Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-25 / 20. szám

1994. január 25., kedd TÁJOLÓ »ÚJSÁG 5 Innen­onnan Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Ház­ban ma, kedden este 7 órakor „Az asztal alatt meg ment a birizga" címmel Kabos-show- műsor lesz. A Bartina Néptánc Egyesület február 12-én 19 órai kezdettel Bartina bált rendez táncosai, ba­rátai részére. Zenéről a Leposa és a Bartina ze­nekar gondoskodik. A művelődési házban január 29-én, szombaton 19 órai kezdettel far­sangi bált tartanak. A talpalávalót a Parrag Band szolgáltatja. * Szekszárdon, a Művé­szetek Házában még lát­ható Antal András ke­ramikusművész, Kun Éva keramikusművész, Nyerges Éva gobelin­tervező művész, Oláh Tamás gobelintervező művész, és Reich Gábor grafikusművész kiállí­tása. Ónix, nincs gond! Hogy mit érzékelhettek azok a „diszkógörlök", akik lemerészkedtek a múlt hétvégi szek­szárdi Onix-koncertre, arról esetleg csak fantáziálgathatunk, mindenesetre önfeledten kaca- rásztak a fiúk metalos beállásain. Hiába, a Haddaway-n edzett lelkeknek ez már sok lehetett, egyébként is, ezek - nagyrészt - férfi dolgok. Különben meg ez a fiatal banda meglepően jó benyomást tudott gyakorolni az emberre: kompromisszumot nem ismerő lendülettel nyomták a programjukat, s jól láthatóan hálásak voltak már azért is, ha valaki ütemre lóbálta a haját. Ezért nem jó szívvel írnék róluk rosszat, különös tekintettel arra, hogy a magyar metal és hard-rock mezőny igencsak „beállt" mosta­nában. Miért pont ők lógjanak ki a sorból? KRZ A Civitas Kör konferenciáj a A Joint Center nonprofit, pártoktól és más érdekszerve­zetektől független intézmény, mely 1991-ben kezdte meg te­vékenységét a Syracuse Uni­versity (USA) és az Oktatás- kutató Intézet (Budapest) kö­zös vállalkozásaként. A Joint Center által létrehozott Civi­tas Kör a társadalomismeret tantárgy területén tananyag- fejlesztéssel foglalkozik. A Ci­vitas Kör program 1992-ben kezdődött, célja a civil észjá­rás, a civil beszédmód meg­honosítása, illetve erősítése, vagyis a civil, nem feltétlenül pártpolitikai törésvonalakat követő politizálás. E cél érde­kében szervezetek, egyének és iskolák országos hálózatát hozzák létre, mely kezdetben kidolgozott vezérfonalak alap­ján, később saját elképzelései­ket követve igyekszik egyfajta „civil álláspontot" kialakítani olyan kérdésekben, mint a munkanélküliség vagy a ve­szélyeztetett fiatalok. A Civitas Kör nem kíván semmilyen érdekszervezet he­lyébe lépni. Kísérletként is fel­fogható, melynek során fény derülhet arra, hogy a magyar közvélemény rendelkezik-e azzal a belátással és politikai bölcsességgel, melyre hivat­kozva joggal mérgelődhet a választott döntéshozó testüle­tek munkáját kifogásolva. A Kör hosszútávú célja a jól in­formált, döntésképes, tole­ráns, érdekei megfogalmazá­sára képes közvélemény lét­rehozása. A Kör 1994/95-ös, kétéves projectjében a szegénységről, a munkanélküliségről, a tulaj­donviszonyokról, a bűnözés­ről, az oktatásról és hazánk­nak az új Európában várható kilátásairól egy civil álláspont kialakítása a cél a Kör által biztosított vitaanyagok és módszerek segítségével. A Civitas Kör február 11 és 13 között tartja ezévi első Közpolitikái Konferenciáját Zamárdiban. A konferencia célja anyagaik, módszereik megismertetése az érdeklő­dőkkel. A találkozóra elsősor­ban tanárokat, civil szerveze­tekben tevékenykedőket, di­ákszervezetek képviselőit és nem utolsó sorban „civil" ér­deklődőket várnak. A konfe­renciára a Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapít­ványnál lehet jelentkezni személyesen vagy írásban az alábbi címen: 7100 Szekszárd, Béla tér 6. A jelentkezés hatá­rideje január 31. venter Megjelent Weörestől - Weöresig. Szer­kesztette: Tüskés Tibor. Űrhadviselés. A föld légkö­rén kívül vívott háború fegy­verei. Farsangoló. Versek, dalok, je­lenetek 7-13 éveseknek. A szofista ßlozoßa. Szöveg- gyűjtemény. Bowman: Kristálytudat. A Mágia Könyvek sorozat legú­jabb kötete. Wilbur Smith: A sólyom röpte. Kalandregény. Arany János: „Tisztelt író­társ"! Kötetben még nem sze­replő kritikai írások, glosszák. Hűvösvölgy. Herczeg Ferenc emlékezései. Gazda József Mindennek mes­tere. A falusi tudás könyve. Kismesterségek leírása. Kákosy László: Ré ßai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Maróczy Gézát A kezdő sak­kozó vezérkönyve. (A fenti könyvek Szekszárdon, a Ga­ray téri Kossuth Könyvesbolt­ban megvásárolhatók.) Még ma is 10 ezer levél naponta Még ma is mintegy 10 ezer üdvözletét kap naponta az az angol kamaszfiú, aki elhatá­rozta, hogy bekerül a Guin­ness Rekordok Könyvébe. A 14 éves Craig Shergold rákos beteg volt. Felhívására össze­sen 16 millió együttérző leve­let kapott a világ minden tájá­ról, ezzel az eredménnyel 1991-ben sikerült is elérnie cél­ját. A legörömtelibb az, hogy immáron több éve kigyógyult a többnyire végzetes kórból. Shergoldék kertjét mindennap vastagon borítják a postai küldemények, Craig szüleinek úgy kell átküzdeniük magu­kat a levéltömegen, amelynek olyan nagy az összsúlya, hogy Craig külön irányítószámot kapott a postától. Három év­vel ezelőtt, kampányának ze­nitjén a körzeti postahivatalba 600 zsáknyi levél érkezett na­ponta. Tolna megyei cégek Európa asztalán 1994-ben is megjelenik az EUROPAGES európai nem­zetközi szakmai telefonkönyv és címtár. Mint munkatársunk az Eurédit S. A. képviselőjétől, a Magyar Telefonkönyvkiadó Társaságtól megtudta, a kiad­ványt hat nyelven (angol, né­met, francia, olasz, spanyol és holland), huszonkilenc or­szágban hatszázezer vállal­kozó és beszerző kapja kéz­hez. A kötet hasonló szolgálta­tást nyújt, mint a magyar „Arany Oldalak" - de európai viszonylatban. Tolna megyéből már a tava­lyi könyvben is számos cég élt azzal a lehetőséggel, hogy neve, címe jelen legyen Eu­rópa más országaiban is az üz­letemberek asztalán. A Magyar Telefonkönyvki­adó Társaság szakemberei megkezdték az 1994-es kötet­hez a hirdetések' szervezését. Nagyon remélik, hogy sikerül a tavalyinál is több tolnai cé­get megnyerniük a részvé­telre. Az MTT-nél elmondták munkatársunknak, hogy ame­lyik céghez nem jutnak el személyesen, az is megtalálja címüket, telefonszámukat a megyei telefonkönyv utolsó előtti lapján. Nyílt nap Pakson Paks első felsőoktatási in­tézménye, az Energetikai Fő­iskola pályaválasztási nyílt napot tart február 4-én az ér­deklődő fiataloknak 9-15 óráig, ezzel is megkönnyítve az érettségizők pályaválasztá­sát. A paksi főiskola energeti­kai üzemmérnök szakán az oktatás célja olyan üzemmér­nökök képzése, akik képesek a villamosenergia termelés, a hőellátás és az ipari energe­tika területén az üzemeltetés és termelés feladatainak ellá­tására. A tolnai tűzoltók első 100 éve Csőglei István, a Tolna Me­gyei Tűzoltószövetség elnöke írta meg a szövetség 1893-as megalapítása óta eltelt 100 esztendejének krónikáját. A könyv az ember és a tűz kapcsolatának, az önkéntes tűzoltóság majd a tűzoltószö­vetségek történetének ismer­tetésével kezdődik, sok érde­kes és hasznos információt adva az olvasó számára. Ezt követően ismerkedhe­tünk meg a Tolna Megyei Tűzoltószövetség történetével a megalakulástól napjainkig. A sok eredeti dokumentum, régi jegyzőkönyv felhasználá­sával készült igényes, hiány­pótló jellegű munkában nem­csak a szövetség mindennap­jai, nehézségei, örömei, fejlő­désének története jelenik meg, hanem a megye nevezetes, nagy tüzeiről is olvashatnak az érdeklődők. vem TV-napló Kanári Kosztolányit nem a csúcson mutatja a Kanári című no­vella, amit Cselényi László írt át tévére és rendezett is. De több remekmű alapmotívuma található meg benne, elsősor­ban az Édes Annáé. Mert ez is cselédtörténet, Bözsi, a jó cse­léd, már nem is cseléd, hanem családtag, ahogyan a háború előtti középosztálybeli családoknál oly gyakran. Bözsi saját­jaként szereti Jancsikát, s egyformán nem tudják megérteni a francia kisasszonyt, aki a rontást hozza a polgári otthonba és Jancsika életébe. A rontáson kívül egy kanárit is hoz ma­gával, s ezzel minden együtt van ahhoz, hogy felboruljon az élet rendje. Ennek a harcnak csak vesztesei vannak, minde­nek előtt Bözsi, s természetesen a kis Jancsika, akinek azt is meg kellene értenie, hogy ettől a naptól kezdve Jean-nak hívják. A kolozsvári színészek - úgy tudom, valamennyi sze­replő ottani - pontosan érzik Kosztolányi finom pszicholó­giáját és emberségét, esetenként talán a szükségesnél jobban is, mert a magyar-nem magyar, szegény-úr elentétét feles­leges volt ennyire hangsúlyozni, maga a történet azonban logikusan halad a csendes tragédia felé. Ami az Édes Anná­ban feloldhatatlan, irracionális dráma, itt rezignált bele­nyugvás lesz; Jancsikának meg kell tanulnia franciául, így kívánja az osztályérdek, a polgári öntudat, s ebbe a kis cse­lédlánynak is bele kell törődnie. Voltaképp senkinek nem tetszik Lucie, a hetyke és nagyzoló francia kisasszony, aki valószínűleg a romlást hozza az addig boldog családra, de Lucie a végzet eszköze, nem lehet kitérni előle. Mi marad megoldásnak? A kanárinak kell elpusztulnia, ő a megváltozott körülmények ártatlan jelképe, legalább ő le­gyen szabad, gondolja a kis cselédlány, s kiengedi az abla­kon. Messzire nem jut, mert a rabság életformájává vált, ezen már nem lehet változtatni, néhány szárnycsapás után lezuhan a mélybe, de legalább néhány pillanatig átélhette a szabadság illúzióját. így végződik Kosztolányi költői novel­lája, amiből hatásos tévéfilmet készített Cselényi László. Csak a tévéújság magyarázata hoz zavarba, midőn ezt írja: „A novella átdolgozója Kolozsvárott találta meg a tör­ténethez illő helyszínt". A novella egy lakásban játszódik, ami Kolozsvárott épp úgy lehet, mint Éőcsén vagy Nagydo- rogon. Hírünk a világban Bosszankodunk, ha a csárdás, a gulyás, s cigányzene or­szágát látják hazánkban, s nem gondolunk arra, hogy a kül­földi vonzalmát vagy akár ízlését nem mi szabjuk meg. Egyébként is ő hozza a pénzt, ha hozza, az pedig józan, pusztai romantikától független elhatározás, hogy mibe, mi­lyen feltételek mellett fekteti be a pénzét. Általában egészen másba, mint mi szeretnénk. Ezen borzolódtak a kedélyek a Létkérdések legutóbbi adásában is, ahol a - találomra? - bemutatott példák azt mutatták, hogy jelenleg nem tetszünk a sokat emlegetett Nyugatnak. Valaki háborogva mondta, hogy nemcsak rosszat írnak rólunk a nyugati újságok, miért nem azt idézzük, amikor dicsérnek bennünket? De a ha­gyományos magyarság-képnek már nagyon kevés a hitele, s tudomásul kellene végre vennünk, hogy más nép is lova- gias, vendégszerető, Európában pedig alig van föld, amit ne áztatott volna vér. Nem értem az aggodalmaskodást, azt sem, hogy most már hivatal is alakult, amelynek az a feladata, hogy megmu­tassa, milyenek is vagyunk valójában. A külföldi - üzletember vagy turista - kialakítja a maga jól megfontolt vagy felületes véleményét, s legföljebb cso­dálkozik azon, hogy hivatalosan is rosszalják mindazt, ami nem illik bele abba a képbe, amit itthon mi alakítottunk ki magunkról. A véletlen úgy hozta, hogy rögtön utána éppen a televízió adta meg a választ. Cziffra György tragikus halála adott al­kalmat arra, hogy felújítsák a róla készített portréfilmet, amelyben maga beszélt életének tragikus és sikeres fordula­tairól. Mit szűrhetett le ebből az idegen? Azt, hogy a korábbi művészetpolitika kegyetlenül rossz volt, börtönbe vetette a század egyik legnagyobb művészét, akinek a Nyugat szol­gáltatott elégtételt. Cziffra György sorsa nem a magyar jel­lemre vet árnyat, mert nem a tíz millió magyar alakította a sorsát, hanem arra a politikai rendszerre, amely süketen el­fordította fejét, ha Cziffra György leült a zongorához. Ebből pedig az következik, hogy egyetlen politikai rendszer sem azonos magával a néppel. A folytatás is további illusztrációval szolgált. Cziffra Györgyöt kitüntették a francia Becsületrenddel, ami külföldi számára a legnagyobb megbecsülést jelenti. Erre itthon is kellett valamit tenni, s kapott is egy kitüntetést, ami a Becsü­letrendnél csak szerényebb lehetett. Csak éppen nem volt aki átadja, az illetékesek közül, beleértve a nagykövetet is, senki nem ért rá. Végül egy szerény beosztású követségi al­kalmazottra bízták, mert postán mégsem lehetett elküldeni. Nemcsak az a kérdés, hogy milyennek látnak bennünket, az is, hogy milyennek látjuk magunkat. Cziffra György ese­tében rosszul vizsgázott a kultuszkormányzat, legalább ezt be kellett volna látni. Mert ha mi nem becsüljük meg értéke­inket, miért kérjük ezt számon az idegentől? Csányi László Pályázati figyelő 1.) A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium - elősegí­tendő a könyvtári ellátás javí­tását - felkérte a Magyar Könyvtárosok Egyesülete el­nökségét egy olyan pályázat kiírására és lebonyolítására, melynek célja, hogy ösztö­nözze és elismerje a könyvtá­rak erőfeszítéseit szolgáltatá­saik fejlesztésére. A pályázat nyitott, minden önállóan vagy valamely más intézmény keretében működő bármilyen típusú könyvtár részt vehet rajta. A pályázato­kat 1994. április 30-áig kell be­nyújtani. 2. ) A Soros Alapítvány segí­teni kívánja a már működő, valamint a későbbiekben su­gározni kezdő helyi rádiók és televíziók műsorellátását, ezért pályázatot hirdet mű­sorkészítő tevékenységre. A pályázat nem határidős, a be­érkezett pályamunkákat fo­lyamatosan bírálják el. 3. ) Az Osztrák-Magyar Ak­ció Alapítvány a következő tevékenységeket finanszí­rozza:- egyetemi tanulmányok Ausztriában,- nyári nyelvtanfolyamok,- nyári egyetemek Ausztri­ában. Az Akció Alapítvány ösz­töndíjait kizárólag a felsőokta­tásban tanulók, frissen diplo­mázott szakemberek, posztg­raduális képzésben résztve­vők, tudományos kutatók és felsőoktatásban oktatók pá­lyázhatják meg. Beküldési határidő legké­sőbb 1994. november 15. 4.) Fotópályázat. A Sport­horgász szerkesztősége szí­nesfotó- és diapályázatot hir­det hivatásos és amatőr fotó­sok számára. Téma: a horgász és a hal. A beküldés utolsó ha­tárideje: 1994. június 30. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Paksi Ifjúsági Irodában, Paks,Gaga­rin u. 2. Tel: 75/311-646. •Nyitva tartás: hétfőtől pénte­kig 14-20 óráig, valamint a Tolna Megyei Gyermek és If­júsági Információs-Szolgáltató Irodában: Szekszárd, Béla tér 6. Tel: 74/311-928.

Next

/
Oldalképek
Tartalom