Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-17 / 13. szám

1994. január 17., hétfő GAZDASAG »ÚJSÁG 5 A madocsai gazdakör Segítséget adnak nap mint nap Lassan egy éve, hogy meg­alakult a madocsai gazdakör. A település gazdái nagyon várták egy olyan szervezet lét­rejöttét, mely politikamentes és ami a legfontosabb, az ő ér­dekeiket tartja szem előtt. A gazdakör elnökével, Tör­jék Istvánnal beszélgettünk. — A település lakói között nagyon sokan dolgoztak ko­rábban a helyi téeszben. Az emberek többsége kivált a szövetkezet kötelékéből és a saját lábukra szeretnének állni. Úgy érzem, életük hátra­lévő részében is a mezőgazda­ságból akarnak megélni. Egye­lőre még nem kedvetlenek a parasztok, hiszen arra vállal­koztak, hogy megművelik a saját földjüket, de ehhez va­lamilyen mankót kerestek. Ez volt a gazdakör. Az alakuló ülésen 43 főt regisztráltunk. — Miben tudnak segítséget nyújtani tagjainak? — A segítséget nap mint nap meg kell adni egymásnak. Montana Telekom Kft. Nyolcvanmillió forintra emelték az alaptőkéjét, és többségi külföldi tulajdonba került az előzőleg egymillió forint törzstőkéjű Montana Te­lecom Kft. A külföldi befek­tető az SFMT, telekommuni­kációban érdekelt nemzetközi befektető cég - mondta Va­dász Pál, a Montana Holding elnöke. A Montana Telecom Kft. a teljesen magyar tulaj­donban lévő Montana Hol­ding tagja volt. Az alaptőke­emelés után az SFMT részese­dése 74,9 %, a Montana Hol­dingé pedig 25,1 %. A külföldi befektető a következő másfél év során még 9 millió dollárral kívánja megerősíteni a kft. alaptőkéjét. Az SFMT-nek ér­dekeltségei vannak Európá­ban, Amerikában, Ausztráliá­ban és Ázsiában. Azt tervezi, hogy telekommunikációs szolgáltatásokat nyújt majd Ukrajnában, Szlovákiában és a volt Jugoszlávia utódállamai­ban is. A teljes tőkeemelés után a kft. több mint száz em­bert foglalkoztat. A legtöbbet a szervezés és a koordinálás jelenti a gazdák­nak. Az egyes emberek ugyanis nehezen, sokszor többletköltség árán jutnak terményhez, növényvédő sze­rekhez ... A gazdakör ked­vezményesen jut egyes vető­magokhoz, terményekhez, kemikáliákhoz, a földműve­léshez szükséges eszközök­höz, így ezek beszerzésével nagy támogatást ad tagjainak. A szövetkezet és a gazdakör között ellentétek feszülnek, ta­lán a csoportérdekek különb­sége miatt. — Számos megbeszélést tar­tanak, találkozási lehetőséget biz­tosítanak a kör tagjainak. — Madocsán viszonylag jól működik a gazdakör gépe­zete. Megalakulásunk óta például rendszeresen tartunk összejöveteleket. Ezeken a ta­lálkozásokon megbeszéljük az aktuális feladatokat, gondja­inkat. A témák között a vetés időpontjától az aratás legap­Az energetikai kormányzat sikerként értékeli a lakossági gázhálózat fejlesztésében elért eredményeket. Az immár négy éve tartó programot az állam jelentős hitelekkel tá­mogatta. A hálózatba bekap­csolt települések száma 1990- ben négyszázötvennel, 1991— ben négyszáznyolcvannal, 1992-ben már ötszáznyolc­vannal, míg 1993-ban - szinte ugrásszerűen - kilencszáztíz- zel gyarapodott. Ezzel az eltelt négy év alatt több mint két­szeresére nőtt a gázzal ellátott kistelepülések, falvak száma. Háztartásokban mérve, ez évente körülbelül százezer családot jelent. Hogy ez a lendületes fo­lyamat töretlen marad, azt ma csak remélni lehet. A támoga­tást jelentő kedvezményes hi­telek és pályázatok ugyanis az ország mindenkori pénzügyi helyzetétől függnek. Gazda­sági lehetőségeinket ismerve viszont sem a jelen, sem pedig róbb részleteinek megbeszé­léséig szinte minden szerepel. Abban is segítséget nyújtunk a gazdáknak vagy a hozzánk forduló termelőknek, hogy a legfontosabb mezőgazdálko­dással kapcsolatos informáci­ókat eljuttatjuk hozzájuk. Úgy érzem, hogy ez is nagyon fon­tos feladatunk, hiszen a terme­lők művelik meg a földet és nem a szabályok, törvények készítői. Az új szabályokat, törvényeket a vezetőségi ta­gok, vagy szakemberek fordít­ják le a gazdák számára is ért­hető nyelvre. Sajnos konkrét érdekvédelmi feladatot még nem lát el a gazdakör, bár tö­rekvéseink vannak erre. Leg­főbb problémánk, hogy a részarány-tulajdonosoknak még nem adták ki a termőte­rületeket, így a jogos tulajdo­nosok nevére sincsenek átve­zetve. Az idő szorít, a tavasz, a vetés ideje pedig nagyon kö­zeleg.-garay­a közeljövő nem kecsegtet sok jóval. Ma még a gázfűtés sokkal olcsóbb, mint a hagyományos, vagy az olajtüzelés, a villamo­sáramról nem is szólva. Va­lamennyien emlékszünk rá: nem is olyan régen még a vil­lanyfűtést támogatták, aztán jött a villamosenergia árrob­banása, amikor kedvezmé­nyeket kaptak azok, akik olaj­tüzelésre álltak át. S lám, mára valósággal büntetik azokat, akik ezt az utat járják. Rebes­getik, hogy kormány-berkek­ben már foglalkoznak a veze­tékes gáz árának jelentős eme­lésével, s ha hinni lehet a hí­reknek, rövidesen 200-300 százalékkal magasabb tarifát számítanak majd a gáz köb­méteréért. De nem biztos, hogy ettől csökkenni fog a fo­gyasztás, mert a gázfűtés ké­nyelméről nehezen mond le az, aki már próbálta ... d.zs. Ferenczy-Europress A szekszárdi „Aranyfürt" Mezőgazdasági Szövetkezet némi riadalmat okozott azzal a levelével, melyet január első napjaiban kézbesítettek az ár­verésen szerzett szőlőterüle­tek új tulajdonosainak. Ugyanis az értesítésben az állt, hogy a meliorációs költ­ségek mellett a szerzett földte­rületen még közel százezer fo­rint, vagy annál nagyobb - a terület nagyságától függően - értékű ültetvény van, amely a szövetkezet tulajadonát ké­pezi. Az ültetvényérték meg­térítését polgári peres úton kí­vánják érvényesíteni. Dr. Ótós János, a megyei kárpótlási hivatal vezetőjének a véleménye a történtekről: — Az árverések meghirde­tését megelőzően a tsz-ek kö­telesek bejelenteni a kárren­dezési hivataloknál, hogy az általuk kárpótlásra kijelölt földterületeket milyen költsé­gek terhelik. A 104/1991-es kormányrendelet pontosan meg is határozza, hogy mely költségek azok, amelyeket a tsz kérhet, ide tartozik a meli­oráció, az útépítés és az öntö­zés. Vagyis azok a költségek, melyek aranykorona érték növekedést nem eredményez­tek. Az ültetvényérték nem tartozik ide. A megyében elő­ször a bonyhádi termelőszö­vetkezet kérte a szőlőművelési ágban az új tulajdonosoktól az ültetvény értékét. Mi akkor is többször kifejtettük az állás­pontunkat, a tsz nem hallga­tott ránk, beperelte a bíróság­nál az új tulajdonosokat. Az ügyben pár nappal ezelőtt megszületett az elsőfokon az ítélet, a bíróság a tsz igényét elutasította. Az Alkotmánybí­róság 270/B/1993/ll-es számú határozata is ennek szellemében rendelkezik: „Nem lehet alkotmányelle­nesnek tekinteni, hogy a kár­pótlás alapját képező ingatla­nok árverési értéke egyes ese­tekben eltér a szövetkezeti tu­lajdon értékelésére vonatkozó előírásoktól." Mindehhez csak annyit sze­retnék hozzátenni, hogy az új szőlőültetvény-tulajdonosok ne ijedjenek meg a szövetke­zet levelétől, hiába fenyeget bírósággal, a fizetési felszólí­tás minden alapot nélkülöz. A meliorációs költségeket meg kell fizetni, de azt az összeget, amit a licitálás előtt az árverés vezetője a jelenlévőkkel ismer­tetett. Aki erre nem emlé­kezne, jöjjön be a hivatalba ott tájékoztatást kap róla. Kővári László, a szekszárdi földrendezőbizottság veze­tője: — Hozzánk is érkeztek pa­naszok a szövetkezet eljárása miatt. Véleményem szerint el­sősorban zavarkeltés, az em­berek megfélemlítése volt ez­zel a cél. A meliorációs költsé­geket ki kell fizetni, ennek ér­tékét az árverés előtt ismertet­ték, tehát aki ennek ellenére az adott földre licitált, tudta, hogy az mivel jár, de az ültet­vényértéket a szövetkezet nem kérheti, mert az törvény­telen. Az más kérdés, hogy munkánk során több vitánk is volt a szövetkezet vezetésével, ők ugyanis azt mondták, hogy a kárpótlási törvény rendelke­zéseit nem fogadják el és az Alkotmánybírósághoz for­dulnak. Dr. Szűcs László, az Arany­fürt Mg. Szövetkezet elnöke: — A szövetkezet a kárpót­lási hivatal felé nem csak a meliorációs költséget, hanem az ültetvényértéket is bejelen­tette. A hivatal ennek ellenére nem vette ezt tudomásul. A törvény úgy szól, hogy megté­rítési kötelezettsége van mindannak, ami aranykorona érték növekedést nem ered­ményezett, így az oszlop, a drót, az út mellett, a rajta lévő ültetvény is ide értendő. Az ültetvényértéknek ugyanis semmi köze nincs az aranyko­ronához. Mauthner Gondok a befektetési jegyek adóvisszaigénylésével Az MTI információja sze­rint sokaknak gondot okoz­hat a befektetési jegyek utáni adóvisszaigénylés. Ugyanis egyes letétkezelők a letéti szerződésen nem tüntették fel a befektetési jegyek sor­számát. Arra hivatkoznak, hogy az értékpapírokat tőzsdei érték­tárban helyezték el, és így nem áll módjukban az egyedi értékpapírok megkü­lönböztetése. Ezen adat nélkül viszont nem lehet hiánytalanul kitöl­teni az adóbevallási ívet, s így csak az APEH jóindula­tán múlik, hogy visszafi­zeti-e az adótöbbletet, vagy pedig hiánypótlást kér. Ilyen esetben - lévén, hogy nem az APEH hibájából késik az adóvisszatérítés - még kése­delmi kamat sem jár a befek­tetőknek. Az MTI érdeklődésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH főosztályvezetője el­mondta: ha a Budapesti Ér­téktőzsde Tőzsdei Értéktárá­ban helyezték el a befektetési jegyeket, akkor az APEH el­fogadja annak gyűjtőszámát a befektetési jegyek sor­száma helyett. Enélkül azon­ban nem fizeti vissza az adó­többletet. A befektetési jegyet vásár­lók nagy többsége az adó­visszatérítés miatt általában nem várja meg az adóbeval­lás március 20-i határidejét, hanem igyekszik ezt mielőbb megtenni. Ezért nem kizárt, hogy már eddig is több, hiá­nyosan kitöltött adóbevallást adtak postára. Tavaly mintegy 12 müli- árd forint értékű befektetési jegyet jegyeztek, és ezek után - optimális esetben - mint­egy 4 milliárd adóvisszatérí­tés jár. Ma támogatj ák, holnap adóztatják? Kárpótlási földárverések Az elmúlt héten az országban szerény számban megtartott, 36 földárverésen 722 kárpótlásra jogosult összesen 57 ezer aranykorona értékű földterülethez jutott - tájékoztatott az Or­szágos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Az újév első hetében csupán Bács-Kiskun, Borsod, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Vas megyében rendeztek árveréseket. Az árverések kezdetétől január 9-éig megtartott közel 14 ezer árverésen több mint 26 millió aranykorona értékű föld talált gazdára. A tulajdonhoz jutottak száma pedig ez idő alatt meg­közelítette a 328 ezret. Nemcsak a gyógyszergyártók miatt drágább a gyógyszer A január 1-jétől érvényes gyógyszertérítési díjak emel­kedését nem lehet teljes egé­szében a gyógyszergyárak számlájára írni - erősítette meg Molnár Károlyné, a Ma­gyar Gyógyszergyártók és Nagykereskedők Országos Szövetségének főtitkár-helyet­tese az MTI-hez eljuttatott közleményében. A dokumentumból kiderül: bár a lakosság a patikákban a térítési díjak 40 százalékos emelkedését tapasztalja, a drágulásnak csak egyik össze­tevője a 16-17 százalékos ter­melői áremelés. Ezen kívül ugyanis árnö­velő hatású az importkészít­mények esetében a forintleér­tékeléssel együttjáró beszer­zési árak emelkedése, vala­mint a támogatási rendszer módosulása. Az ez évi gyógy­szertámogatási keretösszeg ugyanis a szükséges 60-62 mil­liárd forintnál jóval kevesebb, várhatóan csupán 50 milliárd forint lesz. Ez mindenképpen indo­kolta a gyógyszertámogatási rendszer módosítását, vagyis a gyógyszerek egy részénél a fogyasztói árakhoz nyújtott társadalombiztosítási támoga­tás csökkentését. A gyakorlatban ez azt je­lenti, hogy például egy koráb­ban 95 százalékos támogatás 80 százalékra való mérséklése a térítési díj négyszeres, míg a 80 százalékról 50 százalékra való átsorolás a térítési díj két és félszeres növekedését okozza. Hány az óra? MRP-program A Tolna Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vizsgálta megyénkben az óra értékesítés- és javítás helyzetét. A vizsgá­latba bevonták a városi rendőrkapitányságok, a megyei rend­őrkapitányság dolgozóit, a városi önkormányzatok munkatár­sait valamit az APEH ellenőreit. A megye mind a 7 városában ellenőrizték az értékesítést és javítást végzőket, összesen 28 vál­lalkozót. Üzletben 27 ellenőrzés történt, piacon pedig 1. (An­nak, hogy a piacokon csak 1 órát értékesítő árust találtak, nagy valószínűség szerint az lehetett az oka, hogy valamilyen csator­nán keresztül hírét vették az árusok az ellenőrzésnek.) A vizsgálat során megállapították, hogy mind a 28 egység eleget tett engedélyezési, bejelentési kötelezettségének, s a te­vékenység minden esetben megfelelt a vállalkozói igazolvány­ban, vagy működési engedélyben foglaltaknak. Mindenütt le­galább egy szakképzett eladó vagy órás-szakmunkás tartózko­dott. Az ártájékoztatás teljeskörű volt 26 egységben, hiányos kettőben. Egy egység kivételével mindenütt megfelelő helyen volt a Vásárlók Könyve. A kezelési használati útmutatók tekin­tetében 10 egységben csak idegen nyelvűt tudtak felmutatni, megfelelő magyar nyelvű jótállási jegyet pedig 8 egységben nem biztosítottak. A jótállási jegyen a szervízlista nem aktuális, azok a megyei órajavítók, melyek szerepeltek a listákon már mind felbontották a szerződésüket. A javítást végző 12 ellenőrzött egységben csupán 2 olyan üz­letet találtak, ahol rendelkeztek vállalási szabályzattal. Mint megállapítást nyert az olcsó (általában 1000 forint alatti), úgy­nevezett KGST-piaci elektormos órák javítását nem vállalják el azzal az indokkal, hogy azok javíthatatlanok, ha van is hozzá alkatrész, az többszöröse az óra árának. A mechanikus órák ja­vítását csupán 3 órás vállalja a 12-ből azzal az indokkal, hogy nincs alkatész, illetve a Svájcból beszerezhető alkatrészek ára akár 20-szorosa is lehet az eredetinek. Előre nem látott hiba ese­tén, ha az árkülönbség nem nagyobb 20-30 forintnál, amennyi­ben a fenti összeget megahaladja, megvárják, amíg a megren­delő visszajön, s egyeztetnek vele. Jótállást valamennyi órás vállal az általa végzett munkára. Kifogás esetén a 12 órásból 9 ellenőrzi, hogy valóban ő javította-e a kifogásolt szerkezetet. A Vásárlók Könyvébe tett bejegyzések, az ellenőrzöttektől nyert információk szerint a beérkező reklamációkat megnyug­tató módon rendezik. A vizsgálat során a felügyelőség a követ­kező intézkedéseket tette: felelősségre vonás (9 esetben), pénz­bírság (összesen 29,5 ezer forint), figyelmeztetés (1 egységben), értékesítés feltételhez kötése (10 egységben). vem Az Állami Vagyonügynök­ség 1993 végéig mintegy száz privatizációs ügyletet hagyott jóvá a Munkavállalói Résztu­lajdonosi Program (MRP) ke­retében. Az ÁVÜ által privati­zált állami tulajdon közel 30 százaléka került tavaly mun­kavállalói tulajdonba - kö­zölte az ÁVÜ. Az MRP tör­vénybe iktatását követően, 1992 júniusa és 1993 szeptem­bere között a programban 65 privatizációs ügylet zárult le. A privatizációért felelős szer­vek bíznak abban, hogy a munkavállalói tulajdonszer­zés hatására növekedik az érintett vállalatok termelé­kenysége, ahogy ez USA-beli és brit cégeknél történt. Az ÁVÜ-t az MRP-programban is segítik az Amerikai Fejlesztési Ügynökség szakértői. Megrendelőlap Eddig még nem tudtam előfizetni a Tolnai Népújságra, ezért kérem, hogy a kézbesítő keressen fel a következő címen, Név: .................................................................................... Cím: .................................................................................... h ogy előfizethessem a Tolnai Népújságot egy hónapra 375,- forintért negyedévre 1125,-forintért □ félévre 2250,- forintért □ egy évre 4140,-forintért (Kérjük a megfelelő négyzetet megjelölni.) Kérjük, hogy az itt közölt megrendelőlapot borítékban küldjék vissza postafordultával a Tolnai Népújság Kiadója címére: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Vita a szövetkezet és a tulajdonosok között Ki kell-e fizetni az ültetvény értékét?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom