Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-17 / 295. szám

4 «ÚJSÁG BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1993. december 17., péntek Mint arról lapunKDan mar beszámoltunk, jótékonysági est lesz Bonyhádon a művelő­dési központban december 21-én este 7 órakor Bíró Boldi­zsár és családja megsegítésére „Tetőt a fejük fölé" címmel. Ez­úttal az est programját közöl­jük. A rendezvényen fellép a Holló együttes, a Flamingó tánc- együttes, a Székely kör, a Német nemzetiségi táncegyüttes, Barcza Zsófia, Hangyái Tamás, Elmauer József, a zombai Hagyományőrző népi együttes. Az est sztárvendége Gáti Kati (Kathleen Gáti), aki az Os- car-díjra javasolt Sose halunk meg című film női főszereplője, valamint a bonyhádi származású Dettre Gábor rendező. A főként rövid- és dokumentumfilme­ket készítő művész euthaná- ziáról szóló munkáját nemré­giben mutatták be a Magyar Televízióban, hasonlóan „A vonat érdeklődés hiányában el­marad" címűhöz, amely az ön- gyilkosságok okait keresi. A szociálisan érzékeny alkotó a koldusokról is forgatott, és rövidesen amerikai-magyar koprodukcióban 56-ról készít filmet. Továbbra is érkeznek a fel­ajánlások: örömmel tudatjuk, hogy a pörbölyi erdészet rendkívül jutányos áron biz­Lakossági fórum után Takarékos gazdálkodás Tevelen A közelmúltban Tevelen megtartott közmeghallgatást megelőzően a képviselő-testü­leti ülésen tárgyalták az 1994. évi költségvetési koncepciót. Megállapították, hogy az ön- kormányzatnak szűkre sza­bott keretek között kell gaz­dálkodnia. A tervezet bevételi oldalán látszik, hogy keve­sebb lesz, mint az idei évben volt. A bevételt növelni a lakos­ságra kirótt helyi adóval nem lehet, mert így is nagy terhek nehezednek rájuk. Az önkor­mányzatnak nincs a tulajdo­nában olyan vagyontárgy, aminek az eladásával bevétel­hez juthatna. A kiadási olda­lon: fejlesztésre kevés pénz jut és elsődleges feladat a műkö­dést biztosítani. A testületi ülés további részében döntöt­tek a képviselők arról, hogy a szociális segélykeret terhére a családoknak gyermekenként ezer forint értékű élelmi­szer-vásárlási utalványt ad­nak. A közmeghallgatáson Kita- nits Lajos polgármester szá­molt be az ez évben végzett munkáról. Megállapította, hogy takarékosan, de az in­tézmények működtetése biz­tosítva volt. Fejlesztésekről szólva elmondta, hogy rész­ben saját erőből, részben pá­lyázaton nyert pénzből utak épültek, céltámogatással és sa­ját pénzből egészségügyi esz­közöket vásároltak, csapa­dékvíz-elvezető árkokat bur­koltak le. A lakosság érdeklődésének középpontjában a telefon volt. Az emberek nem lelkesednek a MATÁV bejelentésétől, hogy csúszik a határidő, de türelmesek, és örülnek annak, hogy lesz telefon. Észrevéte­lek hangzottak el útépítéssel, utak javításával kapcsolatban. A község területén kisebb szakaszok még nem szilárd burkolatúak, az anyagiaktól függ, hogy ezek mikor ké­szülnek el. Szóba került a hul­ladék elhelyezése is. A lakos­ság igényli, hogy stabil, kör­nyezetkímélő hulladéktároló legyen, de erre jelenleg nincs fedezet. Élénken foglalkoz­tatta az embereket a gáz, és szennyvíz elvezetése is. tosítja az építkezéshez a fa­anyagot. A tatai cserépgyár pedig kétszázötven négyzet- méterre elegendő tetőcserepet ad. A jótékonysági koncertre nincs meghatározott belépő­díj. Mindenki szándéka - és pénztárcája — szerint helyez­het pénzt a bejárat melletti ur­nába. Az összegyűlt pénzt egy bizottság megszámolja, jegy­zőkönyvet készít, és eljuttatja az érintettekhez a Völgységi Takarékszövetkezeten keresz­tül. Amennyiben több pénz gyűlik össze, mint amennyire szükség lenne, egy alapítvány javára különítik el, amely a bajbajutottakat lesz hivatva segíteni. A jotekonysagi est sztárvendége az Oscar-dijra javasolt filmben Koltai Róberttel és Szabados Mihállyal (Fekete)piac Több évszázada annak, hogy az országhatárokon ki-be közlekedők némi portékát is visznek maguk­kal, hogy a felkeresett országban kurrens cikkek értékesítéséből némi hasznot húzva az otthon hi­ányzó, vagy drágábban vásárol­ható termékekkel megrakodva tér­jenek haza. Mindaddig, amíg a turista-ke­reskedelem bizonyos keretek kö­zött marad, az állam nem kifogá­solja, de ha ez a kereskedelem már veszélyeket is hordoz magában az állam büntetés kilátásba helyezé­sével igyekszik elejét venni. Konkrétabb megközelítésben ez a hatóságok - vámhatóság, adó­hatóság, rendőrség, önkormány­zati szervek - részéről azt jelenti, hogy a vásárokon, piacokon évek óta burjánzó illegális kereskedel­met több-kevesebb sikerrel meg­próbálják felszámolni. Azok a vásárolni szándékozók, akik az olcsóbb beszerzés remé­nyében keresik meg a piac fekete kereskedőit rosszallással - ez na­gyon árnyalt fogalmazás -fogad­ják a hatósági intézkedéseket. Ér­tetlenül és dühüknek hangot is adva tiltakoznak, mert pillanat­nyi érdekeik az olcsóbb vásárlás­hoz fűződnek. Kinek az érdeke? Vajon valóban ellentétesek a polgárok érdekei ez esetben a ha­tóságok eljárásával? Nem kívánok hosszas fejtege­tésbe bocsátkozni a rendhez fű­ződő össztársadalmi érdekről, amely a legdemokratikusabb tár­sadalmakban is korlátokat szab az egyéni szabadságjogok gyakorlá­sának. De nézzük meg a kérdést más megközelítésben. Miért lehet ez a piaci áru olcsóbb, mint a kereske­delemben kapható, ugyanolyan hazai vagy külföldi termék? Nyilván azért, mert a vámot nem kellett érte megfizetni, az il­legális kereskedő nem fizet adót és nem is kell az általa értékesített termékért kötelezettséget, garan­ciát , jótállást vállalnia. Jó magyar módra mondhatjuk, hogy ezzel a szerencsétlen sors­üldözött külföldi az égvilágon senkit nem károsított meg. Az ál­lamot megrövidíteni még egyfajta dicsőség is sokak szemében, nem bún. Erről külön értekezést lehetne írni, de maradjunk csak annyi­ban, hogy az állam a működésé­hez szükséges bevételt minden­képpen az adózó polgáraitól szerzi meg. Azt is, amit a zugke­reskedő külföldinek kellett volna az államkasszába befizetni, beé­píti a jövő évi áfába, személyi jö­vedelemadóba, illetékbe, stb. mert nem tehet mást. Végül is a zug­kereskedőn kívül az ügyleten senki nem nyer, még az sem, aki olcsóbban vásárolt. Ki kire tüzel? De sok embernek nemcsak ezért jobb az ellenőrzés nélküli piac. Azért is, mert el lehet adni olyan dolgokat is, amelyeket a szabályozott kereskedelemben jogszerűen nem árusíthatnak. El­sősorban a közbiztonságra ve­szélyt jelentő termékekre gondo­lok, mint a fegyver, önvédelmi spray-nek nevezett súlyos sérülés okozására alkalmas gázokra, gáz­pisztolyokra és nem utolsó sorban a most szilveszter közeledtével az aktuális pirotechnikai termé­kekre. Könnyen lehet, hogy aki a piacon megtámadta az ellenőrzést végző adóhatósági felügyelőt, amikor a jövedéki törvényt meg­szegő italárussal szemben intéz­kedett, ó fog a legerélyesebben rendőrt követelni a szilvesztert megelőző és azt követő hetekben a petárda durrogások, rakétalövöl- dözések megszüntetésére. Nem történt még elegendő baleset ah­hoz, hogy komolyan veszélyesnek tekintsük ezeket az eszközöket. Lehet, hogy annak az apukának, aki a leghatározottabban kívánta a rendőrt decemberi piacról sok­kal kellemesebb éghajlati viszo­nyok közé, a gyermeke fog petár­dától megsérülni, vagy másnak bajt okozni. Lehet, hogy a legközelebbi pos­tarablást azzal a fegyverrel fogják elkövetni, amit a nem kellően el­lenőrzött piacon szereznek be. Kábítószer közkézen Nem akarom a helyzetet dra­matizálni, de az illegális áruk forgalma még ennél nagyobb ve­szélyek forrása is lehet. Egyre több az információ a kábítószerek hazai terjedéséről. Budapesten napi árfolyama van egy gramm hasisnak, kokainnak, ampheta- minnak, vagy LSD-vel preparált bélyegnek. A nagyobb városok némelyikében is vannak informá­ciók a kábítószer megjelenéséről. Döntsük el, hogy mire van szükségünk. A hatóságok által el­lenőrzött és garantáltan jó termé­keket felvonultató piacterekre, vá­sárokra, vagy a feketekereskede­lem forgataga mögé rejtőző betö­résekből származó áruk, egészsé­get károsító és közbiztonságra ve­szélyes termékek forgalmát bizto­sító, zsebtolvajok paradicsomát megteremtő közterületekre. Mi már eldöntöttük! A tisztes­séges emberek segítő közreműkö­dése nélkül azonban minden igyekezetünk meddő maradhat. Dr. László Antal városi rendőrkapitány A Völgység TV rejtvénye A dinoszauruszokról szóló rejtvény szerencsés megfejtői: Sebestyén László (Majos V. u.106), Bélteki András (Bony- hád, Wesselényi u.27), Máté Róbert (Bonyhád, József u 17). E heti kérdések: 1. Mióta ismeri az ember a szánkót? 2. Melyik az a szánkófajta, amelyet három ló húz és főleg Szibériában használják? 3. Milyen állatokat fognak még szánkó elé? +1 Hol található a Prikk lejtő és kiről nevezték el? A megfejtéseket december 22-ig várják a Völgység TV címére (Fáy ltp 34), vagy a Vá­rosi Könyvtárba. Várakozás Tolna megyébe települése után nem volt kiállítása Bu­dapesten. Munkáival elsősor­ban szekszárdi és bátai kiállí­tásokon találkozhatott a kö­zönség. Néhány alkotását a Szépművészeti Múzeum őrzi. Bonyhádon a művelődési központban december 13-án nyitották meg tárlatát. A kiál­lítás képeit a művész lánya, a most is Bátán élő, Huszákné Czencz Marietta kölcsönözte az intézménynek. Nem titkolt szándéka, hogy újra felfedez­tesse édesapja méltatlanul el­felejtett műveit. Úgy emlék­szik rá, mint szerény, csendes, csak a festészetnek élő em­berre, aki hajnaltól elalvásig festett, s aki azt vallotta, ha többször születne, akkor is mindig festő lenne, s akinek a vázlatfüzet s a ceruza állan­dóan a kezében volt. Falujában csodabogárnak tartották „aki lopja a napot". A képein megjelenő embere­ket szinte kivétel nélkül mo­dell után festette. Legtöbbet lánya és felesége állt festőáll­ványa elé. Felesége, aki a nagyvilágtól elzárt évei során műértője, kritikusa, tanácsa­dója volt. Czencz Jánosnak számos alkotását rejti a bátai ház, kö­zülük néhány most Bony­hádon látható, ő az igazán szépet gyönyörűen festette. Aktjain nem az erotika, ha­nem a női test szépsége, ami megragadja a szemlélődőt, életképeiből a szép mellett a nyugalom árad. Alakjait olyan környezetben helyezi el, ahová minden szépet szerető ember vágyna. Képeinek egy része a tónusfestés tanpéldája lehetne. Tiszta színeivel olyan harmóniát teremt a vásznon, amire kevesen képesek. Mű­vészetén nyomot hagyott a bá­tai Dunapart, a bátai népvise­let és az ott élő emberek szo­kásai. Aki egyszer találkozik mű­veivel, azután tudatosan ke­resni fogja azokat. Bonyhádi kiállítása december 23-ig te­kinthető meg a Vörösmarty Mihály Művelődési Központ­ban.-pál­A bátai csodabogár Tolnai új világlexikonában Czencz János neve alatt a kö­vetkezők sorok állnak: „festő, szül. 1885. A győri tanítóképző­ben 1905. oklevelet szerzett. 1911. a Műcsarnokban „Tükör előtt” c. képével kitüntetést nyert. Festői interiurökbe beállí­tott szép női aktjaival aratja sike­reit." Kevesen tudják, hogy Czencz János, aki a XX. század elejének egyik legnépszerűbb festői közé tartozott, Tolna megye egyik kis településén Bátán találta meg nyugalmát az 1944-es budapesti bombá­zások elől menekülve. Bátára érkezéséig a főváros egyik legünnepeltebb festője volt. Élet- és zsánerképei, s különö­sen aktjai meghódították Pá­rizst, Velencét, Bécset. Díjat díjra halmozott, s korának műértői Csók Istvánnal egy- lapon emlegették. Czencz Jánosnak a háború utáni évek a vidéken élő mű­vészek elfelejtett sorsát adták a pénztelenséggel együtt. A vörös hajú nő Addig isznak, míg egy ló lesz? A disznóvágás izgalom­mal jár. A gazda idegesen toporog. Elmúlt hat óra, és még nem érkezett meg sem a böllér, sem a sógor. Pedig fél hétre beszélték meg a szúrást. Néhány perc eltel­tével halk beszéd, kapucsa- pódás, kutyaugatás. A há­ziak megkönnyebbülve só­hajtanak: itt a két segítség. Köszönés, kézfogás, aztán - mielőtt még bármihez kezdenének - irány a hátsó udvar: a disznóól. Hiába, meg kell szemlélni, „kivel" is lesz dolguk. Méricskél­nek, saccolgatnak, s úgy százhúszra taksálják a hízót. — Gyerekek! Gyertek, vegyétek be a „bátorítót" és szúrhattok! - invitálja a fér­fiakat a konyhába az asz- szony. ők megkóstolván a pálinkát, dicsérik annak illa­tát, zamatát, erejét. Az asz- szony nem fukarkodik, újra megtölti a poharakat. A só­gor egyből kihörpinti az italt és szinte egyszuszra mondja: — Ne legyen Jóska a ne­vem, ha ez a jószág nincs meg százötven kiló. A társak rábólintanak. Közben a böl­lér kilép az udvarra, megte­kinteni forr-e a víz az üst­ben. — A víz éppen csak sus- torog, várni kell kicsit - tájé­koztatja a többieket. — Sebaj, addig „bedo­bunk" még egy felest! A harmadik féldeci után a gazda gondterhelten meg­vakarja a fejebúbját: — Látom, a szomszéd éppen most etet. Megyek, áthívom, segítsen lefogni, mert ez a kétmázsás állat képes megtréfálni bennün­ket. A társak rábólintanak ... Hunyadi István Tetőt a fejük fölé!

Next

/
Oldalképek
Tartalom