Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

1994. február 16., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC «ÚJSÁG 5 Pécs az Alpok-Adria központja Az elmúlt napokban Pé­csett járt Giorgia Tombesi, a Trieszti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Látoga­tásának apropóját az adta, hogy erre az esztendőre a Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara, azon belül Pécs nyerte el az Alpok-Adria gazdasági kamarák együtt­működésének központi sze­repét. Tombesi Úr ez alka­lommal nyújtotta át az egyéves mandátummal járó elnök tisztet Szűcs István­nak, a Dél-Dunántúli Gaz­dasági Kamara elnökének. A soros kamara ad ott­hont az évenként megren­dezett kamarai elnökök ta­lálkozójának, amely minden esetben kiemelkedő gazda­sági, sőt, politikai jelentő­ségű esemény. Az sem mel­lékes, hogy minden a man­dátum ideje alatt elért eredmény a soros kamara nevéhez, székhelyéhez kö­tődik, ami komoly gazda­sági vonzerőt jelenthet a vá­ros, a térség számára. EK vámkedvezmény a magyar borokra Az Európai Unió Tanácsa meghirdette az 1993. de­cember 1-jén hatályba lépett magyar-EK borkereske­delmi megállapodás értel­mében a magyarországi eredetű borokra nyújtott közösségi vámkedvezmé­nyeket, valamint a kedvez­mények igénybevételéhez szükséges eljárások rendjét. (A Megállapodást a Magyar Közlöny 173. számában tet­ték közzé). Lipcsei vásár A Magyar Gazdasági Kamara 1994. március 8-12. között megrendezésre ke­rülő Lipcsei Tavaszi Vásár Kelet-Nyugati Kapcsolatok Központjában a magyar vál­lalatok németországi üzleti tevékenységének elősegítése érdekében információs iro­dát működtet. A bérmunkát vállaló cégek iránti várható érdeklődés, a szabad kapaci­tásokkal rendelkező, de a kiállításon kiállítóként meg­jelenni nem tudó magyar cégek érdekében német nyelvű ajánlati katalógust tervez a kamara megjelen­tetni. A katalógus a vásáron az érdeklődők körében in­gyenesen kerül terjesztésre. Grazi vásár Az Alpok-Adria térség legkiemelkedőbb rendezvé­nyét a Grazi Tavaszi Vásárt 1994. 04. 30-05. 08. között rendezik meg, melyen több mint 3000 kiállító vesz részt. A fogyasztási cikkeken belül az egészségügy, autó és al­katrészek, szaniter berende­zések, klímatechnika, hobby szabadidő, szórakoztató elektronika, mezőgazdasági gépek, háztartási és konyhai berendezések, divat, textil és sport kapnak hangsúlyos szerepet. Menedzsertanfolyam, üzletember-találkozó Dombóváron A dombóvári városi ka­mara a Stájer Kamara köz­reműködésével menedzser- tanfolyamot szervez 1994. március 7-10. között Dom­bóváron. A tanfolyam leg­eredményesebb, németül is tudó hallgatói számára a kurzus grazi tanulmányút- tal zárul. A tanfolyamhoz kapcsolódva március 9-én osztrák üzletemberek rész­vételével üzleti találkozót is szervezünk. Önkormányzatok és kamarák Fejér megye önkormány­zata adott otthont a múlt hé­ten egy országos rendez­vénynek, a megyei önkor­mányzatok, valamint a ke­reskedelmi és iparkamarák találkozójának. A fórumot azzal a céllal hívták össze, hogy a néhány héten belül elfogadásra kerülő kamarai törvénnyel kapcsolatos kö­zös feladatokat, továbbá a területi és gazdasági ön- kormányzatok közötti együttműködést megvi­tassa. Bár - talán a rendez­vény szokatlan volta miatt - a párbeszéd időnként a két fél monológjává alakult, az­zal mindenki egyetértett, hogy szerep- és munkameg­osztásra van szükség, mert a gazdasággal való együtt­működést nem igénylő poli­tika halálra van ítélve. Egyéni vállalkozók, mezőgazdasági kistermelők adóelőleg fizetési kötelezettségéről- Az egyéni vállalkozónak a tevékenységéből származó jö­vedelme után a személyi jö­vedelemadó törvény adóelő­leg fizetési kötelezettséget ír elő. Ezen kötelezettségének az egyéni vállalkozó - választá­sának megfelelően - a követ- kezőek szerint tehet eleget: 1. A vállalkozásból szár­mazó általános forgalmi adót és fogyasztási adót nem tar­talmazó árbevétele után 3 % adóelőleget fizet. 2. A vállalkozásból szár­mazó jövedelméből negyedé­venként az év elejétől számí­tott időarányos amortizáció­val korrigált jövedelmének 20 %-a, és az év során már befize­tett adóelőleg különbözetének megfelelő összeget kell adóe­lőlegként megfizetni. Az adó­előleg fizetési mód adóéven belül nem módosítható. Nem kell adóelőleget fizetni annak a vállalkozónak, aki az előző évben veszteséges volt, kezdő vállalkozónak számít, és akinek az év elejétől halmo­zottan számított adóelőlege az 1.000 Ft-ot nem haladja meg. Mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemély egyéni vállalkozónak számít, amennyiben a tevékenységé­ből származó terményt, vagy terméket exportálja, vagy saját tulajdonaként az ország terü­letéről kiviszi. A törvény az így kivitt vagyoni érték után 3 % adóelőlegfizetési kötele­zettséget ír elő, melynek alapja a vámhatóság által megállapított vagyoni érték (bevétel).- Ha a mezőgazdasági kis­termelő árbevétele megha­ladja az 1 millió forintot, ak­kor adóköteles jövedelme képződik, és így adóelőlegfi­zetési kötelezettsége keletke­zik, melyet a következő mó­don kell teljesítenie:- A mezőgazdasági kister­melő állat illetve állati termé­kek értékesítése esetén ÁFA-t és fogyasztási adót nem tar­talmazó árbevételének 0,5 %-át, növény illetve növényi termékek értékesítése esetén 2,5 %-át fizeti meg adóelőleg­ként, feltéve ha nem válasz­totta az egyéni vállalkozóknál már ismerteit jövedelem alap­ján számított negyedéven­kénti elszámolást. Ha a mezőgazdasági kis­termelő árbevétele megha­ladja a 2 millió forintot, egyéni vállalkozónak minősül. Jövedelemadó előlegfizetési határidők: a. ) a munkáltató által levont jövedelemadó előleget az el­számolt hónapot követő hó 20-ig, b. ) a kifizető által levont jö- vedelmadó előleget a kifizetés hónapját követő hó 20-ig, c. ) a vállalkozók, illetve a mezőgazdasági kistermelők bevétele után fizetett adóelő­leget a bevétel megszerzését követő hó 20-ig, d. ) önálló tevékenységet folytató magánszemély jöve­delméből az adóelőleget a ne­gyedévet követő hó 20-ig fi­zeti meg. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága UKBA’94 Az UKBA '94 Nemzet­közi Cukrászati, Sütőipari, Húsfeldolgozóipari és Gasztronómiai Szakkiállí­tás február 27-én nyílik meg a BNV A-pavilonjá- ban. A vásár szervezői - a Hungexpo Rt. és a Durma Messe GmbH képviselői - hétfői sajtótájékoztatóju­kon elmondták: hazánkkal együtt nyolc ország mint­egy 150 kiállítója vesz részt a táplálkozással fog­lalkozó gazdasági ágaza­tok seregszemléjén. A 90 magyar kiállítón kívül több mint 50*en érkeznek Ausztriából, Lengyelor­szágból, Olaszországból, Hollandiából, Csehor­szágból, Belgiumból és Franciaországból. Az A-pavilonban több mint 4.400 négyzetméteren rendezik meg a bemutató­kat, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a sütői­pari, cukrászati és húsfel­dolgozóipari termékek hazai piacának fejlődésé­hez, valamint segítséget nyújthatnak a vendéglátó- ipari üzemek beszállítói­nak is. Az első út az adóhatósághoz vezet Új adózási szabályok lép­tek életbe idén január elsejé­vel. Ezek egyike a vállalko­zások indításának szabályait módosítja. Ezentúl a frissü- tetű üzletembereknek az első hivatalos útjuk az adó­hatósághoz vezet majd, ahol be kell jelentkezniük. Ko­rábban először a polgármes­teri hivatalokban a vállalko­zói igazolványt kellett kivál­tani, illetve az alapító okirat birtokában a cégbíróságok­nál cégbejegyzést kérni. Az adóhatóságnál csak ezek birtokában, 15 napon belül kellett jelentkezni. Január 1-jétől tehát meg­változott a sorrend. Először ki kell tölteni azt a nyomtat­ványt, amely a vállalkozói igazolvány kiváltásához, il­letve a cégbírósági bejegy­zéshez szükséges. Ezzel a ki­töltött nyomtatvánnyal kell az adóhatósághoz fordulni és ott írásban, egy másik nyomtatványon bejelent­kezni. Az adóhatóságnál történő bejelentkezéskor a vállalkozó megkapja az adószámát, amit a vállalko­zói igazolványba és a cég­nyilvántartásba is bevezet­nek. Változás, hogy a ko­rábbinál több adatot kell az adóhatóságnál bejelenteni. A cég, illetve a vállalkozó nevén, lakcímén, az üzlet székhelyén, telephelyén kí­vül meg kell jelölni az alaku­lás időpontját, az alapító ok­irat keltét, számát, a tevé­kenység megkezdésének időpontját, a gazdasági tár­saság képviselőjének, ügy­vezetőjének, igazgatójának nevét, lakóhelyét, a könyv- vezetés módját és iratainak őrzési helyét, valamint a vál­lalkozás esetleges jogelőd­jére vonatkozó adatokat. Az adózónak a bejelentkezés­kor - a vállalkozási tevé­kenységétől függően - az ÁFÁ-kötelezettségről is nyi-. latkoznia kell. Az 1994. január elseje előtt már működő és az adóható­ságnál már bejelentkezett adózóknak legkésőbb ez év június 30-ig kell jelenteniük azokat az adatokat, amelye­ket még nem közöltek a ha­tóságokkal. N.Zs. (FEB) Érdemes szponzorálni? Kiélezett harc a fogyasztók szimpátiájáért Most pedig néhány szót szponzorainkról...- az Egye­sült Államokban ez a mondat már megszokottá vált a kü­lönböző szórakoztató műso­rok nézői és hallgatói szá­mára. A bevezetést követő rö­vid, ám figyelemfelhívó cég- ismertetésért azonban mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a vállalatoknak. Egy amerikai cég csaknem tízezer dollárt fi­zetett azért, hogy a gyomor­sav csökkentésére szolgáló termékét a chilis bab készítői­nek főző-világbajnokságán reklámozzák. Az Egyesült Ál­lamokban megrendezésre ke­rülő labdarúgó világbajnok­ságot szponzoráló társasá­goknak pedig fejenként 10 millió dollárral kellett hozzá­járulniuk a költségekhez. A szponzorálás területén tiszteletre méltó rekordok is születtek. A Coca-Cola pél­dául több mint 900 sportver­seny, csapat és kulturális szervezet hivatalos támoga­tója, többek között a Nemzeti Kosárlabda Szövetségé és a Nemzeti Jégkorong Ligáé. Az amerikai üzletemberek azonban nem pusztán ember­baráti szeretetből költenek ilyen hatalmas összegeket „jó­tékony célokra". Mint a Phila­delphia Inquirer nevű napilap írta, a fogyasztók fokozatosan hozzászoknak az általuk láto­gatott rendezvényeken rek­lámozott árukhoz, s végül ezeket vásárolják meg, mint­hogy ezek a termékek ked­venc csapatukat, stadionjukat vagy kellemes eseményeket idéznek fel bennük. Közvéleménykutatási ada­tok szerint az amerikaiak fele annak a vállalatnak a termékét vásárolja, amely kedvenc csa­patát vagy műsorát szponzo­rálja - írja az ITAR-TASZSZ. 1991-ben az amerikai üzle­temberek öt kategóriában (sport, popzene, fesztiválok és kiállítások, társadalmi ren­dezvények, művészet) össze­sen 2,8 milliárd dollárt költöt­tek támogatásra, a következő évben 3,1 milliárdot, 1993-ban pedig 3,7 milliárd dollárt. Az idén előreláthatólag 4,2 milli­árd dollárra nő ez az összeg. A legtöbb pénzt - mintegy 110- 115 millió dollárt - a Philip Morris cég fordítja ilyen cé­lokra. Ezzel jócskán megelőzi a Coca-Colát, a Kodakot, és a General Motorst is. Szakértők szerint a támogatás olyan sajá­tos befektetésnek számít, amely idővel meghozza a maga hasznát, avagy mint a Coca-Cola képviselője állítja: a szponzorálás a termék okos marketingje. A Vállalkozói Központ hírei Az 1994-es üzleti tervben is szereplő külföldi partnerkapcsola­tok kialakítása és ápolása érdeké­ben január 25-28-án a központ ügyvezető igazgatója és három munkatársa Romániában járt. A kétoldalú partnerkapcsolatok kia­lakításáról folytattak tárgyalást a romániai PHARE koordinációs iroda vezetőjével. Találkoztak a Román Fejlesztési Intézet vezető­jével is, aki az ottani kisvállalko­zások támogatási rendszeréről adott tájékoztatást. Rövidesen használatba vehetik az ügyfélszolgálati iroda munka­társai az Inkubátor Ház céljára vásárolt épületet. A kezdő vállal­kozók pályázattal kerülhetnek az új ingatlan használói közé. A megyei munkaügyi központ jóvoltából a vállalkozói központ tanfolyamot indít, amelyen mun­kanélküliek válhatnak kisvállal­kozások képesített gazdasági ügy­intézőivé, így az elhelyezkedésük esélye megnövekszik majd. Jó, ha tudja 1994. évi ünnepi munkarend A munkaügyi miniszter 1993. november 11-én ha­tályba lépett 3/1993 MŰM rendeletében az 1994. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről rendelkezett. Eszerint jövőre csak a március 15-i nemzeti ünnep előtti na­pokban lesz a naptár szerinti­től eltérő munkarend, március 12. szombat munkanap lesz, helyette március 14., hétfő pi­henőnap. A rendelet valamennyi munkáltatót és munkavállalót kötelezi, kivéve a lakossági el­látását és a szolgáltatást végző, valamit az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállaló­kat, akiknek munkaideje elté­rően is meghatározható. (Ma­gyar Közlöny 1993/164. szám). Kinek kell fizetnie a kulturális járulékot? Azoknak a vállalkozóknak, akik hanglemez, kazetta, vi­deókazetta kölcsönzéssel fog­lalkoznak, s a disco-tevékeny- séget folytatóknak. A járulék mértéke az árbevétel 2 %-a. Fizetési határidő negyedé­vente, a negyedévet követő második hó 20. napja. Figye­lem! A kulturális járulékról éves bevallást is kell adniuk az adóbevallással együtt (feb­ruár 15-ig) a 9316. sz. nyom­tatványon. Idegenforga Imi hozzájárulás Felhívjuk a kereskedők fi­gyelmét, hogy bővült az ide­genforgalmi hozzájárulást fi­zetők köre és mértéke az aláb­biak szerint: Az idegenforgalmi hozzájá­rulás mértéke: a. ) a kereskedelmi szállás­helyek éves árbevételének 2 %-a; b. ) vendégltátóhelyek éves árbevételének 1 %-a; c. ) az utazásszervezői és/vagy közvetítői tevékeny­ségek és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1 %-a; d. ) a személygépkocsi köl­csönzésből származó éves ár­bevétel 2 %-a; e. ) a kaszinók és játékter­mek éves adózott árbevételé­nek 2 %-a; f. ) a valutabeváltás éves ár­résének 1 %-a; g. ) egyéb idegenfogalmi szolgáltatásokból származó árbevevétel 1. %-a; A fentiek szerint tehát már minden vendéglátó tevékeny­séget folytatónak meg kell fi­zetnie az 1 %-os idegenfor­galmi hozzájárulást. A befize­tés határideje: a negyedévet követő hó 20-ig. Eves beval­lást kell adni a 9318. sz. nyom­tatványon május 31-ig. TB. kötelezettségek A társadalombiztosítási já­rulék fizetése szempontjából ugyanúgy kell bevallást tenni, mint az adóbevallás esetében. Határidő megegyezik az adó­bevalláséval. Felhívjuk a fi­gyelmet, hogy tegyenek eleget a bevallási kötelezettségüknek a TB felé is, mert az elmúlt években igen sok esetben kel­lett rendbírságot fizetniük a vállalkozóknak. KISOSZ megyei szervezete MAVA-számvetés A Magyar-Amerikai Vállal­kozási Álap megalakulása, vagyis 1990 óta összesen több mint 43 millió dollárt fektetett be Magyarországon működő tőke és hitel formájában. A „Támogatás a kelet-európai demokráciáknak" törvény ér­telmében az Egyesült Államok kormánya által eddig folyósí­tott 53 millió dollár 90 száza­lékát Magyarországon költöt­ték el. A MAVA most nyilvános­ságra hozott beszámolója sze­rint az Alap 1993 során 11,4 millió dollárt fektetett be tőke és hitel formájában. Létreho­zott többek között egy speciá­lis programot a kisvállakozá- sok megsegítésére, szponzo­rált egy üzleti ismereteket népszerűsítő oktató progra­mot. Lezajlott egyes korábbi érdekeltségek értékesítése is, s az ezekből befolyó pénzt is új vállalkozásokba forgatja visz- sza az Alap. Az Alap a nyugati stílusú üzleti gyakorlat terjesztése ér­dekében szemináriumokat, konferenciákat támogatott, amelyeken a vállalkozások ügyvezetését tanulmányoz­hatták a résztvevők. Az Álap folyamatos kapcsolatot tart fenn azokkal a vállalkozások­kal, amelyekbe befektetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom