Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-17 / 295. szám
4 «ÚJSÁG BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1993. december 17., péntek Mint arról lapunKDan mar beszámoltunk, jótékonysági est lesz Bonyhádon a művelődési központban december 21-én este 7 órakor Bíró Boldizsár és családja megsegítésére „Tetőt a fejük fölé" címmel. Ezúttal az est programját közöljük. A rendezvényen fellép a Holló együttes, a Flamingó tánc- együttes, a Székely kör, a Német nemzetiségi táncegyüttes, Barcza Zsófia, Hangyái Tamás, Elmauer József, a zombai Hagyományőrző népi együttes. Az est sztárvendége Gáti Kati (Kathleen Gáti), aki az Os- car-díjra javasolt Sose halunk meg című film női főszereplője, valamint a bonyhádi származású Dettre Gábor rendező. A főként rövid- és dokumentumfilmeket készítő művész euthaná- ziáról szóló munkáját nemrégiben mutatták be a Magyar Televízióban, hasonlóan „A vonat érdeklődés hiányában elmarad" címűhöz, amely az ön- gyilkosságok okait keresi. A szociálisan érzékeny alkotó a koldusokról is forgatott, és rövidesen amerikai-magyar koprodukcióban 56-ról készít filmet. Továbbra is érkeznek a felajánlások: örömmel tudatjuk, hogy a pörbölyi erdészet rendkívül jutányos áron bizLakossági fórum után Takarékos gazdálkodás Tevelen A közelmúltban Tevelen megtartott közmeghallgatást megelőzően a képviselő-testületi ülésen tárgyalták az 1994. évi költségvetési koncepciót. Megállapították, hogy az ön- kormányzatnak szűkre szabott keretek között kell gazdálkodnia. A tervezet bevételi oldalán látszik, hogy kevesebb lesz, mint az idei évben volt. A bevételt növelni a lakosságra kirótt helyi adóval nem lehet, mert így is nagy terhek nehezednek rájuk. Az önkormányzatnak nincs a tulajdonában olyan vagyontárgy, aminek az eladásával bevételhez juthatna. A kiadási oldalon: fejlesztésre kevés pénz jut és elsődleges feladat a működést biztosítani. A testületi ülés további részében döntöttek a képviselők arról, hogy a szociális segélykeret terhére a családoknak gyermekenként ezer forint értékű élelmiszer-vásárlási utalványt adnak. A közmeghallgatáson Kita- nits Lajos polgármester számolt be az ez évben végzett munkáról. Megállapította, hogy takarékosan, de az intézmények működtetése biztosítva volt. Fejlesztésekről szólva elmondta, hogy részben saját erőből, részben pályázaton nyert pénzből utak épültek, céltámogatással és saját pénzből egészségügyi eszközöket vásároltak, csapadékvíz-elvezető árkokat burkoltak le. A lakosság érdeklődésének középpontjában a telefon volt. Az emberek nem lelkesednek a MATÁV bejelentésétől, hogy csúszik a határidő, de türelmesek, és örülnek annak, hogy lesz telefon. Észrevételek hangzottak el útépítéssel, utak javításával kapcsolatban. A község területén kisebb szakaszok még nem szilárd burkolatúak, az anyagiaktól függ, hogy ezek mikor készülnek el. Szóba került a hulladék elhelyezése is. A lakosság igényli, hogy stabil, környezetkímélő hulladéktároló legyen, de erre jelenleg nincs fedezet. Élénken foglalkoztatta az embereket a gáz, és szennyvíz elvezetése is. tosítja az építkezéshez a faanyagot. A tatai cserépgyár pedig kétszázötven négyzet- méterre elegendő tetőcserepet ad. A jótékonysági koncertre nincs meghatározott belépődíj. Mindenki szándéka - és pénztárcája — szerint helyezhet pénzt a bejárat melletti urnába. Az összegyűlt pénzt egy bizottság megszámolja, jegyzőkönyvet készít, és eljuttatja az érintettekhez a Völgységi Takarékszövetkezeten keresztül. Amennyiben több pénz gyűlik össze, mint amennyire szükség lenne, egy alapítvány javára különítik el, amely a bajbajutottakat lesz hivatva segíteni. A jotekonysagi est sztárvendége az Oscar-dijra javasolt filmben Koltai Róberttel és Szabados Mihállyal (Fekete)piac Több évszázada annak, hogy az országhatárokon ki-be közlekedők némi portékát is visznek magukkal, hogy a felkeresett országban kurrens cikkek értékesítéséből némi hasznot húzva az otthon hiányzó, vagy drágábban vásárolható termékekkel megrakodva térjenek haza. Mindaddig, amíg a turista-kereskedelem bizonyos keretek között marad, az állam nem kifogásolja, de ha ez a kereskedelem már veszélyeket is hordoz magában az állam büntetés kilátásba helyezésével igyekszik elejét venni. Konkrétabb megközelítésben ez a hatóságok - vámhatóság, adóhatóság, rendőrség, önkormányzati szervek - részéről azt jelenti, hogy a vásárokon, piacokon évek óta burjánzó illegális kereskedelmet több-kevesebb sikerrel megpróbálják felszámolni. Azok a vásárolni szándékozók, akik az olcsóbb beszerzés reményében keresik meg a piac fekete kereskedőit rosszallással - ez nagyon árnyalt fogalmazás -fogadják a hatósági intézkedéseket. Értetlenül és dühüknek hangot is adva tiltakoznak, mert pillanatnyi érdekeik az olcsóbb vásárláshoz fűződnek. Kinek az érdeke? Vajon valóban ellentétesek a polgárok érdekei ez esetben a hatóságok eljárásával? Nem kívánok hosszas fejtegetésbe bocsátkozni a rendhez fűződő össztársadalmi érdekről, amely a legdemokratikusabb társadalmakban is korlátokat szab az egyéni szabadságjogok gyakorlásának. De nézzük meg a kérdést más megközelítésben. Miért lehet ez a piaci áru olcsóbb, mint a kereskedelemben kapható, ugyanolyan hazai vagy külföldi termék? Nyilván azért, mert a vámot nem kellett érte megfizetni, az illegális kereskedő nem fizet adót és nem is kell az általa értékesített termékért kötelezettséget, garanciát , jótállást vállalnia. Jó magyar módra mondhatjuk, hogy ezzel a szerencsétlen sorsüldözött külföldi az égvilágon senkit nem károsított meg. Az államot megrövidíteni még egyfajta dicsőség is sokak szemében, nem bún. Erről külön értekezést lehetne írni, de maradjunk csak annyiban, hogy az állam a működéséhez szükséges bevételt mindenképpen az adózó polgáraitól szerzi meg. Azt is, amit a zugkereskedő külföldinek kellett volna az államkasszába befizetni, beépíti a jövő évi áfába, személyi jövedelemadóba, illetékbe, stb. mert nem tehet mást. Végül is a zugkereskedőn kívül az ügyleten senki nem nyer, még az sem, aki olcsóbban vásárolt. Ki kire tüzel? De sok embernek nemcsak ezért jobb az ellenőrzés nélküli piac. Azért is, mert el lehet adni olyan dolgokat is, amelyeket a szabályozott kereskedelemben jogszerűen nem árusíthatnak. Elsősorban a közbiztonságra veszélyt jelentő termékekre gondolok, mint a fegyver, önvédelmi spray-nek nevezett súlyos sérülés okozására alkalmas gázokra, gázpisztolyokra és nem utolsó sorban a most szilveszter közeledtével az aktuális pirotechnikai termékekre. Könnyen lehet, hogy aki a piacon megtámadta az ellenőrzést végző adóhatósági felügyelőt, amikor a jövedéki törvényt megszegő italárussal szemben intézkedett, ó fog a legerélyesebben rendőrt követelni a szilvesztert megelőző és azt követő hetekben a petárda durrogások, rakétalövöl- dözések megszüntetésére. Nem történt még elegendő baleset ahhoz, hogy komolyan veszélyesnek tekintsük ezeket az eszközöket. Lehet, hogy annak az apukának, aki a leghatározottabban kívánta a rendőrt decemberi piacról sokkal kellemesebb éghajlati viszonyok közé, a gyermeke fog petárdától megsérülni, vagy másnak bajt okozni. Lehet, hogy a legközelebbi postarablást azzal a fegyverrel fogják elkövetni, amit a nem kellően ellenőrzött piacon szereznek be. Kábítószer közkézen Nem akarom a helyzetet dramatizálni, de az illegális áruk forgalma még ennél nagyobb veszélyek forrása is lehet. Egyre több az információ a kábítószerek hazai terjedéséről. Budapesten napi árfolyama van egy gramm hasisnak, kokainnak, ampheta- minnak, vagy LSD-vel preparált bélyegnek. A nagyobb városok némelyikében is vannak információk a kábítószer megjelenéséről. Döntsük el, hogy mire van szükségünk. A hatóságok által ellenőrzött és garantáltan jó termékeket felvonultató piacterekre, vásárokra, vagy a feketekereskedelem forgataga mögé rejtőző betörésekből származó áruk, egészséget károsító és közbiztonságra veszélyes termékek forgalmát biztosító, zsebtolvajok paradicsomát megteremtő közterületekre. Mi már eldöntöttük! A tisztességes emberek segítő közreműködése nélkül azonban minden igyekezetünk meddő maradhat. Dr. László Antal városi rendőrkapitány A Völgység TV rejtvénye A dinoszauruszokról szóló rejtvény szerencsés megfejtői: Sebestyén László (Majos V. u.106), Bélteki András (Bony- hád, Wesselényi u.27), Máté Róbert (Bonyhád, József u 17). E heti kérdések: 1. Mióta ismeri az ember a szánkót? 2. Melyik az a szánkófajta, amelyet három ló húz és főleg Szibériában használják? 3. Milyen állatokat fognak még szánkó elé? +1 Hol található a Prikk lejtő és kiről nevezték el? A megfejtéseket december 22-ig várják a Völgység TV címére (Fáy ltp 34), vagy a Városi Könyvtárba. Várakozás Tolna megyébe települése után nem volt kiállítása Budapesten. Munkáival elsősorban szekszárdi és bátai kiállításokon találkozhatott a közönség. Néhány alkotását a Szépművészeti Múzeum őrzi. Bonyhádon a művelődési központban december 13-án nyitották meg tárlatát. A kiállítás képeit a művész lánya, a most is Bátán élő, Huszákné Czencz Marietta kölcsönözte az intézménynek. Nem titkolt szándéka, hogy újra felfedeztesse édesapja méltatlanul elfelejtett műveit. Úgy emlékszik rá, mint szerény, csendes, csak a festészetnek élő emberre, aki hajnaltól elalvásig festett, s aki azt vallotta, ha többször születne, akkor is mindig festő lenne, s akinek a vázlatfüzet s a ceruza állandóan a kezében volt. Falujában csodabogárnak tartották „aki lopja a napot". A képein megjelenő embereket szinte kivétel nélkül modell után festette. Legtöbbet lánya és felesége állt festőállványa elé. Felesége, aki a nagyvilágtól elzárt évei során műértője, kritikusa, tanácsadója volt. Czencz Jánosnak számos alkotását rejti a bátai ház, közülük néhány most Bonyhádon látható, ő az igazán szépet gyönyörűen festette. Aktjain nem az erotika, hanem a női test szépsége, ami megragadja a szemlélődőt, életképeiből a szép mellett a nyugalom árad. Alakjait olyan környezetben helyezi el, ahová minden szépet szerető ember vágyna. Képeinek egy része a tónusfestés tanpéldája lehetne. Tiszta színeivel olyan harmóniát teremt a vásznon, amire kevesen képesek. Művészetén nyomot hagyott a bátai Dunapart, a bátai népviselet és az ott élő emberek szokásai. Aki egyszer találkozik műveivel, azután tudatosan keresni fogja azokat. Bonyhádi kiállítása december 23-ig tekinthető meg a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban.-pálA bátai csodabogár Tolnai új világlexikonában Czencz János neve alatt a következők sorok állnak: „festő, szül. 1885. A győri tanítóképzőben 1905. oklevelet szerzett. 1911. a Műcsarnokban „Tükör előtt” c. képével kitüntetést nyert. Festői interiurökbe beállított szép női aktjaival aratja sikereit." Kevesen tudják, hogy Czencz János, aki a XX. század elejének egyik legnépszerűbb festői közé tartozott, Tolna megye egyik kis településén Bátán találta meg nyugalmát az 1944-es budapesti bombázások elől menekülve. Bátára érkezéséig a főváros egyik legünnepeltebb festője volt. Élet- és zsánerképei, s különösen aktjai meghódították Párizst, Velencét, Bécset. Díjat díjra halmozott, s korának műértői Csók Istvánnal egy- lapon emlegették. Czencz Jánosnak a háború utáni évek a vidéken élő művészek elfelejtett sorsát adták a pénztelenséggel együtt. A vörös hajú nő Addig isznak, míg egy ló lesz? A disznóvágás izgalommal jár. A gazda idegesen toporog. Elmúlt hat óra, és még nem érkezett meg sem a böllér, sem a sógor. Pedig fél hétre beszélték meg a szúrást. Néhány perc elteltével halk beszéd, kapucsa- pódás, kutyaugatás. A háziak megkönnyebbülve sóhajtanak: itt a két segítség. Köszönés, kézfogás, aztán - mielőtt még bármihez kezdenének - irány a hátsó udvar: a disznóól. Hiába, meg kell szemlélni, „kivel" is lesz dolguk. Méricskélnek, saccolgatnak, s úgy százhúszra taksálják a hízót. — Gyerekek! Gyertek, vegyétek be a „bátorítót" és szúrhattok! - invitálja a férfiakat a konyhába az asz- szony. ők megkóstolván a pálinkát, dicsérik annak illatát, zamatát, erejét. Az asz- szony nem fukarkodik, újra megtölti a poharakat. A sógor egyből kihörpinti az italt és szinte egyszuszra mondja: — Ne legyen Jóska a nevem, ha ez a jószág nincs meg százötven kiló. A társak rábólintanak. Közben a böllér kilép az udvarra, megtekinteni forr-e a víz az üstben. — A víz éppen csak sus- torog, várni kell kicsit - tájékoztatja a többieket. — Sebaj, addig „bedobunk" még egy felest! A harmadik féldeci után a gazda gondterhelten megvakarja a fejebúbját: — Látom, a szomszéd éppen most etet. Megyek, áthívom, segítsen lefogni, mert ez a kétmázsás állat képes megtréfálni bennünket. A társak rábólintanak ... Hunyadi István Tetőt a fejük fölé!
