Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-10 / 7. szám

1994. január 10., hétfő GAZDASÁG - HIRDETÉS KÉPÚJSÁG 5 Törvényjavaslat a betegségek ellen! Mire telik máj d az egészségfejlesztési alapból? Sajnálatos tény, hogy egész Európában nálunk a legala­csonyabb a születéskor vár­ható élettartam: a világátlagot jelentő 74 esztendővel szem­ben, mindössze 69 év. Külö­nösen aggasztóak a férfiak ki­látásai. Ha nem következik be lényeges gazdasági, társa­dalmi változás, akkor egy most születő fiú csecsemő nem éri meg a 65. életévét sem. A lányok életkilátásai jobbak: az előrejelzett 73,7 év­vel közelítenek a világátlag­hoz. Az egészségbiztosítási pénztár jövőre mintegy 2,5 milliárd forintot költ a beteg­ségek megelőzésére. A járulé­kokból elkülönített pénz mel­lett a központi költségvetésből is juttatnak erre a célra: létre­hozzák a Nemzeti Egészség- fejlesztési Alapot. A Népjóléti Minisztérium erről szóló előterjesztését a kormány már elfogadta, és az a közeljövőben kerül a parla­ment elé. A legfontosabb cél a népesség egészségi állapotá­nak javítása, az idő előtti halá­lozás megelőzése. Mivel a be­tegségek jelentős része az egészségtelen életmód követ­keztében alakul ki, elsősorban a helyes életvitel megismerte­tésére fordítják majd az alap pénzét. A korszerű táplálko­zás népszerűsítése, a túlzott mértékű dohányzás és alko­holfogyasztás megakadályo­zása, a kábítószerek és bódító hatású gyógyszerek vissza­szorítása mellett jelentős ösz- szeget fordítanak a környezeti ártalmak megszüntetésére is. A törvényjavaslat szerint a költségvetési tervben megha­tározott összeg mellett 1995- től az egészségkárosító termé­kek éves fogyasztási adóbevé­telének 2 százalékát szintén az egészségfejlesztési alapnak utalják át. Külön törvény ren­delkezik majd arról, hogy a til­tott dohány- és alkoholreklá­mok miatt kiszabott pénzbír­ság meghatározott része is az alap vagyonát gyarapítsa. Természetesen számítanak a polgárok egyéni befizetéseire, felajánlásaira is. Amennyiben a parlament elfogadja az elő­terjesztést, akkor a népesség életmódjának egészségesebbé tételét elősegítő programok megvalósításához támogatást kérhetnek az alaptól a helyi önkormányzatok, a munkahe­lyek és az egyesületek. Az egyes emberek egészségi álla­potát felmérő és a leggyako­ribb betegségeket megelőző akciók támogatására az egész­ségügyi intézmények is kér­hetnek pénzt ebből a forrás­ból. Hasonlóképpen támogat­ják a kutatási és fejlesztési el­képzeléseket is. Pályázni azonban csak ak­kor lehet, ha a kérelmezők a céljuk megvalósításához szükséges teljes összegnek le­galább 20 százalékával maguk is rendelkeznek. A nyilvános pályázati felhívást minden év április 30-ig a népjóléti mi­niszter teszi majd közzé. Az első esztendőben, szeptember 30-áig kell benyújtani a ké­relmeket.-sz­Ferenczy-Europress Néhány fontos tudnivaló az adózás rendjének módosításáról Mint az már hagyomány, az adótörvények soros évi mó­dosítása mellett változott az adózás rendje is. A legutóbbi módosítást a Magyar Közlöny 1993. évi 182. számában hir­dették ki. A változás fő iránya sajnos ismét a szigorításoké, oka pe­dig nyilvánvalóan az 1993. évi ellenőrzések negatív tapaszta­lataiban jelölhető meg. A tel­jesség igénye nélkül így meg­említjük, hogy ezután adóbír­ságot kell fizetni a jogosulat­lanul benyújtott támogatási és adóvisszaigénylési kérelmek esetén is, akkor is, ha a jogosu­latlanságot az adóhatóság még a kiutalás előtt állapította meg. A bírság mértéke általá­ban 50 %, alapja az a igényelt összeg. Jó lesz tehát a jövőben az Áfa visszaigénylésekre odafigyelni! Az úgynevezett mulasztási bírságot, mint szankciót pedig nem csak „meghagyta" a jog­alkotó, de a mértékét emelte is, így az adóhatóságnak is nőtt a mérlegelési lehetősége. Az adóellenőrzéseknél ed­dig sok gondot okozott az egyes megyei igazgatóságok illetékessége, ezt kívánja fel­oldani az a rendelkezés, mi­szerint a hivatal elnökének engedélyével az egyes igazga­tóságok ellenőrzést illetékes­ségi területükön kívül is vé­gezhetnek. (Ellenőrzésről volt szó, nyomozati jogkört egyes várakozásokkal, vagy félel­mekkel ellentétben nem kap­tak az adóhatóságok). Kedvező lehetőség viszont az ejlenőrzöttek számára, hogy ellenőrzéssel feltárt adóhiány esetén sem kell mindig adóbírságot fizetni, bizonyos értékhatár alatt ugyanis ezt az adóhiányt az önellenőrzésre vonatkozó kedvezőbb feltételekkel ren­dezhetik. Ez az értékhatár magánszemélynél 50 ezer, más adózónál 100 ezer forint adóhiány jelent. (E kedvez­ményre viszont nem számít­hat az adózó, ha adóbevallást nem tett, vagy adóalapját - rendezetlen könyvelése miatt - becsléssel állapítható meg, illetve bevételeit eltitkolta). Ez a rendelkezés az adózó érdekein túl az adóhatóság szempontjait is figyelembe veszi, hisz a már szinte elvi­selhetetlen adminisztrációs munkaterhelést csökkenti. Nem az adózás rendjében került szabályozásra, de itt említjük meg, hogy 1994. ja­nuár 1. napjával nőttek az eljá­rási, így a jogorvoslati illeté­kek is, így nem elírás, ha a ha­tóságok idei határozatainál a jogorvoslati záradékokban „felemelt" összeget írnak ki. Végezetül megemlítjük a nyugtaadási kötelezettség kérdését. 1994-ben is ennek teljesítését tekinti az adóhiva­tal az adókötelezettség egyik legfontosabb elemének, de a cél minden híreszteléssel el­lentétben változatlanul nem a bírságolás, vagy az üzlet eset­leges átmeneti bezáratása, ha­nem a nyugtaadás mindenna­possá, rutinszerűvé válása lesz. APEH Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd Nagyító alatt a pékáruk: A megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség országos vizsgá­lati program előírásai szerint vizsgálta a megye élelmiszer­kereskedelmi egységeiben a kenyér és pékáruk értékesítési körülményeit. A vizsgálat célja a nevezett áruk forgal­mazására vonatkozó szabá­lyok, a sütőipari vállalatok minőségre vonatkozó előírá­sok, a fogyasztók tájékoztatá­sára vonatkozó előírások, a szakhatósági engedélyek, a higiéniai előírások, a mérés és számolás pontosságának, va­lamint a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése volt. A vizsgálatot az ANTSZ me­gyei szervezetének munkatár­saival közösen végezték. A megye területén összesen 34 kereskedelmi egységet el­lenőriztek, ebből 4 volt ke­nyérbolt, a többi pedig kenye­ret és pékárut forgalmazó élelmiszer jellegű bolt. Megál­lapítást nyert, hogy kizárólag kenyér és pékárut forgalmazó üzlet alig található. Az elle­nőrzött 34 egység közül 32-ben betartották az üzletek működéséhez szükséges szakhatósági engedélyek, hozzájárulások beszerzésére és egyéb bejelentési kötele­zettségeire vonatkozó előírá­sokat. A szakképesítésre vo­natkozó előírásokat vala­mennyi egység betartotta. Összesen 2349 minőséggel összefüggő vizsgálatot végez­tek, ebből 627 tételt kifogásol­tak. Ennek okai: nem szabvá­nyos (deformált, égett) volt 403 tétel, lejárt minőségmeg- őrzésű volt 122 tétel, előzetes minőségvizsgálat elmulasz­tása történt 102 tétel esetében. A kifogásolási arány tehát 27 százalékos volt. A vizsgált egységek közül 7 esetben az áruátvételkor elle­nőrizték a kiszállított áru mi­nőségét. A szállítólevélen vagy árukísérő papíron fel­tüntetett mennyiség és minő­ség minden esetben pontos volt. Az áru tárolása, csomago­lása nagymértékben hat azok minőségére. A 34 kereske­delmi egység ellenőrzése so­rán a tárolást megfelelő mó­don és helyen végezték 32 egységben. Az üzletekben ál­talában külön kenyeres részt alakítanak ki, megfelelő táro­lási lehetőséggel. A legtöbb egységben 2 vagy 3 időpont­ban szállítják a kenyeret, az eladótéren kívüli tárolás le­csökkent. Az üzletvezetők szerint a másnapi kenyeret, hiába van a fogyaszthatósági időn belül, nem lehet eladni. Még szárazkenyér-árban sem nagyon. Minden vizsgált egy­ségben megfelelő volt az áruk csomagolása. Minőségmegőrzési és fo­gyaszthatósági határidőket 4 esetben kifogásoltak. (A téte­leket zárolták, vagy kivonták a forgalomból. Az általános higiéniai követelményeket az üzletek nagy része betartja, csak 4 esetben észleltek kisebb hiányosságokat, a személyi higiéniai követelményeknek pedig 2 egység nem felelt meg. A fogyasztók tájékozta­tásával kapcsolatban valami­lyen hiányosságot 13 egység­ben észlelt a felügyelőség, s a próbavásárlás során vásárlói megkárosítás nem történt, két esetben tévedtek a vevők ja­vára, összesen 5,1 forintot. A vizsgált egységekben összesen 43 féle kenyeret for­galmaztak, ellátási zavart, vagy áruhiányt nem tapasztal­tak. A vizsgálat során tett intéz­kedések: 7 esetben szabálysér­tési bírság (14. ezer forint), 503 tétel esetében forgalmazás megtiltása (9921,8 forint), 124 tétel zárolása (6301,2 forint). II'U I' 1 'I ' " "" :l "’>/ Állítsa össze a legjobb kombinációt Egy család anyagi biztonságának megterem-lé­séhez a családfőnek mindenre gondolnia kell. Szükség van hosszútávú megtakarításra, bizonyos célra félretett összegre és bármikor hozzáférhető tartalékra. Minderre egy befek­tetés nem nyújt megoldást, a Magyar Állampa­pírok azonban minden igényre választ kínálnak. ________Mi az állampapír?________ A z állampapírok különböző futamidejű (rövid-, közép- és hosszútávú), kedvező hozamot kínáló értékpapírok, melyek kamataira és visszafizeté­sére maga az állam vállal garanciát. Mi a portfolio befektetés? Egy befektetésnél három fő szempontot kell figyelembe venni: a hozamot, a futamidőt és természetesen a biztonságot. Mindhárom egy­aránt fontos, hiszen együttesen határozzák meg a befektetés jellegét, funkcióját. Ahhoz, hogy a pénze a leghatékonyabban gyarapodjon, több­féle típusú - futamidejű, kamatozású - befekte­tésre van szükség. Ezt a különböző típusokból összeállított, ideális befektetési csomagot nevez­zük portfolip befektetésnek. A Magyar Állampapírok változatos befektetési le­hetőségeket nyújtanak Önnek, bármilyen időre és feltételekkel szeretné megtakarításait elhelyezni. És ami a legfontosabb, még a biztonságról sem kell lemondania. _____Legyen akár kényelmes Ha Önnek drága az ideje és nem szeretne sokat vesződni pénzének elhelyezésével, ráadásul a napi árfolyamok sem tartoznak kedvenc olvas­mányai közé, akkor a Magyar Államkötvényeket éppen Önnek találták ki. Kedvező hozamú, ter­vezhető, fix vagy változó kamatozású, változó futamidőkkel (2-5 éves) havonta kibocsátásra ke­rülő értékpapírok. A futamidő alatt is szabadon eladhatók-vehetők, és természetesen visszafizeté­süket az állam garantálja. _____Legyen akár megfontolt_____ Ha Ön nem szeretné több évre lekötni pénzét, de 1 év még átlátható időtartam az Ön számára, akkor válassza a Kamatozó Kincstárjegyet. Ez 1 éves futamidejű, magas kamatozású, havonta ki­bocsátott értékpapír, amely tőzsdei forgalma­zásra is kerül, tehát szabadon eladható-vehető. Ideális középtávú befektetés. Legyen akár mozgékony Időről-időre felszabaduló pénzeinek viszont aligha találhat kézenfekvőbb befektetést, mint a Lakossági Kincstárjegy. Ez a folyamatosan kap­ható, 1 éves futamidejű értékpapír kedvező ho­zamot kínál. Ráadásul már a 2. hónap után visszaváltható és akkor is kamatozik! Az állampapír a világ legbiztosabb befektetése. Érdemes végiggondolni, hogy Önnek melyik ép­pen a legjobb kombináció. A Magyar Állampa­pírok között biztosan talál előnyös befektetési megoldást. MAGYAR ÁLLAMPAPÍROK Magyar Államkötvény Kamatozó Kincstárjegy Lakossági Kincstárjegy Futamidő 2 vagy több év (kibocsátásonként változó) 1 év 1 év Lejárat előtt visszaváltható nem igen, névértéken igen, a 2. hónap utón vissza­váltható, és akkor is kamatozik Eladható igen, napi árfolyamon igen, napi árfolyamon igen Tőzsdén forgalmazzák igen igen nem Államilag garantált igen igen igen Adóvisszatérítés igényelhető lutamidoesetén nem nem £ 3 Legyen akár kényelmes, akár megfontolt, akár mozgékony

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom