Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-31 / 76. szám

1994. március 31., csütörtök HÁZUNK TÁJA »ÚJSÁG 5 Csirke, libamáj külföldre Küszöbön áll a Baromfi Terméktanács miniszteri el­ismerése - mondták a termék- tanács legutóbbi elnökségi ülésén. Amennyiben a közzé­tett alapszabály ellen nem ér­kezik kifogás, úgy a termék- tanács hivatalosan is elkezd­heti működését, azaz szerző­dést köthet a szaktárca vezető­jével. így hagyja jóvá a minisz­ter azokat a jogosítványokat, amelynek alapján a termékta­nács együttműködhet az Ag­rárrendtartási Hivatallal. Az együttműködési szerződés­ben azokat a jogköröket rögzí­tik, amelyeket a terméktanács mint érdekképviseleti szerve­zet gyakorolhat a termelők, a feldolgozók, a kereskedők és a fogyasztók képviseletében. Vásárnaptár Országps állat- és kirako­dóvásár: Április 2.: Fájsz, Pécs. Április 3.: Pécs. Április 4.: Du­naújváros. Országos kirakóvásár: Áp­rilis 2.: Komló. Mezőgazdasági vásár: Áp­rilis 2.: Marcali. Autóvásár: Április 2.: Komló, Marcali. Április 3.: Kapuvár, Pécs. Egy panasz nyomába ered­tem, ugyanis lapunk március 3-i számában közzétett kis írá­som: „Csapadékmérő készí­tése - házilag" nyomán sok kertbarát készített ilyen egy-' szerű mérőszerkezetet és he­lyezett ki a kertjébe. A múlt napokban találkoz­tam egyik régi kertbarátköri kollegámmal és panaszkodott, hogy az ő barkácsmérője rendszeresen kevesebbet mér, mint két közeli szomszédjáé, pedig - elmondta - számításai pontosan megegyeznek az ál­talam leírtakkal. Nem értve a dolgot, nyakamba vettem a Szőlőhegy dűlőútját terep­szemlét tartandó, s hamarosan rájöttünk a dolog nyitjára! A 12 cm átmérőjű, sörösüvegbe helyezve alkalmazott, nem meredek, felül élesperemű, hanem felül kihajló, ellapo­sodó peremű az alkalmazott tölcsérje, így a perem széléhez közel, mintegy fél-egy centi­méternyi részre levágódó eső­cseppek egy része szétfröcs- csenve nem az üvegbe, hanem a tölcséren kívülre jut. Külö­nösen érvényes ez a nagyobb intenzitású, cseppnagyságú, úgynevezett csapó esők, zápo­rok esetében. Mi tehát a tanulság? Bar- kács esőmérőhöz csak mere­dek, élesperemű tölcsért al­kalmazzunk! Szakái László Birkák Bezzegpusztáról Nagydorog és Pusztahencse között, Bezzegpusztán 430 hektár területen gazdálkodik Stadler István. A birtokot a szekszárdi ál­lattenyésztő vállalattól tavaly vá­sárolta meg. Korábban Bezzeg­pusztán volt a Dunántúl egyik kostelepe, s a hagyományt foly­tatva Stadler István és családja továbbra is birkákkal foglalkozik. Ahhoz, hogy valaki birkák­kal foglalkozzon, nemcsak ál­latszeretet, hanem megszál­lottság is kell. Enélkül szinte képtelenség az előbbrelépés. A vállalkozást nem a pénz motiválja, de jó ha van. — Már kisgyerekkorom óta foglalkozom birkákkal, az apám is juhász volt - mondta Stadler István. - Igaz, a birkán kívül megpróbáltam mást is, de rövid ideig tartott. Belát­tam, hogy a kettő együtt nem megy, és a magam gazdája let­tem. Értettem a birkához, éde­sapámtól, aki rendkívül nagy szakmai tudással rendelkez­tek, sokmindent eltanultam. A birkatartás nem olyan egy­szerű dolog, mint azt sokan gondolják. Ä laikus azt hiszi, a juhász csak a botján támasz­kodik, s ezzel minden kész. Pedig ez nem így van, az már a legszebb, amikor csak nézi a nyájat. A jelenlegi állomány kikí­sérletezésével tíz évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni. Egy nagytestű, fejésre alkalmas birkát kívánt „előállítani", ami végül is több fajtából jött ösz- sze. Mégpedig a régi merinói, és a cigálya többszöri keresz­tezéséből. Ma már továbblé­pett a hústípus felé. Apaállat­ban csak német húsmerinót tart, míg a tisztavérű fehér- hús-merinókat most szeretné továbbfejleszteni. Zártrend­szerben jó alapanyagnak lát­szik a fekete fejű német hús- merinó, annál is inkább, mert a kerítést jól tűri, nem szereti ha hajtják. Az állatok igényei­nek, szokásainak megfelelően zártrendszerben gondolkod­nak. — A nehéz oldala a juhá­szainak a benti munka. Ah­hoz, hogy a birkát fölkészít­sük, például az ellésre - kihaj­táskor már készen van -, kü­lönböző kezelések szüksége­sek. Az ellés csak kívülről lát­szik egyszerűnek, mert ekkor el kell egymástól őket különí­teni. A környező országokhoz képest azonban nincs szé­gyenkeznivalónk, csupán a módszereinken kell változ­tatni. Annál is inkább, mivel mi exportanyagot igyekszünk előállítani. Az előkészítés utáni, szezonon kívüli űzetést végezzük. A birkákat évente egyszer elletjük, az anyaállo­mány életének a meghosszab­bítása végett. Véleményem szerint az egy rossz elmélet, amikor a nagyüzemekben az elléseket besűrítették. Ez ugyanis két-három évvel megrövidíti az anyaállat éle­tét. Egy anyát fel kell nevelni, kétéves koráig mi csak dajkál- gatjuk, dédelgetjük, s csak az­után válik el, hogy mi lesz be­lőle. Hatszáz körüli az a né­gyéves állat, ami most áll majd be. Igaz, hogy így nem hoz akkora hasznot, de talán megéri. Mi szeretjük az álla­tot, amit bizonyít, hogy talán ötszáz birkának neve is van. — Hogy alakul az értékesítés? — Ez egy igen fogas kér­dés. Tavaly - az embargó mi­att - rendkívül rossz ára volt. Ez óriási veszteséget okozott. Az idén már valamivel szer­vezettebb a felvásárlás, a bir­kára van olasz kereslet. Most egy kereskedelmi kft.-n ke­resztül Olaszországba szeret­nénk a birkákat értékesíteni. Hogy a gyapjúnak mi az ára? A gyapjú az köztudott, hogy évek óta ráfizetéses, és alig várjuk, hogy nyírás után - egy évben egyszer, május körül történik - megszabaduljunk tőle annyiért, amennyiért. Ál­talában 50-60 forintért viszik el kilóját. Nem éri meg, mert nem sok hasznot hoz. Ennek ellenére nem mondok le a gyapjúról, nem megyek el a hús irányába, hanem inkább a hármas hasznosítást próbá­lom szinten tartani. Bízom benne, hogy előbb-utóbb a gyapjúnak is lesz ára. — És a takarmány. ..? — A szálastakarmányt, az abraktakarmányt, az alom­szalmát saját magunk állítjuk elő. Alacsony aranykorona ér­tékű a földterület, amin gaz­dálkodunk, de a takarmány megtermelésére igen alkal­mas. Ha úgy kellene megvá­sárolni, akkor csak arra keres­nénk, hogy azt megvegyük. — Mik a további terveik? — Mivel mi is szeretjük a szépet, a környezetünket sze­retnénk szebbé tenni. Emellett karámokat építünk, fejlesztjük a telepet. Senki ne gondolja, hogy sokat akarok. Én az a fajta ember vagyok, ha vala­mit eltervezek, azt véghez is viszem. Az akarat, az már fél siker. Az állományba kizáró­lag minőséget szeretnék beál­lítani, és a legelőinket villany- pásztorozni. A feltételeket megteremtve tudunk csak magasabb nívójú, szebb állo­mányt tartani. Idővel talán te­nyészkosokat is előállítunk, és dédelgetett álmom a póniló - ami a hobbim is -, szeretnék egy törzsállományt, tiszta vérű póniállományt.- p. téri ­Stadler István: „Minőséget szeretnénk előállítani" Ők az óvodások, és rövidesen Olaszországba „kirándulnak" Időszerű növényvédelem Csávázott vetőmaggal biztonságosabb a termesztés Zöldségfélék vetőmagcsá- vázása: a vetőmag felületén, belsejében illetve a talajban meghúzódó gombakórokozók a csírázó magokat, csíranövé­nyeket megtámadhatják, azo­kat elpusztíthatják. A vetőmag csávázásával, azaz gombaölő szeres bevoná­sával elsősorban a mag felüle­tét fertőtleníthetjük, de egyes felszívódó szerek (például Vi- tavax) a belső fertőzés ellen is hatásosak. Vetés után a védő­bevonat egy ideig a talajból eredő fertőzést is mérsékli. A kezelés hatására a magvak nagyobb számban kelnek ki, a csíranövények gyorsabban fej­lődnek, a palántadőlés, gyö­kérfekély veszélye csökken. A vetőmag-előállítók a sza­porítóanyagot - a termesztők érdekében - gyakran eleve csávázottan hozzák forga­lomba, amit a csomagoláson fel is tüntetnek („Csávázott"). Az otthoni csávázásnak saját magfogás vagy csávázatlan magtétel beszerzése esetén van jelentősége. Valamennyi zöldségnövény magvának kezelésére alkal­masak a Mycostop (1 g/kg), az Orthocid 50 WP (5 g/kg), a TMTD csávázó (3-5 g/kg)és az Agrocit ** (1 g/kg)+Dit- hane M-45 (1 g/kg) készítmé­nyek. A Tachigaren 70 WP ** (1-2 g/kg) a dinnye, uborka, borsó, paradicsom, paprika és hagyma, a Buvicid K (3 g/kg) a fűszerpaprika, a Bravo 500* (2 ml/kg) és a Vitavac 200 FF** (2,5 ml/kg) a borsó ve- tőmagcsávázására, a Top- sin-M 70 WP (1-3 g/kg) a dughagyma és a burgonya­gumó kezelésére használható. Mielőtt hozzálátnánk a munkához, gondosan készít­sük ki az összes kelléket: a megtisztított (portól és szeny- nyeződéstől mentes) vetőma­got, vizet (magféleségtől füg­gően 3-10 ml/kg), a tapadás­fokozó segédanyagot (Biokoll E, Thanol vagy FH-Sorbent CS), egy zárt üvegedényt (lombik, befőttes üveg, stb.) pontos mérőeszközöket (mér­leg, mérőhenger, fecskendő) és az előírt védőfelszerelést (köpeny, gumikesztyű stb). A speciális csávázó szerekhez (TMTD, Agrocit, Tachigaren, Vitavax) nem kell, az elsődle­gesen permetező szerekhez (Orthocid, Buvicid K, Bravo stb.) viszont érdemes tapadás­fokozó segédanyagot kombi­nálni. A munka menete: először kimérjük az adott magmeny- nyiséghez szükséges csávázó szert (ha kell, tapadásfokozó szert is) és a vizet, majd a csá­vázó edénybe öntjük és össze­keverjük őket. Ezután a csá­vázóedénybe öntjük a magté­telt is, és az edényt addig ráz­zuk (körkörösen mozgatjuk), míg a magvak a szert mara­déktalanul föl nem veszik, vagyis az edény fala teljesen meg nem tisztul. A kezelt tételt száraz, fény­től védett felületre öntjük és rövid ideig szikkasztjuk. A vetéssel ne sokáig késle­kedjünk. A csávázott magot szabad kézzel érinteni, és a ve­tésen kívül semmilyen más célra felhasználni nem szabad! Az elmosott csávázóedényt megkülönböztető jelzéssel („MÉREG") ellátva, a nö­vényvédő szerek között tart­suk. Vetőmaggal terjedő vagy a talajból fertőző baktériumok ellen csak néhány készít­ménynek (TMTD, Dithane) van gyenge, alig kimutatható hatása. A vetőmaggal terjedő víru­sok a mag nátronlúgban (NaOH) történő áztatásával gyéríthetők. Paradicsom ese­tében 1 %-os, paprikánál 2 %-os nátronlúgot (gyógyszer- tárakban beszerezhető) al­kalmazhatunk. A kezelés ideje szigorúan 10 perc legyen, utána bőséges csapvizes öblí­tés, majd szikkasztás követ­kezzen. A nátronlúgos áztatás már ősszel (kevéssel a magfogás után) is elvégezhető, de min­denképpen előzze meg a gombaölő szeres csávázást! Meggy: a virágmonília kár­tételére nyirkos, csapadékos időben számíthatunk. A be­tegség ellen 2 védekezés (fe- hérbimbós állapotban és fővi­rágzáskor) megfelelő védel­met nyújt, ha azokat felszí­vódó szerekkel (Rubigan, Systhane, Sápról, Sporgon*) végezzük. Gyümölcsfélék: egyes le- véltetűfajok lárvái már kikel­tek, károsításuk megkezdő­dött. Korai beavatkozással (Zolone, Bi 581, Rogor*, Dana- dim*, Sinoratox*, Anthio*, Ultracid*, Bio-sect stb.) a na­gyobb kolóniák kialakulása megakadályozható. A **-gal jelölt, I. kategóriájú szereket csak a felsőfokú nö­vényvédelmi képesítésű szak­emberek, a *-gal jelölt, II. ka­tegóriájú készítményeket a „zöld könyvecskével" rendel­kező gazdák is megvásárol­hatják, és használhatják. Fűzi István TM-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás PIONEER •A PIONEER kukoricahibridek olyan termesztőre vágynak, amilyen On. Előrelátó, okosan befektető, gondos gazdára. Akiben megbízhatnak. •A PIONEER kukoricahibridek meghálálják az Ön gondoskodását. Éppen az Ön számára készültek. Megbízhat bennük. •A PIONEER kukoricahibridek extenzív körülmények között is gazdagabb termést hoznak Önnek. Kezdeti fejlődésük gyors. Aszály- és stressztúrésüket csak a betegségekkel szembeni ellenállóképességük múlja felül. Növényállományuk homogén. Éréskori vízleadásuk gyors. •A PIONEER kukoricahibridek magasabb jövedelmet garantálnak Önnek. A kevéssel magasabb kezdeti befektetést jelentősen nagyobb terméssel hálálják meg. •A PIONEER kukoricahibridek Ida» HELGA* Polka* Activa JULIANA*Stíra*Carla*CHIAPA Volga* FL0PENCI A* Carmina Pannonia* MAPISTA olyan ter­mesztőkre vágynak, amilyen Ön. . Az Önhöz legközelebbi Pl ONÉER kukoricahíbrid vetőmagot árusító cégek: KSZE Rt. Szekszáfá Tel.: { 74)315-811 • Kaposmag Kft. Dombóvár Tel.: ( 74)366-943 ® A PIONEER HI-BRED International Inc. be- jegyzett védjegye HAPPY END PROD. Eev panasz nyomában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom