Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-15 / 38. szám

4 »ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1994. február 15., kedd A városházán hallottuk Nem sokkal a városházára érkezésünk előtt bontották fel a hivatalban azt a levelet, amelyben az előkészítő bizott­ság benyújtotta Fomád-Ke- csege önállósodása kapcsán kezdeményezett népszavazá­son összegyűjtött aláírásokat. Ezek hitelesítése folyamatban van, a további fejleményekről tájékoztatjuk majd olvasóin­kat. A korán beköszöntött tél miatt az abbamaradt útépíté­seket a Wesselényi, a Bajcsy- Zsilinszky és a Szemere Berta­lan utcákban a váratlan „ta­vaszt" kihasználva folytatta a kivitelező. Ha nem lesz tartó­san hideg, akkor a naptári ta­vaszra megtörténhet az elké­szült utcák átadása. Szintén az időjárás kegyé­ből van már látható eredmé­nye a zeneiskola tetőépítéséről született testületi döntésnek. A tetőszerkezet már elkészült, jelenleg a léceket rakják fel. Levél a szerkesztőnek A hagyományokhoz híven ismét jelentkezett levelével Tolnanémediből Gölöncsér Lászlóné tudósítónk, és az úttörőcsapatuk munkájáról küldött egy kis beszámolót. Azt írja, hagyományápo­lásra épülő tevékenységük tervszerűen megvalósul a kollégák és a szülők bevo­násával. Aztán pedig az alábbiakról szól. „Októberben rendeztük meg egésznapos progra­munkat, amely az egészség­ről, az egészséges életmód­ról szólt minden résztvevő­nek. Novemberben házi ma­nuális versenyeket szervez­tünk, Jó játék a . . címmel. A zömmel alsósok közül ki­kerülő versenyzők készít­hettek papírból fenyődísze­ket, műanyag flakonból ro­botot, legóból űrjárművet, gyufásdobozból várat, ku­koricából képeket. A zsűri­nek nehéz dolga akadt, mert igen fantáziadús és ötletes remekművek születtek. Ja­nuárban - nemcsak azért mert 1994 a Családok Éve - ismét megszerveztük a csa­ládi esték rendezvénysoro­zatot. Ez alkalommal Zsif- kovitsné Nagy Piroska kol­leganőm vállalta a házi­gazda játékvezető szerepét. Alkalmanként hét-tíz csa­lád és számtalan érdeklődő számára biztosít e prog­ramsorozat önfeledt kikap­csolódást. A döntő után is­mét záróvacsorán találko­zunk majd mindenkivel. A vállalkozók és a szülői munkaközösség is velünk együtt vesz részt a sikeres lebonyolításban. Ránk tört a farsangi han­gulat. A szokásos műsoros bálunkat február 26-án tart­juk. Három szülő és a gye­rekek közreműködésével bemutatjuk Karinthy Fri­gyes Az emberke tragédiája című művét, s reméljük, az alkotás hangulata hozzájá­rul a farsangi buli sikeréhez. Mindennapi témánk az április 15-én megrendezendő regionális gyermektalál­kozó, amihez jelentős segít­séget kapunk a Vöröskereszt Tamási Városi Vezetőségé­től. Rengeteg ötletet hal­moztunk fel, így hamarosan küldeni tudjuk a programot is. Egy igazi, hangulatos (komoly) játék és barátko- zás biztosítása a célunk." Ennyi a levél. A jókíván­ságokat köszönjük és ered­ményes munkát kívánunk. A polgármester és a vállalkozók Dr. Dési Ivánné: Döntésnél az ésszerűség domináljon A tüdőgondozó épületének a tetejét is megviselték az el­múlt évtizedek, így állagme­góvási szempontból is elke­rülhetetlenné vált a javítás. A műszaki illetékesek az állapot felmérésen túl vannak, jelen­leg folyik a tervezés és a hozzá kapcsolódó árkalkuláció. Re­mény van arra, hogy a várt többletbevételek realizálódása esetén még az idén megszűnik a beázás. Egy másik beruházás is jó ütemben halad. A Budapest Bank Szabad­ság utcában építendő székhá­záról van szó. A szolgáltatási és városképi szempontból sem közömbös létesítmény átadását az építők az ősz elejére ígérik, így vár­hatóan ettől az időponttól egy újabb színfolttal gazdagodik a város. A tizen- négyesből: Fókusz Fókusz ABC lett a 14. számú önkiszolgáló boltból Tamásiban mától, ugyanis a teljes felújítás után ma nyitott ki a Kopitár Vincéné vezette fiatal kollektíva. A kényszerű­ség és a szakszerűség kívánta úgy, hogy a tizenöt évig békén hagyott üzlet most teljesen új gépekkel - új hűtőket, gépi adatfeldolgozást kapott, vo­nalkódrendszer van a vásár­lók megnyugtatására - áll a vásárlók szolgálatába. Felújí­tották a világítást, kicserélték a padozatot, néhány méterrel megnövelték az eladóteret a raktár rovására és más lett a portál is. A felújított üzlet árukészlete ABC-jellegű, megtalálható benne az élelmiszer, a vegyi­áru, a zöldség-gyümölcs és a mélyhűtött áru is. Reméljük, a nézelődő, de főleg a vásároló fizetőképes kereslet sem ma­rad el. Erre a reményre okot adhat az is, hogy a Kop-Ka Áfész egységei sorában ez az első zöld színű bolt, s ha ebből következtetünk, akkor a Fó­kusz színe a remény(kedés)t is kifejezheti. Úgy tűnik, a Kop-Ká-nál tudnak valamit. Általában sokan mosolyog­nak mondván, felesleges arról beszélni, hogy mivel támo­gatja az önkormányzat a vál­lalkozókat, hiszen gúzsba kötve nem lehet táncolni. Si- montornyán sem rendelkezik az „eklézsia" a Dárius kincsé­vel, de azért - képletesen szólva - perdül, fordul egyet-kettőt. Amikor a megye a PHARE-hitelt elnyerte és megkezdték a vállalkozói al­központok szervezését, ter­mészetes volt, hogy Simon- tornyán is kémek belőle. A dr. Dési Ivánné vezette önkor­mányzat fizeti a vállalkozói előadó bérét, irodát, faxot, fénymásolási lehetőséget és telefont biztosít az alközpont­nak, illetve a vállalkozóknak, akik rendre igénybe is veszik ezt a szolgáltatást. — Némethné Dienes Zsu­zsanna előadó arra törekszik állandóan, hogy minden lehe­tőségről tudjon, s informáci­ókkal szolgálhasson - magya­rázza a polgármester. - Szép­számú pályázatot adtak be mikro-hitelre, most indul egy tészta üzem, röviden: sikeres vállalkozók, tisztességes adó­fizetők vannak Simontornyán. A Bögyös Laci messze nem kereskedő, hanem ipari terme­lést folytat, a Kovács Laci kesztyűt visz Olaszországba, a Bajcsi Géza és a Feri jó évet zárt és még sorolhatnám. — A vállalkozói alközpont finanszírozásán kívül más tá­mogatásról is hallani. — Igen. Öt üzlet épül a Kossuth téren - cipészé, fod­rászé, virágkereskedőé lesz -, a terv elkészíttetését a pol­gármesteri hivatal vállalta. Terveződik, szerveződik egy üzletház is a nagyközségben, amihez szintén szeretnénk támogatást adni. Az elektro­mos hálózat hatszázezer fo­rintba kerül, ezt mi álljuk. — Kapnak-e adókedvez­ményt a vállalkozók? — Még nem. Nem szabad összekeverni az adót és a szo­ciálpolitikát. Vállalkozópárti vagyok és úgy gondolom, 1994-től lesz a községünkben egy ugrás, miután a BSZV és a bőrgyár elkel. Addig van egy réteg, akit az önkormányzat­nak fel kell karolnia. — Megbízható forrásokból származó értesüléseink sze­rint ezután már nemcsak helyben tud vállalkozásbarát lenni, hanem másutt is: a Tolna Megyei Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány kuratóri­umi tagjai sorába választották. — Igen. Amikor felkért a közgyűlés elnöke, azt mondta, úgy ismertek meg, keményen harcolok dolgokért. Közgyű­lési tag vagyok. A PHARE-alapítvány elnyeré­sénél azért léptünk az alköz­pont ügyében, mert Simon- tornya ipari település volt és látszott a baj. Felismertük, hogy el kell mozdulni a vál­lalkozók felé. A központ munkatársai többször jártak a községünkben, ha bármi gond volt megkerestek, de a megyei közgyűlési munkám alapján is ismerhettek. Nem valószínű, hogy a vállalkozással kapcso­latban nyertem meg őket. — A lényeg, hogy kurató­riumi tag. Milyen elképzelé­sekkel látott munkához? — Mindig szerettem, ha a dolgok tiszták és rendben mennek, ha nem a lobbyzás, hanem a tények miatt dőlnek el. A kuratórium munkájában is úgy szeretnék dolgozni, hogy ne baráti és ismeretségi alapon szülessenek a dönté­sek, helyette az ésszerűség, a jogosultság és a hosszú távban gondolkodás domináljon. Ugyanis érdekelt valaki ab­ban, hogy a hitelt megkapja, de kérdés, érdeke-e ez a tele­pülésnek. Lesz-e munka, lesz-e piac? Nem értem, miért nem működik a vállalkozók helyi érdekegyesülete, nem lá­tom a helyi összefogást. Si­montornyán lehetőséget kíná­lunk az országgyűlési képvi­selő-jelölteknek és a vállalko­zóknak arra, hogy együtt leül­jenek és megismerjék egymás gondjait, elképzeléseit, terveit. Tesszük azért, mert hisszük, hogy a kis- és középvállalko­zásokból tud Magyarország felépülni. — A mikro-hitel bizottság tagja . . . — Igen és ezért nem köny- nyű igazán dönteni, a pályá­zatokat elbírálni. Mindenkép­pen nézni kell a környezetet, mert máskülönben a vállal­kozó kerül veszélybe. Eddig szekszárdiak voltak a kurató- ium tagjai, de most örömmel üdvözölhettük azt a kezde­ményezést, hogy a vidékieket is bevonták. — Mit szeretne elérni kura­tóriumi tagként? — Azt: ne érjen olyan vád, hogy valaki a kedvezménye­zettem volt. — Ehhez kívánunk erőt és társakat!- ékes - Fotó: gottvald Korszerű iskoláért Iregszemcsén Támogatók kerestetnek Úgy látszik, a pedagógusok- a nemzet napszámosai - is­merik csak fel minden időben, minden érában, minden re­zsimben, hogy a tudás a leg­jobb befektetés és - ismerve a költségvetés szegényes voltát- a maguk módján, néha má­sok helyett is tesznek érte. Nem más okán, mint köteles­ségtudatból, felelősségből és lelkiismeretességből. Ha már egyszer ezt a hivatást válasz­tották és pályán is maradtak. Nincs ez másként Reg­szemcsén sem, ahol a Rosen­berger Istvánná vezette tantes­tület Korszerű Iskoláért név­vel alapítványt hozott létre azzal a céllal, hogy az intéz­ményt el kellene látni audio­vizuális eszközökkel - a lega­lapvetőbb berendezések, pél­dául televízió, videorekorder is hiányoznak -, hogy az isko­lából kikerülő gyerekeket le­galább alapszinten megismer­tessék a számítógépekkel - ehhez szükséges a számító- géppark kialakítása, majd bő­vítése - és a modem nyelvok­tatás lehetőségeit is szeretnék megteremteni nyelvi labor be­szerzésével, illetve működte­tésével. Az alapítványt már beje­gyezték, együtt van az iskola céljaival azonosuló, érte cse­lekvőén résztvevő, elnökből, titkárból és öt tagból álló kura­tórium, rendelkeznek az adó­hatóság állásfoglalásával, ami szerint az alapítvány vagyo­nát növelő jogi és magánsze­mélyek az alapítvány céljára átadott pénzösszeggel a saját összjövedelmüket, azaz adóa­lapjukat csökkenthetik. (Köz­nyelven: leírhatják az adójuk­ból a támogatás összegét.) Az iregszemcsei iskola ta­valy decemberben kapott öt­venezer forintot reklámtevé­kenységre az OTP Banktól, ehhez hozzájárult az önkor­mányzat és így tudtak venni két modernebbnek mondott számítógépet. Ezt akarják majd fejleszteni, remélve azt, hogy az idei év első félévében összejön még annyi pénz - tí­zezerrel indultak, jelenleg hu- szonegyezer-ötszáznyolcvan- négy forint van a számlán -, amiből terveik egy részét meg tudják valósítani. Várják tehát mindazon jogi, illetve magán- személyek - helyiek és el­származottak, szimpatizáns megértők - segítő támogatá­sát, akiknek valaha is köze volt, van, lesz az iregszemcsei iskolához, akik az emberpró­báló mindennapokon nem fe­lejtették el, hogy életük alakí­tásában szerepe volt az általá­nos iskolának, az ott tanítók­nak. Mindarra számítanak, aki megérti, hogy nélküle - hiába minden igyekezet - nem úgy megy, ahogy annak menni kellene. A befizetéseket a he­lyi takarékszövetkezetben ejt­hetik meg az iregi támogatók, a vidéken élők pedig az Ireg- szemcse-Felsőnyék és Vidéke Takarékszövetkezet Reg­szemcse Takarékbank Kapos­vár 399-98545/10048397 számú számlára adhatják fel adományaikat. Minden támogatást ezúttal is köszönnek az iskola tanulói és tanítói, tanárai. Még ceglédi kannával viszik a vizet a főépületből a másutt tanulóknak A nyugalom mindent megold A nagy mezőgazdasági átalakulásban a magyarkeszi Petőfi Mgtsz a kívülálló számára azzal tűnik ki a többi közül, hogy egyedi nevet választott: Tita-mente Szövetkezetre keresztelték. A Tita a községben eredő, Felsőnyéken a Sióba csordogáló víz­folyás, amiről ennyit már tudhat a jámbor olvasó, a Tita-menté- ről viszont többet is elárulunk Komlóczi József elnök jóvoltából. A kárpótlásra kijelölt földek zöme elfogyott - ma tartják a ne­gyedik árverést a községben - és eddig ötszáz forint volt egy aranykorona. A tapasztalat az, hogy a licittel szerzett földek több mint felét visszaadják művelésre a szövetkezetnek. A bér­leti díj 15 kiló betakarításkori búzaérték, illetve lehetővé teszik, hogy felét elvihessék búzában. A 15 kiló mellett felvállalja a szövetkezet az adót és azt, hogy szakszerűen kezelik a földet. Mi van a jövedelemadóval? Úgy oldják meg, ahogy jó a nyugdí­jasoknak: vagy levonják vagy forrásadót fizet. Magyarkesziben hatszázan kapnak földhasználati díjat, köz­tük egy külföldi is, aki otthagyta mondván, művelje a szövetke­zet, majd eldönti, ha nyugdíjas lesz, hogy mit csinál vele. Egyébként a nyugdíjas, illetve az idősebb ember esetében nem lehet tudni, hogyan bRkózik meg az élettel, így nem tudja, mit csináljon a földdel. Kell-e a gyereknek vagy nem. Ezt tudva, ru­galmas a vezetőség és vallja: a nyugalom mindent megold. Ha kell, felbontják a nyolc évre kötött szerződést is. Komlóczi József elmondta azt is, hogy olyannak kell lenni a szövetkezetnek, mint Nyugaton. Minden munkát vállalkozásba adnak, egy éven belül önálló társas vállalkozások alakulnak - a fő az, hogy ne kelljen senkit elküldeni - a szövetkezet vagyon­közösség lesz, a vagyonrész után kapják a tagok a jövedelmet. Akik nem akartak ilyenben dolgozni, azok kiváltak. Cél, hogy a szövetkezetben megmaradjon a szárító, a szállítóeszközök, a növényvédő brigád - így el tudják végezni a kívülállóknak is a munkát -, aztán aratás után együtt eladják a megtermelt gabo­nát. A közgyűlés döntött az üzletrészről is. Az összes tíz száza­léka szociális alap, tíz százaléka a '91-es munkabérek alapján az akkori dolgozóknak, nyolcvan százalék pedig ki, hány évet dolgozott a tsz-ben. Önmagáért beszél, hogy egymillió- har­mincháromezer forint a legnagyobb üzleRész. Beszélgetésünk ez előzőeknél sokkal hosszabb volt, ám a summázata az lehet, hogy szigorú kapitalista törvények vannak most már hazánkban. Aki nem dolgozott - megfelelően - pe­remre kerül - ez természetes -, aki maszek lesz, nem biztos, hogy kiemelkedik, aki pedig alkalmas volt eddig mindenre, az érvényesülhet akkor is, ha a maga gazdája lesz. A kérdés: ki lesz többségben? Válás, építés

Next

/
Oldalképek
Tartalom