Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-08 / 32. szám
4 «ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1994. február 8., kedd Templom állt, most... Tamásiban sincs jól dolgozó közalkalmazott Objektív feltételek, vagy járdaméterek Tamásiban is megszületett a képviselőtestületi döntés a közalkalmazotti törvény végrehajtásáról, az eredmény - mint megyénk településeinek túlnyomó többségében - a legmagasabb fizetési osztály, az F-kategória „kisöprése’' lett. Eredetileg a közalkalmazottak több, mint egyharma- dát sorolták a jó munka alapján F-kategóriába, a törvény december 13-án megjelent végrehajtási rendelete nyomán azonban csak a két diplomások és az intézmény- vezetők maradtak e kategóriába besorolva. A tamási pedagógusok február 3-án - a be- illetve a visz- szasorolásnak megfelelően - már a törvényben előírt illetményt kapták kézhez, az egészségügyi dolgozók azonban legfeljebb márciusban, vagy áprilisban számíthatnak - igaz visszamenőleg - a törvény előírta bérükre. A szak- szervezeteket tömörítő helyi érdekegyeztető tanács álláspontja az volt, hogy az intézmények létszámának legalább húsz százalékát a jól végzett munka alapján besorolhassák az F-kategóriába, ezt azonban a testület nem fogadta el, a kompromisszum pusztán abban állt, hogy az intézmény- vezetők kivétel nélkül ezen az alapon kerülhettek a legmagasabb kategóriába.- Ezek szerint nincs jól dolgozó pedagógus a városban - kommentálta Szép Ferencné, a Pedagógus Szakszervezet képviselője a döntést -, és ebbe nem tudunk belenyugodni. Csupán ígéretet kaptunk arra, hogy augusztusban felülvizsgálják a mostani visz- szasorolást. Ebben a helyzetben dr. Deák Gábor polgármestert sokan a közalkalmazott-elle- nesség vádjával illették. A polgármester szerint pozitív hozzáállását a többi közt az is bizonyítja, hogy tavaly a tizenharmadik havi bért december 10-én megelőlegezték a pedagógusoknak. ( A rendelőintézet és kórház viszont hat millió forintos hitelt volt kénytelen e célra felvenni az Országos Egészségügyi Pénztártól, rövid, öt hónapos lefutási idővel.) Dr. Deák Gábor elmondta, hogy a város költségvetése csak az „objektív feltételek", azaz a diplomák száma alapján F-kategóriába soroltak béremelésének fedezetét tudja állni, amely összesen harmincöt millió forintot jelent, s ebből tíz millió forint terheli a várost. A további F-kategóriába soroltak illetménynövekedése a polgár- mester szerint huszonnyolc millió forint lenne, ennek már nincs meg a fedezete.- A testület ma is járdaméterekben és útkilóméterekben gondolkozik, mint az elmúlt rendszerben, és megpróbálják szembeállítani a közalkalmazottakat más rétegekkel, ha róluk van szó, ugyanúgy a maradékelv érvényesül - véli Molnár Zoltán, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselője, aki szerint a a tavaly áprilisban elkészített besorolásoknak megfelelő bérek kerültek volna huszonnyolc millió forintba, az érdekegyeztető tanács javasolta besorolások valós költsége nyolc millió forint. Ebben a már említett variációban, amely az intézményi létszám húsz százalékában maximálta volna a „jól dolgozókat", csupán a húsz-huszonöt éve a pályán lévő közalkalmazottak lehettek volna az F-kategóriában. Molnár Zoltán azt is elmondta, hogy a költségvetés bevételi oldala megítélése szerint rendkívül alultervezett, amint a tavalyi is az volt: 1993-ban nyolcvan millió forinttal volt a tervezettnél több bevétele a városnak. Iregszemcsén a református egyházközség egyetlen ingatlant igényelt és kapott vissza 1993-ban a magyar államtól: a volt református iskola épületét. Az átadás körül nem volt vita, nem csaptak össze indulatok, aki látta már a jelenlegi református templom és a papiak takarásában lévő romos épületet, az megértheti, hiszen jobbára már csak a legalább kétszáz éves falak állnak masszívan. Ez az iskola is benne van abban a két százalékban, amelyet az egyházak volt ingatlanjaik közül visszaigényeltek, vagy épp ezzel lépték túl a két százalékos küszöböt. Az államosítás előtt egy három tantermes iskolának adott otthont az épület, - és a tanítónak is, akitől rövid úton megszabadultak az új rendszerben. Az épületnek falutörténeti szerepe is van: ez volt az iregi egyházközség második temploma az 1700-as évek közepétől, 1863-ig, amikor megépült a jelenlegi templom. 1948 után több, mint húsz évig maradt meg az állami iskola, de szűknek is bizonyult, meg aztán az sem volt kimondott előny, hogy a templom közelében volt, a hetvenes évek elejétől Az épületet száz forintért felkínálták a lelkésznek Lemondott a polgármesternő Nagy létszámban jelentek meg érdeklődők Diósberényben a múlt hét péntekjén megrendezett közmeghallgatáson. Bár decemberben már volt egy falufórum, az nem volt elfogadható hivatalos közmeghallgatásnak, így újra sor került a fórumra, amely, ellentétben a csendesen lezajlott két hónappal ezelőttivel, meglehetősen viharosra sikerült. Főképp a szociális ellátással voltak elégedetlenek a jelenlévők. A polgármesterasszony, Lerch Henrikné, a kialakult helyzetben úgy döntött: nem vállalja tovább a megbízatást, s benyújtotta lemondását a képviselőtestületnek. Kinek üzlet a tej? Tizenhét forinttól negyvenkettőig A tehéntej olcsó, szeretik a sertések Januártól emelte kistermelői tej felvásárlási árát a Dámtej néven nemrég kft-vé alakult tamási tejüzem: a fizikai tisztaság alapján vizsgált elsőosztályúnak minősített tej literje 16 forint 20 fillérről 18,50-re, a másodosztályú pedig 13,70-ről 15,60-ra változott. A kistermelőknek azonban úgy tűnik, így sem éri meg, Iregszemcsén legalábbis csupán negyedrészét adják le a lefejt tejmennyiségnek, miközben a tejüzemben kevés a tej. A tejcsarnokban napi száz-száz- húsz liter tejet adnak le, egyes becslések szerint legalább ennyit etetnek fel a disznókkal. Inkább megéri tápszer helyett tehéntejet adni a sertéseknek. Eke Dezső iregszemcsei kistermelő háza körülbelül negyven méterre fekszik csarnoktól, ő mégsem viszi el, mondván, legalább huszonöt forintot kellene kapnia egy liter tejért, hogy neki megérje, a 13 forinttal szemben (ez a 13 most 17). Erre is lenne lehetőség, az extra minőségű tejnek pontosan ennyi a felvásárlási ára, a tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy a kistermelői tej legtöbb esetben nem felelt meg a magasabb követelményeknek: a szekszárdi nyerstejvizsgáló laboratóriumban kiderül, hogy a szövetkezetek termelte tejjel szemben például bakteroló- giai szempontból erőteljesen kifogásolható a kistermelői tej minősége. Az általában osztályon aluli minősítés pedig azt jelenti: egy liter tej 10 forintot ér. Akadnak szép számmal olyanok is, akik a szomszéd faluban, Nagyszokolyon adják le a tejet, két, vagy négy keréken viszik át reggelente. Ezt a kívülállónak teljesen abszurd megoldást sokan azért részesítik előnyben, mert a szomszéd faluban kevesebbet kér a begyűjtő. Iregszemcsén a kistermelők egy azelőtt a helyi téesz tulajdonában lévő, mára magánkézbe került csarnokba vihetik a tejet, ahol a 18,50-ből 1 forint 50 fillért számol le literenként a csarnokos. Bár a Dámtej kifejezetten azért, hogy ne szűnjön meg a begyűjtés Iregszemcsén, januártól egy forint 25 fillér támogatást fizet a begyűjtő állomásnak a tej literje után, a csarnokos, Kövesdi Jánosné állítja, hogy ő ezen nem keres, a tej begyűjtése nem üzlet. Persze akadnak apróbb problémák is, van, aki azt mondja, hogy öt perccel zárás után már nem veszik át a tejet, Kövesdiné ezzel szemben azt hozza fel, hogy a tehenesgazdának nem nyolckor kell kelnie . . . Egy önkormányzat által fenntartott tejcsarnokra lenne szükség, ahová minden iregszemcsei tejtermelő szívesen vinné a tejet, erre viszont - uszkve háromszázezer forintos ráfordítással lehetne kialakítani egyet -, nem sok kilátás van. Ez ugyan enyhítené az ireg- szemcseiek gondjait, de a tejüzemből nem ez a napi néhány száz liter tej hiányzik, hiszen az Egyetértés Szövetkezettől ezerötszáz litert vásárolnak naponta. Ozorán és Fürgédén emelkedett a tejtermelés, két Somogy megyei szövetkezet felszámolta a tehenészetet. A Dámtej napi harminc-, akár negyvenezer litert tudna feldolgozni, ezzel szemben az átlagos „felhozatal" 22 ezer liter. Tejjel foglalkozni nem éri meg tehát a termelőnek, a begyűjtőnek, és - Csima Vince ügyvezető igazgató szerint - a Dámtejnek sem nagy üzlet: a kiskereskedelemnek 32 forintért adják a 2,8 százalékos zsír- tartalmú tejet, s ezen mindössze öt százalék a kft. haszna - külön kategória persze a kefir és a sajt, itt már nagyobb a haszonkulcs. A Dámtej, bár Siófoktól Simontornyáig terjed a piaca, nincs monopolhelyzetben, hiszen a vásárló dönthet: vagy megveszi az üzletben a tejet negyvenkettőért, vagy háztól - huszonötért. tf Röviden Kilépett az iregszemcsei önkormányzat 1993. december 31-vel a Tamási Építési Igazgatási Társaságból, gazdaságossági okokból. Azokat a feladatokat - építési, használatbavételi engedélyek kiadása, járdatervek készítése -, amelyet a társaság látott el Iregszemcsén, most az önkormányzat saját alkalmazottja végzi. $ Buszváró épül az iregszemcsei speciális általános iskolával szemben, amelynek megépítését az iregszemcsei önkormányzat mellett támogat a tamási, valamint a Tolna megyei önkormányzat is. A főként az iskola tanulóinak részére szükséges buszváró tavasz- szal készül el. * Február 11-én, pénteken este nyolc órától rendezi meg a tamási Gőgös Ignác Művelődési Ház a városban immár hagyományosnak számító zenészbált. A bálban, melynek bevételét a Tamási Fúvós- zenekarnak ajánlják fel, több amatőr együttes lép fel: a Sprint, az Endre és Társai, és az Omnia zenekar. 1980-ig az iskola konyhája, ebédlője volt, azóta viszont nem használja senki. Készült ugyan egy terv, amely a tornateremmé való átalakítását célozta, de kiderült, hogy élet- veszélyes. Attól fogva csak azt nem vitték el belőle, amit nem lehetett megmozdítani, például a nyolcvan centiméter széles falakat, de a vízvezetékek már eltűntek, és a kapu fele is az egyik iregszemcsei ház részévé lett. Ebben az állapotban a volt tanácselnök - talán tréfából, talán komolyan - száz forintért felajánlotta az épületet az egyházközségnek, a lelkész azonban elutasította az ajánlatot, mondván: miért fizdssen valaki azért, ami úgyis az övé? Nos, valóban kidobás lett volna a száz forint, az épület visszakerült jogos tulajdonosához, attól eltekintve, hogy az állam nem ebben az állapotban sajátította ki. A hasznosításra több lehetőség is kínálkozik, a felújításhoz szükséges legalább húsz millió forint viszont a 278 lelket számláló egyházközségnek - érthető módon - nem áll rendelkezésére. A legtöbben öregek otthonát szeretnének. A gyülekezet lelkésze, Szalai Géza szerint több érv is szól az öregotthon ellen, és amellett, hogy egy református konferencia-központ legyen Iregszem- csén. A kis létszámú szociális intézmény Szalai Géza szerint olyan anyagi áldozatokat kíván, amelyet az egyházközség évi 380 ezer forintos költség- vetése nem tudna fedezni - többi mellett ez a legnyomósabb érv -, a gondozottaknak pedig nem lehet azt mondani a tél kellős közepén, hogy elAmi mozdítható volt, azt elvitték fogyott a tüzelő. A városi gyülekezetek viszont gyakran keresnek olyan helyet, ahol akár országos rendezvényeket tarthatnának, nos, itt a szállás- lehetőség is adva lenne, és nem utolsósorban az iregszemcsei reformátusoknak is lenne egy gyülekezeti termük. Hogy nem csak a pénz előteremtése nem könnyű, de nekilátni sem, az kiderül az e célra létrehozandó alapítvány előtörténetéből is. Az önkormányzat tavaly jelezte, hogy háromszázezer forinttal támogatja az alapítványt - az összeg az idei költségvetésbe már nincsen beépítve -, de az egyházközségen belül nem sikerült megegyezni a kuratórium összetételében, az alapítóokiratot pedig formai hiba miatt a Tolna Megyei Bíróság nem fogadta el. Az alapítvány születőben, a falak még bírják, ami azonban ma 20 millió, az lehet, hogy jövőre, 25, azután pedig 30 ... tóth Az árverés elmaradt Kivizsgálást kémek Naguszokoli/oti _________________________________________________________‘__________ N em mindennapi, - ugyanakkor nem is példa nélküli - módon zajlott, pontosabban nem zajlott le Nagyszokolyon a földárverés harmadik fordulója, amely nagy vihart kavart a községben. Január 28-án hat- vanan készültek arra, hogy minden izgalom nélkül, tehát a valódi licitálást mellőzve, előzetes megegyezés alapján hozzájusson a kiszemelt birtokhoz. Az árverésen azonban a helybéliek számára váratlanul megjelent a Batthyány-család egy külföldön élő leszármazottjának képviselője, és amikor az iregszemcsei szövetkezet földjeiből kijelölt nagyszokolyi területekhez ért a licit, mintegy hat millió forint értékben tett le kárpótlási jegyet. Az árverezők között pánik tört ki, az árverés vezetője államigazgatási jogkörével élve, felfüggesztette a licitet. A faluban összesen nem volt annyi kárpótlási jegy, amennyivel a grófi család jogi képviselője érkezett, aki így licit nélkül az összes kárpótlásra kijelölt területet vissza (vagy oda, mert nem mindegy!) juttathatta volna a Batthyányak- nak. Az árverezők azonban megtehették volna azt is, hogy irreálisan magasra verik fel a föld árát, ez esetben pedig a meglepetést okozó „milliomos" csupán néhány hektár földhöz jutott volna, igaz, akkor ók sem kapták volna meg az áhított földdarabot. Érthető módon, nem ezt választották. A nagy- szokolyiak azonban nem pusztán felháborodásuknak adtak hangot, hanem megkérdőjelezték azt is, hogy a grófi család képviselője jogosan vett-e részt a liciten, annak ellenére, hogy érvényes, árverésre jogosító határozattal jelent meg Nagyszokolyon. Ezt az okmányt helyben a licit vezetője sem bírálhatja felül. A község földtulajdonosai, vezetősége, és a földrendező bizottság megbízásából Fejes Zoltán, aki egyébként budapesti lakos, levelet írt dr. Sepsey Tamásnak, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnökének, amelyben kijelentik, hogy „ebben a faluban soha semmiféle gróf, sem báró talán még átutazóban sem járt, nemhogy birtoka lett volna.” Idézet a továbbiakból: „ .. .hogyan engedhetnénk meg azt, hogy a falu népét újra cselédsorba juttassa bárki is? Nagy- szokoly községben a földmunkán kívül semmi munkalehetőség nincs, még a környéken sem. Éppen ezért a parasztság vállalkozott, szükségünk van a megélhetésre. Tiltakozunk mindenféle fondorlat, és a törvény kijátszása, megkerülése ellen Nagyszokoly község lakossága és parasztsága nevében. Kérem a leírtak kivizsgálását, a szabálytalan licitáló engedélyt kiadó felelősségre vonását." A nép emlékezete szerint Batty- hány-birtok soha nem volt a falu határában, így a család nem is lehet jogosult ott földhöz jutni. A törvény azonban lehetővé teszi azt is, hogy ha bárkinek egy egészen apró földje is volt azon a területen, amely most mint az iregszemcsei szövetkezet földjeiből van kijelölve kárpótlásra, akkor nemcsak akkora értékben licitálhat, hanem a tulajdonában lévő összes kárpótlási jegyet felhasználhatja, így aztán könnyen előfordulhat, hogy a népemlékezet csal. A nagyszokolyiak nemcsak a fent idézett levélre várják a választ, hanem arra is kíváncsiak, hogy a február 24-re kitűzött folytatásban ismét megjelenik-e a család képviselője. A községben egyébként - mint általában máshol is - kevés a kijelölt föld, az ismert igények 80 százalékát fedezné. ígéretet kaptak még 4500 aranykorona értékű föld kijelölésére, eddig azonban csupán 217 aranykoronát kapott a falu. tf
