Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

1994. február 10., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Expo ’96 Klub Szekszárdon Létrejött az Expo '96 Klub Szekszárdon. Tagjai a Babits Mihály Művelődési Házban találkoznak feb­ruár 11-én 14 órakor, hogy megbeszéljék közös teen­dőiket. Szó lesz a várható vendégforgalomról, a marketingről, valamint a klub működtetéséről, fi­nanszírozásáról. Kertbarát kör Tolnán A tolnai kertbarátok kö­vetkező összejövetelére február 14-én 16 órakor ke­rül sor, a város művelődési házában. Két előadót lát­nak vendégül - Petter Lászlót és Reisingerné Bota Katalint -, akik a sző­lőben és a kiskertekben al­kalmazandó növényvéde­lemről szólnak. Tóth Antal karikatúrái A bonyhádi Vörösmarty Mihály Ifjúsági és Műve­lődési Központban február 21-én 17 órakor nyílik a Tóth Antal karikatúráit bemutató tárlat. A kiállítás anyaga március 8-ig te­kinthető meg. Kézműves szakkör Általános iskolás korú gyermekek számára kéz­műves szakkört indítanak a Szekszárdi Családsegítő Központban. A részvétel ingyenes. Az érdeklődőket február 18-án 16 órakor várják első ízben, a Beze- rédj utca 1. alatt. (Telefon: 319-218.) Zámbó Jimmy koncertje Február 12-én 19 órai kezdettel a tolnai sport- csarnokban ad koncertet Zámbó Jimmy. Biblia-ismertető sorozat A boldogság törvénye főcímet viselő Biblia-is­mertető sorozat négy elő­adására kerül sor ebben a hónapban a bonyhádi mű­velődési házban. A február 10-én 18 órakor kezdődő összejövetel lesz ezek so­rában a második, melynek témája: A világ világos­sága. Borbarátok Decsen Dr. Urbán András, a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igazgatója tart előadást február 10-én (ma) 18 óra­kor a Decsi Faluházban. A helyi borbarát klub által szervezett rendezvényre nemcsak klubtagokat vár­nak. A Jókai Színház vendégjátéka Bonyhádon vendégsze­repei a békéscsabai Jókai Színház. Lengyel Meny­hért, Róza néni című vígjá­tékát mutatják be február 16-án 19 órai kezdettel, a művelődési központban. Nyugdíjasoknak Tolnán, a nyugdíjasok helyi érdekszövetsége, liszt, cukor, étolaj és tisztí­tószer vásárlási akciót tart február 11-én 9-12-ig, a művelődési házban. Vélemények a halálbüntetésről Alkotmányellenes A halálbüntetés szinte egy­idejű a társadalommal, s évez­redekig éltek is vele. Már Hammurabi óbabiloniai ural­kodó (ie: 1792-1750) törvényei között is szerepel a kivégzés­sel való fenyegettetés. A sze­met szemért, fogat fogért elv az Ótestamentumból került át a római jogba, majd a keresz­tény ítélkezési elvek közé, s persze a gyakorlatba. Magyarországon az Alkor- mánybíróság, 1990. október 31-i határozatában mondta ki, hogy a halálbüntetés alkot­mányellenes. A témára vonatkozó jog­anyagot, s egyéb tájékozódási forrást dr. Kardos János, Tolna megye főügyésze bocsá­totta rendelkezésünkre. Szubjektiven A halálbüntetést már az előző parlament is korlátozta, amikor törvényben mondta ki, hogy az többé nem lehet politikai leszámolás eszköze. Most ismét a közérdeklődés középpontjába került a téma, mert olyan bűncselekményfaj­ták jelentek meg Magyaror­szágon, amelyek tehetetlen dühöt, félelmet keltenek az emberekben. Elég itt utalni a darabolós gyilkosságokra, a kivégzésszerű családirtá­sokra. Kiderült, hogy bérgyil­kosok vannak közöttünk. Egy ilyen ügyet - fennállása óta először - a Tolna Megyei Bíró­ság is tárgyalt. Az igazán mélyen hívő em­berek - tartozzanak bármely egyházhoz - elutasítják a ha­lálbüntetést, mert az életet Is­ten ajándékának tekintik, amelyet elvenni is csak Isten­nek joga. Embernek erre nincs felhatalmazása. Mások azt mondják, hogy már az Ószö­vetség is ismeri a fentebb idé­zett elvet, s jogosnak ismeri el a társadalom védelmét. Jogalkalmazók magánbe­szélgetésben a halálbüntetés mellett vannak, az előbb idé­zett vélemény mellett főként azért, mert hisznek visszatartó hatásában. Álláspontjuk sze­rint azért sokan meggondol­nák például az igencsak elter­jedt lőfegyverhasználatot, ha kötelet kockáztatnák vele. Egy konkrét Tolna megyé­ben elkövetett gyilkosság kapcsán mondta, ugyancsak magánbeszélgetésben egy rendőrtiszt: ha a családtagja lenne az áldozat, a tettes nem került volna élve a rendőr­ségre. Még csak az előre meg­fontoltságot sem bizonyították volna rá, hiszen mindig hord magánál fegyvert, különösen, ha gyilkost üldöz éppen. Ha már szubjektív vélemé­nyeknél tartunk, nem kerül­hető el a személyes állásfogla­lás sem. Ma már erkölcsi okokból ellenzem a halálbün­tetést. Általában. Másként vé­giggondolva a dolgot, jogos a kérdés: mi lenne ha az én lá­nyomat erőszakolnák meg, kínoznák halálra az ember névre méltatlan személyek? Megnyugtatna-e akkor is a gondolat, hogy tíz év múlva már ismét szabadok lehetnek az elítéltek? Se nem célszerű, se nem szükséges Az Alkotmánybíróság dön­tése - beleértve a különvéle­ményt, illetve a párhuzamos véleményeket - olyan, mint egy vers. Csak akkor azonos önmagával, ha szó szerint idézik. Akit érdekel, olvassa el, különleges szellemi cse­mege. Az alkotmányértelmezés két paragrafus összevetéséből indul ki. Az egyik szerint: „A Magyar Köztársaságban min­den embernek veleszületett joga van az élethez és az em­beri méltósághoz, amelyektől nem lehet senkit önkényesen megfosztani." E paragrafus nem zárja ki a halálbüntetést. Másutt viszont az olvasható az Alkotmányban, hogy „A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelessé­gekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alap­vető jog tényleges tartalmát azonban nem korlátozhatja." Az Alkotmánybíróság sze­rint, „Az élettől és az emberi méltóságtól halálbüntetéssel való megfosztásra vonatkozó rendelkezések ugyanis az élethez élethez és az emberi méltósághoz való alapvető jog lényeges tartalmát nemcsak korlátozzák, hanem az életnek és az emberi méltóságnak, il­letve az ezt biztosító jognak a teljes és helyrehozhatatlan megsemmisítését engedik meg. Ezért megállapította al­kotmányellenességüket és megsemmisítette ezeket." Ez a felfogás sem új a jogtör­ténetben. Már 1516-ban Mo- rus Tamás az Utópiában szól a halálbüntetés igazságtalansá­gáról, majd 1764-ben Beccaria fejti ki nagyhatású művében, hogy a halálbüntetés „se nem célszerű, se nem szükséges", mert nincs visszatartó hatása, s más módon is megoldható a társadalom védelme. Ihárosi Felügyelet nélküli telefonközpontok (Folytatás az 1. oldalról.) felügyelet nélküli digitális te­lefonközpontnak. A 150 négy­zetméteres alapterületű épület a Matáv pécsi igazgatóságá­nak beruházása, berendezni pedig a svéd Ericcson cég fogja. Rákapcsolják majd a kör­nyék meglévő 800 készülékét, az igényelt 1500 újat, s további fejlesztésre is lehetőség van. Első nekifutásra 3500-as kapa­citású központot állítanak be, de ha még ennél is több vonal szükségeltetne Tolnán és von­záskörzetében, kis átalakítás­sal 6000-esre bővíthető a rend­szer. Minderről Katona István, a Matáv megyei üzemigazga­tója adott tájékoztatást. Kitért arra is, hogy az úgynevezett szekszárdi primersík önerős akciójában hasonló nagyságú központ létesül Dombóváron és Bonyhádon, kisebb pedig számos községben. A hálózat kivitelezése még ebben az év­ben megkezdődik, az üzem­behelyezés, átadás pedig 1995 első félévben várható. A határidő-módosítgató előzmények ismeretében so­kan úgy vannak vele, hogy hi­szik, ha csörög - az előszobá­jukban.-Wy- Fotó: Degré G. Komplex művészeti nevelés a kisdorogi általános iskolában (Folytatás az 1. oldalról.) A program bevezetése nem igényelt mélyreható változta­tásokat a még érvényben lévő tantervhez képest, és a ké­szülő új követelményeknek inkább megfelel. A program megvalósításá­hoz heti kétszer három óra áll rendelkezésünkre. Nem tanó­rai rendszerben, hanem „blokkosítva" tanítunk. így már nem probléma, ha törté­nelemből a kijelölt anyaghoz elegendő harminc perc, ma­gyarból viszont egy órára lenne szükség. Megoldható az is, hogy egy órán át akár mind a négy tanár jelen legyen. Fon­tos az, hogy meghatározott időre, meghatározott mennyi­ségű feladatot végezzehek el, de ennek felosztása szabad. A heti kétszer három órában el­sajátított történelem és iroda­lom anyaghoz szervesen kap­csolódik a művészettörténet és a zeneelmélet. Természete­sen ezen kívül a hagyományos ének- és rajzórák is megma­radtak. Póczáné Zsákovics Csilla A minőségbiztosítás több mint a garancia A korszerű gazdaságban a minőség nemcsak valamely termék tulajdonsága, hanem a vállalati tevékenység egészét - mely az esetek többségében a tervezéstől az értékesítésig tart - jellemzi. Nem elég egy­szer, megfelelő minőséget, pontos határidőre leszállítani, hanem biztosítani kell a meg­rendelőt afelől, hogy az adott cégtől mindig kifogástalan terméket kap. Míg a garancia az egyes áruk „jóságát" vál­lalja, addig a teljeskörű minő­ségbiztosítás olyan védjegy, amit magára a vállalatra „stempliznek rá"; a hírnév zá­loga. Magyarországon még gyermekcipőben jár a minő­ségbiztosítás, Tolna megyében két cég van, mely már mutat­hat fel bizonyos eredménye­ket e területen: a műszergyár és a BHG. Természetesen az ő képviselőik - s még más na­gyobb cégek (atomerőmű, KSZE, dombóvári nyomda, stb.) szakemberei - is részt vettek azon a kétnapos kon­zultáción, mely tegnap kez­dődött Szekszárdon, az Arany János utcai irodaházban. Á tanfolyamot a megyei vállal­kozói központ és a helyi ke­reskedelmi és iparkamara szervezte. Előadónak a ha­zánkban tartózkodó neves minőségbiztosítási szakem­bert, Roland H. Hobsont sike­rült megnyerniük, aki a New York-i állami egyetem dékán­helyettese. Szólt a vendég a teljeskörű minőségbiztosítás fontosságá­ról, arról is, hogy ez költséges dolog, de a piac követelmé­nyeinek ma már másként megfelelni nem lehet.-Wy­Helyi piacon mutatkozhatnak be a helyi vállalkozók, vállalatok Alisca Expo a szüreti fesztiválon Ismét expóra készülnek Szek­szárdon. A szálak Dránovics Ist­vánhoz, a Szekszárdi Szüreti Fesztivál főszervezőjéhez vezet­tek, aki eddig sem arról volt híres, hogy képes akár egy percig is egy helyben megülni. — Mi úgy látjuk, hogy minden regionális központ­ban - függetlenül attól, hogy mekkorák - van rendszeresen visszatérő szakmai kiállítás és szakvásár a már meglévő léte­sítményekben. Az elképzelés már a szüreti fesztivál kezdete óta megvan, lévén, hogy a fesztivál ideje alatt lényegesen nagyobb érdeklődőkor láto­gatja meg ezeket a helyeket, másrészt, azok a szakmai kiál­lítók, érdeklődők, akik adott esetben idejönnek, egyéb programokon is szórakozhat­nak. Tehát a várost egy ün­nepi állapotában találják. Ez az elképzelésünk azonban kü­lönböző okokból eddig nem valósulhatott meg. — A szekszárdi sportcsar­noknál körülbelül hatvan kiál­lítóra méretezett vásárt és szakmai bemutatót tervezünk a szüreti fesztivál időszaká­ban, tehát szeptember 12-19 között. Egy négy-, esetleg öt­napos bemutatót, amelyben rendkívül lényeges szempont, hogy a helyi piacon szeret­nénk bemutatni a helyi vállal­kozókat, vállalkozásokat. Hi­szen olyan cégek vannak itt, akik a Budapesti Expón, meg mindenhol megjelennek, ugyanakkor a helyi piacon a képviseletük gyakorlatilag a nullával egyenlő, miközben a konkurencia vidáman értéke­sít. — Mennyibe kerülne ez a le­endő kiállítóknak? — A mi áraink a régióban szokásos árak. Ezalatt azt ér­tem, hogy olcsók; például a Budapesti Expón való megje­lenés kétszer-háromszor any- nyiba kerül, mint az itteni. Durván ötezer forintos négy­zetméter-árat tudunk adni a kiállítóhelyekre, de ebben minden benne van. Megpró­báljuk a helyi vállalkozói és fi­zetőképes kereslet lehetősége­ihez méretezni a költségeket. Azok a nem profitorientált szervezetek és alapítványok, amelyeknek nincs jelentős pénzügyi hátterük, de a kö­zönség előtt meg akarnak je­lenni, kedvezményt kapnak. Az ipari és kereskedelmi kiál­lítók mellett szeretnénk, ha a környezetvédelemmel kap­csolatos kiállítási anyagok és cégek is megjelennének. — Kik szervezik a szeptemberi kiállítást? — A vállalkozói központ, a fesztiváliroda, valamint - ha minden igaz - a Tolna Tourist, hiszen az eseménynek termé­szetesen lesz egy idegenfor­galmi vonzata is. Valószínű­leg február 15-re elkészül az általunk összeállított kiállítási anyag, és el tudjuk juttatni ezeket a cégekhez. A munka­társaink meg fognak jelenni vállalatoknál, vállalkozások­nál, hogy felmérjék az igénye­ket, ami szerintünk jelentős. — Mi lesz a kiállítás neve? — Alisca Expo. KRZ Hatalomátvétel déli 12 órakor Ki adja a műsort március 15-én? Tegnap Szekszárdon, a polgármesteri hivatalban ült össze az a bizottság, amely a március 15-i városi megem­lékezést hivatott előkészí­teni. A hagyományos kere- kasztal-beszélgetésen meg­jelentek a különböző társa­dalmi szervezetek képvise­lői. Ök némi meglepetéssel vették tudomásul, hogy az az Illyés Gyula Pedagógia Főiskola, amely legelőször jelentkezett az ünnepi mű­sor megszervezésére, elő­adására, nem küldte el meg­bízottját. Ellenben a közép- iskolás diákönkormányzat - amely szintén szívesen vál­lalná ezt a feladatot -, diá­kokkal, tanárral egyaránt képviseltette magát. Mégis, az előzetes egyeztetések alapján - e negatív gesztus ellenére - a főiskolának job­bak az esélyei, hiszen ők már a tavalyi ünnepség szervezésére is jelentkeztek. Mint azt az önkormányzat illetékesétől megtudtuk, ez ügyben péntek délig min­denképpen döntés születik. Az viszont már biztos, hogy az ünnepség 11 órakor kez­dődik. (Déli 12 órától Kocsis Imre Antal lemond polgármesteri tisztségéről - egy időre. A ha­talmat egy diákpolgármesterre ruházza át, seza ceremónia je­lenti majd az ezen a napon kez­dődő szekszárdi Diáknapok nyitóeseményét.) Visszatérve a megemlé­kezésre, az előkészítő bi­zottság úgy döntött, dr. Szakály Ferenc törté­nész-professzort kérik fel az ünnepi beszéd megtartá­sára. Este - akárcsak tavaly - fáklyás felvonulásra várják a város polgárait. KRZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom