Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-12 / 60. szám

10 »ÚJSÁG

HÉT VÉGI MAGAZIN

1994. március 12., szombat

„Ocsmány az új Parabola"

Provokálja-e az áldozat a különös kegyetlenséget?

Dallas: áprilistól ismét pénteken!

Interjú dr. Berta Bálinttal, az MTV Felügyelőbizottságának elnökével

— Sok kritika éri manapság a televízió műsorszerkezetét - kezdtük a beszélgetést dr. Berta Bálinttal, a televízió felügyelő bizottságának elnökével, aki „civilben" a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium igazgatója.

*— Nem a felügyelő bizottság hatásköre, mi csak a képernyőre került műsorokat véleményezzük - utólag. Magánvéleményem természetesen van.

— Folytassuk a negatív észrevételeket. Kevés a színházi közvetítés.

— Valóban, én is hiányolom, hogy országos hírű előadásokat ritkán láthatunk. A műsorszerkesztők szerint 2-3 órás közvetítést nem bír el a műsorstruktúra. Emellett a nézők sem „bírják ki" a hosz- szú időt a képernyő előtt, különösen, ha a második, illetve többedik csatornán kezdődik valami más.

— Sok az amerikai film.

— Az nem baj, hogy amerikai, csak az, hogy legtöbbször értéktelen krimi, hamis életszemléletet tükröző kommersz, esetleg erőszakot sugalló „alkotás". Sajnos tudomásom szerint az MTV jó előre „bespájzolt" hasonló színvonalú művekből, mert olcsón jutottak hozzá. Azt hiszem, itt is igaz a magyar közmondás, hogy olcsó húsnak híg a leve.

— Amit szeret a közönség, előbb-utóbb a megszokottól más időpontban kerül adásba.

— Ha a Dallas-ra gondol, amit nagyon nem szeretek, áprilisban előreláthatóan ismét visszakerül a péntek esti „helyére".

— Sok a vetélkedő.

— Mivel vetélkedőpárti, sőt régi játékos vagyok, nem mennyiségi, minőségi kifogásaim vannak ezzel kapcsolatban. A „Mindent vagy semmit" a TV egyik legjobb műsorának tartom a túltengő reklám ellenére is. A „Szerencse- kerék" egy fokkal alacsonyabb színvonalú, de élvezhető. Az új „Zsákbamacska" nem műsor, csak reklám-egyveleg. A minimális reklám- hordozó „Kérdezz-felelek" éppen emiatt szorult háttérbe. Tudomásul kell venni, hogy aki fizet, annak a nótáját játsz- szák.

— Apropó, fizetés. Mi a véleménye az előfizetési díj emeléséről?

— Az átlagcsalád átlagjövedelméhez képest, valóban soknak tűnik a tévé havi előfizetési díja, de ha a család minden tagja csak egyszer menne el moziba egy hónap alatt, az többe kerülne. Természetesen, mint minden összehasonlítás, ez is nagyon önkényes és sántít.

— Kevés a gyerekeknek szóló magyar népmese.

— Gyermekeim már kinőttek a mese-korszakból, úgy, hogy csak véletlenül pillantok egyszer-egyszer bele ezekbe a műsorokba. Meghökkentő a gyerekműsorokban is az erőszak elburjánzása, s nem tudok másképp fogalmazni, a bugyutaság. Walt Disney és rendezői nem a 77 magyar népmesén nevelkedtek, az bizonyos. Mátyás király juhásza professzor az amerikai rajzfilmek ostoba hőseihez képest. Egyszer, kétszer belenéztem a Hupikék törpikék sorozatba is, mit mondjak, biztosan van gyerek, akinek ez is tetszik, persze csak ha nem mutatnak neki jobbat, szebbet.

— Szokta nézni az új Parabolát?

— Sajnos. „Hivatalból" is kénytelen vagyok megnézni, mivel a felügyelő bizottság már többször elmarasztalta a

műsor szellemiségét, illetve szellemtelenségét, kíváncsi voltam, történt-e változás.

— És milyennek találja az „új" Parabolát?

— Egyik kollégám, aki egyébként immunis a politika iránt, véleményénél nem tudok frappánsabban fogalmazni: „azt minősíti, aki csinálta." Rövidebben: ocsmány.

— Kiknek szól a körzeti híradó vagy a Falu-TV? Az adás időpontját tekintve, aligha a vidékieknek, hiszen „dologidőben" történik az adás.

— Legutóbb felhívott Marton István, Kaposszekcső polgármestere, s a vidéki nézők nevében a körzeti híradó rossz időpontját kifogásolta. Intézkedni sajnos nem tudtam, mindenesetre szóvá tettem a műsorigazgatónak. Az viszont örvendetes, hogy a reggeli Falu-TV adását aznap délután megismétlik.

— Dr. Berta Bálint naponta hány órát nézi a televíziót?

— Az utóbbi hónapokban naponta négy-öt órát nézem a televízió különböző csatornáit, műsorait. Azt kell mondanom, hogy összességében nem olyan rossz a televízió műsora, mint ahogy az általánosan elterjedt a sajtóban. A közvéleménykutatások eredményei szerint is egyes műsorok nézettsége és tetszésindexe nagyon magas.

— A nézettséggel egyetértünk, de hogy állunk a színvonallal?

— Nem érintettük a hírműsorokat, melyek közül a Híradó színvonala véleményem szerint az utóbbi időben javult. Megfigyelhető az objektivitásra törekvés, még akkor is, ha esetenként komoly kifogások merülhetnek fel, mint például a Tőkés-Daróczi ügyben.

F. Kováts Éva

Tavaszi fesztivál Kaposváron

Immár harmadszor vette kezdetét pénteken a Kaposvári Tavaszi Fesztivál rendezvénysorozata, amelynek háromhetes programjához a megye több városa is csatlakozik. A korábbi években elsősorban az itt élő, illetve a megyéből elszármazott somogyi művészeké volt a főszerep. Most - megtartva ezt a hagyományt - a megye településeinek külföldi testvérvárosaiból is számos vendégművész érkezik, műsoraikkal gazdagítva a fesztivált. A zenei események közül Kaposváron kiemelkedik a múlt évben megrendezett budapesti orgonaverseny győztesének, Helmut Deutschnak a hangversenye, továbbá nagy érdeklődésre tarthat számot a bécsi Vienna Flautis fuvolaegyüttes koncertje. Az idén is megrendezik a határokon túli magyarok találkozóját, a jogászok konferenciáját és a vajdasági magyarok irodalmi estjét. Ba- latonboglárra a Hargita táncegyüttest várják, s itt rendezik meg az országos társastáncversenyt. Barcson a már sok sikert elért helyi fúvószenekar ad koncertet és ez a város ad otthont a gyermektáncegyüttesek tálkozójának is. Csurgón folklórnapot szerveznek, Marcaliban pedig jazz-hétvégére várják az érdeklődőket. Nagyatád dalostalálkozóval kapcsolódik a fesztiválhoz, és itt mutatnak be egy kiállításra valót a déldunántúli népi hímzésekből. A fesztivál nyitónapján és március 29-én, a záráskor ünnepi hangverseny lesz Kaposváron.

POLITIKAI HIRDETÉS

1.E 2.m 3.m im 5.11 6m

i.m 8.m 9.E 10.tu 11.cs 12.sí

Kuncze Gábor,

az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje:

„A művészet szabad, itt politikai, ideológiai irányításnak helye nincs. Ami a sajtót, tévét és rádiót illeti, a választási szabadság, a világnézeti sokszínűség fenntartása megköveteli, hogy a választóknak kormányoktól, pártoktól és a nagytőkétől független tájékozódási lehetőségük legyen.”

SZDSZ

Az életforma, a felelősség és a jogok

A tárgyalóteremben a horrorba illő részleteket is úgy képes szakszerűen előadni, hogy mindenki megérti. Olyan finoman, árnyaltan fogalmaz, hogy a legrémesebb részletek sem sértik az áldozat emlékét. Azt sem egyszerű elmondani, hogy mi is dr. Papp Géza rendőr őrnagy, az igazságügyi orvostan szakorvosa, amit tanít is a pécsi egyetemen. Önmagát egyszerűen orvosszakér- tőnek tartja, akinek munkahelye a rendőrség, de mások felkérésére is végez orvosszakértői munkát.

A kiinduló téma, miért választotta ezt a területet?- Az én munkám inkább életforma s nem szakma. Ha éjjel kettőkor felkeltenek, hogy menni kell a helyszínre, akkor élek igazán. Természetesen nem készültem gyerekkorom óta orvosszakértőnek, eredetileg nyilván a krimik keltették fel a figyelmemet az igazságügyi orvostan iránt. Foglalkozhatom emberekkel, fülészeti szakkérdéssel, pedig nem vagyok fülész, szemészettel, pedig nem vagyok szemész. Nem arról szól, hogy mindenhez értünk egy kicsit, hanem arról, hogy különböző részletekből állítunk össze olyan szakvéleményt, amit a bíróság vagy elfogad, vagy nem. Az éltformához hozzátartoznak - amitől sokan elriadnak - a halottak is, ha úgy tetszik a horror, bár a köztudattal ellentétben a munkánknak ez hála a jóistennek nem a legnagyobb része. Hozzá tartoznak az élők is a kártérítési, vagy munkaképesség csökkenési ügyekben. Foglalkozunk mindennel, amiben bármilyen szakkérdés felmerülhet, például a közlekedési balesetek, könnyű és súlyos testi sértések tárgykörében. A kártérítések körében a legérdekesebbek azok az esetek, amelyekben a nem vagyoni kárról van szó. Nem nagyon tudják az emberek, hogy ez is érvényesíthető: pedig ami jár az jár.- A témakörhöz kapcsolódik a sértett, aki nagyon gyakran kiszolgáltatott helyzetbe kerül a hivatalos eljárás során is.- Neki is megvannak a jogai, amelyekről fel lehet világosítani, például a kártérítési jog ami vonatkozhat nemcsak anyagi, hanem testi és a pszichés károsodásra. Ha a kislányomat megijeszti valaki a sötétben, s emiatt bepisil, az is károsodás. Ha egy tizenéves gyereket megerőszakolnak, s ezért nem megy férjhez, nem mer gyereket vállalni, vagy ezért lesz abnormális a szexuális élete, ez is kár, amiért kártérítést lehet kérni. Ehhez persze mindig hozzá kell tenni, - bár nem akarok jogászkodni, mert jogász sem vagyok -, hogy mindez csak akkor igaz, ha a kárt jogellenesen okozták.- Mi a szakértő szerepe, kit, mit képvisel az eljárásban?- Mindig azt szeretnénk képviselni, ami nincs, az objektív igazságot, de azért valami úton módon megpróbáljuk az igazságot képviselni. Teljesen mindegy, hogy ki kért fel, ha vállaltam az ügyet, akkor csak egyféle szakvéleményt lehet készíteni. Hülyeséget, valótlanságot nem írhatok, amit leírtam, azért vállalom a felelősséget. Szakvélemények persze különbözhettek, mert a szakértő arra válaszol, amit kérdeznek tőle. A bíróságon tőlem kérdezhet a bíró, az ügyész, a védő s ezekre a kérdésekre válaszolni kell. Minél több kérdést kapunk, annál teljesebb lehet a válasz.- Ez nagy felelősség. Legutóbb az egy éve döglött disznók között fekvő holttestről állapította meg, hogy három lövés érte. Egy másik ügyben az áldozat combján lévő szőrszál alapján derült ki, hogy nemi erőszak is történt. Ha ezt nem találják meg, lehet, hogy soha nem is keresik az ondófoltot.- Szakmai szempontból mindkettő szép munka volt, az első leginkább egy régészeti feltáráshoz hasonlított, a másikban szerencsénk is volt, hiszen azt a szőrszálat akár a szél is elfújhatta volna. Ha úgy érzem, hogy jól dolgozom, akkor a felelősség nem nyomaszt, s azt szeretném, ha mindenki így dolgozna.- Hogyan lehet a rémségeket, ilyen töményégben elviselni?- A munkának a legszörnyűbb része, amikor gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekménnyel találkozunk. Előfordult, hogy meggyilkolt csecsemő holttestét boncoltam akkor, amikor az enyéim egyike is annyi idős volt, mint a halott gyerek. A helyszín, s a boncasztalon fekvő áldozat mindenkinek, nekem is megdöbbentő dolog, de ott és akkor nekem a legjobb tudásom szerint válaszolnom kellett egy kérdéscsoportra. Ha azzal vagyok elfoglalva, hogy mennyire sajnálom, jaj, mi történt vele, hát nem átallották megölni, akkor a büdös életben semmi okosat nem tudok mondani a mögöttem álló tíz nyomozónak, akiknek el kellene indulniuk a tettes nyomában. Akkor az a dolgom, hogy megtudjam, mikor, hol, milyen módon, milyen eszközzel követték el a tettet. Ha tévedek mondjuk egy napot, akkor azt még elképzelni is rossz, hogy e miatt a nyomozó az elkövetőnél - azért mert én az áldozat felett sajnálkozok - egy nappal eltérő időpontokat kezd el firtatni.

Ha a jó munkának az az ára, hogy az adott szituációban lelketlennek látnak, akkor ezt emelt fejjel vállalhatom annak érdekében, hogy más munkáját segíthessem. Utána aztán lehet majd lelkem, lehet foglalkozni a történtekkel, bár túl sokáig nem, mert, akkor meg lehet hülyülni. Ha túlságosan sok magánembert engednénk magunkból szabadjára, akkor nem hiszem, hogy ép ésszel el lehetne viselni ennyi borzalmat.

Ha 1993 február 12-én fél nyolckor magánemberként vagyok a Nyéki-pusztai átjáróban, abból sose lett volna még azonosítás sem, nemhogy szakvélemény. Ott nem én voltam jelen, csak a szakértő, aki dolgozott, este tízig, tizenegyig. Magánemberként is jelen voltam, amikor megnéztem a videofelvételeket.- Közelebb lehet-e jutni a szakma segítségével emberi természethez, jobban meg lehet-e érteni tetteik mozgatórugóit?- Biztos, mert olyan helyzetekben, mondhatnám olyan körökben is forgunk, amit más el sem tud képzelni, és itt megint nemcsak a krimikre, a horrorra gondolok, hanem a polgári perekre is, amelyekben az emberek sokkal őszintébbek hozzám, mintha egy másik orvossal beszélnének.

A helyszínből a gyilkosság körülményekből sokmindenre lehet következtetni. A mado- csai gyilkosságnál, amelyikről már beszéltünk (a 83 éves áldozatot megerőszakolták, majd megölték), pontosan olyan emberre lehetett következtetni, mint amilyennel a fogdában találkoztam, amikor az illetőt behozták.- Ha kicsit több ideje lenne, mivel töltené?- Már régóta izgat egy vik- timológiai probléma. A különleges kegyetlenséggel elkövetett testi sértések esetében van-e az áldozatnak szerepe? Van-e, és mi az a sértett személyiségében, magatartásában, amivel az elkövetőből a különös kegyetlenséget „kiprovokálja"?

Ihárosi Ibolya

Cikón csak ö csinálja

Nagy Lajos kosárfonó

Ki így, ki úgy töltötte el a hosszú téli estéket, a cikói Nagy Lajos bácsi például kosárfonással.

Hadikfalván kisgyermekként apjától látta, miként készül a kosár. (Édesapja egykoron a vasútnál dolgozott, s egy román munkatársa tanította meg neki a fonást, s az ebédidőt arra is felhasználták, hogy fűzvesszőt vágjanak.)

Lajos bácsinak tetszett, ahogy apja fonta a vesszőt, s addig-addig leste, míg maga is nekikezdett, s csupán a kör- befonásnál szorult segítségre. Alapanyaghoz könnyen jutottak, mert a Szucsáva partján úgy sorakoztak a fűzfák, mintha magról vetették volna.

Tizennégy évesen elkerült a Jassi melletti Sztenkisénbe, az uradalomba dolgozni. Az intéző, amikor hírét vette a kosárfonásnak, rögtön csináltatott 30 darabot. A heti bér 10 lej volt, s Lajos bácsi akkor 150 lejt kapott a kosarakért, ami 15 heti bért jelentett.

A kosarak készítését nyugdíjasként is folytatta, s csinálja ma is, amolyan kedvtelésből,

hisz eladással nem foglalkozik, csak ajándékoz és csereberél rokonoknak, szomszédoknak, jó barátoknak. Mutatja, hogy a cirokból és vesz- szőből kötött seprűket a szomszédtól kapta cserébe.

Faluhelyen manapság is jó célt szolgál a kosár a háztartásban és a házon kívül egyaránt. Aprófát hordani, krumpliszedésnél, répát, zöldséget behozni, takarmányt vinni a jószágnak, gyümölcsöt beleszedni stb.

A fonáshoz a sárga és zöld fűzvesszőt és csigolyavesszőt használja. Ha díszíteni kívánja a fonást, akkor használ még iszalagot (régen szárat kötöttek vele) és pirosvesszőt (ez inkább seprűvesszőként ismeretes).

Megtudom, hogy a sárga vessző jobb a zöldnél, mert nem törik olyan hamar. Az ősszel és télen szedett vessző az igazi, de ügyelni kell, hogy ne legyen fagyott, hisz akkor elpattan. A tavaszi rügyes állapotú szintén törik, miként a túl száraz is. A korábban levágott anyag, ha csak fonynyadt, még jó. A kosárfonást a fenékkel kell kezdeni, mégpedig 6 vesszővel, ebből hármat behasít, a másik hármat beleszórja ezekbe, s amint elágaznak, már 12 lesz. A 12-be a duplája jön bele és ezt fölül összeköti. A 24 köré ismét ugyanennyit tesz, majd kezdődhet a leszegés és így megy a fonás egyik bordán be és ki. (A borda lehetőleg fűzből készüljön). A szegély 4-8 darabból áll, s szegés után lehajtja a tetejét.

Nagy kosárnál hosszabb vesszőkkel dolgozik. Kisebb kosarat kettő, míg nagyot 3 óra alatt fon meg. A kosár lehet fül nélkül 1, vagy 2 füles, s a kész kosárhoz oldalt két vesszőt szúr be, s kezdi el a fület, melyet még keresztben is megerősít. Erről a megerősítési módról bármennyi kosár közül felismerné a sajátját.

Lajos bácsi végezetül megemlíti, hogy amióta Reisz és Bíró Dávid bácsi meghaltak, tudomása szerint csak ő fon kosarat Cikón. Ha akadna érdeklődő, szívesen megmutatná a fogásokat, elmagyarázná a fortélyokat, hisz most, mivel jelentős a mezőgazda- sági vállalkozók száma, megérné saját használatra kosarat készíteni.

Hunyadi István