Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-15 / 38. szám
6 »ÚJSÁG PRIVATIZÁCIÓ - AZ ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG OLDALA 1994. február 15., kedd Beköszöntő Széles hazai tulajdonosi réteget szeretnénk ........... ........... B eszélgetés Pongrácz Tibor államtitkárral, az Állami Vagyonügynökség Igazgató Tanácsa elnökével Ezentúl hetente találkozik majd az olvasó ezen a helyen az Állami Vagyonügynökség privatizációval kapcsolatos kezdeményezéseivel, a privatizáció országos és megyei eseményeiről szóló beszámolókkal, s olyan praktikus információkkal, amelyek hozzásegítik, hogy maga is részt vegyen a tulajdonszerzés valamilyen formájában. Most induló, minden megyei lapban rendszeresen megjelenő ÁVÜ-oldalak céljáról, leendő tatalmáról beszélgettünk Pongrácz Tibor címzetes államtitkárral, az ÁVÜ Igazgató Tanácsa elnökével.- A privatizáció első időszakában meglehetősen kevés információ jutott el az ország polgáraihoz. Nem véletlenül illették a bennfentesség, az átláthatatlanság vádjával a magánosítás folyamatát. Mostanra viszont úgy érezni, a „csapból" is a privatizáció folyik, újságcikkek, hirdetések, tájékoztató kiadványok, prospektusok sokasága szól róla. Még mindig úgy érzi a vagyonügynökség, hogy kevés az információ?- Egyesek szerint már valóban többet beszélünk a privatizációról, mint kellene, véleményem szerint viszont a lényeg még mindig csak szlogenek szintjén jutott el a szélesebb tömegekhez. Tulajdonképpen a privatizáció „hálószobatitkaiba" próbálnak belesni az emberek, feltételezve, hogy mindenféle sötét dolgok történnek a privatizáció háza táján. Nem igazán szívesen foglalkoznak az egész céljával és az eredményeivel, mivel ezek nem szenzációs történetek. Holott szerintem éppen az eredmények a szenzációsak. Csak néhány adatot jellemzésül: a magángazdaság jelenleg már a GDP (bruttó nemzeti termék) több, mint 50 százalékát állítja elő. Ma már mintegy 1,5-2 millió új tulajdonos van, jelentős a külföldi tőke beáramlása is, a gazdaság szerkezete a privatizáció révén egyre jobban átalakul, s a versenyszférában rendkívüli módon megnőtt a szereplők száma. A jogi személyiségű gazdasági társaságok száma a múlt évben mintegy 25 százalékkal emelkedett, az egyéni vállalkozók pedig immár 690 ezren vannak. Úgy vélem, ez jelenti a gazdaság igazi átalakulását, ami vitathatatlanul a privatizáció a magánosítás eredménye. Emellett természetesen vannak kisebb-na- gyobb hibák, turpisságok, sőt visszaélések is a privatizáció környékén. De megítélésem szerint ez nem kizárólag a privatizáció sajátossága, hanem a közerkölcsök állapotát tükrözi.- Mi a konkrét célja a sorozatnak?- A kezdeti bennfentesség megszüntetésére indítottunk el egy nagyobb kampányunkat, amelynek hármas célja van: a befektetők megkeresése, számukra információ-nyújtás, ami tulajdonképpen egy marketing tevékenység külföldön és belföldön. A második cél a privatizációs folyamat bemutatása azért, hogy a sajtó és a propaganda eszközeivel elősegítsük a tiszta versenyt. Harmadsorban pedig - s ezt legalább olyan fontosnak tartom, mint az előzőket - tájékoztatni szeretnénk a magyar polgárokat arról, hogy a magánosítás, az állami vagyon lebontása és magánkézbe adása, számunkra egyszeri és óriási alkalom arra, hogy kis-, és közepes, vagy nagyobb tulajdont szerezzenek. Rá kell ébreszteni őket arra, hogy ezzel a lehetőséggel élniük kell, mert különben kimaradnak és később sokkal nagyobb erőfeszítésükbe kerülhet, hogy hasonló tulajdonosi pozícióba jussanak, mint akik ezt időben észrevették. Tehát a sorozatunk célja az ilyen jellegű figyelemfelkeltés, másrészt a leendő tulajdonosok bevezetése a vállalkozói életbe. Mindeddig - megítélésünk szerint - a privatizáció főként a központi sajtóban, az országos lapokban, elektronikus médiumokban jelent meg, a vidéki sajtóban kevésbé. Azt a következtetést vontuk le Szabó Tamás miniszter úrral, hogy javítanunk kell a megyei lapokon keresztül a vidéken élő lakosság tájékoztatását. Mindenekelőtt azért, mert a megyék polgárait nemcsak az országos dolgok érdeklik, sőt, sokkal inkább kíváncsiak szőkébb pátriájuk eseményeire. _ - Mit tartalmaznak az ÁVÜ-oldalak, milyen konkrét információkra számíthatnak az olvasók a jövőben? Országos privatizáció-kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozik, kizárólag csak a helyi ügyekkel? Önök nyilvánvalóan a sikeres privatizációkat, a magánosítás napos oldalát mutatják be. Mi történik, ha ugyanazt a témát az újság más oldalin kritikusan tálalja? — Lesz olyan része az oldalnak, amely az országos, általános privatizációs kérdésekkel foglalkozik, a helyzetet, az eredményeket, a célokat ismerteti, lesz egy olyan fejezet, ami kifejezetten a helyi ügyeket tárgyalja, mi történt, mi várható: elképzelésünk szerint lesznek kiemelt tematikus összeállítások, amelyek például a munkahelyteremtő, a hazai háttéripar fejlesztését szolgáló privatizációt, vagy a kárpótlás és az állami vagyon kapcsolatát mutatja be a privatizáció folyamatában. Szándékozunk emellett kifejezetten ismeretterjesztést is folytatni, például privatizációs kislexikon címmel. Még korántsem világosak ugyanis mindenki számára a privatizációval kapcsolatos fogalmak, nem árt pontosítani őket. Közölni fogjuk, mi hol található, hol kapható, hol érhető el - tehát a privatizációban való részvételhez praktikus információkat is találnak az olvasók. Természetesen a hirdetések, a hivatalos közlemények is helyet kapnak ezeken az oldalakon. Nagyon remélem, hogy a lapokkal nem kerülünk különösebb konfliktusba, mert az utóbbi időben a privatizációs döntéseket valóban nyilvánossá tettük, a konkrét esetekben pedig a tények a leghatásosabb érvek. Ezzel élhetnek az újságírók is, ilyen alapon pedig nem hiszem, hogy túl sok ellentmondás lenne közöttünk. Ezzel együtt a kritika nagyon fontos, többnyire feltétlenül tanulunk belőle. — A megyei lapokban nyilván nem ingyen jelennek meg ezek az összeállítások. Sokak véleménye, hogy aránytalanul nagy összegeket fordítanak a privatizáció népszerűsítésére. Mennyibe kerül a propaganda-kampány? — Valóban sok millió forintot fordítunk erre, bár a megyei lapoktól különböző, de valójában szerény mértékű engedményt is kaptunk. Megjegyzem, lehettek volna nagyvonalúbbak is, mert közérdekű információkról van szó. Valóban nem kevés pénzt fordítunk erre a célra, de úgy vélem, nem vész kárba. Reméljük elérjük vele a célunkat, ami nem szolgál mást, mint a széles hazai tulajdonosi réteg, az új polgárság kialakulását. Az ÁVÜ helyi információi 1. Kárpótlási jegy - részvénycsere lehetőségek. Társaság ÉPTEK RT. HÁÉV RT. HAJDÚTEJ RT. BÁRÁNYATEJ RT. HAJDÚSÁGI SÜTÖDÉK RT. MASPED RT. VESZPRÉMTEJ RT. HAJDÚGABONA RT. ANTENNA HUNGÁRIA RT. MAGYAR KÜLKER BANK OTP RT. MATÁV RT. Tervezett jegyzési idő Február hó Február hó Február hó Február hó Március eleje Március közepe Március közepe Március közepe Május hó Május hó Május hó II. félév A cserearányok később kerülnek meghatározásra. 2. Privatizáció '94. Az ÁVÜ a Kreátor Kft. együttműködésével és a Tolna Megyei Vállalkozói Központ támogatásával privatizációs konferenciát szervez. Érdeklődni a Kreátor Kft.-nél (tel.: 314-080) és a Vállalkozói Központ Ügyfélszolgálati Irodáján, az ÁVÜ helyi irodájában lehet (Szekszárd, Széchenyi u. 24., Tel.: 74/316-288). 3. Irodánkban megtekinthető az ÁVÜ Marketing Adatbázis. Várjuk ügyfeleinket naponta 8-16 óra között a fenti címen. ABC a privatizációk: Privatizáció: más szóval magánosítás, az a folyamat, amelynek során az állam helyett más lesz a tulajdonos. Hazánkban állami kézben vannak tömegesen olyan boltok, üzemek, vállalatok, amelyek magánkézben jobban, gazdaságosabban működtethetők. A cél tehát az, hogy csak a feltétlenül szükséges esetekben maradjon fenn az állami tulajdon, egyébként a vagyont privatizáljuk, magáno- sítsuk. Az új tulajdonos lehet külföldi, vagy belföldi jogi személy (pl: kft., Rt, vállalat) ill. egy, vagy több természetes személy. A privatizáció legtöbbször az állami tulajdon eladását jelenti, ritkábban kerül sor ingyenes átadásra, pl. a helyi önkormányzatnak. Privatallózó Minilap szemle a magánosításról Vizsgának a vállalatvezetők. Menedzser-szerződéseket kötött az ÁVÜ a feljavítandó cégek vezetőivel - a reorganizáció céljára. Az újabb megmérettetés a cégek privatizációs előkészítését szolgálja. (Népszabadság II. 08.) PM Közlemény az adóskonszolidációról. A résztvevőknek március 10-ig kell beadni jelentkezésüket. A döntést meghatározott vállalati körben, gyorsított eljárással hozzák meg. Valamennyi jelentkezőnek olyan reorganizációs tervet kell készítenie, amelynek alapján a cég hosz- szú távon is képes lesz jövedelmező gazdálkodásra - olvasható a PM közleményében. A külföld a legnagyobb befektető. Az Állami Vagyonügynökség tavaly 77 milliárd 900 milliónyi forintnyi bevételt könyvelhetett el, amiből 32,7 százalékot - 25,5 milliárd forintot - tett ki a devizáért való értékesítés. Az ÁVÜ készpénz-bevétele összesen: 43,2 milliárd forint volt. * „Átépítik" a téglagyárat Növekvő vevőkör Nem porhintés - lisztgyártás Az ÁVÜ IT döntése értelmében, a Baranya-Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat korlátolt felelősségű társasággá alakul. A cég 1963-ban jött létre a Baranya és Tolna megyében működő téglagyárak összevonásával, majd 1977-től a Tégla és Cserépipari Tröszt egyik vállalatává vált. A tröszt megszűnésével IKM felügyelet alá került. A cég fő tevékenysége: kő, homok, és agyagbányászat; falazótégla-gyártás, építőanyag kereskedelem, környezetvédelmi szolgáltatás. A Bonyhádi Gőzmalom Részvénytársaságot 1917-ben alapították. Ennek jogutódja a Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat I. számú telephelye, a bonyhádi malom és keverőüzem a privatizációja nyomán - a dolgozók tulajdonossá válásával - jött létre a GA-BO Kft. Bonyhádon 1993. június 1-jén. A cégnél az eszközérték 95 millió forint, a tároló kapacitás 29,935 tonna, az üzemi termelési kapacitás 51,32 tonna/24 óra, a takarmánykeverő üzemé 132 tonna/nap, a granuláló részlegé 108 tonna/24 óra. A privatizáció utáni helyzetről Domokos Sándor ügyvezető igazgatót kérdeztük. — Kik alakították meg a kft.-t? — Olyan személyek, akik tíz-húsz-harminc éve itt dolgoznak, akik a szakma nagyszerű ismerői, akik a malomüzemet, keverőüzemet és egyéb termelőeszközöket eddig is nagy szakértelemmel kezelték. Összesen hatvannyolc fő alakította meg a társaságot, mindvégig nyílt kártyákkal játszottunk: mindenkinek lehetővé tettük, hogy belépjen. Dolgozóink anyagi lehetőségeik függvényében csatlakoztak hozzánk, céljaink megvalósításához pénzre volt szükségünk. — Milyen ajánlattal sikerült elnyerni a pályázatot? — A megvásárlásra tervezett eszközcsoport irányára 95,5 millió forint volt, a mi ajánlatunk 120 millió, tehát az ár több, mint 125 százaléka. — Önök is elfogadtak kárpótlási jegyeket. — Igen. Amíg a Tolna Megyei GMV létezett, Bonyhádon úgy szokták meg, hogy Szekszárdon van a központunk, nem kell velünk foglalkozni. Ugyanakkor, ha valamilyen támogatásra volt szüksége a városnak, rögtön észrevették, hogy létezünk. Mi ezen a szemléleten akartunk változtatni. Közismert, hogy az üzem megvásárlása során a vételár húsz százaléka kárpótlási jegyekkel volt fizethető. Úgy döntöttünk, hogy a bonyhádi polgármesteri hivatalt befogadjuk a kft.-be, meghatározott mennyiségű kárpótlási jeggyel. Ez a lépés nem volt önzetlen, hiszen kölcsönös előnyöket remélünk e kapcsolattól. Közismert például, hogy hatalmas szabad kapacitással rendelkezünk. Az egyik fedett, kitűnő helyen fekvő, közel 1400 négyzetméteres alapterületű csarnoktárolóból nagyszerű vásárcsarnokot lehetne kialakítani. — Változik-e a cég profilja? — Két fő profilunk a búzaőrlés és a takarmánygyártás. Szerencsére a Tolna Megyei GVM az egységünk műszaki állapotát is folyamatosan magas színvonalon tartotta, minden munkafázist itt végeztünk már az utóbbi időkben. Ezért most jó feltételek között termelhetünk. Természetesen kellett hiteleket felvennünk. Csak miután azokat visszafizettük, gondolhatunk az új termékeken illetve a profilváltáson. — Hogyan tudnak versenyképesek lenni a piacon? — Termékeink minősége kifogástalan, az alkalmazott áraink is elfogadhatók. Keveréktakarmányaink több megyében is ismertek, nagy távolságról is érkeznek állandó vevőink. Mintegy fél éve ismert a jó minőségű, „tisztán" bonyhádi liszt. Jó néhány olyan városban is jelen vagyunk ezzel a termékkel, ahol egyébként működik malom. Olyan esetet is ismerünk - nem is egyet -, ahol a lisztünk ugyan néhány fillérrel drágább, mint a helybéli mégis, a jobb minőség miatt a mienket választja a vásárló. Tudjuk, hogy a verseny egyre erősödik, de ettől nem félünk, és ha szükséges, a vásárló „kapujában" adjuk el a termékeinket. Mi nem gyorsan akarunk meggazdagodni, hanem bizalmat akarunk teremteni és erre a bizalomra hosszú távon akarunk rászolgálni. Nem k esett el! 1994. március 16-ig még igényelhető kárpótlás. A kiadvány megvásárolható az AVÜ budapesti és vidéki Ügyfélszolgálati Irodáiban február 7-től. X AI.I.A.'II VAt.VOVn.VVOhSI I. 1 133 Budapest, Pozsonyi u. 56. Telefon: 269-8990 Fax: 269-8991 Félfogadás: Hétfőtől-csütörtökig: 8.00-16.00, Pénteken: 8.00-15.00 Töltik a bonyhádi lisztet
