Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-16 / 63. szám

1994. március 16., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC »ÚJSÁG 5 „Fizetési módok és pénzügyi kockázatok a külkereskedelemben" A Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara, 1994. január 1-jétől életbe lépett, az okmányos meghitelezésekre vonatkozó egységes szabályok és szokványok módosítása, to­vábbá a fizetési módokkal kapcsolatos gyakorlati tud­nivalók megismertetésére egynapos továbbképző tan­folyamot szervez 1994. már­cius 24-én Szekszárdon, az Intereurópa Bank Pécsi Ki- rendeltségével közösen. Je­lentkezni a kamara irodájá­ban lehet. Trieszti Nemzetközi Vásár '94 Olaszország egyik legfor­galmasabb észak-adriai ki­kötővárosában 1994. június 17-29. között megrendezésre kerül a Trieszti Nemzetközi Vásár. A több évtizedes ha­gyományokkal rendelkező marketing fórum kínálata: ipari- és élelmiszeripari gé­pek, berendezések, termé­kek, különféle fogyasztási cikkek látványos, gazdag, nemzetközi forgataga. A vá­sáron bemutatkozik szak­mai napok keretében Hor­vátország, Szlovénia és Ausztria üzleti köre. Jelent­kezés és további információ Feledi Györgynél a 113-1898-as telefonszámon. Tavaszi zsongás '94 1994. május 26-29. között Pécsett a Városi Sportcsar­nokban Kertünk - Házunk - Otthonunk címmel helyszíni árusítással egybekötött szakkiállítás és vásár lesz. A vásáron kiállítóként igé­nyelhető minimális terület: 10 m2. Érdeklődni és jelent­kezni a Tolna Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara irodájában lehet, Szekszárd, Arany J. u. 23-25. Üzleti ajánlatok Marokkói cég konyhai felszereléseket, háztartási eszközöket vásárolna. Amerikai cég nagy élel­miszer-kereskedőkkel sze­retné felvenni a kapcsolatot. Olyan kapcsolatokat keres, amelyek az amerikai cég oroszországi szupermarket­jeit magyar élelmiszerekkel látnák el. A szállítást a vevő intézné, a fizetést a cég New-Yorkból biztosítaná. Francia nőiruha-készítő együttműködést keres (ter­vezés, értékesítés, licenc) megfelelő magyar vállala­tokkal. Bútor, órák, belsőé­pítészet, ruhadíszek is szá­mításba jönnek. Német export-import cég vásárolna különféle élelmi­szereket: babot, borsót, fű­szereket, mustármagot, ola­jos magvakat (mint fekete napraforgómag), lenmagot, repcét, szóját, stb., étolaj­gyártási melléktermékeket (mint olajpogácsa), pellet, törmelék, cukorgyártási mellékterméket (szárított répaszelet), csíkos naprafor­gómag. Szlovéniai cég vásárolna: elsőosztályú élelmiszereket: friss, szárított, vagy kon- zervtermékeket, faanyagot (bükk, tölgy), valamint mű­trágyakeveréket. Az üzleti ajánlatokról ér­deklődni a kamara irodájá­ban lehet. Szekszárd, Arany J. u. 23-25. Telefon: 74/311-894. A nagybani piac áraihoz igazodva Éjfélkor indul útjára a tulaj Naponta alakulnak új vál­lalkozások, hol kényszerből, hol pedig az önmegvalósítás­tól vezérelve, de csaknem ugyanilyen tempóban men­nek is tönkre a kevésbé élet­képesek. Ez utóbbiakról, ha csak nincs valami rendkívüli benne, kevés szó esik. Végül is minden vállalkozó a saját sza­kállára kockáztat. Ezúttal is egy új vállalkozás beindulásá­ról tudósítunk, bár a tulajdo­nos Mándits József, 29 éves kora ellenére, már rutinos eb­ben a szakmában. — Azt mondják a vállalko­zók, hogy aki a kereskede­lemben startol, nagyobb esé­lye van arra, hogy hosszabb távra is gondolkodhat, mint annak aki a termelői szférában próbálkozik. Ön is a kereske­delmet választotta. — Ennek nagyon egyszerű oka van, ehhez értek, ezen a területen van tapasztalatom. Hat éve dolgozom a „zöldsé­ges szakmában", most jutot­tunk el odáig, hogy anyagilag „össze jött" rá a fedezetünk és hitel nélkül, csak saját erőből, megnyithattuk a zöld­ség-gyümölcs nagykereske­delmi boltunkat Szekszárdon. — Zöldségboltból, utcai árusokból, piaci kínálatból van elég, nem fél attól, hogy rosszul mérte fel a keresletet? — Mint már említettem, ebben a szakmában dolgozom és biztos vagyok benne, hogy az olcsó és friss árura mindig lesz kereslet. Ugyanis a bol­tunk jellegénél fogva nagyobb tételben, de olcsóbban kínálja a déligyümölcsöt, a zöldséget, a burgonyát, hagymát és még sokféle terméket. Az áraink az idényjellegű akciós árakhoz hasonlítanak, vagyis 30-40 százalékkal olcsóbban lehet itt vásárolni, mint máshol. — A kérdés magától adó­dik, ez miért éri meg Önnek? — Mert nem kilónként, ha­nem egy-egy kartonnal, egy-egy zsákkal adunk el egy­szerre. Itt is a kereslet-kínálat törvénye a meghatározó, vagyis amire nagyobb a keres­let azt olcsóbban is lehet adni. A budapesti nagybani piacon vásárolunk, ott is ez az elv ér­vényesül, minél nagyobb té­telben vásárol valaki, annál könnyebben lehet alkudni. Minden nap éjfélkor indulunk árúért, reggel öt-hat óráig tart a bevásárlás, majd utazás A választások után felálló kormány jelzéseitől függ, fenntartható-e a Magyarországra áramló külföldi tőkebe­fektetések eddigi szintje. A privatizációs kínálat ezt lehe­tővé teszi, bár befektetői szemszögből hazánk Lengyelor­szág és Csehország után csupán a harmadik helyet foglalja el Kelet-Európábán az Ernst and Young szakértői szerint - mondta Terták Ádám, a könyvvizsgáló és tanácsadó vi­lágcég magyarországi irodájának vezérigazgatója. A külföldi befektetők érdeklődnek a magyar bankok iránt, de ebből valószínűleg nem sok privatizációs bevétel származik majd. A befektetők ugyanis várhatóan nem részvénykivásárlással, hanem tőkeemelés útján szeretné­nek a bankok birtokába jutni. Az áram- és gázszolgáltató vállalatok privatizációja, az út- és távközlési fejlesztések viszont jelentős bevételt eredményezhetnek a költségve­tésnek. Adózási furcsaságok Az ez évi adójogszabá­lyokról és értelmezésükről szervezett - pénzügymi­nisztériumi szakemberek részvételével - tanácsko­zást a Dunaholding Rész­vénytársaság. A tanácsko­záson Surányi Imréné, a PM főosztályvezetője be­szélt a személyi jövedele­madó területén bekövetke­zett számos változásról, amelyek a gazdaság élén­kítését és a szociális fe­szültségek oldását kíván­ták elérni, másrészt több szigorítással is jártak. A szigorítások főként a költ­ségelszámolásokra és a természetbeni juttatásokra vonatkoznak. Az új szabályok között több olyan is van, amelyek alkalmazásánál bizonyta­lanság adódik. A különféle speciális kiadványokban, mint például az APEH Híradó, illetve az Adóúj­ság számos értelmezés je­lent, illetve jelenik meg a közeljövőben. Több példa is elhangzott: az üzleti ajándék nem adóköteles akkor, ha az a cégnek szól, illetve az ajándékot kapó csak kifejezetten hivatali célra használhatja. Szemé­lyi jövedelemadó köteles például a reklámajándék, igaz a cég által a kifejezet­ten reklámként elhelyezett rész felrakásának ellenér­téke már költség és nem számít bele az ajándék- tárgy értékébe. A Kamara a kamarai törvényről A Magyar Gazdasági Ka­mara (MGK) aktív részese kí­ván lenni az elfogadott kama­rai törvény alapján létrejövő gazdasági, önigazgatási rend­szernek. Az MGK a piacgaz­dasághoz szükséges intéz­ményrendszer kiépítésében fontos lépésnek tartja, s üd­vözli a törvény elfogadását - mondta el az MGK pénteki sajtótájékoztatóján Orbán Ist­ván, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke. Az MGK eddigi tevékeny­ségében ötvöződtek a mun­káltatói, érdekképviseleti és a gazdasági szervezési funk­ciók. A szervezet alapvetően érdekképviseletként működik majd tovább, de részt vesz a gazdasággal összefüggő köz­feladatokat is ellátó kamarák létrehozásában is. Az MGK márciusban befejezte megyei tagszervezeteinek létrehozá­sát, melyek jelentős szerepet játszhatnak majd a törvény alapján felálló területi kama­rák megszervezésében. Az MGK több adatbázis felhasz­nálásával mintegy 800 ezer vállalkozót regisztrált, ezek­nek körülbelül 50 százaléka lehet majd a kézműves kama­rák, 25-25 százaléka az agrár-, illetve az ipari és kereske­delmi kamarák tagja. A kamarai, az országgyűlési és az önkormányzati választá­sok időpontjának összeegyez­tetése nem okozhat problémát - mondta Tolnay Lajos, az MGK társelnöke. A kamarai választásokra a kora ősz a legmegfelelőbb időpont, ami­kor lezárultak a parlamenti választások és a nyári szabad­ságolások. A területi kamarák létrehozásának határideje a törvény szerint október 30., az országos kamaráké december 31. A kamarai törvény végre­hajtásával kapcsolatos felada­tokról az országos munkálta­tói érdekképviseletek egyez­tetni kívánnak egymással. En­nek megkönnyítése érdekében hamarosan országos taná­csadó testületet hoznak létre. Törvényjavaslat az árutőzsdéről A kormány a közelmúltban terjesztette be a Parlamentnek törvényjavaslatát, mely a piac- gazdaság egyik nagyon fontos intézményének, az árutőzsdének és a hozzá kapcsolódó határ­idős ügyleteknek szabályozását célozza. Az árutőzsdetörvény mielőbbi elfogadása azért szükséges, mert hazánkban már közel öt éve működik árutőzsde, eddig három különböző szekcióban (gabona-, hús- és devizaszekció­ban) tevékenykednek a tőzsdetagok, és a jövő­ben újabb szekcióval, a határidős energiapiac­cal kívánják bővíteni az árutőzsde tevékenysé­gét. A benyújtott törvényjavaslat kerettörvény, amely nem kívánja részletesen rögzíteni mely árufajtákkal, milyen módon és kik üzletelhet­nek az árutőzsdén. A javaslat szerint árunak tekinthető minden vagyoni értékkel bíró, for­galomképes birtokba vehető dolog, dolog mód­jára hasznosítható természeti erő, devizaérték, forgalomképes vagyoni jog, jogosítvány, köve­telés és szolgáltatás. Az árutőzsde törvény vo­natkozásában nem tekinthetők árunak az ér­tékpapírok és azok származékai, ez utóbbiakat ugyanis külön törvény szabályozza. A javaslat szerint a tőzsde alapításának felté­tele, hogy minimum ötven alapító tag legkeve­sebb 150 millió forintos pénzbeli alapítói va­gyonnal biztosítsa a tőzsde megalakulását. Az alapítást a pénzügyminiszter javaslatára a kormány hágyja jóvá. A javaslat alapján az áru­tőzsde önkormányzó, önszabályozó szervezet, amely az engedélyezett és tőzsdén forgalma­zott áruk körében nyilvánosan meghirdetett, előre meghatározott módon, helyen koncent­rálja a keresletet és a kínálatot. Nonprofit jelle­génél fogva a tőzsde bevételei adómentesek, a többletbevételeket (a működési költségek kifi­zetése után) a tőzsde fejlesztésére, az alaptevé­kenység magasabb szintű ellátására kell fordí­tani. Időlegesen szabad pénzeszközeiből az árutőzsde állampapírokat vásárolhat. A törvényjavaslat szerint a tőzsde tagja olyan jogi személyiséggel rendelkező gazda­sági társaság, állami vállalat, szövetkezet lehet, mely a tőzsdei tevékenység végzéséhez az egy­séges, Állami Tőzsde- és Ertékpapírfelügyelet átlal jóváhagyott üzletszabályzattal rendelke­zik, s melyet a Tőzsdetanács felvesz a tőzsde tagjai sorába. vissza, van mikor 12-14 órát is elvisz egy-egy út. Nem is em­lékszem rá, hogy mikor töltött el hosszabb időt utoljára együtt a család. A feleségem is kisegítő családtagként dolgo­zik és van egy fiunk, Márió hét és fél éves és most elsőosz­tályos. — A helyzetüket csak bo­nyolítja, hogy itt Szekszárdon dolgoznak, Baján laknak és Budapestre járnak áruért. Mi­ért? — Baja igazi kis kereskedő város, talán a főváros után a legnagyobb piaccal rendelke­zik. Nemcsak a helyiek, de az Alföld több városából, falvai- ból is idehozzák az árut, sőt gyakran jönnek a szomszédos országokból is, igaz ők nem zöldséget kínálnak. Nagyon szeretem Baját, de ott ezen a területen nem lehet megélni, ezért jöttünk ide, immár hat éve. Ázóta Szekszárd lett a második otthonunk, de hála Istennek, Magyarországon nincsenek nagy távolságok és a nagyszülők is sokat segíte­nek, így a családtagok, ha ke­veset is vannak együtt, azért érezzük, hogy összetartozunk. M.I.- Ótós A gazdálkodó szervezetek száma Az év első hónapjában a Központi Statisztikai Hiva­tal 1.595 jogi személyiségű gazdasági szervezet alapí­tását jegyezte be, ezek 92 százaléka kft., 84 százalé­kuk legfeljebb 10 főt fog­lalkoztató kisvállalkozás, és 39 százalékuk a fővá­rosban szándékozik mű­ködni. A KSH összesítéséből az is kitűnik, hogy januárban 173 cég szűnt meg, így a hónap végén összesen 87.060 jogi személyiségű gazdasági szervezet tevé­kenykedett az országban. Változatlanul a legna­gyobb csoportot jelentik az egyéni vállalkozások, szá­muk január végén 692.678 volt. A jogi személyiségű szervezetek 35 százaléka a kereskedelem területén, il­letve a javítási ágazatban működik, 20 százaléka az iparban, 18 százaléka pe­dig az ingatlanügyletek és különféle szolgáltatások területén. Új APEH-nyomtatvány Új nyomtatványt vezetett be az ÁPEH az agrárvállalkozók támogatásának igénylésére. Március 7-étől a 11. számú igénylőlap (APEH 77. r.sz.), amelyen a magánszemélyek az APEH-től az agrárpiaci tá­mogatást igényelték, érvényét vesztette. Ettől az időponttól a nem egyéni vállalkozó ma­gánszemélyek a költségvetési támogatásokat az APEH me­gyei (fővárosi) igazgatóságai­nál - térítésmentesen - besze­rezhető új, 11. számú (APEH 101. r.sz.) nyomtatványon igényelhetik vissza. Ebbe tar­toznak az agrártámogatások, valamint az Útalapból történő visszatérítés is. Állampapír-kibocsátás Az idén a központi költség- vetés hiánya az elfogadott törvény szerint várhatóan 329.56 milliárd forintot ér el. A finanszírozásigény ennél ki­sebb, s a szükséges pénzt a Pénzügyminisztérium első­sorban állampapírok kibocsá­tásával kívánja előteremteni. Ez jelentős mennyiségű ál­lampapír piacra kerülését je­lenti. A befektetések tervezhető­sége érdekében a Pénzügymi­nisztérium nemrégiben nyil­vánosságra hozta az idei ter­vezet-kibocsátásokat. Márci­ustól kezdve havonta 15-25 milliárd forint összegű új ál­lamkötvény kerül a piacra. A kibocsátásra általában minden hónap első hetében kerül sor. Mindezek eredményeként az idén 250 milliárd forint értékű nyilvános államkötvénykibo­csátás lesz. Az átalányadózásról Az 1998. évben bevezetett adórendszer fejlett országok modelljére épült, mely ezért számos vonatkozásban nem váltotta be a hozzá fűzött re­ményeket. A személyi jövede­lemadó bevételek nem növe­kedtek és így nem számotte­vőek, viszont az adóigazgatás költségei az elmúlt években megtöbbszöröződtek. A vál­lalkozók és a pénzügyi kor­mányzat egymásra mutogat. Bár kétségtelen, hogy a nagyméretű, jogi személyi­séggel bíró vállalkozásokkal szembeni követelményrend­szerhez képest érthetően egy­szerűbb elszámolási és nyil­vántartási rend vonatkozik a kisvállalkozásokra - az 1994. évtől ez is bonyolódott -, de a két vállalkozási méret objektív adottságai, terhelhetősége sokkal nagyobb eltérést indo­kolna. A megoldás az átalá­nyadó, mely kizárólag a bruttó (ÁFA-t is tartalmazó) árbevétel nyilvántartását kö­vetelné meg. A nyilvántartás mind a vállalkozásból szár­mazó jövedelem után fize­tendő SZJA-nak, mind pedig a forgalom után fizetendő ÁFA-nak szolgálna alapjául. Célszerű lenne, ha az átalá­nyadózást a vállalkozó önkén­tesen választhatná, illetve dönthetne, hogy továbbra is az önadóztatás formájánál marad-e. A mindkét adó átalányfor­máját választó vállalkozók ré­szére a rendkívül egyszerű adóalap- és fizetendő adó-megállapítási szabályok miatt csökkenhetne a hibázás lehetősége is, mely jelentősen növelné a jogbiztonságot és az adómorált. A vállalkozó így az energiát a vállalkozás vite­lére fordíthatná. Közgazdasá­gilag sem volna közömbös, hogy átalányban adózó a költ­ségmaximalizálás kényszeré­ből szabadulna, egyértelműen költségminimalizálásban ér­dekelt lenne. Nagy biztonság­gal elkerülhető adóztatási büntetések versenyképessé te­szik az átalányadózást az egy­szerű kisvállalkozók körében akkor is, ha ennek révén több adót fizetnek. Az adóztatás egyszerűségéből következ­hetne az ellenőrzés egyszerű­sége. Figyelemmel a potenciáli­san érintettek százezres nagy­ságrendű táborára és arra, hogy itt képződnek a legki­sebb adóalapok, belátható, hogy fajlagosan e kör adózta­tása, az ellenőrzése és egyéb ezzel kapcsolatos hatósági te­endőket is beleértve - a leg­költségesebb. Az átalányadó esetleges bevezetése tehát az adóztatás költségeit is jelentő­sen mérsékelheti és ellenőr­zési kapacitást is felszabadí­tana. Dr. Fischer Sándor KEVATOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom