Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-02 / 51. szám

1994. március 2., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC «ÚJSÁG 5 Szeminárium az EK kereskedelméről A Dél-dunántúli Gazda­sági Kamara „Export Mar­keting és az Európai Közös­ség kereskedelempolitikája" címmel szemináriumot szervez Pécsett április 14-én, magyar és dán szakértők közreműködésével. Konzul­tációra is lehetőség nyílik. Elnökségi ülés Elnökségi ülést tartott hét­főn a Dél-dunántúli Gazda­sági Kamara, a négy dél-du­nántúli megyei kamara ko­ordinációs szervezete. Napi­rendre került az elnökség múlt évre vonatkozó be­számolója és 1994-es mun­katerve, valamint a kamarai törvény hatálybalépésével kapcsolatos teendők. A dél-dunántúli közgyűlés összehívását április 8-ára tűzte ki a testület. „Fizetési módok" szeminárium A Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara az In- tereurópa Bank pécsi fiókjá­val együttműködve az 1994. január 1-től életbe lépett okmányos meghitelezésekre vonatkozó egységes szab­ványok és szokványok mó­dosításáról, továbbá a fize­tési módokkal kapcsolatos tudnivalókról szemináriu­mot szervez Szekszárdon, március 24-én. Jelentkezés a kamarában. Üzletember­találkozók Osztrák üzletemberekkel március 9-én Dombóváron, flamandokkal március 8-10-én Budapesten talál­kozhatnak az érdeklődő cé­gek. A tárgyalási területekről irodánkban bővebb infor­mációt adunk. Milyen hiteleket igényelhetnek a kereskedők? Tízfajta hitel vehető igénybe az idén a magánkereskedelmi vállalkozások megkezdésé­hez, a tervezett privatizáció­hoz, a működés beindításához és későbbi finanszírozásához. A kölcsönök közül több ked­vezményes, egyes hitelek pe­dig csak akkor hozzáférhetők, ha meghatározott ország ter­mékeit forgalmazzák Ma­gyarországon a kereskedők. Az igénybe vehető hitelek­ről az Országos Kereskedelmi Szövetség készített összeállí­tást, mert a tapasztalatok sze­rint a kisvállalkozók jelentős része tájékozatlan ez ügyben. A kereskedők hitelfelvételét általában az nehezíti, hogy bár jelentős a készpénzforgalmuk, a bevételek számottevő része nem jelenik meg a számlave­zető banknál. így a bank ne­hezen tudja megítélni az igénylő hitelképességét. Az OKSZ megítélése szerint a viszonylag magas kamatú, rövid lejáratú hiteleket az át­meneti, egy-egy ügylethez kapcsolódó likviditási gondok megoldására célszerű fel­venni. A kiinduló kamat álta­lában 25-28 százalékos, ehhez azonban az adós minősítésétől függően akár 10 százalékos kamatfelár is járulhat. A fejlesztést, tulajdonszer­zést, privatizációt támogató közép- és hosszú lejáratú ked­vezményes világbanki hitel- konstrukciók közül a termék­piac-fejlesztési program kere­tében nyújtott kölcsön áll a ke­reskedők rendelkezésére. A hitel kérhető a fogyasztási cikkek forgalmazásának, csomagolásának, szállításá­nak, raktározásának fejleszté­sére, az árukezeléssel kapcso­latos, valamint a forgalmazást kiegészítő tevékenységek bő­vítésére, s igényelhető idegen- forgalmi célra is. A pénz felvé­telekor a szükséges saját erő­nek 25 százaléknak kell lennie - készpénzben. Továbbra is igényelhetik a kereskedők az immár három éve ismeretes Egzisztencia-hi­telt, amelynek célja az állami tulajdonban lévő vagyon pri­vatizálása. A hitel kamata kedvező, mindössze évi 7 szzázalék, s a felvételhez szükséges saját erő mértéke 5 millió forintig az igényelt hitel 2 százaléka, efelett 15 száza­léka. Ugyancsak változatlanul igénybe vehető a Start-hitel azok számára, akik három év­nél nem régebben folytatnak főfoglalkozású vállalkozói te­vékenységet. A hitel 400 ezer forinttól 10 millió forintig ter­jedhet. A költségek 70 száza­lékára nyújtható kölcsön, te­hát a szükséges forrás 30 szá­zalék, ebből 10 százalékot készpénzben kell biztosítani. A Start-hitel kamata a min­denkori jegybanki éven túli refinanszírozású hitelek ka­matának 75 százaléka. A Magyar Nemzeti Bank 13 milliárd jen értékben kötött kölcsönmegállapodást a Japán Export-Import Bankkal, s eb­ből az összegből a kereskedők is részesülhetnek. A pénzt új beruházásokra vagy meglévő projekt bővítésére lehet fel­használni. A saját forrás 30 százalék, ez azonban tárgyi eszköz is lehet. A kamat a mindenkori jegybanki éves alapkamat 75 százaléka, s eh­hez évi 2 százalék banki ka­mat járul. Kormányközi megállapo­dások alapján Finnországból, Svédországból, Olaszország­ból, Angliából, Törökország­ból, Kanadából, Norvégiából származó hiteleket vehetnek igénybe azok az importőrök, akik az adott országból szár­mazó beruházási javakat sze­retnék beszerezni. A hitelek rendelkezésre álló kerete el­térő, mind a futamidő, mind a türelmi idő, mind a saját for­rás értéke változó. A lehetősé­gekről a kereskedelmi ban­kok, illetve az MNB illetékes szakterülete ad felvilágosítást, általában a kölcsönkérelem­mel legcélszerűbb a számla- vezető fiókhoz fordulni. Az EXPO-ról az EXPO-ért A Világkiállítási Társadalmi Tanács szakmai találkozót tart „Az EXPO-ról az EXPO-ért" címmel március 9-én, szerdán a budapesti Átrium Hyatt szállodában. A szakmai talál­kozó célja a vállalkozói kör tá­jékoztatása a világkiállítás előkészületi munkáinak hely­zetéről, üzleti információk át­adása a vállalkozóknak. Az egésznapos rendezvényen ér­dekes előadások hangzanak el az EXPO előkészítését végző szakemberek részéről. Japán segítséggel A legutóbbi kormányülésen döntés született arról is, hogy a japán kormány szakmai se­gítségnyújtásával létrehozzák a Termelékenységi Közpon­tot, hogy elősegítsék a magyar gazdaság termelékenységé­nek és jövedelemtermelő ké­pességének erősödését. Az új szerv főként a feldolgozóipari és szolgáltató szektorba tar­tozó, privatizáció előtt álló ál­lami vállalatokat, illetve kis- és középvállalkozásokat segíti majd. Számítógépes fejlesztés az APEH-nél Három év múlva lesz iga­zán érezhető annak a számí­tógépes fejlesztésnek a ha­tása, amely most kezdődik az APEH-nél. A Magyar Köztársaság kormánya és a Világbank között 29 millió dolláros hi­telkeretről született megál­lapodás, amely az adóigaz­gatási rendszer fejlesztését teszi lehetővé. A hitelkeret felhasználásának első lép- csőjeként tekinthető az a szerződés, amely az APEH és a Digital Equipment Ma­gyarországi Kft. között jött létre a számítógépes rend­szer fejlesztésére. A szerző­dés értéke 12 millió dollár. Ebből a megyékben DEC 3000 elnevezésű gépeket ál­lítanak üzembe. A megyék­ben már meglévő mintegy 1500 mellett további 1200 új számítógépes munkahely lé­tesül. így létrejöhet az APEH számítógépes rend­szerének új szintje, az ügy­félszolgálati szint. Ez azt je­lenti, hogy az országban több mint 180 fiókiroda számítógépei és a megyei központok gépei összekötte­tésben lesznek, vagyis az irodákban minden olyan ügyet el lehet majd intézni, ami miatt eddig az adózók­nak a megyeszékhelyekre kellett utazni. A fejlesztés gyorsítani fogja a feldolgo­zómunkát is, és biztonságo­sabbá teszi a nyilvántartá­sokat. Az „engesztelő virágszál” balesete Egy „sportszerűtlen" bírságolás tanulságos története Belátom, meglehetősen ol­csó dolog a hivatalokat ci­kizni, hiszen működésük - jel­legénél fogva - elkerülhetet­lenné teszi a konfliktusokat, az olykor a törvényt, máskor „csupán" az emberi jóérzést, etikát vagy éppen a józan észt megcsúfoló tévedéseket. A hivatalok közül a népsze­rűtlenségi listát valószínűleg az APEH vezeti. Ez érthető, na nem azért, mert ott rosszabb emberek dolgoznak, mint máshol, hanem mert az embe­rek kevés dolgot utálnak job­ban, mint ha kiveszik a zse­bükből a pénzt. Az APEH-el- lenes hangulat feloldása érde­kében a hivatal folyamatosan próbál „nyitni" a lakosság felé. Építeni persze mindig nehezebb, mint rombolni. Elég egyszer-kétszer hibázni, és összetörhet az addig gon­dosan táplált, óvott „engesz­telő virágszál". Ilyen „balese­tek" pedig gyakran előfordul­nak. Ez a történet elég régi ah­hoz, hogy az indulatok gőzei elpárologjanak a fejekből. Már az új időszámítás (a nyugtaa­dási kötelezettség bevezetése) szerinti. korban történt egy­szer, hogy egy megyénkbeli kisváros egyik éttermébe adó­ellenőrök érkeztek, kipuha­tolni, vajon betartják-e a ven­déglősök az új előírást. Nyitás előtt tértek be a takarítás miatt nyitott ajtajú étterembe, ahol - lévén mákostészta az aznapi menü - csak a szakács szösz- mötölt ráérősen. Az üzlet ve­zetője még nem volt ott. Elle­nőreink reggelizni szerettek volna, a szakács azonban kö­zölte velük, hogy sajnos azzal nem tud szolgálni, egy jó óra múlva térjenek vissza, ad­digra már lesz némi harapni­való. A revizorok, ha már éh­ségüket nem csillapíthatták, hát szomjukat kísérelték meg eloltani. Üdítőt kértek, majd megkérdezték, nyitva van-e az egység. A szakács ránézett az órára, (néhány perc volt hátra nyitásig), és jószándék­tól vezérelve - „tudják, mit uraim, ez a két perc már nem számít" - felkiáltással kiszol­gálta őket. Az urak azonnal fi­zettek, a szakács nem adott számlát, mivel a pénztárgép­hez nem volt kulcsa, és ő kü­lönben sem szolgálhatna ki senkit. Egyszerűen csak a ko­rai vendégek kedvében akart járni. Az urak elvonultak a kerthelyiségbe az üdítővel, néhány perc múlva, amikor már kinyitott az étterem, és a tulajdonos is ott volt, vissza­jöttek, felfedték kilétüket, majd felvették a jegyzőköny­vet. Végeredményben 49000 forint „látta kárát" a szakács naiv jóindulatának, a nyugta­adási kötelezettség elmulasz­tásának következtében. Eddig az esemény a „sértettek" el­mondásában. A történetet az ellenőrök is hasonlóképpen adták elő, az­zal a lényeges különbséggel, hogy elmondásuk szerint be­lépéskor nem tudták, nyitva van-e az étterem (igaz, hogy ki volt írva a nyitvatartási rend), ezért azzal kezdték munkáju­kat, hogy-- még a rendelés előtt - megkérdezték a sza­kácstól, nyitva van-e az üzlet, és erre ő igennel felelt. Ebből van törvényes magyarázat, jogszabályi hivatkozási lehe­tőség, ám ennek ellenére nem volt „sportszerű" a „meccs". Érdeklődtem az ÁPEH-nél, hogy kinek származott haszna a beszedett bírságokból. Az il­letékes osztály vezetője sze­rint ezek a pénzek az állam­kasszát gyarapítják, tehát sem az ellenőrök, sem az APEH nem látott ebből egy fillért sem, maximum egy meleg kézszorítás a jutalma a szor­galmas bírságolóknak. Nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy az APEH vezetése min­dent elkövet a visszaélések megakadályozásáért. Az egyik revizorral be­szélve az a benyomás alakult ki bennem, hogy nem a „hata­lomtól" megrészegült, elva­kult hivatalnokkal beszélek, hanem egy korrekt, tisztessé­ges embberrel. Elmondta, hogy a revizorok nagy része nem erre a pályára készül már gyerekkorától, de ezt a mun­kát is muszáj valakinek elvé­gezni, még ha nem is felemelő feladat. Nem is valamiféle vál­lalkozóellenes hangulat ve­zérli őket ellenőrzéseik során, ők csupán a jogszabályok végrehajtására vállalkoznak. Meggyőződésem, hogy itt akkor is hiba van. Az is igaz, hogy nem várható el minden hivatalnoktól, pláne nem egy revizortól, hogy karitative fontolgassa, törvény adta le­hetőségei közül melyik az, ami morálisan elfogadható és melyik nem. Mert nem felejt­hető, hogy ami jogszerű, az at­tól még nem feltétlenül „sportszerű". sk Lízingjogi konferencia Kétnapos lízingjogi konferenciát rendezett Egerben a Pro Ci­vil Code Alapítvány. Ezen Kecskés László igazságügyi helyet­tes államtitkár kifejtette, hogy márciusban a kormány elé kerül a Ptk. jelzálogfejezetének módosítási javaslata, amely lehetővé teszi jelzálog létesítését az ingó dolgokon is. Amikor az USA-ban hasonló módon kiszélesítették a jelzálog körét, a hite­lélet fellendült. A konferencián mutatták be az alapítvány támogatásával megjelent Lízing című könyvet. A hézagpótló munka felöleli a lízing valamennyi elméleti és gyakorlati problémáját, hasznos ismereteket nyút a lízingbe adóknak és vevőknek egyaránt. Szépségfesztivál Szekszárdon Négy vállalkozó, Novák Imre és Barsi Edina reklám- szakemberek, Tölgyesiné Wirth Zsuzsa kozmetikus és Fűmé Farkas Erzsébet fodrász ötlete és szervezése eredmé­nyeként Exteriőr '94 néven szépségfesztivál helyszíne lesz a szekszárdi sportcsarnok május 28-án. A rendezvényen fodrász- és kozmetikai baj­nokság (felnőtt és tanuló kate­góriában), divatbemutató, fodrász- és kozmetikai gyártó és forgalmazó cégek bemutat­kozása és kiállítása szerepel, emellett lesznek szórakoztató, kulturális és egészségnevelő programok is, reggel 9-tól este 8 óráig. A szervezők szándéka szerint a szépségfesztiválon a szépségipar helyi képviselői és az e szakmát választó tanu­lók mesterségbeli tudásukat csillogtathatják meg, fontos emellett, hogy a szakmabeliek megismerkednek a Magyaror­szágon működő professzioná­lis cégek termékeivel. A szép­ségfesztivál szervezői a szek- szárdníXPO'96 Club közre­működésével pályázatot nyúj­tottak be a Fővárosi Világkiál­lítási Programirodához, tehát az Exteriőr '94 Szépségfeszti­vál egy rendezvénysorozat nyitánya egyben. Az esemény rendezői várják azon cégek, magánszemélyek jelentkezé­sét, akik kiállítóként, reklá­mozóként, támogatóként vagy érdeklődőként részt vennének a rendezvényen. Érdeklődni, illetve jelentkezni lehet a kö­vetkező címen: Brill Carat Reklámiroda, Szekszárd, Tartsay u. 10. Telefon: 74/312-311/159. vem Munkáltatók figyelem! Igazolás kell a tb felé 1993-ban a kormány - a tár­sadalombiztosítási törvény végrehajtására kiadott rende­letben - előírta, hogy a mun­káltató (ide értve a kereske­dőket, vendéglátókat is) - a tárgyévet követő' év március 31. napjáig alkalmazottjának, illetve biztosítási kötelezettség alá eső foglalkoztatottjának igazolást köteles kiadni a megelőző évben az egészség- biztosítási és nyugdíjjárulék alapját képező személyi jel­legű kifizetés (juttatás) össze­géről, továbbá a levont egész­ségbiztosítási, illetve a nyug­díjjárulék összegéről. Most te­hát első ízben kell eleget tenni ennek a kötelezettségnek. Az igazolásra formanyom­tatvány nincs. Az előző be­kezdésben említett adatokon kívül mi is szerepeljen az iga­zolásban? Azok az adatok, amelyek alkalmasak a szóban forgó személy azonosítására, így: a foglalkoztatott neve, születésének helye, éve, hó­napja, napja, anyjának neve, leánykori neve, a foglalkozta­tott lakhelye. Szerepeljen az igazolásban az is, hogy az me­lyik naptári év keresetére, il­letve levont egészségbiztosí­tási és nyugdíjjárulékára vo­natkozik. Ajánljuk: — a kereskedő, vendéglátó a kiadott igazolás egy példá­nyát őrizze meg, ne selejtezze: ezzel tudja bizonyítani, hogy a jogszabályban előírt kötele­zettségét teljesítette; — az igazolás átadásakor hívja fel alkalmazottja, foglal­koztatottja figyelmét arra, hogy az igazolást saját érde­kében gondosan őrizze meg. A munkáltatói igazolás ugyanis olyan okirat, amellyel később az alkalmazott a nyugdíjmegállapításnál be­számítható szolgálati idejét és nyugdíjának kiszámításához a keresetét tudja bizonyítani. A kormányrendelet további előírása: ha az alkalmazott munkaviszonya szűnik meg, a megszűnés töredékévében ki­fizetett kereset, illetve annak egészségbiztosítási és nyugdíj­járuléka összegéről szóló iga­zolást a munkáltatónak soron kívül kell kiadnia az alkalma­zott részére. következően szerintük eljárá­suk nem volt etikátlan, elle­nőrzéseik során egyébként is mindig életszerűségre töre­kednek, és hasonló módon sok vállalkozást ellenőriztek már. Örvendetes, hogy csak az utóbbi mondattal kell vitat­kozni. Mert ugye, az nem kér­dőjelezhető meg, hogy a nyugtaadást elmulasztotta a szakács. Azt sem állította senki, hogy kényszer hatására cselekedett, sem pedig azt, hogy nem kérdezték meg tőle, nyitva van-e, és hogy ő erre igennel felelt. Szerencsére az ellenőrök elismerik, hogy főbb vonalakban úgy történtek az események, ahogy a fiú elme­sélte, ellenkező esetben ugyanis - rejtett kamerák és lehallgató készülékek híján - csak maga a Jóisten tudná be­bizonyítani, hogy ki beszél igazat. Szóval nem abban van vitánk, hogy jogszerű volt-e az intézkedés, hanem abban, hogy valóban életszerű, nem kifogásolható, azaz fair „csata" folyt-e azon a júliusi délelőttön? Sajnos nem mondhatok mást, mint hogy: véleményem szerint nem. A módszer biriz­gálja az ember igazságérzetét. Laikus szemmel nézve, - és egyfajta erkölcsi értékrend szerint - ugyanis nem nevez­hető életszerűnek és fairnek az az akció, amely az üzletve­zető távollétében, egy tapasz­talatlan, „nem kiszolgáló szakember" naiv jóindulatára alapozódik, (sőt visszaél vele). Hangsúlyozni szükséges, hogy mindegyik kifogásomra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom