Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-31 / 25. szám

1994. január 31., hétfő GAZDASAG «ÚJSÁG 5 Kedvező beszerzési árakkal A napi igényeket elégítik ki Nyugdíj­biztosítás Tolna megye, Baranya, So­mogy megyék területén 1992 májusától a Kaposszekcsőn működő Kapos-SKÁLA Rt. zömében diszkont áruházakat hozott létre. A már működő tizennégy áruházban összesen 2.300 négyzetméteren kínálják termékeiket. Mint azt Mikóczi György elnök-igazgatótól megtudtuk, a tizenötödik diszkont áruház megnyitására december 2-án került sor Szi­getváron. Ezen túl Tolna me­gyében többek között Tolnán, Tamásiban, Bátaszéken, Pak­son, Bonyhádon, Dombóvá­ron, és nem utolsó sorban Szekszárdon üzemeltetnek ilyen, és ehhez hasonló léte­sítményeket. Az összes működő diszkont áruházaikban azonos időben mindig ugyanaz a választék. Egyazon áron találhatók az alapvető és a tartós élelmisze­ráruk, a vegyiáruk, a napi ru­házati cikkek, a vegyes ipar­cikkek köréből jónéhány. A választék nagysága nem vál­tozik, annak ellenére, hogy a konkrét termékkör folyamato­san módosul. Az áruházakban alkalmazott árak valós disz­kont árak, amelyek átlagosan 5-10 százalékkal alacsonyab­bak a normál bolti áraknál. Ezek az átlagárak mintegy 900-1000 árucikkre vonatkoz­nak, amelyeket forgalmaznak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy időszakonként át­meneti időre - elsősorban rek­lámfogásként alkalmazva - a versenytársak 5-10 terméknél alacsonyabb áron hirdetnek és forgalmaznak áruféleséget. Ilyen vevőcsalogatással már többször is találkozhattunk. Hogy miként tudják a vásár­lók felé a diszkont árakat al­kalmazni? Mint nagykereske­delmi szervezet, közvetlenül az ipartól és importból történő kedvezőbb beszerzési árak miatt. Ugyanis a nagy tételű beszerzésből származó árnye­reség egy meghatározó há­nyadát a fogyasztónak adják tovább. Mindezeket összegezve megállapíthatjuk, hogy a diszkont áruházakban for­galmazott áruféleségek rész­ben alapvető cikkek, a napi igények kielégítését szolgál­ják, másrészt alacsony- és kö­zepes árfekvésű, de minőségi­leg megfelelő, hatósági igazo­lásokkal és engedélyekkel rendelkező termékek. p.t-ótós Felvételünk a dombóvári diszkontban készült Az IBM Magyarország nyerte az Országos Nyugdíj- biztosítási Főigazgatóság or­szágos hálózatának számító- gépesítésére tavaly október­ben kiírt pályázatot. A számí­tógépek szállítása és a rend­szer kiépítése egyaránt az IBM feladata lesz, tájékoztattak a tender eredményhirdetése után. Az Országos Nyugdíj- biztosítási Főigazgatóság ügyviteli rendszerének kor­szerűsítése érdekében a cég magyarországi vállalata 34 középkategóriájú AS/400 tí­pusú számítógépet szállít, il­letve telepít a nyugdíjbiztosí­tás kirendeltségeihez. Kiala­kítja az országos számítógép- rendszert, amelyhez megkö­zelítőleg ezer terminált integ­rál. Az IBM Magyarország emellett vállalta a rendszerrel dolgozó szakemberek és a fel­használók oktatását is. A gé­pek szállítását februárban kezdik, s a telepítésük előre­láthatólag ez év novemberéig tart. Munka nélkül Múlt év decemberében to­vább csökkent a regisztrált munkanélküliek száma - kö­zölte az Országos Munkaügyi Központ a véglegesített ada­tok alapján. A hóvégi zárónapon a no­vemberinél 3 ezerrel keve­sebb, 632 ezer állástalant tar­tottak nyilván a munkaügyi kirendeltségek. A gazdasági­lag aktív népesség és a mun­kanélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta így 12,2 százalékról 12,1 száza­lékra mérséklődött. Műszaki főiskolák egymás között Környezetbarát termékek A fogyasztói árak alakulásáról - a KSH adatai alapján Nemrég foglalkozott lapunk a Magyar Nemzeti Bank jelen­tése alapján a fogyasztói árak alakulásával. Most a Központi Statisztikai Hivatal e témával foglalkozó anyagát adjuk közre. A fogyasztói árak 1993. decemberben novemberhez képest 1,3%-kal emelkedtek, az utolsó 12 hónap alatt - tehát 1992. de­cemberhez viszonyítva - 21,1%-kal nőtt az árszínvonal. Az 1993-as év egészét tekintve a fogyasztói árak átlagosan 22,5%-kal voltak magasabbak az 1992. évinél (1991-ben 35,0%, 1992-ben 23,0%-os árnövekedés következett be.) December hónapban az élelmiszerárak 2,2%-kal, az élelmi­szereken kívüli javak árai átlagosan 1,0%-kal, mérsékelt ütem­ben nőttek. Az élelmiszerek áremelkedésének decemberi átlagos mértéke úgy alakult ki, hogy egyes élelmiszerek (cukor, tej, tejtermékek, sertészsír) esetében folytatódott az 1992 őszétől tartó áremelke­dés, és nőtt a tojás, továbbá egyes zöldségfélék ára, ugyanakkor az őszi hónapokban megemelt sertéshúsárak valamelyest mér­séklődtek. Az élelmiszereken kívüli javak esetében a decemberi átlagos áremelkedés mértéke (1,0%) megfelel az 1992-ben és 1993-ban egyaránt egész évben érvényesült tendenciának. E javak eseté­ben az árnövekedés mérsékelt, havonként 0,7-1,3% közötti ütemű volt, ennél csak azokban a hónapokban nagyobb, amikor központi árintézkedések történtek (mint a kétkulcsos ÁFA be­vezetése, az ÁFA kulcsok, a fogyasztási adók emelése, ártámo­gatások csökkentése, megszüntetése). A 12 hónap alatti árnövekedés 1993 elején az 1992. ősszel kezdődött élelmiszer-áremelkedés és az 1993. januári nagy­mérvű árnövekedések hatására magas, 25,9%-os mértéket ért el, ami az év közepére 21%-ra mérséklődött, majd az őszi hónapok árnövekedései nyomán 22-23%-ra emelkedett mértékről no­vember-decemberben ismét 21%-ra csökkent. Ezekből a mérté­kekből átlagolódik az 1993-as év egészét 1992-hez mérve jel­lemző 22,5%-os átlagos áremelkedés. A fogyasztói árak 12 hónap alatti növekedése 1991 1992 1993 Január 34,1 28,2 25,9 Február 33,2 25,8 24,7 Március 34,3 24,7 23,4 Április 35,4 23,3 22,8 Május 36,9 22,6 21,3 Június 38,6 20,6 20,9 Július 38,2 20,1 21,3 Augusztus 34,2 20,7 22,3 Szeptember 34,0 21,7 23,0 Október 33,9 23,4 22,0 November 32,8 22,7 21,0 December 32,2 21,6 21,1 Mihez értsen egy irányítástechnikus? Az irányítástechnikát ok­tató műszaki főiskolák mun­kájának, és az ipar igényeinek, elvárásainak megismerése volt a célja annak a tanácsko­zásnak, amelyet az elmúlt hé­ten rendeztek Pakson, az Energetikai Szakképzési Inté­zetben. A tanácskozást az a probléma hívta életre, hogy, amint ezt több, az iparágban dolgozó szakember is meg­erősítette, az oktatás és az ipar elvárásai az irányítástechni­kusokkal szemben jelenleg nincsenek összhangban. A nyolcvanas években az volt a jellemző, hogy az oktatási in­tézmények egy meghatározott üzem technológiájának keze­lésére készítették fel a szak­embereket - a paksi főiskola az atomerőmű, a szegedi a könnyűipari üzem, a győri a gépgyár számára „tanította be" a hallgatókat. Az ipari hát­tér azóta bizonytalan lett, így fel kellett tenni a kérdést: mit tudjon egy irányítástechnikai szakember? Többek között er­ről is szó esett a tanácskozás keretében megrendezett kere- kasztal-beszélgetésen, amely­ről Szemes Gábort, a paksi fő­iskola oktatóját kérdeztük. — Az első téma annak el­döntése volt, hogy az irányí­tástechnika önálló tudom- ányág-e, vagy kapcsolódik va­lamilyen technológiához, hi­szen más az technológia, ame­lyet használnak az erőműben, más, amelyet a vegyiparban, vagy a gépgyártásban. Van­nak, akik azt állították, hogy „hibrid-szakemberekre" van szükség, a többség azt mondta, hogy van egy közös rész, és a feladatokat team-munkában kell megol­dani, ahol külön vannak a technológusok és az irányítás­technikusok. Az lett a vég­eredmény, hogy lehetséges akár tantárgyszabványokat is felállítani. Érdekes téma volt az okleveles mérnök és az üzemmérnök közti különbség - tudni kell, hogy a főiskolá­kon üzemmérnököket, az egyetemen pedig okleveles mérnököket képeznek. A Kandósok határozott vélemé­nye: a különbség annyi, hogy az üzemmérnök-tudás hasz­nálható, a mérnöktudás pedig nehezebben alkalmazható a gyakorlatban. Az irányítástechnikai okta­tás eszközökhöz, technológi­ákhoz kapcsolódik, azért van rá szükség, mert a termelés­ben ezek megjelentek. Ez vonja maga után azt a prob­lémát, hogy a főiskolák me­lyik cégnek az eszközeit vá­lasztják, mivel ez ettől kezdve reklámnak is minősül. Más­részt, hogy egy iskola meg tudjon venni egy technológiát az kell, hogy az iparban álta­lánosan elterjedjen, hiszen el­vileg az oktatás követi a ter­melés igényeit, és nem for­dítva. Ez azonban a magyar viszonyok között nem teljesen így van - vélekedett a számí­tástechnikai programjait a két nap alatt népszerűsíteni kí­vánó tatabányai Alfádat Kft. képviselője, aki úgy gondolja, először az oktatást kell „terí­teni" a korszerű technológi­ákkal. Nos, érdeklődő szép számmal akadt termékeikre, a vásárlási hajlandóságnak vi­szont csekély jele mutatko­zott, még úgy is, hogy az okta­tási intézmények az eredeti ár harmincad részéért juthatnak hozzá a programokhoz. A tanácskozás résztvevői egyébként megállapodtak ab­ban, hogy a tíz főiskola együtt kidolgoz egy ajánlást az irá­nyítástechnikai oktatására, és bevezetését szorgalmazzák sa­ját intézményükben, egy álta­lános követelményszint el­érése érdekében. tóth Osztrák környezetbarát termékeket forgalmazó mintaboltot és nagykereskedelmi elosztó központot mutattak be az elmúlt héten Budapesten. Az osztrák-magyar Perycut Pannonia Kft. üzletében 80 féle terméket forgalmaznak, például magas kon­centrációjú tisztítószereket, oldószermentes festékeket, lakko­kat, az emberre veszélytelen rovarölő- és növényvédőszereket. Az év egészét tekintve a javak főbb csoportjai közül az élel­miszerek és a szolgáltatások áremelkedése a legnagyobb, 29,2 il­letve 24,1%. Sokkal kisebb az átlagosnál a tartós fogyasztási cikkek éves árnövekedése (11,0%), a ruházkodási cikkeké (16,7%) és kisebb a háztartási energiahordozóké is, 20,3% (a háztartási energia esetében az előző években ment végbe az át­lagot messze meghaladó áremelkedés). A kerékpárok forgalmazásáról A Tolna Megyei Fogyasztó- védelmi Felügyelőség orszá­gos program előírásai alapján vizsgálta a kerékpárok for­galmazásának és alkatrész-el­látásának helyzetét megyénk­ben. Ellenőrizték a jótállási je­gyek meglétét és tartalmi megfelelőségét, a javító szol­gálat és alkatrész-ellátás meg­szervezését, a vásárlói tájé­koztatók meglétét, a fogalma­zott kerékpárok esetében a vonatkozó szabályok betartá­sát, valamint az árukínálat minőségét. A vizsgálat a me­gye 13 településén összesen 30 egységben történt. A 7 város­ban 20 egységet, 6 községben pedig összesen 10 egységet lá­togattak meg a felügyelőség szakemberei. A forgalomba- hozatal előtti kötelező minő­Sokan róják fel a folyószám­lájukat, betétjüket kezelő bankjuknak, hogy sok infor­mációt kér a hitelért folya­modó ügyféltől, bizottság elé viszi a döntést, minden lépé­séből szinte árad a bizalmat­lanság. Az ügyfél háborog, mert a sok kérdés megvála­szolása fáradságos munka, s okkal, ok nélkül tart attól is, hogy esetleg versenytársai is beleláthatnak a kártyáiba. Az idő múlása pedig üzleti sike­rét veszélyezteti. Való igaz, valamilyen ész­szerű egyezésnek, kompro­misszumnak létre kellene jön­nie az ügyfelek és a bankok ségvizsgálattal kapcsolatban megállapították, hogy az egy­ségek vezetői nem ellenőrzik az előzetes minőségvizsgálat meglétét, így 28 egységben azokat ellenőrizni nem tudták. A fennmaradó 2 egységből az egyikben a vonatkozó Kermi rendeletek betartásában nem észleltek hiányosságokat, a másikban viszont igen. A jótállási jegyeket és a használati-kezelési útmutató­kat 980 darab kerékpárnál el­lenőrizték, s mintegy 10 %-ánál tapasztaltak hiányos­ságokat. Jótállási jeggyel és használati útmutatóval nem rendelkezett 60 darab, csak jó­tállási jeggyel rendelkezett 35 darab. 7 szervizben végeztek ellenőrzést. A szervizek több forgalmazóval állnak szerző­között, de ennek reális esélye csak akkor lehet, ha kialakul és megszilárdul a bankok megbízható üzleti köre. Vagyis kikopnak a szerencse­lovagok, a „vadkeleti" kon­junktúra ragadozói, ha a hu­zamos üzleti együttműködés során a pénzintézet sokolda­lúan megismeri az általa fi­nanszírozott cégek üzleti eredményeit, stratégiájának erősségeit és gyenge pontjait. Ha letisztulnak a gazdaság erőviszonyai, ha kiderül, hogy ügyfele milyen pozíciót foglal el az iparágon belül, milyen a viszonya fő vevőivel és be­szállítóival, milyenek a cég déses viszonyban. Azok a cé­gek, melyek országos szervíz­hálózattal nem rendelkeznek, a javítást a vásárlás helyszínén illetve saját telephelyükön végzik. A vásárlók garanciális igényeit és egyéb minőségi ki­fogásait - különösen a szaküz­letek - rugalmasan, sok eset­ben a jogszabályok előírásain túlmenően is elintézik. A Vá­sárlók Könyvének ellenőrzése során szabálytalanságot nem tapasztaltak. A közel ezer vizsgált kerék­pár közül öt, Ukrajnából származó árunál kifogásolták a termék műszaki színvonalát. Kettő a világítás, három pedig a világítás és az első fékek hi­ánya miatt nem felelt meg a szabvány által előírt követel­ményeknek. Az áruválaszté­vezetőinek szakmai és irányí­tói kvalitásai, az adott szónak mekkora súlya van minden­napi döntéseikben. Ha mind­ezek egyértelművé válnak, akkor majd nem kell annyiféle információt kérni egy-egy vál­lalatról, mert ellenőrzött ada­tok, jellemzések egész dosz- sziéi állnak majd egy-egy bank, esetleg adósminősítő szervezet rendelkezésére. A cégeknek persze jogukban áll, hogy megismerkedhessenek a reájuk vonatkozó informáci­ókkal, s azt - megfelelő do­kumentumokra támaszkodva - helyesbíthessék. Addig is mit tehet az ügyfél, kot értékelve megállapítható, hogy a divatos árucikkek fő­leg importból származnak, az utcai, sport és gyermek ke­rékpárok esetében a kínálat arányosan megoszlik a hazai és a külföldi gyártók termékei között. A volt Szovjetúnió te­rületén gyártott olcsó kerék­párok szinte teljesen kiszorul­tak a piacról annak ellenére, hogy igény viszont lenne rá­juk. Az árak 10-től 70 ezer fo­rintig terjednek, az átlagár 12 és 20 ezer forint között mozog. A gyermek-kerékpárok vi­szonylag drágák, áruk 8 és 15 ezer forint között található. A felügyelőség a vizsgálat során egy esetben szabálysér­tési bírságot szabott ki, 4 eset­ben helyszíni bírságot, állami­gazgatási határozat született 9 esetben, 10 esetben pedig az áru értékesítését feltételhez kötötte. vem hogy tisztességes adósnak te­kintse a bankja? A legelső jó­tanács: próbáljon őszinte lég­kört teremteni a hitelező bankfiók munkatársaival. A második: ne próbáljon senki önmagáról kedvezőbb képet festeni, mint amilyen a való­ságos, hiszen a tények köny- nyen kideríthetők, az adós ál­tal őszintén feltárt problémák viszont erősítik a bizalmat, s lehetőséget kínálnak a bank­nak, hogy ügyfelével közösen próbáljon megoldást találni a gondokra. Egy-egy nagyobb vállalkozás előtt fontos lehet a szándékok kölcsönös megis­mertetése is, hogy ki-ki meg­tudhassa, számíthat-e a másik támogatására, vagy sem? Mert az adós-hitelező vi­szony a gazdaság egyik leg­kényesebb kétoldalú kapcso­lata. Bácskai Tamás (FEB) Adósképző A legkényesebb kétoldalú kapcsolat

Next

/
Oldalképek
Tartalom