Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-07 / 5. szám

4 «ÚJSÁG BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1994. január 7., péntek A madéfalvi veszedelem évfordulóján Ma 229 éve történt a szörnyű mészárlás Madéfalván, mert az erdélyi falvakban a férfiak megpróbálták kivonni magukat a kötelező katonai szolgálat alól. Az évfor­dulóról a Székely Kör ma este emlékezik meg Bonyhádon. Lapunk a történéseket Höfler Lajosné korabeli dokumentumok alapján összeállított leírása alapján ele­veníti fel. * Egy névtelen székely ember így ír az erő­szakos határórszervezésről: 1764-ben az ural- kodás-undorodva kell leírnom - erdélyiek ta­nácsára a székely szabad nemzetet örökös ka­tonai szolgálatra kényszerítette. Az osztrák örökösödési háború (1740-1748), a hétéves háború (1756-1763) arról győzték meg a Habsburg-házat, hogy a hadsereget fejlesztenie kell, ha vetélytársaival eredményesen akar megmérkőzni. Az erdélyi határőrség megszervezésének bevallott célja: a keleti határok megvédése a betörésektől, a csempészet megfékezése, az esetleges lázadások elfojtása. Továbbá gátat akartak vetni a lakosságot gyakran tizedelő, keletről behurcolt pestisnek. Nem hangozta­tott elképzelés volt az is, hogy a határőrség egységeinek külföldi harctereken történő fel­használására is sor kerüljön. AII. Rákóczi Fe­renc vezette szabadságharc (1703-1711) leve­rése után a katonáskodó székelyeket, mint Ausztria számára megbízhatatlan elemeket le­fegyverezték, majd adófizetőkké tették. A ha­tárőrség-állítást „a cél szentesíti az eszközt" durva elve alapján valósították meg. Mária Terézia császárnó Buccow lovassági generálist tábornokot Erdély teljhatalmú kirá­lyi biztossá és főparancsnokká nevezte ki. 1762-ben megkezdődött tehát a határőrség szervezése. Bornemissza főkirálybíró Gyer- gyóalfaluban hívta össze először a falubírákat. A bírák a falu népe nélkül nem döntötek. Gyergyóalfalu népe, de valamennyi gyergyói falu ezt válaszolta: úgy hajlandók újból kato- nati szolgálatra lépni, ha a régi jogaikat visz- szaállítják és tisztjeik saját nemzetükből lesz­nek. Schröder ezredes ígéretekkel, majd súlyos büntetések kilátásba helyezésével csak rávette a gyergyóiakat, hogy mérték alá álljanak. Megkezdték a fegyverek kiosztását, amikor váratlan hír érkezett Gyergyószentmiklósról. Ott a férfiak megtagadták az eskü letételét. Buccow a nép szószólóit letartóztatta. Az em­berek a generálisra támadtak, meg akarták ölni. A fokirálybíró lépett közbe. Csíkszeredában folytatódott a sorozás, ahol néhányan letették az esküt. Csíkszék vezető­sége az erdélyi kormányzatnak előterjesztette a csíkiak sérelmeit: nem tartják tiszteletben az önkéntesség elvét: fenyegetéssel, veréssel, kín­zással kényszerítik a katonatisztek arra, hogy határőrnek iratkozzanak. Eközben Három­székben is „a csíki példából hímet varrván", a nép lázongani, elégedetlenkedni kezdett. Az eredménytelenség, a kudarc láttán a császárnó Buccow helyett Siskovicsot bízta meg a határőrség megszervezésével. Előírja, hogy Erdélyben 2-2 gyalogezredet (2 székely, 2 román), 1-1 huszárezredet szervezzenek meg A rendelet kihirdetése után több falu azt válaszolta, hogy inkább adózik, mint eddig is tette, s akik aláírták a hitegetésre a papírt, azok az erőszaknak engedtek. Katonáskodja­nak, adót fizessenek, mindezt egyszerre! 1763 végére csak besoroztak két század ka­tonát, ezek előtt ágyúk védelmében kihirdették a császárnó parancsát. „S ... lett a csíki völgy... a halál völ­gye"­Eközben megérkezett a hír: a madéfalvi fér­fiak a sorozás elől kivonultak az erdőbe. Példá­jukat rövidesen számos falu követte. Egyesek 1200-ra, mások több ezerre teszik számukat. Beke István delnei, Zöld Péter szentléleki plé­bánosok járták a falvakat és arra tanították a népet, hogy ne vegyék fel a fegyvert. Zöld Pé­ter a nemes embereket is megeskette: „ők es hozzánk, mú es hozzájuk hívek leszünk, segít­sük egymást". Az „erdei emberek" tiltakozó leveleket küldtek. Azért döntöttek így, mert a határőr­ség szervezése törvénytelen, a bizottság erő­szakot alkalmaz, „vérrel vett székely ... s örökös nemes szabadságainkat erőszaktétellel akarja elvenni... házainkat akarja rontani". 1764. január 2-án a megszeppent szervező bizottság Tapolcára költözött. A kápolna mellé fenyegetően 4 ágyút szegeztetett ki. Az ellenállók 1764. január 6-án a hegyről Szépvízre jöttek, hogy Tapolcára a bizottság elé menjenek. A bizottság a tömeget nem fo­gadta. Ezért Madéfalvára vonultak. Ekkor ér­keztek oda a háromszékiek is. Egyesek szerint 2500 ember gyűlt össze, mások szerint ötez­ren voltak. A bizottság ismét felszólította a Madéfal- ván táborozókat, hogy hallgassák meg a kirá­lyi rendeletet, az idegenek hagyják el a falut. Siskovics rossz jelnek vette, hogy a nép semmit nem válaszolt. Úgy gondolták, hogy Udvarhely felől segítséget várnak. De megje­lent a bizottság előtt a madéfalvi Nagy József és a kökösi László József. Közölték, hogy az ünnep (vízkereszt) miatt az emlékiratukat a következő napon, január 7-én terjesztik elő. Siskovics fegyveres beavatkozást indítvá­nyozott csírájában el akarták nyomni egy, az előző századokban kirobbant lázadásokhoz ha­sonló eseményt. 1764. január 7.én éjjel 3 óra­kor Carato alezredes az Okelli-ezred 4 száza­dával, a Trautsmandorf-ezred vérteseinek másfél századával, 30 Kálnoky-huszárral, összesen 1350 katonával és két ágyúval indult el Madéfalva ellen. A gyalogság egy része 1 ágyúval az Oltón túl levő Mór-hegyese nevű magaslat délkeleti lejtőjén foglalt állást. Az ágyúval a temetőben levő kápolna mellől vet­ték célba a falut. A gyalogság másik része a másik ágyúval Csicsón felül, a Tapolca irá­nyába vivő utat zárták el. A német vértes lo­vasok és huszárok a Szépvíz-Gyimes irányába vivő utat állták el, míg a Rákosi út mellett az új székely katonák sorakoztak fel. Madéfalva népe gyanútlanul aludt. Fegyveres támadásra senki nem gondolt. Hajnali 4 órakor beléá- gyúzták a halálos álmát alvó faluba. Min­denki felriadt. Valószínű pánik tört ki. Min­denki menekülni próbált. Ellenállásra nem is gondolhattak. Fegyverük sem volt. A falu az ágyútúztől kigyulladt, a falu egy része leégett. Az Udvarhely felé menekülőket a gyalogság puskatüze, az Olt jegén átjutni akarókat a jég nem bírta, a vízbe fulladtak. A Felesik felé menekülőket a német vértesek kardcsapással fogadták. A katonaság minden oldalról tódult a faluba, a menekülőket lelőtték, vagy lekasza­bolták. Több mint 400 embert letartóztattak. S ezek után kirabolták a falut. Egyetlen ka­tona sem halt meg, meg sem sérült. Nem is csoda, hiszen ez nem fegyveres összecsapás volt, hanem vérfürdő, a békés szándékú védte­len nép könyörtelen lemészárlása. A halottak számát a hatóság 177-ra, Heydendorf 400-ra becsülte. A halottak sírfeliratát Lázár János „alkotta" meg: Castigata Seditio Siculorum. Azaz: a székelyek pártütésének megbüntetése. Egy ismeretlen a történeti igazságot kifejező latin Siculicidium nevet adta. A székelyek lé­gy ilkolása, az elesettek emlékműve gúnyból éb megfélemlítésül felvésték: Domita siculórum superbia hic jacet. Itt nyugszik a székelyek le­győzött gőgje, büszkesége. Valaki titkon az emlékmű hátára írva így felelt: Itt emelt ma­gának a gonoszság oltárt, Mondd el hóhéra­inkra a CIX-ik zsoltárt! CIX. zsoltár (részlet): Fiai legyenek ár­vákká, Felesége özvegy asszonnyá, Gyermekei ez földönr szüntelen Elbújdossanak helyből helyben, És ók széjjel kolduljanak ... II. József parancsára tüntették el a feliratot. Ma azon a helyen 1905-ben felavatott em­lékmű áll. Ide látogatnak el az elüldözött szé­kelyek utódai, akiket bukovinai székelyeknek neveznek, a csaknem másfél százados bukovi­nai tartózkodás emlékére. Sajnos sokan nem ismerik a népcsoport életútját, s a hányatta­tás, melyben bőven volt részük, talán egyszer véget ér. 1991-ben Madéfalván először tartottak szentmisét és ünnepséget az emlékműnél kö­vetkezmény nélkül. * Erről a megemlékezésről film is ké­szült, amelyet ma este hat órakor vetíte­nek Bonyhádon a művelődési központ­ban, a Székely Kör öszejövetelén. Mozgalmasan indult az év Megy a nyaklánc vándorútra Mozgalmasan indult az új esztendő a bonyhádi rendőrök számára. Rögtön az év második órájában in­cidens történt egy mulat­ságon. A művelődési köz­pont büféjében a vendégek arra lettek figyelmesek, hogy egy nő és egy férfi egymásnak esett. Ponto­sabban: a hölgy letépte a férfi nyakában lévő nyak­láncokat, állítva, hogy kö­zülük az egyik az, amelyi­ket két évvel ezelőtt ellop­tak tőle. Az idegenben élő, magyar származású nőtől - állítása szerint - szintén egy mulatság alkalmával lopták el a mintegy 1000 svájci frankot érő láncot és medált. A felismerni vélt lánc meglehetős kalamaj­kát okozott, hiszen az érin­tettek barátai sem hagyták tétlenül a történteket, a hu­zakodás következtében a letépett láncok visszakerül­tek a férfihez, ám ismét el­tűnt egy nyaklánc a hölgy nyakából... Ennek értéke feltehetően 1500 svájci frank. Meglehetősen külö­nös, de épp az incidenssel egyidőben törtek be a férfi - akinek a nyakából a lán­cokat letépte az erélyes hölgy - lakásába, és onnan háromszázezer forintot vit­tek el. Ugyancsak pénzt vittek el Váralján egy la­kásból, ahol egy idős em­bert meglátogatott egy nő­ismerőse azzal az ürügy­gyei, hogy venne tőle va­lamit. Közben feletehetőleg a vele együtt érkező sásdi fiatalember, O.S. elcsent az egyik szekrényből 25 ezer forintot. A gynúsított csak tízezer forintot ismer el. Elővigyá­zatlan volt az egyik pincér is, szilveszter éjszakáján. A bonyhádi Picolo étterem­ben - miközben a vendé­gek feje fölött vitte a tálcát a nagy tömegben - kilopták a zsebéből a pénztárcáját mintegy huszonötezer fo­rinttal. A tettesnek nyoma veszett. Nem így a megsé­táltatott autóé. Bonyhádról Dombóvárra kellett valaki­nek rohannia az év máso­dik napjának hajnalán, mert elkötött egy ládát az egyik Bacsó béla utcai ház elől. A Lada tulajdonosa már hajnalban észrevette, hogy a járgány eltűnt a ház elől, ám azt gondolta, a ba­rátai tréfálták meg. Nos nem így volt, viszont ha- marost meglett a kocsi, a gazdája vissza is kapta. A Völgység TV rejtvénye 1. Tavaly decemberben adták át az Aranylabda díjat. Ki az a Juventus játékos aki - a FIFA szavazata alapján - megkapta? 2. Ki az az FTC játékosm, aki, szintén elnyerte az Aranylab­dát? Melyik évben? 3. Kérdések az amerikai futtbalról: — Hány mérkőzés van egy bajbnokságban? — Legalább hány főből áll egy csapat? — Hány csapat játszik a ligában? — Hányán játsszák az amerikai focit? A megfejtéseket január 13-ig kérik a Völgység TV címére: Fáy Itp. 34. A múlt heti rejtvény szerencsés megfejtője: Pörös Tamás, Bonyhád Mátyás u. 107. Volt egyszer egy doboz. . . A bonyhádiak közül sokak nosztalgiával gondolnak a Vörösmarty iskola udvarán álló „dobozra", amely hajdan kórházként is működött, később sok-sok generáció tanult a falai között. íme, bevégeztetett: az elaggott épület helyére is korszerű, szép termeket emelnek rövisdesen. Ótós Réka képriportja a bontást örökíti meg. A bonyhádi kórház talpon maradt A szakmai színvonal nem a mérettől függ Tavaly tavasszal végezte el a minisztérium a a kórházak hely­zetének felmérését, amelyben a bonyhádinak - lévén kis intéz­mény - kedvezőlen jövőképet raj­zolt. Ez is felerősítette az igényt, hogy bizonyítsák, a színvonalas gyógyítás nem nem azon múlik, mekkora egy intézmény. A megtett intézkedésekről, a szemléletváltásról, a kórház hely­zetéről számolt be a képviselőtes­tületnek dr. Bücs Gábor or­vos-igazgató. Az egészségügy anyagi helyzete már-már katasztrofá­lis, gyakran olvasni a lapok­ban csődhelyzetben lévő in­tézményekről. Bonyhádon si­került elkerülni a fizetésképte­lenséget, mégpedig elbocsátá­sok, részlegek bezárása nél­kül. Az ágyak, a műszerek ki­használtsága javult. Az orvosigazgató szerint ehhez először is szemléletvál­tozásra, majd pedig szervezési intézkedésekre volt szükség. Először önmagukat kellett meggyőzni arról, hogy egy kórház szakmai színvonala és nagysága között nincs tör­vényszerű egyenes arányos­ság. Egy ágyszámát tekintve kicsi kórház is dolgozhat ma­gas szakmai színvonalon. Be kellett bizonyítani, hogy szük­séges és lehetséges olyan új profilok bevezetése, amelyhez nem kell sok pénz, hanem „csak" az igények felmérése, ötlet és szakmai ambíció. Közben a kórházról a házior­vosi rendszer bevezetésében levált az alapellátás, s fel kel­lett készülni a teljesítményfi­nanszírozásra is. Az intézke­dések között szerepelt a min­denki számára látható rend, fegyelem, tisztaság állandó fenntartása. Talán a legnehe­zebb feladatnak bizonyult - de az ezzel járó feszültségeket vállalni kellett - az intézet egészét szem előtt tartó szem­lélet elfogadtatása, és ezzel az egyéni érdekek hátrébb soro­lása, miközben támogatni kel­lett a szakmai ambíciókat. Közben elkészült a szervezeti és működési szabályzat, en­nek értelmében az igazgatói hármas mellett hat tagú igaz­gatótanács vesz részt a az irá­nyításban. A betegek ellátását közvetlenül érintő intézkedés volt a rehabilitációs lehetősé­gek bővítése, gazdagodott a fizikoterápia felszereltsége. Gyógytorna és gyógymasz- százs áll a fekvő és járóbete­gek rendelkezésére. Az alap­vető műszerek beszerzése után urológiai szakrendelés indult tavaly februárban. A népbetegségnek számító csontritkulás megelőzésére, együttműködve a reumatoló­gia szakrendeléssel vál­tozó-kori szakellátás műkö­dik. A gyerek és ifjúsági nő- gyógyászati rendelés nevelési feladatokat is vállal. Tolna megyében Bonyhádon lehet legrégebben részt venni az apáknak is gyerekük születé­sénél. Egyedülálló megoldás­sal valósították meg az anyák és újszülöttek kívánatos kö­zelségét. Az ésszerű helyiség- gazdálkodás megvalósítása mellett új iskolafogászat nyílt. Beindult a szakambulanciák fekvőbeteg-ellátása, amelynek keretében egy-egy éjszakára, vagy kezelés időtartamára kapnak helyet akiket koráb­ban kizárólag az ágy-háttér hiánya miatt kellett más inté­zetbe irányítani. Mindig annyi ággyal rendelkeznek, ameny- nyire szükség van. A járóbe­teg- ellátásban is mérik a telje­sítményeket. Az intézmény talponmaradásához hozni kel­lett egy sor belső takarékosági intézkedést. Három orvosi ál­lás betöltetlen, de szakképzett­len ápolót nem kényszerülnek alkalmazni. A beszámolási periódus mindkét évében öt-öt millió forintot kaptak az önkor­mányzattól műszerek beszer­zésére, pályázati pénzen sike­rült számítógépet beszerezni, a laboratórium és a gyógy­szertár működésének korsze­rűsítésére. A készenléti szol­gálatot személyhívó rendszer­rel látták el. Nagyobb felújí­tásra csak 1992-ben került sor, tavaly erre már nem jutott ön- kormányzati pénz. Mint arról annak idején beszámoltunk a MINVASIV Alapítvány és a PAV Rt. hozzájárulásával hatmillió forint értékben sze­reztek be műszereket. Sokat törődnek a betegek komfor­térzetének javításával, például tévékészülékek beszerzésével, a telefonhálózat bővítésével. A tervek között szerepel olyan diagnosztikai és operá­ciós rendszer megteremtése, amely a betegek számára nagyfokú kíméletet és gyors gyógyulást biztosít. -i-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom