogy déli hatá­rainknál háború dúl, hazánk egy teljesen ingatag térségben található, ki vagyunk téve - többek között - az illegális fegyverbeáramlás veszélyé­nek. Ez ellen szigorúan fel kell lépni, s ha ilyesmire valahol fény derül, abban az esetben eljárást indít a rendőrség. — Miniszter úr, nem kell at­tól tartani, hogy a csökkenő mér­téket kimutató bűnözési statisz­tika valamelyest torzít? — Minden statisztika tor­zít, ez természetes. A jó ered­ményben szerepet játszik az is, hogy megváltozott, növe­kedett a szabálysértési érték­határ a vagyon elleni bűncse­lekmények esetében. De azért a rablásoknál, az emberölé­seknél, a betöréses lopásoknál, az autófeltöréseknél nincs ér­tékhatár. Ezeknek a csökkené­sében nyilvánvalóan nem a jogszabályi változás játszik szerepet. — Tolna megye köztudomá­súlag előkelő pozíciót foglal el a felderítések tekintetében. Ez a tény is befolyásolta látogatását? — Feltétlenül. Végre egy­szer egy olyan helyen is va­gyok, ahol a rendőrség kima­gasló eredményt mutat fel a bűnüldözés területén. A ma­gam részéről mindenképpen mértéknek tekintem Tolna megyét: ha a többi megye is elérné ezt a szintet, akkor az állampolgár egyértelműen érezné, hogy valóban nem romlott a közbiztonság. Szeri Árpád Fotó: Gottvald Károly Közmeghallgatás Várdombon Március 7-én (hétfőn) 18.30-kor kezdődik a vár­dombi közmeghallgatás, a he­lyi művelődési házban. A téma az első szabad választá­sok óta eltelt időszak értéke­lése, a településen elért ered­mények ismertetése, valamint az idei tervek megvitatása lesz. • Inflációnál magasabb kamat? •Kormányreklám számbűvészettel? • Kiből lesz öngyilkos? • Meddig bírja Barbie baba? ...egyszerűen minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom