Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-06 / 4. szám
1994. január 6., csütörtök HAZUNK TAJA ÍPÚJSÁG 5 Termesztett növényeink fontosabb károsítói 8. Almavarasodás Kórokozó: Venturia inaequalis gomba. Tünetei: A leveleken és a termésen apró (3-10 mm), bársonyos, sötétbarna vagy olajzöld foltok jelennek meg. A beteg részek deformálódnak (görbülő levelek, berepedező gyümölcsök), növekedésük lassul, gyakran - korai fertőzés esetén - idő előtt lehullanak. Életmódja: a gomba az avarban telel, ahonnan a spórák szóródása már rügyfaka- dáskor elkezdődik. Kedvező körülmények mellett a fán beindul a körfolyamat, a varas foltokon bőséges fertőzőanyag képződik. Környezeti feltételek: a kórokozó a hűvös, csapadékos időt szereti. A fertőzéshez (a spóra csírázásához és behatoláshoz) tartós nedvesség szükséges. A mélyfekvésű területeken nagyobb a fertőzés- veszély. A növény a tenyészidőszak első felében (különösen virágzás környékén) fogékonyabb a betegségre. A fajták közöl a starking, a gloser, a starkrimson, a golden és a mutsu rendkívül va- rasodásérzékenyek, a jonatán típusúak viszont nagymértékben ellenállóak. Mindezeket figyelembe véve varasodásjárvánnyal tehát akkor kell számolnunk, ha fogékony fajtát termesztünk és a vegetáció elején döntően hűvös, csapadékos, nyirkos az időjárás. Az utóbbi 4 esztendő közül 1990 és 1991 járványosak voltak, 1992-ben és 1993-ban ellenben a betegség Almavarasodás tünetei Starking fajta levelén csak szórványosan fordult elő. Védekezés: járványos években a lehullott lomb alászán- tásával (vagy elégetésével) a fertőzőanyag gyéríthető. Veszélyeztetett ültetvényekben a kémiai védekezésnek az egész vegetációt át kell ölelnie oly módon, hogy a kezelések zömét a tenyészidőszak első felére (rügyfakadás- tól diónyi alma állapotig) időzítjük. Kezdetben a réz (Champion, Bordódé FW, Ré- zoxiklorid stb.) a leghatásosabb, pirosbimbós stádiumtól azonban célszerű áttérni a szerves, szisztemikus+kon- takt kombinációkra. Alkalmazhatunk gyári keverékeket (Topaz MZ, Systhane MZ, Rubigan, Plus, Rondo M) is, de még hatékonyabb lehet, ha magunk elegyítünk egy teljes adagú kontakt szert (Delan, Orthocid, Mepan, Buvicid K, Efuzin, Bravo, Polyram, Dithane) egy teljes adagú felszívódóval (Anvil, Baycor, Systhane E, Topas EC, Rubigan EC, Sumi-8, Trifmine, Sápról, Dorado, Score, Punch). A felszívódó készítményeket mindig kombinációban, évente legfeljebb 4-5 alkalommal használjuk, hogy a gombák ellenállósága ne alakulhasson ki velük szemben. Az alma kezdeti gyors lombo- sodása miatt 6-10 naponkénti (!) kipermetezésük ajánlatos. Zöld diónyi stádiumtól (június közepe-vége) érésig elegendő néhány kontakt szeres (szerves vagy rezes) zárópermetezés. Évi 9-11 szakszerű védekezéssel (7-8 a tenyészidő elsőfelében, 2-3 a második felében) az almavarasodás a rizikósabb ültetvényekben is nagy biztonsággal elhárítható. Fűzi István TM-i NTÁ Szekszárd A kettőstermesztés, a köztesvetések haszna Az előrelátó kertművelő a fagyos téli napok beálltával mérleget készít az előző évi termeléséről, levonja a következtetéseket és máris elkezdi a következő év előkészületeit. A talajmunkák és ősszel lehetséges növényvédelmi munkák mellett a legfontosabb teendő a kerthasznosítás következő évi tervezése és ennek alapján a szükséges vetőmagvak már télvíz idején történő beszerzése. Nagy öröm a kiskert - mint más téma kapcsán már kifejtettem -, de az örömet fokozhatja a terület minél ésszerűbb és mellette, a biológiai növényvédelmet is szolgáló kihasználása. E cél szolgálatába lehet állítani a kettőstermesztést, ami nem más - szabatos megfogalmazással élve -, mint a termőterület hasznosításának az a módja, amikor egy tenyészidőn belül ugyanarról a földterületről legalább két növény termését takarítjuk be. Több változata van, de a kiskertművelőknél a köztestermesztés és a másod- vagy utóvetés jöhet elsősorban számításba. A lényeg mindkét változatnál a jó táperőben lévő talaj, ez utóbbinál pedig még legalább annyi maradék- vagy öntözéssel pótolt talajnedvesség, ami a csírázáshoz, keléshez és kezdeti fejlődéshez elegendő. Később aztán csak megjön egy-két áztató jó eső is. A másod- vagy utóvetések tekintetében az a tapasztalat, hogy széles körben ismertek a lehetőségek, hiszen a lekerülő koraiak (saláta, hónaposretek, borsó, őszi spenót, zöldhagyma) betakarítása és a későbbiek (bab, uborka, paprika, paradicsom, patisszon, cse- megetökfélék, stb.) hőigénye szerint diktált vetésidejének összessége egyértelműen adja a lehetőségeket. Nem üyen széles körben ismert ezzel szemben az, hogy melyek az egyértelműen hasznos és melyek a kerülendő növénytársítások. A kutatóintézeti kísérletekkel alátámasztott gyakorlati tapasztalatok a szakirodalomban rögzítésre kerültek. Néhány felvillantás e tekintetben a leggyakrabban előforduló konyhakerti növények köréből (nem fontossági, hanem ABC sorrendben). A bab jól társítható kukoricával, uborkával, káposztával, retekkel, de nem viselik el jól egymást a borsóval és hagymafélékkel. A borsó jó társa a kukoricának, sárgarépának és petrezselyemnek, de nem jól viselik el egymást szintén a hagymafélékkel, a paradicsommal, a babbal. A burgonya jól tűri a bab, borsó és káposztafélék társaságát, ellenben kerülendő a céklarépával, paprika, paradicsom, uborka és tökfélékkel való társítása. A káposztafélék jó társai a paradicsomnak, zellernek (ami kártevőriasztó védőnövénye), a burgonyának, de kerüljük a vöröshagymával, sárgarépával való társítást. A paprikafélék általában egymagukban szeretnek lenni és a paradicsommal, burgonyával való társításuk egyenesen káros hatású (közös kártevők!). A paradicsom salátával, a fuzárium elleni természetes védekezés jelentős társítása (hajtatásnál). Jól tűri a karalábé, káposzta, retek társaságát, de nem a borsóét, a burgonyáét, az uborkáét és a tökfélékét. A petrezselyem vöröshagymával kiváló együttes, ellenben kerülendő a céklával, fejessalátával, fejeskáposztával való társítása. A sárgarépa és vöröshagyma váltott sorokban való vetése egyenesen áldás a hagymalégy, illetve a sárgarépalégy elleni biológiai védekezésben. A kártevők nehezen viselik a másik növény il- lóanyagának az illatát. E kis írás lehetőségei között csak az igazán legjellemzőbb ismérvekre volt lehetőségem kitérni, mintegy gondolatébresztőként. A felsoroltakon felül kísérletekben is igazolt haszna van néhány más növény köztesként való elvetésének. így például a Büdöske (Tagetes) fonálféregűző, a fokhagyma, csiga- és egérriasztó, a levendula hangya- és levéltetűűző, a kakukkfű mindenféle hernyó, a kapor, mint minden házikerti növény által köztestként megtűrt, a talajlakó kártevőűző tulajdonságánál fogva jöhet számításba. Az csak ráadás, hogy az utóbb felsorolt növények gyógyhatású fűszernövényei is lehetnek a kiskerteknek, a háztartásoknak. Célszerű tehát a tavaszi kerttervezésnél, vetőmagbeszerzéseknél a fő-, köztes- és másodvetések szükségletein felül ezekre is gondolni. Szakái László segítőtársunk: a feketerigó A „szemtelen" házi veréb után a legjobban háziaso- dott énekesmadarunk a feketerigó. Bár csak némi megerőltetéssel, a besoroló ornitológusok iránti tiszteletből tudjuk az énekesmadár kategóriához tartozónak tudni az éktelen, egyhangú csipogással megnyilatkozó verébbel ezt a ma már közismert, feketésbarna tollazatú madarat, élénksárga csőrével. A sarkkörtől délre egész Európában, keletre egész Közép Ázsiáig, délre Nyugat Afrikáig honos. Életmódjának átalakulása ebben az évszázadban zajlott le, amikoris az erdőszegélyek félénk lakója az emberközeli parkok, köz- és házikertek telepese lett, ahol az emberek iránt meglepő bizalommal vannak. Olyannyira, hogy hazánkban a nagyvárosok külterületein kiszorítják, mi több, kiüldözik a gyengébb madárfajokat. Fészkét sűrű bokrokon, tüskés cserjéken, de egyre inkább épületeken maga a tojó építi, amelybe évente 2-3-szor 5-6 tojást rak. A tojásokat általában a nőstény költi ki, de a fiókák etetésében a hím serénykedés szembetűnő, ugyanis már a fiókák kirepülése előtt a tojó a következő ivadéknemzedék létrehozására gyűjti az erőt. A feketerigó fuvolázó, kitartó dala már február végétől, március elejétől felhangzik a tavasz előhírnökeként. Azon ritka énekesmadarak közé tartozik, amely életmegnyilvánulásait a legkülönbözőbb, egymástól merőben eltérő hangokkal tudja kifejezésre juttatni. Alkonyatkor alvóhelyét éles „bitt-bitt-bitt" kiabálással keresi. A földön a lombot felforgatva férgeket, bogarakat keresve békés, halk „duk-duk" hangokat hallat. Párját vagy szárnyait próbálgató fiókáit hívó szava a „tak-tak", míg a földön leselkedő veszélyre „tix-tix-tix", a levegőből le- selkedőre pedig elnyújtott „zzziiizzziii" hangokkal hívja fel a figyelmét. Némelyik egyede más énekesmadár utánzására is képes és talán e sokoldalúságára vezethető vissza kedveltsége, emberközelségének kialakulása. A honi éghajlatunkról csak a fiatal egyedek egy része költözik télen Európa délibb, Földközi tenger-vidéki területeire, de a legtöbb feketerigó, - főképp az idősebb egyedek - kivétel nélkül költőhazájukban telelnek. Vegyes táplálkozásúak. A már említett avarlakó férgek, bogarak mellett a bogyók, gyümölcsök is táplálékául szolgálnak. A kemény telek átvészelésében apróra vágott húsdarabkák, gyümölcs-aszalvá- nyok, gyümölcshéjak kihelyezésével segíthetjük őket. Á bogyóstermésű cserjésekben jelentős az állományfelújító szerepük, mert a bogyók csírázóképes magvait köpetükkel ürítik, és táplálékkeresgélés közben a talajba, kicsírázásra kedvező körülmények közé juttatják. Szakái László Méhészek Bietigheim-Bissingenben A méhészet - sok más termelési ágazathoz hasonlóan -, az idén nehéz helyzetbe került. A méz felvásárlási ára, a világpiaci mozgások miatt mélyre süllyedt, ezért a korábbi értékesítési csatornák mellett új utakat kell keresni. Ezek egyike a termelői méz kiüvegezett formában való közvetlen megjelenítése az erős vásárlóerővel bíró piacokon. Ezt az utat ajánlotta több előadásában is Günther Brüning úr, a Német Szövetségi Köztársaság Magyarországon dolgozó DLG szakértője. Kitörési pontnak a testvérvárosi kapcsolatokban rejlő lehetőség. látszott. Szekszárd város polgármestere, Kocsis Imre Antal úr és munkatársa, Czemmel Gyöngyi segítőkészen fogadta kezdeményezésünket. Igen gondos előkészítő munka után elindulhattunk Szekszárd város küldöttségének tagjaiként testvérvárosunkba, az 1993. XI. 28-i karácsonyi vásárra, melyet a város sétáló utcájában tartottak meg. Ez az ottani kereskedők és a karitatív szervezetek hagyományos karácsonyi kiállí- tása-vására. Az idén ezen a napon avatták fel Jürgen Go- erzt szobrászművész alkotását, a lovasszobrokból komponált új városkaput. Az elárusító standot Grimm bácsi, helyi kereskedő engedte át nekünk erre a napra. Öt fajta mézet vittünk magunkkal, fél kilogrammos üvegekben, Szekszárd város címerével díszített címkékkel ellátva. A siker váratlan volt és meglepő. Mézünk mind elkelt. A vásárlóknak tetszett-ízlett a mézünk, különösen az akácméz. Bebizonyosodott, hogy termékünk megállja a helyét az igényes vásárlók előtt. Ezek a tapasztalatok reményt kelthetnek bennünk arra, hogy megfelelő előkészítő és szívós munkával értékén tudjuk a portékánkat eladni. Köszönettel tartozunk Szekszárd Város Polgármesteri Hivatalának, Günther Brüning úrnak és testvérvárosunk, Bietingheim- Bissingen elöljáróságának. Kékes Gábor Művelődj, kertészkedj, barátkozz! Megtartotta évzáró ülését a Szekszárdi Kertbarátkor vezetősége. Horváth József elnök adott számot az 1993. évi tevékenységről és arról, hogy 4774 szóló- és kerttulajdonos család tartozik a kertbarátkor érdekszférájába, tehát Szekszárd város lakosságának csaknem háromnegyede, azok, akik valamely szóló- és kerttulajdonnal rendelkeznek. A 111 törzstag rendszeres résztvevője volt az egyébként nyitott, bárki által látogatható 24 rendezvénynek, amelyeknek összevetve 1968 látogatója volt az év folyamán. A színvonalas, mindig közérdeklődésre számot tartó, dia- és filmvetítésekkel illusztrált előadásokon túl, kiemelkedő hasznosságii volt a metszési bemutató és a balatonfelvidéki tanulmányi út, de emlékezetesnek tartják dr. Gyórffy Sándor biotermesztésról- és gazdálkodásról tartott előadását is a növényvédelmi, kertművelési, szólő- és borkezelési témák mellett. A megyei és városi önkormányzat kedvezően értékeli ezt a szakmai tömörülést, amelynek bázisán megalakult a Hegyközségi Egyesület, 47 alapító taggal. A hegyközségi törvény megjelenéséig a párhuzamos működés, a szervezet felfejlesztése a feladat. A Szekszárdi kertbarátkor koordinátora a megyében működő 14 kertbarátkörnek. A szervezett szakmai bemutatókon - a helyieken kívül - mintegy 500 fővel 3 megyén belüli, és 8 megyén kívüli csoport is részt vett. Az 1994. évi tervekben a februári borverseny, a márciusi metszési bemutató és növényvédelmi nap, a júliusi szentesi és szarvasi tanulmányút a kiemelkedő program. Emellett minden hónap második hétfőjén az otthont adó Babits Mihály Művelődési Központban az éppen időszerű szóló- és kerti munkákról lesz szó neves szakértők közreműködésével a Művelődj, kertészkedj, barátkozz! hármas jelszó szellemében. Szakái László Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásár: Január 8.: Komló. Január 9.: Dabas, Szekszárd. Január 10.: Siklós. Országos állatvásár: Január 9.: Pécs. Autóvásár: Január 8.: Pécs, Szekszárd. Január 9.: Pécs. ✓ Államilag minősített növényfajták Mintegy félszáz növénynemesítő kapott engedélyt a Mezőgazdasági Minősítő Intézetben arra, hogy a tulajdonát képező fajta vetőmagját, szaporítóanyagát forgalomba hozza. Az erről szóló okirat ünnepélyes átadása kapcsán Neszmélyi Károly, az intézet főigazgatója az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács titkára elmondta: az eseménynek azért van nagy jelentősége, mivel a magyar növényfajták közül több is megállja a helyét a nemzetközi versenyben. A magyar meme- sítők szaktudása világszínvonalú, ám e szakterületen is személetváltásra van szükség. A korábbi mennyiségi szemléletet minőségi szemléletnek kell felváltania. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet munkatársai e szellemben bírálják el a minősítendő fajtákat. Többek között új szántóföldi, zöldség, gyümölcs, szőlő és dísznövény fajták kapták meg a minősítő okiratot. Mintegy 300 fajtára állították ki ezt a nélkülözhetetlen okmányt. Az újonnan minősített fajták és a nemesítők nevét bejegyzik az 1916 óta vezetett fajtaelismerési törzskönyvbe, mely a minőség garanciája is.
