Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-15 / 38. szám
4 »ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1994. február 15., kedd A városházán hallottuk Nem sokkal a városházára érkezésünk előtt bontották fel a hivatalban azt a levelet, amelyben az előkészítő bizottság benyújtotta Fomád-Ke- csege önállósodása kapcsán kezdeményezett népszavazáson összegyűjtött aláírásokat. Ezek hitelesítése folyamatban van, a további fejleményekről tájékoztatjuk majd olvasóinkat. A korán beköszöntött tél miatt az abbamaradt útépítéseket a Wesselényi, a Bajcsy- Zsilinszky és a Szemere Bertalan utcákban a váratlan „tavaszt" kihasználva folytatta a kivitelező. Ha nem lesz tartósan hideg, akkor a naptári tavaszra megtörténhet az elkészült utcák átadása. Szintén az időjárás kegyéből van már látható eredménye a zeneiskola tetőépítéséről született testületi döntésnek. A tetőszerkezet már elkészült, jelenleg a léceket rakják fel. Levél a szerkesztőnek A hagyományokhoz híven ismét jelentkezett levelével Tolnanémediből Gölöncsér Lászlóné tudósítónk, és az úttörőcsapatuk munkájáról küldött egy kis beszámolót. Azt írja, hagyományápolásra épülő tevékenységük tervszerűen megvalósul a kollégák és a szülők bevonásával. Aztán pedig az alábbiakról szól. „Októberben rendeztük meg egésznapos programunkat, amely az egészségről, az egészséges életmódról szólt minden résztvevőnek. Novemberben házi manuális versenyeket szerveztünk, Jó játék a . . címmel. A zömmel alsósok közül kikerülő versenyzők készíthettek papírból fenyődíszeket, műanyag flakonból robotot, legóból űrjárművet, gyufásdobozból várat, kukoricából képeket. A zsűrinek nehéz dolga akadt, mert igen fantáziadús és ötletes remekművek születtek. Januárban - nemcsak azért mert 1994 a Családok Éve - ismét megszerveztük a családi esték rendezvénysorozatot. Ez alkalommal Zsif- kovitsné Nagy Piroska kolleganőm vállalta a házigazda játékvezető szerepét. Alkalmanként hét-tíz család és számtalan érdeklődő számára biztosít e programsorozat önfeledt kikapcsolódást. A döntő után ismét záróvacsorán találkozunk majd mindenkivel. A vállalkozók és a szülői munkaközösség is velünk együtt vesz részt a sikeres lebonyolításban. Ránk tört a farsangi hangulat. A szokásos műsoros bálunkat február 26-án tartjuk. Három szülő és a gyerekek közreműködésével bemutatjuk Karinthy Frigyes Az emberke tragédiája című művét, s reméljük, az alkotás hangulata hozzájárul a farsangi buli sikeréhez. Mindennapi témánk az április 15-én megrendezendő regionális gyermektalálkozó, amihez jelentős segítséget kapunk a Vöröskereszt Tamási Városi Vezetőségétől. Rengeteg ötletet halmoztunk fel, így hamarosan küldeni tudjuk a programot is. Egy igazi, hangulatos (komoly) játék és barátko- zás biztosítása a célunk." Ennyi a levél. A jókívánságokat köszönjük és eredményes munkát kívánunk. A polgármester és a vállalkozók Dr. Dési Ivánné: Döntésnél az ésszerűség domináljon A tüdőgondozó épületének a tetejét is megviselték az elmúlt évtizedek, így állagmegóvási szempontból is elkerülhetetlenné vált a javítás. A műszaki illetékesek az állapot felmérésen túl vannak, jelenleg folyik a tervezés és a hozzá kapcsolódó árkalkuláció. Remény van arra, hogy a várt többletbevételek realizálódása esetén még az idén megszűnik a beázás. Egy másik beruházás is jó ütemben halad. A Budapest Bank Szabadság utcában építendő székházáról van szó. A szolgáltatási és városképi szempontból sem közömbös létesítmény átadását az építők az ősz elejére ígérik, így várhatóan ettől az időponttól egy újabb színfolttal gazdagodik a város. A tizen- négyesből: Fókusz Fókusz ABC lett a 14. számú önkiszolgáló boltból Tamásiban mától, ugyanis a teljes felújítás után ma nyitott ki a Kopitár Vincéné vezette fiatal kollektíva. A kényszerűség és a szakszerűség kívánta úgy, hogy a tizenöt évig békén hagyott üzlet most teljesen új gépekkel - új hűtőket, gépi adatfeldolgozást kapott, vonalkódrendszer van a vásárlók megnyugtatására - áll a vásárlók szolgálatába. Felújították a világítást, kicserélték a padozatot, néhány méterrel megnövelték az eladóteret a raktár rovására és más lett a portál is. A felújított üzlet árukészlete ABC-jellegű, megtalálható benne az élelmiszer, a vegyiáru, a zöldség-gyümölcs és a mélyhűtött áru is. Reméljük, a nézelődő, de főleg a vásároló fizetőképes kereslet sem marad el. Erre a reményre okot adhat az is, hogy a Kop-Ka Áfész egységei sorában ez az első zöld színű bolt, s ha ebből következtetünk, akkor a Fókusz színe a remény(kedés)t is kifejezheti. Úgy tűnik, a Kop-Ká-nál tudnak valamit. Általában sokan mosolyognak mondván, felesleges arról beszélni, hogy mivel támogatja az önkormányzat a vállalkozókat, hiszen gúzsba kötve nem lehet táncolni. Si- montornyán sem rendelkezik az „eklézsia" a Dárius kincsével, de azért - képletesen szólva - perdül, fordul egyet-kettőt. Amikor a megye a PHARE-hitelt elnyerte és megkezdték a vállalkozói alközpontok szervezését, természetes volt, hogy Simon- tornyán is kémek belőle. A dr. Dési Ivánné vezette önkormányzat fizeti a vállalkozói előadó bérét, irodát, faxot, fénymásolási lehetőséget és telefont biztosít az alközpontnak, illetve a vállalkozóknak, akik rendre igénybe is veszik ezt a szolgáltatást. — Némethné Dienes Zsuzsanna előadó arra törekszik állandóan, hogy minden lehetőségről tudjon, s információkkal szolgálhasson - magyarázza a polgármester. - Szépszámú pályázatot adtak be mikro-hitelre, most indul egy tészta üzem, röviden: sikeres vállalkozók, tisztességes adófizetők vannak Simontornyán. A Bögyös Laci messze nem kereskedő, hanem ipari termelést folytat, a Kovács Laci kesztyűt visz Olaszországba, a Bajcsi Géza és a Feri jó évet zárt és még sorolhatnám. — A vállalkozói alközpont finanszírozásán kívül más támogatásról is hallani. — Igen. Öt üzlet épül a Kossuth téren - cipészé, fodrászé, virágkereskedőé lesz -, a terv elkészíttetését a polgármesteri hivatal vállalta. Terveződik, szerveződik egy üzletház is a nagyközségben, amihez szintén szeretnénk támogatást adni. Az elektromos hálózat hatszázezer forintba kerül, ezt mi álljuk. — Kapnak-e adókedvezményt a vállalkozók? — Még nem. Nem szabad összekeverni az adót és a szociálpolitikát. Vállalkozópárti vagyok és úgy gondolom, 1994-től lesz a községünkben egy ugrás, miután a BSZV és a bőrgyár elkel. Addig van egy réteg, akit az önkormányzatnak fel kell karolnia. — Megbízható forrásokból származó értesüléseink szerint ezután már nemcsak helyben tud vállalkozásbarát lenni, hanem másutt is: a Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumi tagjai sorába választották. — Igen. Amikor felkért a közgyűlés elnöke, azt mondta, úgy ismertek meg, keményen harcolok dolgokért. Közgyűlési tag vagyok. A PHARE-alapítvány elnyerésénél azért léptünk az alközpont ügyében, mert Simon- tornya ipari település volt és látszott a baj. Felismertük, hogy el kell mozdulni a vállalkozók felé. A központ munkatársai többször jártak a községünkben, ha bármi gond volt megkerestek, de a megyei közgyűlési munkám alapján is ismerhettek. Nem valószínű, hogy a vállalkozással kapcsolatban nyertem meg őket. — A lényeg, hogy kuratóriumi tag. Milyen elképzelésekkel látott munkához? — Mindig szerettem, ha a dolgok tiszták és rendben mennek, ha nem a lobbyzás, hanem a tények miatt dőlnek el. A kuratórium munkájában is úgy szeretnék dolgozni, hogy ne baráti és ismeretségi alapon szülessenek a döntések, helyette az ésszerűség, a jogosultság és a hosszú távban gondolkodás domináljon. Ugyanis érdekelt valaki abban, hogy a hitelt megkapja, de kérdés, érdeke-e ez a településnek. Lesz-e munka, lesz-e piac? Nem értem, miért nem működik a vállalkozók helyi érdekegyesülete, nem látom a helyi összefogást. Simontornyán lehetőséget kínálunk az országgyűlési képviselő-jelölteknek és a vállalkozóknak arra, hogy együtt leüljenek és megismerjék egymás gondjait, elképzeléseit, terveit. Tesszük azért, mert hisszük, hogy a kis- és középvállalkozásokból tud Magyarország felépülni. — A mikro-hitel bizottság tagja . . . — Igen és ezért nem köny- nyű igazán dönteni, a pályázatokat elbírálni. Mindenképpen nézni kell a környezetet, mert máskülönben a vállalkozó kerül veszélybe. Eddig szekszárdiak voltak a kurató- ium tagjai, de most örömmel üdvözölhettük azt a kezdeményezést, hogy a vidékieket is bevonták. — Mit szeretne elérni kuratóriumi tagként? — Azt: ne érjen olyan vád, hogy valaki a kedvezményezettem volt. — Ehhez kívánunk erőt és társakat!- ékes - Fotó: gottvald Korszerű iskoláért Iregszemcsén Támogatók kerestetnek Úgy látszik, a pedagógusok- a nemzet napszámosai - ismerik csak fel minden időben, minden érában, minden rezsimben, hogy a tudás a legjobb befektetés és - ismerve a költségvetés szegényes voltát- a maguk módján, néha mások helyett is tesznek érte. Nem más okán, mint kötelességtudatból, felelősségből és lelkiismeretességből. Ha már egyszer ezt a hivatást választották és pályán is maradtak. Nincs ez másként Regszemcsén sem, ahol a Rosenberger Istvánná vezette tantestület Korszerű Iskoláért névvel alapítványt hozott létre azzal a céllal, hogy az intézményt el kellene látni audiovizuális eszközökkel - a legalapvetőbb berendezések, például televízió, videorekorder is hiányoznak -, hogy az iskolából kikerülő gyerekeket legalább alapszinten megismertessék a számítógépekkel - ehhez szükséges a számító- géppark kialakítása, majd bővítése - és a modem nyelvoktatás lehetőségeit is szeretnék megteremteni nyelvi labor beszerzésével, illetve működtetésével. Az alapítványt már bejegyezték, együtt van az iskola céljaival azonosuló, érte cselekvőén résztvevő, elnökből, titkárból és öt tagból álló kuratórium, rendelkeznek az adóhatóság állásfoglalásával, ami szerint az alapítvány vagyonát növelő jogi és magánszemélyek az alapítvány céljára átadott pénzösszeggel a saját összjövedelmüket, azaz adóalapjukat csökkenthetik. (Köznyelven: leírhatják az adójukból a támogatás összegét.) Az iregszemcsei iskola tavaly decemberben kapott ötvenezer forintot reklámtevékenységre az OTP Banktól, ehhez hozzájárult az önkormányzat és így tudtak venni két modernebbnek mondott számítógépet. Ezt akarják majd fejleszteni, remélve azt, hogy az idei év első félévében összejön még annyi pénz - tízezerrel indultak, jelenleg hu- szonegyezer-ötszáznyolcvan- négy forint van a számlán -, amiből terveik egy részét meg tudják valósítani. Várják tehát mindazon jogi, illetve magán- személyek - helyiek és elszármazottak, szimpatizáns megértők - segítő támogatását, akiknek valaha is köze volt, van, lesz az iregszemcsei iskolához, akik az emberpróbáló mindennapokon nem felejtették el, hogy életük alakításában szerepe volt az általános iskolának, az ott tanítóknak. Mindarra számítanak, aki megérti, hogy nélküle - hiába minden igyekezet - nem úgy megy, ahogy annak menni kellene. A befizetéseket a helyi takarékszövetkezetben ejthetik meg az iregi támogatók, a vidéken élők pedig az Ireg- szemcse-Felsőnyék és Vidéke Takarékszövetkezet Regszemcse Takarékbank Kaposvár 399-98545/10048397 számú számlára adhatják fel adományaikat. Minden támogatást ezúttal is köszönnek az iskola tanulói és tanítói, tanárai. Még ceglédi kannával viszik a vizet a főépületből a másutt tanulóknak A nyugalom mindent megold A nagy mezőgazdasági átalakulásban a magyarkeszi Petőfi Mgtsz a kívülálló számára azzal tűnik ki a többi közül, hogy egyedi nevet választott: Tita-mente Szövetkezetre keresztelték. A Tita a községben eredő, Felsőnyéken a Sióba csordogáló vízfolyás, amiről ennyit már tudhat a jámbor olvasó, a Tita-menté- ről viszont többet is elárulunk Komlóczi József elnök jóvoltából. A kárpótlásra kijelölt földek zöme elfogyott - ma tartják a negyedik árverést a községben - és eddig ötszáz forint volt egy aranykorona. A tapasztalat az, hogy a licittel szerzett földek több mint felét visszaadják művelésre a szövetkezetnek. A bérleti díj 15 kiló betakarításkori búzaérték, illetve lehetővé teszik, hogy felét elvihessék búzában. A 15 kiló mellett felvállalja a szövetkezet az adót és azt, hogy szakszerűen kezelik a földet. Mi van a jövedelemadóval? Úgy oldják meg, ahogy jó a nyugdíjasoknak: vagy levonják vagy forrásadót fizet. Magyarkesziben hatszázan kapnak földhasználati díjat, köztük egy külföldi is, aki otthagyta mondván, művelje a szövetkezet, majd eldönti, ha nyugdíjas lesz, hogy mit csinál vele. Egyébként a nyugdíjas, illetve az idősebb ember esetében nem lehet tudni, hogyan bRkózik meg az élettel, így nem tudja, mit csináljon a földdel. Kell-e a gyereknek vagy nem. Ezt tudva, rugalmas a vezetőség és vallja: a nyugalom mindent megold. Ha kell, felbontják a nyolc évre kötött szerződést is. Komlóczi József elmondta azt is, hogy olyannak kell lenni a szövetkezetnek, mint Nyugaton. Minden munkát vállalkozásba adnak, egy éven belül önálló társas vállalkozások alakulnak - a fő az, hogy ne kelljen senkit elküldeni - a szövetkezet vagyonközösség lesz, a vagyonrész után kapják a tagok a jövedelmet. Akik nem akartak ilyenben dolgozni, azok kiváltak. Cél, hogy a szövetkezetben megmaradjon a szárító, a szállítóeszközök, a növényvédő brigád - így el tudják végezni a kívülállóknak is a munkát -, aztán aratás után együtt eladják a megtermelt gabonát. A közgyűlés döntött az üzletrészről is. Az összes tíz százaléka szociális alap, tíz százaléka a '91-es munkabérek alapján az akkori dolgozóknak, nyolcvan százalék pedig ki, hány évet dolgozott a tsz-ben. Önmagáért beszél, hogy egymillió- harmincháromezer forint a legnagyobb üzleRész. Beszélgetésünk ez előzőeknél sokkal hosszabb volt, ám a summázata az lehet, hogy szigorú kapitalista törvények vannak most már hazánkban. Aki nem dolgozott - megfelelően - peremre kerül - ez természetes -, aki maszek lesz, nem biztos, hogy kiemelkedik, aki pedig alkalmas volt eddig mindenre, az érvényesülhet akkor is, ha a maga gazdája lesz. A kérdés: ki lesz többségben? Válás, építés
