Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-31 / 25. szám
1994. január 31., hétfő GAZDASAG «ÚJSÁG 5 Kedvező beszerzési árakkal A napi igényeket elégítik ki Nyugdíjbiztosítás Tolna megye, Baranya, Somogy megyék területén 1992 májusától a Kaposszekcsőn működő Kapos-SKÁLA Rt. zömében diszkont áruházakat hozott létre. A már működő tizennégy áruházban összesen 2.300 négyzetméteren kínálják termékeiket. Mint azt Mikóczi György elnök-igazgatótól megtudtuk, a tizenötödik diszkont áruház megnyitására december 2-án került sor Szigetváron. Ezen túl Tolna megyében többek között Tolnán, Tamásiban, Bátaszéken, Pakson, Bonyhádon, Dombóváron, és nem utolsó sorban Szekszárdon üzemeltetnek ilyen, és ehhez hasonló létesítményeket. Az összes működő diszkont áruházaikban azonos időben mindig ugyanaz a választék. Egyazon áron találhatók az alapvető és a tartós élelmiszeráruk, a vegyiáruk, a napi ruházati cikkek, a vegyes iparcikkek köréből jónéhány. A választék nagysága nem változik, annak ellenére, hogy a konkrét termékkör folyamatosan módosul. Az áruházakban alkalmazott árak valós diszkont árak, amelyek átlagosan 5-10 százalékkal alacsonyabbak a normál bolti áraknál. Ezek az átlagárak mintegy 900-1000 árucikkre vonatkoznak, amelyeket forgalmaznak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy időszakonként átmeneti időre - elsősorban reklámfogásként alkalmazva - a versenytársak 5-10 terméknél alacsonyabb áron hirdetnek és forgalmaznak áruféleséget. Ilyen vevőcsalogatással már többször is találkozhattunk. Hogy miként tudják a vásárlók felé a diszkont árakat alkalmazni? Mint nagykereskedelmi szervezet, közvetlenül az ipartól és importból történő kedvezőbb beszerzési árak miatt. Ugyanis a nagy tételű beszerzésből származó árnyereség egy meghatározó hányadát a fogyasztónak adják tovább. Mindezeket összegezve megállapíthatjuk, hogy a diszkont áruházakban forgalmazott áruféleségek részben alapvető cikkek, a napi igények kielégítését szolgálják, másrészt alacsony- és közepes árfekvésű, de minőségileg megfelelő, hatósági igazolásokkal és engedélyekkel rendelkező termékek. p.t-ótós Felvételünk a dombóvári diszkontban készült Az IBM Magyarország nyerte az Országos Nyugdíj- biztosítási Főigazgatóság országos hálózatának számító- gépesítésére tavaly októberben kiírt pályázatot. A számítógépek szállítása és a rendszer kiépítése egyaránt az IBM feladata lesz, tájékoztattak a tender eredményhirdetése után. Az Országos Nyugdíj- biztosítási Főigazgatóság ügyviteli rendszerének korszerűsítése érdekében a cég magyarországi vállalata 34 középkategóriájú AS/400 típusú számítógépet szállít, illetve telepít a nyugdíjbiztosítás kirendeltségeihez. Kialakítja az országos számítógép- rendszert, amelyhez megközelítőleg ezer terminált integrál. Az IBM Magyarország emellett vállalta a rendszerrel dolgozó szakemberek és a felhasználók oktatását is. A gépek szállítását februárban kezdik, s a telepítésük előreláthatólag ez év novemberéig tart. Munka nélkül Múlt év decemberében tovább csökkent a regisztrált munkanélküliek száma - közölte az Országos Munkaügyi Központ a véglegesített adatok alapján. A hóvégi zárónapon a novemberinél 3 ezerrel kevesebb, 632 ezer állástalant tartottak nyilván a munkaügyi kirendeltségek. A gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta így 12,2 százalékról 12,1 százalékra mérséklődött. Műszaki főiskolák egymás között Környezetbarát termékek A fogyasztói árak alakulásáról - a KSH adatai alapján Nemrég foglalkozott lapunk a Magyar Nemzeti Bank jelentése alapján a fogyasztói árak alakulásával. Most a Központi Statisztikai Hivatal e témával foglalkozó anyagát adjuk közre. A fogyasztói árak 1993. decemberben novemberhez képest 1,3%-kal emelkedtek, az utolsó 12 hónap alatt - tehát 1992. decemberhez viszonyítva - 21,1%-kal nőtt az árszínvonal. Az 1993-as év egészét tekintve a fogyasztói árak átlagosan 22,5%-kal voltak magasabbak az 1992. évinél (1991-ben 35,0%, 1992-ben 23,0%-os árnövekedés következett be.) December hónapban az élelmiszerárak 2,2%-kal, az élelmiszereken kívüli javak árai átlagosan 1,0%-kal, mérsékelt ütemben nőttek. Az élelmiszerek áremelkedésének decemberi átlagos mértéke úgy alakult ki, hogy egyes élelmiszerek (cukor, tej, tejtermékek, sertészsír) esetében folytatódott az 1992 őszétől tartó áremelkedés, és nőtt a tojás, továbbá egyes zöldségfélék ára, ugyanakkor az őszi hónapokban megemelt sertéshúsárak valamelyest mérséklődtek. Az élelmiszereken kívüli javak esetében a decemberi átlagos áremelkedés mértéke (1,0%) megfelel az 1992-ben és 1993-ban egyaránt egész évben érvényesült tendenciának. E javak esetében az árnövekedés mérsékelt, havonként 0,7-1,3% közötti ütemű volt, ennél csak azokban a hónapokban nagyobb, amikor központi árintézkedések történtek (mint a kétkulcsos ÁFA bevezetése, az ÁFA kulcsok, a fogyasztási adók emelése, ártámogatások csökkentése, megszüntetése). A 12 hónap alatti árnövekedés 1993 elején az 1992. ősszel kezdődött élelmiszer-áremelkedés és az 1993. januári nagymérvű árnövekedések hatására magas, 25,9%-os mértéket ért el, ami az év közepére 21%-ra mérséklődött, majd az őszi hónapok árnövekedései nyomán 22-23%-ra emelkedett mértékről november-decemberben ismét 21%-ra csökkent. Ezekből a mértékekből átlagolódik az 1993-as év egészét 1992-hez mérve jellemző 22,5%-os átlagos áremelkedés. A fogyasztói árak 12 hónap alatti növekedése 1991 1992 1993 Január 34,1 28,2 25,9 Február 33,2 25,8 24,7 Március 34,3 24,7 23,4 Április 35,4 23,3 22,8 Május 36,9 22,6 21,3 Június 38,6 20,6 20,9 Július 38,2 20,1 21,3 Augusztus 34,2 20,7 22,3 Szeptember 34,0 21,7 23,0 Október 33,9 23,4 22,0 November 32,8 22,7 21,0 December 32,2 21,6 21,1 Mihez értsen egy irányítástechnikus? Az irányítástechnikát oktató műszaki főiskolák munkájának, és az ipar igényeinek, elvárásainak megismerése volt a célja annak a tanácskozásnak, amelyet az elmúlt héten rendeztek Pakson, az Energetikai Szakképzési Intézetben. A tanácskozást az a probléma hívta életre, hogy, amint ezt több, az iparágban dolgozó szakember is megerősítette, az oktatás és az ipar elvárásai az irányítástechnikusokkal szemben jelenleg nincsenek összhangban. A nyolcvanas években az volt a jellemző, hogy az oktatási intézmények egy meghatározott üzem technológiájának kezelésére készítették fel a szakembereket - a paksi főiskola az atomerőmű, a szegedi a könnyűipari üzem, a győri a gépgyár számára „tanította be" a hallgatókat. Az ipari háttér azóta bizonytalan lett, így fel kellett tenni a kérdést: mit tudjon egy irányítástechnikai szakember? Többek között erről is szó esett a tanácskozás keretében megrendezett kere- kasztal-beszélgetésen, amelyről Szemes Gábort, a paksi főiskola oktatóját kérdeztük. — Az első téma annak eldöntése volt, hogy az irányítástechnika önálló tudom- ányág-e, vagy kapcsolódik valamilyen technológiához, hiszen más az technológia, amelyet használnak az erőműben, más, amelyet a vegyiparban, vagy a gépgyártásban. Vannak, akik azt állították, hogy „hibrid-szakemberekre" van szükség, a többség azt mondta, hogy van egy közös rész, és a feladatokat team-munkában kell megoldani, ahol külön vannak a technológusok és az irányítástechnikusok. Az lett a végeredmény, hogy lehetséges akár tantárgyszabványokat is felállítani. Érdekes téma volt az okleveles mérnök és az üzemmérnök közti különbség - tudni kell, hogy a főiskolákon üzemmérnököket, az egyetemen pedig okleveles mérnököket képeznek. A Kandósok határozott véleménye: a különbség annyi, hogy az üzemmérnök-tudás használható, a mérnöktudás pedig nehezebben alkalmazható a gyakorlatban. Az irányítástechnikai oktatás eszközökhöz, technológiákhoz kapcsolódik, azért van rá szükség, mert a termelésben ezek megjelentek. Ez vonja maga után azt a problémát, hogy a főiskolák melyik cégnek az eszközeit választják, mivel ez ettől kezdve reklámnak is minősül. Másrészt, hogy egy iskola meg tudjon venni egy technológiát az kell, hogy az iparban általánosan elterjedjen, hiszen elvileg az oktatás követi a termelés igényeit, és nem fordítva. Ez azonban a magyar viszonyok között nem teljesen így van - vélekedett a számítástechnikai programjait a két nap alatt népszerűsíteni kívánó tatabányai Alfádat Kft. képviselője, aki úgy gondolja, először az oktatást kell „teríteni" a korszerű technológiákkal. Nos, érdeklődő szép számmal akadt termékeikre, a vásárlási hajlandóságnak viszont csekély jele mutatkozott, még úgy is, hogy az oktatási intézmények az eredeti ár harmincad részéért juthatnak hozzá a programokhoz. A tanácskozás résztvevői egyébként megállapodtak abban, hogy a tíz főiskola együtt kidolgoz egy ajánlást az irányítástechnikai oktatására, és bevezetését szorgalmazzák saját intézményükben, egy általános követelményszint elérése érdekében. tóth Osztrák környezetbarát termékeket forgalmazó mintaboltot és nagykereskedelmi elosztó központot mutattak be az elmúlt héten Budapesten. Az osztrák-magyar Perycut Pannonia Kft. üzletében 80 féle terméket forgalmaznak, például magas koncentrációjú tisztítószereket, oldószermentes festékeket, lakkokat, az emberre veszélytelen rovarölő- és növényvédőszereket. Az év egészét tekintve a javak főbb csoportjai közül az élelmiszerek és a szolgáltatások áremelkedése a legnagyobb, 29,2 illetve 24,1%. Sokkal kisebb az átlagosnál a tartós fogyasztási cikkek éves árnövekedése (11,0%), a ruházkodási cikkeké (16,7%) és kisebb a háztartási energiahordozóké is, 20,3% (a háztartási energia esetében az előző években ment végbe az átlagot messze meghaladó áremelkedés). A kerékpárok forgalmazásáról A Tolna Megyei Fogyasztó- védelmi Felügyelőség országos program előírásai alapján vizsgálta a kerékpárok forgalmazásának és alkatrész-ellátásának helyzetét megyénkben. Ellenőrizték a jótállási jegyek meglétét és tartalmi megfelelőségét, a javító szolgálat és alkatrész-ellátás megszervezését, a vásárlói tájékoztatók meglétét, a fogalmazott kerékpárok esetében a vonatkozó szabályok betartását, valamint az árukínálat minőségét. A vizsgálat a megye 13 településén összesen 30 egységben történt. A 7 városban 20 egységet, 6 községben pedig összesen 10 egységet látogattak meg a felügyelőség szakemberei. A forgalomba- hozatal előtti kötelező minőSokan róják fel a folyószámlájukat, betétjüket kezelő bankjuknak, hogy sok információt kér a hitelért folyamodó ügyféltől, bizottság elé viszi a döntést, minden lépéséből szinte árad a bizalmatlanság. Az ügyfél háborog, mert a sok kérdés megválaszolása fáradságos munka, s okkal, ok nélkül tart attól is, hogy esetleg versenytársai is beleláthatnak a kártyáiba. Az idő múlása pedig üzleti sikerét veszélyezteti. Való igaz, valamilyen észszerű egyezésnek, kompromisszumnak létre kellene jönnie az ügyfelek és a bankok ségvizsgálattal kapcsolatban megállapították, hogy az egységek vezetői nem ellenőrzik az előzetes minőségvizsgálat meglétét, így 28 egységben azokat ellenőrizni nem tudták. A fennmaradó 2 egységből az egyikben a vonatkozó Kermi rendeletek betartásában nem észleltek hiányosságokat, a másikban viszont igen. A jótállási jegyeket és a használati-kezelési útmutatókat 980 darab kerékpárnál ellenőrizték, s mintegy 10 %-ánál tapasztaltak hiányosságokat. Jótállási jeggyel és használati útmutatóval nem rendelkezett 60 darab, csak jótállási jeggyel rendelkezett 35 darab. 7 szervizben végeztek ellenőrzést. A szervizek több forgalmazóval állnak szerzőközött, de ennek reális esélye csak akkor lehet, ha kialakul és megszilárdul a bankok megbízható üzleti köre. Vagyis kikopnak a szerencselovagok, a „vadkeleti" konjunktúra ragadozói, ha a huzamos üzleti együttműködés során a pénzintézet sokoldalúan megismeri az általa finanszírozott cégek üzleti eredményeit, stratégiájának erősségeit és gyenge pontjait. Ha letisztulnak a gazdaság erőviszonyai, ha kiderül, hogy ügyfele milyen pozíciót foglal el az iparágon belül, milyen a viszonya fő vevőivel és beszállítóival, milyenek a cég déses viszonyban. Azok a cégek, melyek országos szervízhálózattal nem rendelkeznek, a javítást a vásárlás helyszínén illetve saját telephelyükön végzik. A vásárlók garanciális igényeit és egyéb minőségi kifogásait - különösen a szaküzletek - rugalmasan, sok esetben a jogszabályok előírásain túlmenően is elintézik. A Vásárlók Könyvének ellenőrzése során szabálytalanságot nem tapasztaltak. A közel ezer vizsgált kerékpár közül öt, Ukrajnából származó árunál kifogásolták a termék műszaki színvonalát. Kettő a világítás, három pedig a világítás és az első fékek hiánya miatt nem felelt meg a szabvány által előírt követelményeknek. Az áruválasztévezetőinek szakmai és irányítói kvalitásai, az adott szónak mekkora súlya van mindennapi döntéseikben. Ha mindezek egyértelművé válnak, akkor majd nem kell annyiféle információt kérni egy-egy vállalatról, mert ellenőrzött adatok, jellemzések egész dosz- sziéi állnak majd egy-egy bank, esetleg adósminősítő szervezet rendelkezésére. A cégeknek persze jogukban áll, hogy megismerkedhessenek a reájuk vonatkozó információkkal, s azt - megfelelő dokumentumokra támaszkodva - helyesbíthessék. Addig is mit tehet az ügyfél, kot értékelve megállapítható, hogy a divatos árucikkek főleg importból származnak, az utcai, sport és gyermek kerékpárok esetében a kínálat arányosan megoszlik a hazai és a külföldi gyártók termékei között. A volt Szovjetúnió területén gyártott olcsó kerékpárok szinte teljesen kiszorultak a piacról annak ellenére, hogy igény viszont lenne rájuk. Az árak 10-től 70 ezer forintig terjednek, az átlagár 12 és 20 ezer forint között mozog. A gyermek-kerékpárok viszonylag drágák, áruk 8 és 15 ezer forint között található. A felügyelőség a vizsgálat során egy esetben szabálysértési bírságot szabott ki, 4 esetben helyszíni bírságot, államigazgatási határozat született 9 esetben, 10 esetben pedig az áru értékesítését feltételhez kötötte. vem hogy tisztességes adósnak tekintse a bankja? A legelső jótanács: próbáljon őszinte légkört teremteni a hitelező bankfiók munkatársaival. A második: ne próbáljon senki önmagáról kedvezőbb képet festeni, mint amilyen a valóságos, hiszen a tények köny- nyen kideríthetők, az adós által őszintén feltárt problémák viszont erősítik a bizalmat, s lehetőséget kínálnak a banknak, hogy ügyfelével közösen próbáljon megoldást találni a gondokra. Egy-egy nagyobb vállalkozás előtt fontos lehet a szándékok kölcsönös megismertetése is, hogy ki-ki megtudhassa, számíthat-e a másik támogatására, vagy sem? Mert az adós-hitelező viszony a gazdaság egyik legkényesebb kétoldalú kapcsolata. Bácskai Tamás (FEB) Adósképző A legkényesebb kétoldalú kapcsolat
