Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-05 / 3. szám

1994. január 5., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Adónaptár Az 1993. évi adókötelezett­ségről benyújtandó bevallások időpontjai. 1994. február 15.- Az 1993. évre vonatkozó bevallás valamennyi adóról, kivéve a 3. pont alatt közöltét és a társasági adót, az állami vagyon utáni részesedést, va­lamint a kettős könyvveze­tésre kötelezett magánszemé­lyek személyi jövedelemadója és költségvetési támogatásá­ról: (3-4 sz. bevallási nyomtat­vány).- Egyéni vállalkozó szemé­lyi jövedelemadó bevallása, ha nem jelentkezett be a társa­sági adó hatálya alá, és nem vezet kettős könyvvitelt, va­lamint az áfa-köteles értékesí­tést végző magánszemély: (53. sz. nyomtatvány, 7. sz. nyom­tatvány).- Az útalaphoz kapcsolódó bevallás (kivétel: társasági adóalanyok visszaigénylése elszámolásának bevallása): (19. sz. nyomtatvány).- Bevallás a nemzeti kultu­rális járulék 1993. évi elszámo­lásáról: (a 16. sz. nyomtatvá­nyon). 1994. február 28.- Az 1993. évre esedékessé vált társasági adóelőleg és az éves számított összeg különb­ségének bevallása:- egyszeres könyvvezetést folytató adóalany a 24. sz. nyomtatványon,- kettős könyvvezetést folytató adóalany a 25. sz. nyomtatványon. 1994. március 20. Vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemé­lyek a magányszemélyek jö­vedelemadójáról (ha nem vé­gez áfa-köteles értékesítést) az 53. sz. nyomtatványon, a föl­dadóról a 20. sz. nyomtatvá­nyon adnak bevallást. 1994. május 31. a) 1993. évi társasági adó­bevallás: — egyszeres könyvvezetést folytató adóalanyok a 28. sz. nyomtatványon, — kettős könyvvezetést folytató adóalanyok a 29. sz. nyomtatványon, — azok a költségvetési szervek, lakás- (garázs,­üdülő-) szövetkezetek, társa­dalmi szervezetek, alapítvá­nyok, egyházak, víziközmű- társulatok, amelyek vállalko­zási tevékenységet folytatnak, és a társasági adótörvény ala­nyaivá válnak, könyvvezetés­től függően a megfelelő nyom­tatványon, — külföldi vállalkozók a 30. sz. nyomtatványon. b) A kettős könyvvezetésre kötelezett magánszemélyek­nek a magánszemélyek jöve­delemadójáról: - az 53. sz. nyomtatványon. c) Bevallás az idegenfor­galmi hozzájárulás 1993. évi elszámolásáról: - a 18. sz. nyomtatványon. d) Bevallás az állami va­gyon utáni részesedésről: - a megfelelő társasági adó beval­lási nyomtatványon. e) Útalap-visszaigénylés a társasági adó alanyainak: - a 19. sz. nyomtatványon. 1994. június 20. A munkáltató bevallása (ha évente egyszer tesz bevallást) a levont, visszafizetett jövede- lemadó-különbözetről: (10. sz. nyomtatványon). APEH-állásfoglalás A taxisok egyszerűsített számlaadási kötelezettsége Az általános forgalmi adó­ról szóló módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiak­ban: törvény) 43. § (1) bekez­dés b) pontja készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés ese­tén, a szolgáltatást igénybe vevő kérésére egyszerűsített számlakibocsátási kötelezett­séget ír elő. A taxisok min­denképpen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy az utasok tő­lük számlát kérnek. A törvény 13. §-ának 17. pontjából kö­vetkezően, azonban a taxamé­ter által kiállított bizonylatot ilyen esetekben ki kell egészí­teni a taxis címével, a szolgál­tatás megnevezésével és sta­tisztikai besorolásával, vala­mint a vevő nevével és címé­vel. Mivel a vevő neve mindig változik, a taxis már emiatt sem kerülheti el, hogy a nyug­tát kiegészítse. Erre egyébként a lehetősége megvan, hiszen a nyugtán szerepelnek üres so­rok - a vevő nevének, címének helyére azonban konkrétan nem történik utalás. Mindeb­ből következik, hogy a nyugta kézi kiegészítése önmagában a törvény előírásaiból levezet­hető kényszer. Kiadványok vállalkozóknak A „Vállalkozói ismeretek" c. jegyzet kezdő vállalkozóknak, vállalkozópalántáknak szól. A közismert szerzők sok év alatt összegyűjtött tapasztalataikat leírták, majd kiegészítették az újabb fogalmakkal, újabb elvárásokkal, iratmintákkal. A jegy­zetben foglalkoznak az üzleti tervvel, gazdálkodási ismeretek­kel (mint piackutatás, árképzés, adók, tb), munkajoggal, stb. Megrendelhető: Pécsi Kisvállalkozás-fejlesztési Központban. Január 1-től: gépi számlát kell adni Szigorodó büntetések, vendégellenőrök" is várhatók A kereskedelem bizonyos területein, a vendéglátásban és a személytaxi forgalomban 1994 január elsejétől pénztár­géppel, illetve taxaméterrel köteles mindenki számlát adni. Az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal osztályveze­tője, Hajdú Miklósné tájékoz­tatása szerint a pénzügymi­niszter erről szóló, 6/1993. (II.9.) számú rendelete megha­tározza azoknak a körét, aki­ket a gépesített számlaadási kötelezettség terhel. Január elsejétől a boltok kö­zül a vas-, a műszaki-, az üve­gárú-, a jármű-, a gép- és az elektronikai üzletekre vonat­kozik a rendelet, a vendéglá­tóhelyek közül az italboltok­ban, borkimérésekben, a drink bárokban és a kocsmákban kell a jövőben gépi számlát adni. Az érintettek kizárólag az APEH által jóváhagyott pénztárgépeket használhatják. A 120 féle típus közül ki-ki igénye és pénztárcája szerint válogathat. A választékban vannak olyanok is, amelyek jól tűrik az italbolti, „nedves" körülményeket, sőt a szabad­ban, zivatarban is üzemképe­sek. A kereskedelmi hálózat­ban félévenként újra és újra szűkíteni fogják a hagyomá­nyos, kézzel írt számlákra kö­telezettek körét. A személytaxik esetében ta­xamétert kell beszerelni és minden utasnak blokkot adni. Ezen a téren kisebb az APEH által jóváhagyott választék, de így is hét megfelelő típus kap­ható (35-45 ezer forintos áron). A pénztárgép, illetve a ta­xaméter vásárlásához egyszeri kedvezmény is igénybe ve­hető. Egyszerű pénztárgép esetében vásárlásakor 25 ezer forint, számítógép alapúnál ötvenezer forint kedvezmény jár a vevőnek. A taxaméterek vásárlásához nyújtott 30 ezer forintos kedvezményt 1993 december 31-ig vehették igénybe az érintettek. Január elsejétől a kedvezmény mér­téke 20 ezer forintra csökkent. Szigorodnak a szankciók is a február óta ismert rendelet megszegőivel szemben. Első alkalommal százezer forintig terjedhet, ismételt esetekben ennek többszörösére rúghat a kiszabható pénzbüntetés, sú­lyosabb esetekben az üzlet be­zárását, vagy a szolgáltatás le­állítását is elrendelheti az APEH. Bár az APEH annyi engedményt tett, hogy a még 1993-ban megrendelt, de be nem szerelt taxaméterek miatt január 15-ig még nem büntet­nek. Mint ahogy az ületékesektől megtudtuk, nemcsak a he­lyenként arcról már jól ismert APEH-ellenőröktől kell tarta­niuk a szabályokat megsze­gőknek, hanem más megyék­ből is várhatók vendégellenő­rök, sőt egyre gyakoribb, hogy a vétkesekkel szemben közér­dekű lakossági bejelentés alapján indítanak eljárást. N.Zs. Ferenczy Europress Új pénztárgép­típusok A már korábban közzétett típusokon kívül az alábbi pénztárgépekkel, illetve ta­xaméterrel tehetnek eleget kö­telezettségüknek az érintettek: IPC DOS I számítógépes alapú, ORIGO Gmk 1055, Bp. Szalai u. 2. Tel: 111-3033. TEC MA-206 HU, KOMP- TEC Kft. 1102. Bp. Halom u. 12. Tel: 157-1277. KONTOR PM 93 PRIMA hordozható, KONTOR Kft. 1142. Bp. Tatai u. 9. Tel: 149-0166. HS 1000 hordozható, SCHWA-BO Kft. 1133. Bp. Dráva u. 5. Tel: 149-4108. HCR-50 hordozható, MMG Automatika Művek Rt. 1300. Bp. Szépvölgyi út 41. Tel: 188-6340. HCR-50 hordozható, Vezér­léstechnikai Gyár 6000. Kecs­kemét, Izsáki u. 8. Tel: (76) 3481-191. Taxaméterek: PRINT AX, ELEKTROSOFT RT. 5000. Szolnok, József A. u. 6-8. Tel (56) 3422-880. Túljegyezték a Pillért Túljegyezték a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alapot. Az alanyi jogú kárpótoltak a teljes igényelt befektetési jegy­mennyiséghez hozzájuthat­nak. A nem saját jogú kárpót­lási jeggyel rendelkező ma­gánszemély befektetők csu­pán az igényük egy részéhez, viszont a jogi személyek és a pénzintézetek számára nem jut a jegyzésen felkínált 1,354 milliárd forintos csomagból - közölte Dani Csaba, a Pru- dent-Invest Befektetési Alap­kezelő Rt. ügyvezető igazga­tója. A tíz éves futamidejű ingat­lanalap tavaszi első jegyzése során az alapkezelő 2 milliárd forint névértékű befektetési jegyet kínált fel kárpótlási je­gyekért, ebből azonban csak 1,846 milliárd forintnyi fo­gyott. Az őszi kibocsátást azonban több, mint 110 millió forinttal túljegyezték. Össze­sen 1,468 milliárd forint név­értékű -Pillér-jegyre volt igény, ebből 1,124 milliárdot az alanyi jogon kárpótoltak, 267 milliót magánszemélyek, 74 milliót jogi személyek, mintegy 4 milliót pénzintéze­tek jegyeztek. A befektetési je­gyek kiosztása során az alanyi jogú kárpótoltak, ezután pe­dig a magánszemélyek közül a kisebb összeget jegyzők él­veznek előnyt. Az alanyi jogú kárpótoltak csoportja így a teljes jegyzett mennyiséget megkapja, a ma­gánszemélyek között azonban csupán 230 millió forint névér­tékű befektetési jegyet, az igé­nyeiméi 37 millió forinttal ke­vesebbet osztanak ki. A befek­tetési jegyeket januártól lehet átvenni. Csökkentek a kontingensek a németországi munkáknál A Németországi Szövetségi Munka- és Szociális Ügyek Minisztériuma hivatalosan tá­jékoztatta az illetékes magyar szerveket arról, hogy a vonat­kozó kormánymegállapodás 4. cikke alapján a németor­szági munkanélküliségi ráta 1,2 százalékos növekedése miatt 1993. október 1-től a megállapodás alapkontingen­sét, valamint a kis- és közepes magyar cégek részére külön biztosított kontingenst 6,0 százalékkal csökkenti. Az alapkontingensen belül az építőipari kontingens 5,5 szá­zalékkal csökken, mivel a munkanélküliségi ráta növe­kedése 1,1 százalékos volt. A 6000 fős építőipari különkon- tingenst a csökkentés nem érinti. Az 1993. október 1-i 1994. szeptember 30. közötti havi létszámkontingens a kö­vetkezőképpen alakul: Alapkontingens: (ebből 960 építőipari) 5460 fő „Mittelstand" kontingens: 1760 fő Építőipari külön­kontingens: 6000 fő Összesen: 13 220 fő. Importvámok megszűnése A Közös Piac országaiból származó több száz ipari ter­mék importvámja szűnt meg január 1-jén. A gyorsítólistán szereplő cikkek vámlebontása 1992 és 1994 között három lépcsőben valósult meg, és 1994. január 1-jén fejeződött be. Ez a gazdálkodók előtt már ismert, hiszen a pontos menetrendet a két éve kiadott Kereskedelmi Vámtarifa 1992-94 című dokumemtum is tartalmazza. A normál, illetve az ún. lassító listán szereplő, valamint az EK-ból származó, az Európai Megállapodás kü­lönböző mellékleteiben sze­replő termékek vámlebontá­sának kezdete 1995. január 1. Cégnyilvántartó és Céginformációs Szolgálat alakul Cégnyilvántartó és Céginformációs Szol­gálat Rt. néven társaságot alapít az Igazsá­gügyi Minisztérium. A következő hóna­pokban létrehozandó és a tervek szerint márciustól működő szolgáltatás felállításá­hoz nemrégiben adta meg az engedélyt a kormány. A tárca iletékesei elmondták: a szolgálat célja, hogy a központi államigaz­gatási szerveket, a Központi Statisztikai Hi­vatalt, sőt bármely érdeklődőt ellásson a cé­gekre vonatkozó információkkal. Ezeket az adatokat jelenleg még a cégbíróságoknál le­het beszerezni, így a szolgálat nagyban hoz­zájárul majd a bíróságok tehermentesítésé­hez. A cégekre vonatkozó információknak fontos szerepük van a gazdaság működésé­ben, az államigazgatási feladatok megfelelő ellátásában, de az üzleti életben is. A szolgá­lat feladata az lesz, hogy a bíróságok cég­nyilvántartásában szereplő adatokat össze­sese, elemzésre alkalmassá tegye. Az in­formációk csupán a KSH számára lesznek ingyenesek. A céginformációs szolgálat a cégbíróságoknál már meglévő számítógé­pes bázisra épül majd. Elsőként a főváros­ban, majd a megyeszékhelyeken is hozzá­férhetők lesznek az adatok, amely elsősor­ban az egyéni érdeklődők helyzetét köny- nyíti meg. A társasági nyereségadó feltöltési kötelezettsége Csupán decemberben mint­egy 30 milliárd forintnyi tár­sasági nyereségadó előleget fizettek be a vállalkozások a költségvetésnek, ami majd­nem eléri a teljes társasági adóbefizetések 50 százalékát - derül ki az APEH összesítésé­ből. Az egyenletlen befizetés fő oka az, hogy december 20-áig a vállalkozások kötele­sek kiegészíteni az adott év­ben befizetett adóelőleg ösz- szegét a várható éves fize­tendő adó legalább 90 száza­lékos szintjére. Ez azt jelenti, hogy a cégeknek meg kell be­csülniük várható nyereségü­ket, és eszerint kell befizet­niük a megfelelő összeget. Amennyiben az éves fize­tendő adó összege a becsült értéknél magasabb lesz, akkor az adózónak nemcsak a kü- lönbözetet kell megfizetnie, de mulasztási bírságot is kiró­nak rá. A mulasztási bírság összege a teljesített feltöltés és a valós feltöltési kötelezettség különbözete. Az 1991-es adó­évvel összefüggésben össze­sen 11 ezer 202 esetben szabott ki késedelmi bírságot az APEH ilyen okból, s a bírsá­gok teljes összege 2,169 milli­árd forint volt. Tavaly némileg emelkedett a mulasztási bír­ságot fizetők köre, azonban csökkent a kiszabott bírságok mértéke, 12 ezer 107 esetben összesen 2,105 milliárd forin­tot kellett fizetni a vállalkozá­soknak azért, mert nem, il­letve nem megfelelő mérték­ben tettek eleget feltöltési kö­telezettségüknek. SS A Központi Statisztikai Hivatal elnöke által kia­dott szakértői engedélyek eljárási díjáról szól a 148/1993. (X. 26.) Kormány- rendelet. E szerint a kére­lem benyújtásakor a kérel­mezőnek 2000,- Ft eljárási díjat kell befizetni a KSH 232-90145-6369 számú számlájára. A rendeletet 1993. X. 26-án hirdették ki. (Magyar Közlöny 155. száma.) Az 1993. január 1-je előtt megállapított nyugellátá­sok, baleseti nyugellátá­sok, valamint a nyugdíj- szerű rendszeres szociális ellátások egyösszegű ki­egészítéséről szól a H54/1993. (X. 28.) Kormány- rendelet. A kiegészítést 1993 novemberében azok kapták, akiknek az 1993. ja­nuár elseje előtti időpont­ban állapították meg a fen­tieket. Az egyes ellátások­hoz járó kiegészítések mér­tékét a rendelet tartal­mazza. A rendelet számos fontos információ mellett az 1993. XII. 31-ét követő idő­ponttól a nyugdíjak legki­sebb összegeire és a megha­tározott összegű ellátások összegeire vonatkozó ren­delkezéseket is tartalmazza. Ez a rendelet 1993. X. 28-án lépett hatályba. (Magyar Közlöny 156. száma.) A Polgári Törvényköny egyes rendelkezéseit mó­dosítja az 1993. évi XCII. törvény. A módosítás feltű­nően sok. Összefüggésben van pl. a közhasznú társa­ságokkal, az egyesülettel és a köztestülettel. Ezt a tör­vényt 1993. X. 30-án hirdet­ték ki. (Magyar Közlöny 158. száma.) A dohánygyártmá­nyokra, a kávéra, a palac­kozott szeszre és szeszes italra elrendelt zárjegy al­kalmazásának részletes előírásairól és szabályairól szól a 28/1993. (XI. 5.) PM-miniszter rendelet. A rendelet 1. sz. melléklete a zárjegyek leírását, a 2. sz. melléklete a gyártó zárjegy- felhasználó igénybejelenté­sével, a 3. sz. melléklet az importőr zárjegyfelhasz­náló igénybejelentésével, a 4. sz. melléklet a zárjegy­megrendelő lappal, míg az 5. sz. melléklet készletzár­jeggyel kapcsolatos elvárá­sokat rögzíti. A jelzett ter­mékek gyártói, illetve im­portálói igényei szerinti zár­jegymennyiség és választék elszámoltatását a Pénz­ügyminisztérium, Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága végzi. A ren­delet hatályba léptető és átmeneti rendelkezései kü­lönböző határidőket tartal­maznak, a feltételek szigo­rúak. Külön is felhívjuk az érin­tettek figyelmét a rendelet tanulmányozására. A ren­deletet 1993. XI. 5-én hirdet­ték ki. (Magyar Közlöny 161. száma.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom