Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-18 / 296. szám

1993. december 18., szombat GAZDASÁG KÉPÚJSÁG 5 A minimálbér: 9000 forint Az Olvasó kérte „Adósoktól" a vállalkozókhoz Interjú ár. Bősze Gáborral A minimálbérek emelését is napirendre tűzi hét végén az Érdekegyeztető Tanács plená­ris ülése. A munkavállalók már 10.300 forintról is hajlan­dók lennének tárgyalni mint alsó határról, de bizonyítani kívánják a 11.300 forintos mi­nimálbér jogosságát is. Jelen­leg 9.000 forint a minimálbér. A munkaadók az általános gazdasági feltételek tisztázat­lansága miatt eddig nem tar­tották reálisnak, hogy 9.000 forintnál magasabb minimális bért fizessenek a munkahe­Veszteséges a TITÁSZ Az idei évet is veszteséggel zárja majd a debreceni székhe­lyű Tiszántúli Áramszolgál­tató Részvénytársaság (Titász Rt.). Számos tényező mellett elsősorban a torz, nem az elektromos energia előállítási és szállítási költségeihez iga­zodó lakossági tarifa az aka­dálya az eredményes műkö­désnek - hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen a cég idei tevékenységét és gazdál­kodását mutatták be a társa­ság vezetői pénteken a sajtó képviselőinek. Bírságolt a versenyhivatal A Gazdasági Versenyhiva­tal Versenytanácsa úgy hatá­rozott: 800 ezer forint bírság­gal sújtja a Kovács Rt.-t, gaz­dasági erőfölénnyel való visz- szaélés miatt - tájékoztatta a versenyhivatal pénteken a távirati irodát. Az ügy előzménye: a Bor- sodnádasdi Lemezgyár priva­tizációja során a vállalat Ke­rékgyártó Üzeme a Boker Rt. tulajdonába, az Energiaellátó Üzem a Kovács Rt. tulajdo­nába került. A Kovács Rt. drasztikus energiaszolgálta­tási díj-emelését a Boker Rt. nem fogadta el, ezért számára a Kovács Rt. az energiaszol­gáltatást megszüntette. A Bo­ker Rt. ezt követően fordult a versenyhivatalhoz. (MTI) lyeken. A kormányzat szük­ségesnek tartja, hogy a mun­kaerőpiac egyik legkiszolgál­tatottabb rétegének béreme­lése megvalósuljon. Tárgya­lási alapként elfogadják a munkavállalók által megjelölt 10.300 forintos alsó határt. A kormányzat szerint a fogyasz­tói árnövekedés 16-22 száza­lékos mértékéhez igazítva kel­lene meghatározni az orszá­gosan ajánlott 1994-es átlag- kereset emelést, mégpedig 17 százalékban. A munkaválla­lók az eddigi viták során az Tévhit azt gondolni, hogy csak a banktól lehet hitelt fel­venni! A gazdasági életben miihó példa van arra, hogy a szállító, a nagykereskedő, a gyártó hitelez megbízható üz­letfelének, sőt, a hitel sajátos formája a kötvény is, amikor egyenesen a tőkepiac siet a vállalkozó segítségére. De ugyanez megeshet a magá­nemberrel is. De maradjunk a leggyako­ribb példánál, amikor a ban­kok adnak hitelt ügyfeleiknek. Mi mozgatja a pénzintézete­ket? A haszon reménye. Ezt követelik meg a tulajdonosok az üzletmenetért felelős me­nedzserektől, akik minden megállapodás mögött azt vizsgálják, mennyire szolgálja az a cég tőkejövedelmét, mennyire növeli az osztalékot. Ez alól egyedül az úgyneve­zett közjogi pénzintézetek ki­vételek, amelyek tulajdonosa - az állam, vagy az önkor­mányzat - esetleg megelé­gedhet a nullszaldós mérleg­gel is. De ilyen bank nálunk még elvétve akad, s a meglé­vők is jószerint csak kezesség- vállalásig kockáztatnak. Egyszóval, a bank is pénz­ből él. Ha valamelyikük mégis az ellenkezőjét állítaná? Fo­gadjuk gyanúval a' kijelentést, és ne feledjük, hogy a pénzin­tézetek tekintélyét, biztonsá­gát a tőkeerősségük adja, a pénz pedig csak a pénzhez vonzódik. Ä cég a hitelkeretét, a nála elhelyezett betéteket csak akkor növelheti, ha a sa­árnövekedés legalább 22 szá­zalékos mértékét feltételezik, így az átlagkereset emelést is 22 százalékban határoznák meg. A munakaadók, a vállal­kozói szféra jövő évi lehetősé­geinek tisztázatlansága miatt pontos számot nem voltak haj­landók megállapítani. A kor­mányzattal folytatandó to­vábbi egyeztetés alapján hatá­rozzák majd meg, hogy a 17- 22 százalékos sávban mely ér­téket fogadják el a jövő évi or­szágosan ajánlott átlagos bér­emelés százalékaként. ját tőkéje is növekszik. Örök törvénye ez a pénzvilágnak. Honnan származik a ban­kok nyeresége? Mindenek­előtt a hitelek és a betétek ka­matkülönbségéből, abból, ha drágábban „árulja" a kölcsö- neit, mint amennyibe a forrá­sai kerülnek. Az, hogy mennyi kamatot fizet az ügyfeleinek, nem egyszerűen a bank elha­tározásától függ. A pénzpia­con éles verseny folyik az ügy­felekért, beleszól az értékpapí­rok árfolyama, az egyéb be­fektetések általában várható hozama, és persze a bankok közötti kamatverseny is. Ami pedig a hitelek kamatát illeti? Ezt alapvetően az határozza meg, mekkora százalékot tud biztonsággal elviselni a tisztes üzletmenet, és mit kínál a má­sik pénzintézet. A hitelkama­tok piacán is lehlet alkudozni, hiszen a nagy összeggel tar­tozó, de biztos adósnak szá­mító ügyfél kedvezőbb feltéte­lekre számíthat, mint az, aki­nél a banknak némi kockázati biztonságot is be kell kalku­lálnia a százalékokba. Az általános gyakorlat sze­rint a pénzintézetek saját for­rásaik tizenkétszeresét helye­zik ki ügyfeleikhez, vagyis lé­nyegében mások pénzét koc­káztatják. Ezért van szükség mind szigorú törvényi, mind átléphetetlen belső szabályo­zásra, ami persze a tisztvise­lők mozgásterét, döntési sza­badságát igencsak behatárolja. Bácskai Tamás Ferenczy Europress A Tolna Megyei Vállalkozói Központ ügyvezető igazgatója 1994. január 1-től dr. Bősze Gá­bor. Egy hónapot most azzal tölt, hogy megismeri a központ belső struktúráját, a munka mecha­nizmusát és a megkezdett felada­tokat Hahn Csaba volt igazgató­val megbeszéli. Paksi olvasónk, Lukács Tibor és mások kérését tel­jesítve közlünk ingerjút az új igazgatóval. — Szekszárdon 1988 óta dolgoztam az Adóhivatalban - kezdi bemutatkozáskor. Ott először az adófelügyelőségen revizorként, majd az ágazat jogászaként, később a mező- gazdasági osztályon az élel­miszeripari üzemek támoga­tásával foglalkoztam. Amikor két ellenőrzési osztály alakult, az egyik vezetője lettem. — Szekszárdhoz és a me­gyéhez mi köti? — Bonyhádon lakom és naponta járok a megyeszék­helyre, így kötődöm ehhez a városhoz is. — A vállalkozói központtal mikor és hogyan került kap­csolatba? — A munkám mellett az adózás területén oktatást is végeztem. Adóeljárást, adójo­got tanítottam. Érdeklődtem a központ oktatási projectje iránt. A meghirdetett ügyve­zetői pályázatukra azért je­lentkeztem, mert úgy éreztem, le kell zárnom az életemben egy időszakot, ami számomra egy kicsit nyugalmasnak tűnt. Szerettem volna aktívabban bekapcsolódni a megye vál­lalkozásfejlesztésének életébe, így írtam meg a pályázatomat. Úgy tudom, 15-en jelentkez­tünk, ebből 5 volt az, akivel személyesen is beszélgettek. Most itt vagyok. — Az elképeléseit meg le­het osztani az olvasókkal is? — Természetesen. A vál­lalkozói központnak vélemé­nyem szerint nem csupán Szekszárd érdekeit kell szol­gálni szervezeteileg és helyi­leg, hanem össze kell fogni a megye üzleti közösségét és a területeket kistérségként ke­zelve be kell vonni a megye, az orzság gazdasági vérkerin­gésébe. Úgy kell ezt tenni, hogy országos lehetőségeket közvetítsünk a kistérségek­hez. Erre a vállalkozói köz­pontnak van egy viszonylag jól kiépített alközponti rendszre. — Melyik településen ta­lálható alközpont? — Bonyhádon, Tamásiban, Dombóváron, Simontomyán, Pakson, Hogy észen - és Tol­nán folyamatban van a szer­vezés. Pakson az Atomerőmű RT, a polgármesteri hivatal és a vállalkozói központ kötött megállapodást. Helyet az erőmű ad, a bútorozást a pol­gármesteri hivatal végzi, és a főállású vezető bérét is ők fi­zetik. Az iroda itt Pakson az Űjtemplom utca 28. szám alatt működik. Megjegyzem, hogy az alközponti rendszer mű­ködésében problémák van­nak. — Melyek ezek? — Abban látom az okot, hogy az önkormányzatok dolgozói másodállásban látják el az alközpont vezetői mun­kakört. Megpróbálunk kidol­gozni egy olyan konstrukciót, hogy az irodai technikai hátte­ret a vállalkozói központ adná, a helyiséget az önkor­mányzat és próbálnánk olyan alközpontvezetőt felvenni, akinek munkabérét a kistérsé­gek településeinek önkor­mányzatai fizetnék. Másik probléma a szaktanácsadói szolgáltatásunk. Erre jobban fel kell hívni a figyelmet. — Azt hiszem, hogy a vál­lalkozói központ tevékeny­sége akkor volt nagyon nép­szerű és ismert, amikor a visz- sza nem térítendő támogatást adta. Ez megszűnt, milyen más lehetőség van a kezdő vállalkozások támogatására? — A jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé a vissza nem té­rítendő támogatást, viszont van néhány olyan konstruk­ció, ami kedvezményesnek mondható. Ilyen például a kamatmentes hitel, ami 500 ezer forintig adható, három év a futamidő. Ezt a szaktaná­csadó és termékfejlesztési té­makörben lehet igényelni. Évek óta sikeresen működik a mikrohitel konstrukció, ahol a hitelezési határ szintén 500 ezer forint. A kis- és középvál­lalkozások számára, úgy gon­dolom, kielégítő. Szerencsére az adósaink maradéktalanul fizetik vissza a hiteleket. — A beszélgetés személyes bemutatkozással kezdődött. Zárjuk is azzal. Hány eszten­dős? A családi állapota? — Harmincéves vagyok, nős, két gyermekünk van. Szabadidőm az utóbbi két hétben nem volt, de ha majd akad, akkor továbbra is szíve­sen mozgok, sportolok. Teni­szezni szeretek és baráti kö­römben futballozni. Egyelőre legfontosabbnak azt tekintem, hogy a vállalkozói központ­ban vállalt feladataimat sike­resen tudjam végrehajtani. — Az olvasók nevében is köszönöm a rövid beszélge­tést. Decsi Kiss János Fotó: Ótós Réka Adósképz'ó (7.) Mi mozgatja a bankot? Francia tanulmány A fellendülés támaszai: az idősebbek Gazdasági elemzők előrejelzése szerint Nyu- gat-Éurópában a hőn óhajtott fellendülésben meghatározó szerepe lesz az idősebb nemzedéknek. Mindez abban az elem­zésben olvasható, ame­lyet egy párizsi székhelyű gazdasági tanácsadó cég, az MGTB Ayer készített. A tanulmány összegzése szerint - legalábbis Fran­ciaországban - az időseb­bek stabil fogyasztói ma­gatartása a pangó gazda­ság számára „valóságos reménysugár". A párizsi körkérdés arra is választ keresett, milyen áldozatra haj­landó a lakosság a mun­kanélküliség leküzdése érdekében. Mint kiderült, az idősebb nemzedék jobban átérzi a probléma súlyát, s ezért inkább vál­lal szolidaritást az érintet­tekkel, mint az ifjúság, s támogatni is kész új munkahelyek teremtését. A francia cég mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a termelőágaza­toknak és a hirdetési pi­acnak többet kellene fog­lalkoznia az öregebbek­kel. (FEB) Tenderbontás a KVSZ-nél A világgazdaság hírei Könnyebb lesz a kivitel Jövőre megszűnik a gabo­natermékek exportengedélye­zési kötelezettsége. Az év ele­jén már döntöttek az élőálla­tok, a sertés és vágómarha szabad exportálásáról, jövőre a gabonatermékek kerülnek sorra. 1994 január 1-től az ét­kezési és takarmánybúza ki­vételével a gabonatermelők szabadon értékesíthetik ter­mékeiket bármelyik külföldi piacon. Rieger László, a Földműve­lésügyi Minisztérium Agrár- rendtartási Hivatalának veze­tője ezzel kapcsolatosan el­mondta, hogy az intézkedésre azért került sor, mert a bonyo­lult exportszabályozás követ­keztében a belföldi árak mára teljesen elszakadtak a világpi­aci áraktól. Az exportkorláto­zás csökkentésével a szaktárca lehetőséget kíván nyújtani a termelőknek, hogy áruikat ott értékesíthessék, ahol a legtöb­bet kapják érte. A szaktárca reméli, hogy az intézkedés nyomán a hazai gabonaárak közelíteni fognak a világpiaci árakhoz, a piac automatikusan - nem pedig adminisztratív eszközök hatá­sára - kiegyenlítődik. A hiva­tal vezetője szerint az export­engedélyezés rendszere „ter­melő ellenes" eszköz, az ilyen módszereket általában azok­ban az országokban alkal­mazzák, ahol a fogyasztókat kívánják preferálni a mező- gazdasági termelők rovására. Mintegy 200 ajánlat érkezett a pályázati határidő pénteki zárónapjáig a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezet által a volt szovjet és egyéb ingatla­nok értékesítésére kiírt ten­derre - tájékoztatta a KVSZ il­letékese az MTI-t. Az ajánlatokat hétfőn köz­jegyző jelenlétében bontják majd fel. Akkor derül majd ki, hogy hány ingatlant sikerül eladnia a KVSZ-nek. Előzete­sen ugyan nem fűznek vérmes reményeket az eladásokhoz, de mindenesetre több ingatlan értékesítésére számítanak, mint az eddigi árveréseken. Most ugyanis a vagyonkezelő szervezet nem határozott meg a pályáztatásra minimál árat, és a felajánlott ingatlanok egyes részeire is lehet vásár­lási ajánlatot tenni. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 148,39 149,09 ausztrál dollár 67,06 67,36 belga frank (100) 279,76 280,92 dán korona 14,90 14,96 finn márka 17,17 17,27 francia frank 17,07 17,15 holland forint 52,12 U1 í r font 141,32 141,96 japán yen (100) 90,92 91,22 kanadai dollár 74,75 75,09 kuvaiti dinár 333,89 335,27 német márka 58,37 58,61 norvég korona 13,44 13,50 olasz líra (1000) 58,90 59,22 osztrák schilling (100) 830,06 833,46 portugál escudo (100) 57,12 57,40 spanyol peseta (100) 70,86 71,24 svájci frank 68,34 68,62 svéd korona 11,85 11,91 USA dollár 99,74 100,14 ECU (közös piac) 112,59 113,09 Borkiállítás Hazánk legkisebb törté­nelmi borvidéke, a Somló- hegy, a Pápa-Devecseri sík­ságból emelkedik ki. Mintegy 400 hektáron terem az ottani vulkáni bazalton évi 15-25 ezer liter igen kiváló bor. E kis borvidéket szeretné bemu­tatni az érdeklődőknek az a magyar Mezőgazdasági Mú­zeumban pénteken megnyílt és január végéig látogatható kiállítás. Varsó - Lengyelország tel­jes jogú EK-tagságáról a tár­gyalások 1996-ban kezdődnek meg - jelentette ki Alexander Dijckmeester, az EK Varsóban tárgyaló küldöttségének a ve­zetője. A PAP lengyel hírügy­nökség beszámolója szerint Dijckmeester elmondta: az EK azután indítja meg a tárgyalá­sokat a lengyel tagságról, mi­után felvételt nyertek a jelent­kezett EFTA államok (azaz Ausztria, Svédország, Finnor­szág és Norvégia). Erre 1995 végén kerülhet sor. Lengyel- ország sok más kelet-közép- európai állammal együtt jelen­leg társult tagja az Európai Közösségnek, és azt remélik, hogy az évszázad végére el­nyerhetik a teljes jogú tagsá­got. Athén - A görög parlament csütörtökön elfogadta azt a kormányjavaslatot, amely ha­tálytalanít egy korábbi dön­tést, miszerint magánkézbe adják a városi autóbuszpar­kot. Tiltakozásul a döntés el­len, pénteken hajnalban az egyik athéni depóban nyolc autóbuszt gyújtottak fel azok a sofőrök, akik már korábban megvásárolták járműveiket. A Papandreu-kormány csütör­tökön közölte: akár erővel is kötelezik majd a sofőröket arra, hogy felvegyék a mun­kát. Ennek ellenére pénteken a görög fővárosban nem közle­kedtek az autóbuszok. Peking - Kínában külön fő­iskolán tanítják csütörtöktől kezdve a védjegyek, a szerzői jogok és a szabadalmak vé­delmével kapcsolatos ismere­teket. A Pekingi Egyetem ke­belén belül létrehozott új főis­kola megnyitóján Kao Lu-lin, a Kínai Szabadalmi Hivatal vezérigazgatója elismerte, hogy a védjegyekről, a szerzői jogokról és a szabadalmakról hozott törvények nem érvé­nyesülnek maradéktalanul hazájában. Egyben utalt rá, hogy a fejlett országok egyre türelmetlenebbül követelik Kínától a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását. Varsó - Több mint fél év­százada először a lengyel par­lament nem fogadta el a kor­mány beszámolóját a költség- vetési törvény végrehajtásá­ról. A szejm 146 szavazattal 89 ellenében, példátlanul nagy számú, 151 tartózkodással úgy döntött, hogy sem Jan Ol­szewski, sem az őt követő Hanna Suchocka kormánya nem teljesítette a költségvetési törvényt. A tartózkodók kö­zött volt Waldemar Pawlak miniszterelnök és Aleksander Kwasniewski, a baloldali frakció vezetője. A parlamenti döntésnek nincs jogi követ­kezménye. A legutolsó alkot­mánymódosítás értelmében, ha a kormány költségvetési beszámolóját a szejm nem fo­gadja el, az köteles benyújtani lemondását - ez azonban Su- chockáék esetében már rég megtörtént.

Next

/
Oldalképek
Tartalom