Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-18 / 14. szám

1994. január 18., kedd MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Önkormányzati vitafórum A Szabad Demokraták Szövetsége január 19-én, azaz szerdán délelőtt 9.30 órától önkormányzati vita­fórumot szervez Szek- szárdon, a régi vármegye- háza (Béla király tér 1. szám alatti épület) dísz­termében. Előadást tarta­nak: dr. Wekler Ferenc or­szággyűlési képviselő, az Országgyűlés Önkor­mányzati Bizottságának elnöke, valamint Kovács Sándorné, Sásd nagyköz­ség polgármestere, a Községi Ónkormányzatok Szövetségének elnöke. Házigazda: Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgár- mestere. Középpontban a pedagógusok Ki a nemzet napszá­mosa, ki a nemzet lábtör­lője? Várható-e a közal­kalmazotti törvény komp­lett módosítása? Hol a pe­dagógusok helye a szocia­listák oktatási koncepció­jában? Van-e megváltó is- kolamodell? Mindezekről és még számos más kér­désről lesz szó január 20- án, azaz csütörtökön délután 17 órai kezdettel a gyönki művelődési ház­ban, ahol dr. Jánosi György országgyűlési képviselő, a Magyar Szoci­alista Párt alelnöke tart előadással egybekötött fó­rumot. Hajdanvolt szekszárdiak nyomában A megyeszékhely nyug­díjasklubjának újabb ren­dezvényeként Kaczián Já­nos, a Tolna Megyei Levél­tár munkatársa tart elő­adást az érdeklődőknek, Szekszárdtól Bunyaszek- szárdig címmel. A múlt században Erdélybe költö­zött egykori szekszárdiak sorsát bemutató rendez­vénynek január 19-én, azaz szerdán délután 15.30 órai kezdettel a Babits Mi­hály Művelődési Ház tár­salgója ad otthont. Véradónap Őcsényben A Tolna Megyei Vér­transzfúziós Állomás ja­nuár 20-án, azaz csütörtö­kön 9-től 16 óráig véradó­napot tart őcsényben. A je­lentkezőket a polgármes­teri hivatalban fogadják az egészségügyi intézmény munkatársai. A hallássérült gyermekekért A hallássérült gyerme­keket nevelő szülők szá­mára nyújt segítséget az az egyesület, mely január 22-én, azaz szombaton délután 15 órakor alakul meg Szekszárdon. Az érin­tetteket az Állami Nép­egészségügyi és Tisztior- vpsi Szolgálat (volt KÖ­JÁL) épületébe várják a szervezők. Soul szól a Pickben A tolnai Electric Soul nevű zenekar nemcsak szűkebb hazájában, hanem más településeken is fel­lép. Legközelebb január 21- én, azaz pénteken este 22 órától találkozhatnak az együttessel az érdeklődők a paksi Pick vendéglátói­pari egységben. Pályázat útépítési támogatásra A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Földművelésügyi Miniszté­riummal, valamint a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztériummal közösen pályázatot hirdet olyan térségeket feltáró, te­lepüléseket összekötő vagy bekötő kiépítetlen utak épí­tésének támogatására, ame­lyek elsősorban a területfej­lesztés kedvezményezett te­rületein a gazdaság - ezen belül is kiemelten a mező- gazdaság - általános fejlesz­tését szolgálják a közúti inf­rastruktúra megteremtésé­vel. A pályázatok támogatá­sára 800 millió Ft-ot fordít a három tárca, 400 miihó Ft-ot az Útalapból, 200 millió Ft-ot a Mezőgazdasági Fej­lesztési Alapból, s 200 millió Ft-ot a Területfejlesztési Alapból. Pályázatot az ön­kormányzatok nyújthatnak be a területfejlesztés ked­vezményezett területeinek jegyzékéről szóló 161/1993. (XI.17.) Kormányrendelet­ben szereplő települések esetében legalább 30 %, a kedvezményezett körbe nem tartozó települések ese­tében legalább 40% helyi forrás biztosításával. A pályázat benyújtásá­nak határideje: 1994. már­cius 18. A pályázati felhívás, amely a részletes feltétele­ket tartalmazza a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben, valamint az Önkormányzati Tájékozta­tóban jelenik meg. Áddig a pályázati felhívások mun­kanapokon 9-14 óra között a Szekszárdi Közúti Igazgató­ság (Szekszárd, Liszt F. tér 1.) építtetői osztályán sze­rezhetők be. A kilábalás lehetőségei Új bánya helyett együttműködés Mint arról lapunkban be­számoltunk, pénteken fóru­mot tartottak a Szászvári Bá­nyatársulás helyzetéről, jövő­jéről. A társulás vezetése a kilá­balás egyik lehetséges mód­jának a külszíni fejtések be­indítását, illetve a kiserőmű- vek újraindítását tartja a leg­fontosabb „mankó", a kül­földi tőke igénybe vétele mellett. A fórum után megkérdez­tük Ligeti Pált az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium energetikai főosztályvezető­jét: - Mi a véleménye e ki­törési lehetőségekről? — Én másik kettőről be­szélnék. Az egyik ilyen lehe­tőség, hogy a bánya keressen egy partnert, akivel elegendő és olcsó szenet tudnak előállí­tani a nagymányoki brikett­gyár működéséhez. Ezek már megvannak, ami létezik, an­nak a működtetése sokkal egyszerűbb, mint valami új­nak a létrehozása. A vasasi bányaüzemben is szerveződik egy gazdasági társulás, elkép­zelhető, hogy olcsón tud bri­kett alapanyagot termelni. A szászvárival közösen ele­gendő lenne, hogy - ha csök­kentett kapacitással is - mű­ködjön a brikettgyár. Társul­hatna a vállalkozáshoz a kör­nyékbeli TÜZÉP is, és akkor már minden együtt lehetne, ami egy vállalkozáshoz szük­séges. — Mennyi idő alatt lehet eb­ből valami? — Latorcai miniszter úr ígéretének megfelelően segí­tünk tető alá hozásában: a kö­zeljövőben az érintettekkel tisztázzuk az együttműködés feltételeit. Jó lenne persze eh­hez még tőkeerős vállalkozót is keresni. Bajosabb dolog lenne új bányát nyitni, mert rendkívül sokba kerül. Ma nincs olyan projekt, amilyenre akad vállalkozó, aki finanszí­rozza. Persze én lennék a leg­boldogabb, ha valaki mégis hozna ilyet. — A nagymányoki brikett­gyár a környezeti igényeket nem elégíti ki, mégis meglehetősen kemény feltételekkel veszi bérbe a Szászvári Bányatársulás. — Komoly befektetés is szükséges, ha valaki ezt hosz- szú távon hasznosítani akarja, hiszen a település lakói joggal kifogásolják a környezet- szennyezést. Ugyanakkor a fórumon kiderült: ezentúl kedvezőbb feltételek is számí­tásba jöhetnek. — Kiserőművek? — Nem ismerek a szakiro­dalomból olyat, hogy új kistel­jesítményű széntüzelésű erő­műveket építenének. — Működött régen ilyen Hi­dason és Mázán is. — Azért mondtam, hogy új kiserőművek. Ezelőtt öt- ven-nyolcvan évvel valóban jó szolgálatot tettek, ma már nem versenyképesek. Hangyái Dr. Témák Gábor Kanadából hívta szerkesztőségünket Ottawa mínusz harminchat fokkal várta a szekszárdi képviselőt Tegnap délelőtt 11 óra 15 perckor megcsörrent a telefon szerkesztőségünkben, s a vo­nal túlsó végén egy ismerős hang hallatszott. Méghozzá tisztán és érthetően, jóllehet a hívó fél - dr. Ternák Gábor or­szággyűlési képviselő - több ezer kilométeres távolságból, az Atlanti-óceán túlsó partjá­ról, Kanadából jelentkezett. — Három nappal ezelőtt egy hosszadalmas és unalmas repülőút végeztével érkez­tünk meg a kanadai fővá­rosba, Ottawába - kezdte helyszíni „tudósítását" dr. Ternák Gábor. •— Jelenleg mínusz harminchat fokos hi­deg tombol kint az utcán, sze­rencsére én ebből nem sokat érzékelek a szállodában. Min­denesetre sétálgatni nem ta­nácsos ilyen időben. — Azért sikerült megismer­kedni a főváros néhány látnivaló­jával? — Ottawa - helyi viszony­latban - a kisebb települések közé tartozik, s miután a kö­zeli Quebec tartományban többségében francia nyelvű ál­lampolgárok laknak, így itt is általános a kétnyelvűség. A feliratok is mindenütt angolul, illetve franciául tájékoztatják az érdeklődőket. Az eltelt há­rom nap alatt módom volt megtekinteni egy múzeumot, ahol az indiánok, valamint a bevándorló telepesek történe­tével lehetett megismerkedni. — Ma már a munka követke­zik? — Igen, a résztvevő hu­szonnégy ország negyven- nyolc küldöttje a szállodánk­kal szemközti kongresszusi központban vitatja meg, hogy miként lehetne a különböző - elsősorban a nukleáris, a vegyi és a biológiai - fegyverzetek, a rakétatechnológia elterjedését meggátolni. Jómagam a ma­gyar parlamentet képviselem ezen a szerdáig tartó, nemzet­közi rendezvényen. — Ön is felszólal ezen a talál­kozón? — Csak a felszólalás ked­véért nem, de ha olyan a téma, s ha arról van mondanivalóm, akkor mindenképpen, -szeri­Az Állampolgárok Érdekképviseleti Szövetsége irodát nyitott Szekszárdon Az Állampolgárok Érdekképviseleti Szövetsége megnyitotta Tolna megyei irodáját Szekszárdon, az Arany János u. 23-25. sz. alatt (Zöldért Székház III. emelet 3/8 szoba). A szövetség első­sorban Magyarország egyes régióinak infrastrukturális elma­radottságának csökkentése, a helyi lakossági ellátás javítása, a települések lakosságmegőrző-képességének növelése és az ön- szerveződő közösségek munkájának, valamint az állampolgá­rok különböző érdekképviseletének elősegítése, támogatása ér­dekében fejti ki tevékenységét. Céljainak elérése érdekében a működéshez szükséges erőfor­rások, valamint anyagi feltételeinek megteremtése, illetve bőví­tése céljából gazdasági-vállalkozási tevékenységet is kíván foly­tatni. A szövetség tevékenysége iránt érdeklődő állampolgárok tá­jékoztatására rendelkezésre állnak. A PSZ szerint jogsértés történt Újabb mézesmadzag Terítéken a közalkalmazotti törvény A szakrendelés ingyenes (Folytatás az 1. oldalról). azon okból is, hogy a dol­gozók létszáma is csökkent. Nagyon sok esetben viszont az alakuló kisebb vállalkozá­soknál, üzemekben dolgozók nem is tudják, hogy milyen anyagokkal dolgoznak, és mi­lyen veszélynek vannak ki­téve, ha nem vesznek részt először a munkaalkalmassági majd - bizonyos munkakö­rökben - a rendszeres szűrő- vizsgálatokon. Éppen az át­meneti helyzet miatt érdemes megemlíteni, hogy az idézett törvény az 1993/ XCIII. számú, hogy akit érdekel, meg tudja találni. A törvény a munkáltató alapkötelességévé teszi az említett vizsgálatok elvégeztetését. A jelen helyzet nehézségé­hez tartozik az a körülmény is, hogy míg korábban az ÁNTSZ jogelődje teljeskörűen ismerte a megyében az egész­ségre ártalmas üzemeket, ma már nem minden veszélyes munkahelyről tudnak, ezért nem is ellenőrizhetik azokat. A törvény előírásainak a megszegése szankciókkal jár, szabálysértési eljárás kereté­ben lehet felelősségre vonni a munkáltatót, vagy adott eset­ben a munkavállalót, ha nem tesz eleget kötelezettségének. Ilyen eljárásra már volt is példa. Ma az emberek félnek attól, hogy elveszítik munka­helyüket, ezért azok, akik bi­zonytalanok abban, hogy szenvedtek-e már munkahelyi ártalmat nem mennek el munkaidőben vizsgálatra, pe­dig járna a munkaidő-ked­vezmény. Ezért döntött úgy a Megyei Üzemegészségügyi Szolgálat, hogy szerdánként, este hatig meghosszabbított munka­rendben várják azokat a dol­gozókat, akiknek a munkahe­lyén nincs üzemorvosi szolgá­lat és munkáltatójuk nem küldte őket munkaalkalmas­sági vizsgálatra. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a megyei üzemegészségügyi szakrendelés minden munka­napon reggel 8-15 óráig várja mindazokat, akik munkájuk­nál fogva érintettek és akik eddig is szervezett formában részt vettek ilyen vizsgálato­kon. A második témakörben megpróbáltuk röviden össze­foglalni, hogy milyen ártal­mak lehetségesek, s milyen anyagokkal dolgozóknak kel­lene igénybe venni a szolgála­tot. Az ipar, a mezőgazdaság, a laboratóriumok megannyi olyan munkát kínálnak, ahol vegyi anyagokkal dolgoznak, zaj, vibrációs terhelés, vagy por károsíthatja a szervezetet. A vegyi anyagok belégzés- sel, a bőrön át, vagy pedig a tápcsatornában szívódnak fel. Legismertebbek a növény­védő szerek, amelyeknek a használati utasításait ponto­san be kell tartani, mert halá­los mérgezést is okozhatnak. Nem mindenki tudja, hogy mérgező anyagok a szerves oldószerek, amelyek festé­kekben hígítókban fakonzer­váló szerekben is megtalálha­tók. Aki Szuper-Kromofag nevű, háztartási boltokban is megvásárolható készítmény­nyel végez munkát, ki van téve a benne 85 százalékban jelen lévő diklórmetán nevű anyag károsító hatásának, amely állatkísérletekben rák­keltőnek bizonyult. A nehézfémekkel is óvato­san kell bánni, a hegesztőknél, a króm, a nikkel, a benzinku­tasok, a fazekasok, forrasztok között az ólommérgezés for­dul elő a leggyakrabban. Komolyan kell venni a po­rártalmat is, mert szilikózist okozhat, de károsítja a tüdőt is a fa-, a fém-, vagy a gabona­por. Ezeket az ártalmakat a kőfaragók, asztalosok, karos­széria lakatosok, figyelmébe ajánlják. Hosszú ideig nem érzékel­hető, de később akár süket­séghez is vezethető ártalma­kat okozhat a zaj. A kovácsok, fémmegmunkálók között a leggyakoribb, de a faipari gé­pekkel dolgozók is veszélyez­tetettek. A fakitermelőknél a vibrációs ártalom is jelentős lehet, ér, ideg és izületi elvál­tozásokat okozhat. A munkaegészségügy té­maköréhez tartoznak a foko­zott balesetveszéllyel járó munkakörök, ahol megsok­szorozhatja a veszélyt a magas vérnyomás, a rossz látás, az idegrendszeri, mozgásszervi betegségek. Veszélyt jelent a két méternél nagyobb magas­ság, vagy mélység, a forgó-mozgó gépek mellett, és árammal végzett munka. A károsodás korai felismerését teszi lehetővé az üzemegész­ségügyi szolgálat szűrővizs­gálata, amely, minden esetben ingyenes. Ihárosi A Pedagógusok Szakszerveze­téhez tartozó oktatási nevelési in­tézmények szakszervezeti vezető­ivel találkozik a Pedagógusok Szakszervezetének megyei veze­tősége, ma délelőtt 10 órakor Szekszárdon a Babits Mihály Művelődési Ház márványtermé­ben. — Miről lesz szó a tanácsko­záson? - kérdeztük Fülöpné Szűcs Máriát a szövetség me­gyei elnökét. — Azokról a munkajogi kérdésekről, amelyeket a köz- alkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása kapcsán a PSZ javasol a kollé­gáknak. — Mi a PSZ álláspontja? — Mi úgy gondoljuk, hogy a kormány felrúgta a sztrájk- bizottság és a közte a nyár vé­gén létrejött megállapodást: szakszervezeti egyeztetés nél­kül, képviselői indítványra módosította a KJT-t. Azzal, hogy a legjobban dolgozó kol­légáink nagy részét pénzügyi okokra hivatkozva vissza kel­lene sorolni az F kategóriából a D-be vagy az E-be, a mi ál­láspontunk szerint jogsértés történt. Szakszervezetünk állás­pontja szerint azokra a peda­gógusokra, akiket a jó munká­juk alapján soroltak át a mun­káltatók a legmagasabb fize­tési kategóriába, nem vonat­kozik a KJT módosítása. Az önkormányzatok 1992. december 31-től (addig készí­tették el az átsorolásokat első alkalommal) 1993. decembe­réig nem emeltek kifogást az átsorolások ellen. Tehát úgy gondoljuk, hogy mindenki hivatalos értesítést vett kéz­hez arról, hogy melyik közal­kalmazotti osztályba, melyik fizetési fokozatba tartozik. Ez egy hivatalos ígérvény, tör­vény biztosította. A törvény módosításával pedig az utolsó pillanatban szűkítették a köte­lezően F-be sorolhatók körét. Álláspontunk szerint arról egyetlen közalkalmazott sem tehet, hogy a '92-ben életbe lépett, a parlament által elfo­gadott törvénynek akkor nem vizsgálták az anyagi fedezetét. Ezt a törvényhozónak kellett volna biztosítania. Mi tisztá­ban vagyunk azzal, hogy az önkormányzatokat nagyon nehéz helyzetbe hozták a tör­vény végrehajtásával. A mó­dosítással azonban egy politi­kai gesztust tettek az önkor­mányzatok javára, a közal­kalmazottak kárára. 92-ben tehát ismét elhúzták a mézesmadzagot a közal­kalmazottak orra előtt, majd, az utolsó pillanatban azt mondják: bocsánat, ez nem így van, nincs rá pénz. — Mit javasolnak Önök a pe­dagógusoknak a kialakult hely­zetben? — A PSZ tárgyalásokat kezdeményezett a kormány­nyal és folytatja a béralkut az önkormányzatokkal. Ezzel egyidejűleg azt javasoljuk, hogy akik sérelmet szenved­tek, előbb az F-be kerültek, majd onnan visszaminősítet­ték őket, kezdeményezzenek egyeztető vitát a kérdésről a munkáltatóval a visszasorolás kézhezvételétől számított 15 napon belül. Eredménytelen­ség esetén - tudjuk, hogy nem az igazgatóktól függ a pénz­eszközök biztosítása - for­duljanak munkaügyi bíróság­hoz. Erre újabb 15 napjuk van. Természetesen szakszerveze­tük a kollégáknak jogi segítsé­get biztosít.- háj -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom