Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-29 / 278. szám

1993. november 29., hétfő SPORT «ÚJSÁG 7 Juhász Béla: „Elég volt, végei „Legalább éreznénk, hogy mi ide tartozunk" Megmondom őszintén, meglepett a hír, miszerint Ju­hász Béla, a jelenleg kieső he­lyen fuldokló Paks csapatka­pitánya kurtán, furcsán befe­jezte labdarúgó pályafutását, nem kíván többé a másodosz­tályban szerepelni. Menekülés a süllyedő hajóról, vagy már ekkora a baj a csapatnál, hogy leállnak a focisták? Vajon mi lehet az oka, hogy a 27 éves já­tékos idény közben szállt ki, otthagyva a társait? Úgy gon­doltam, egy beszélgetés vá­laszt adhat e kérdésekre, s ta­lán fény derül a paksi csapat pokoljárásának miértjére is? „Másfél éve nem megy a játék" — Szóval, az első kérdés, mi­ért? — Több mint tíz éve futbal­lozom, most értem arra a pontra, hogy elég, ezen a szin­ten vége. Sem erkölcsileg, sem anyagilag nem éri meg NB II-ben játszani. Még ha mindig nyernénk, akkor sem, de a je­lenlegi helyzetben aztán vég­képpen nem - igyekszik meg­győzni Juhász Béla. — Már megbocsáss, de az idény kezdetekor is tudtátok, mennyi pénz jöhet össze. Ha ez lenne az igazi ok, akkor nem két fordulóval az őszi zárás előtt kö­szönsz el. — Az igaz, nem egyik nap­ról a másikra jutottam erre a döntésre. Még tavaly, Jakab Elek idejében kezdődött, ami­kor rettentő keményen dol­goztunk végig, mégsem jöttek az eredmények. Aztán elkezd­tük az új idényt, új edzővel, új társakkal és ismét hiába, nem sikerült semmi. Úgy gondol­tam, inkább elmegyek alacso­nyabb osztályba, ahol lehet még sikerélményem. Már-már nem tudom milyen érzés egy győztes meccs után lejönni a pályáról. — Mi váltotta ki a végső dön­tést? — Ehhez a szurkolók is „besegítettek", kaptunk, kap­tam tőlük szépen! Tőlem kér­ték számon, mit csináltam a 30 millióval, meg hasonlókat. Ezt nehezen viselem, de megér­tem indulatukat, hiszen csap­nivalót nyújtottunk előttük. A másik ok pedig, hogy ha nem tudok segíteni, akkor felesle­ges erőlködnöm. Sajnos, már Kedden elmarad a Sportforum A Tolna Megyei Test- nevelési és Sporthivatal által november 30-án, kedden 15 órára szerve­zett szekszárdi Sportfo­rum, melyet Gallov Rezső államtitkár, az OTSH el­nöke tartott volna - a közbejött akadályok mi­att elmarad. A fórum új időpontjá­ról a Tolna Megyei Test- nevelési és Sporthivatal levélben értesíti majd 4 meghívottakat! Holland teniszsiker Johannesburgban befejező­dött az 1.2 millió dollár összdí­jazású férfi teniszezők páros ATP-világbajnoksága. A győ­zelmet háromjátszmás küzde­lemben a holland Jacco El- tingh, Paul Haarhuis kettős szerezte meg az esélyesebb Todd Woodbridge, Mark Wo- odforde ausztrál duó ellen. A búcsúzó Juhász Béla elől ment a BKV Előre kapuvédője másfél éve nekem sem megy a játék. — Ha most fejre állítanánk a nyugati csoport tabelláját, akkor nem lenne gond, játszanál to­vább? — Akkor valóban más lenne a helyzet, menne a csa­patnak, s valószínűleg nekem is. Viszont a valóság nem ilyén rózsás, úgy érzem, nem tudok kilábalni a hullám­völgyből. „Mindig az újaktól vártak csodát" — Nemcsak te, ancsapak’sis^ „gödörben" van. Te itt játszottál a kezdetektől, kíváncsi lennék a véleményedre, hogyan került ilyen siralmas helyzetbe az a csa­pat, amely nem is oly régen a leg­jobb négyig jutott a Magyar Ku­pában? — A korábbi évekre - Vábró, Botos, Pusztai edző- sége idejére - szívesen emlék-1' szem vissza. Voltak sikereink, anyagilag sem álltunk rosszul. A törés igazából tavaly kez­dődött. Jakab Elekkel embe­rileg nem volt különösebb gondunk, de „megszakította" a csapatot. Kezdődött az új év, tele tervekkel vágtunk neki, de az eredmények csak nem jöttek, szép lassan leült a csa­pat. — De miért nem sikerült semmi? Nem létezik, hogy nincs valami oka? — Leültünk egymás kö­zött, mi játékosok, hogy ha kevés is a pénz, de ne hagyjuk a kasszában. Adjunk ma­gunkra annyit, hogy ne „üs­senek, vágjanak" minket a szurkolók, kapjuk össze ma­gunkat. Egyszer-egyszer ez használt, ám hosszabb távon nem segített. Az edzéseken szép dolgokat műveltünk, va­sárnap pedig mintha min- 1 denki „berezelt" volna. — Te voltál a csapatkapitány, így biztos van véleményed a bajok forrásáról. — Mondd meg nekem, mi­vel kötődik Pakshoz egy-egy futballista? Rengetegen meg­fordultak itt, aztán gyorsan tovább is álltak, őket semmi sem ösztönözte, hogy kite­gyék a lelkűket a csapatért. Itt mindig az újaktól vártak cso­dát, közben pedig a régieket semmire sem becsülték, akik kötődhettek volna ide. Mi ré­giek nem vásárolhattuk meg a lakást, amelyben lakunk, mint az erőműves dolgozók, a fe­leségeink nem tudnak mun­kát találni. Vezetőink ígérget­ték, hogy segítenek e problé­mákban, de úgy láttuk, nem igazán akarják. Ezek minden játékosban benne vannak. Mert, ha anyagüag nem tud­nak többet nyújtani, legalább más dolgokban éreznénk, hogy mi ide tartozunk, a veze­tőinek is fontos, hogy kiala­kuljon egy csapat, amely hosszabb távon itt marad. Vagy mondok mást. Befejezed a játékot, és itt állsz a semmi­ben. Legalább adnának lehe­tőséget a letelepedésre, hogy bemehessél az erőműbe dol­gozni. De semmi, mehetsz amerre akarsz, vagy a szerző­dés lejárta előtt túladnak raj­tad. „Nem így képzeltem" — Kíváncsi lennék, hogyan osztanád meg a felelősséget, hogy ide jutott a csapat? Hány száza­lék jutna rátok, játékosokra, az edzőre és a vezetőkre? — Abban az időben nagy részt adtam volna Jakab Elek­nek, de a jelen állásban a veze­tés is benne van. Csak annyit mondanék, hogy nyolc hátvé­dünk, nyolc csatárunk és négy középpályásunk van. Az utóbbiak közül szerintem csak Bozsémak van adottsága, hogy szervező lehetne. Sajnos, egy olyan „észt" nem hoztak, mint a Márkus Laci volt. Az a Cseke, akire itt nem volt szük­ség, másutt meghatározó játé­kos. — Szóval kinek mennyi jutna? — Harminc százalék a ve­zetőké, 20 az edzőké, a többi pedig a miénk, játékosoké. — Béla, azt szokták mondani, a csúcson kell abbahagyni. Úgy tűnik, ez neked nem sikerült, ho­gyan tovább? — Hát, nem így képzeltem én sem a búcsúmat, de képte­len lennék már megújulni. Jú­nius óta munkanélküli segé­lyen vagyok, s most úgy gon­dolom, hazamegyek őcsénybe, ott játszom tovább. A nyárig szóló szerződésemet itt Pakson egyelőre nem akar­ják felbontani, így csak a köl­csönadásban bízhatom. A ké­sőbbiekről még semmi bizto­sat nem tudok. Illetve, egy azért biztos: szorítok majd a többiekért és őszintén remé­lem, sikerült nekik a bent ma­radás. Medgyesy Karate TkT • g • T/ • * T» 1 • T1 • Nyirati Kinga es Ball Ervin kétszeres országos bajnok Éremözönnel lepték meg szurkolóikat Balogh László tanítványai, az Ippon Karate Egyesület versenyzői. A szekszárdi Gyermekek Háza és a faddi Művelődési Ház csapatából álló egyesület sportolói országos erőfel­mérő versenyeken csillogtat­ták tudásukat. A Babócsán megrendezett országos bajnokságon a szekszárdiak két ezüst- és két bronzérmet szereztek, míg a faddiak 1 arany-, 3 ezüst- és 1 bronzérmet gyűj­töttek. A bátaszéki Wado Ryu Szakosztály (Lóránd István tanítványai) pedig 1 arany- és 1 bronzéremmel tértek haza. A Budapesten rendezett országos bajnokságon népes szurkolótábor előtt jól felké­szült karatékák mérték össze az erejüket. A 15 budapesti és 6 vidéki klubot küzdő­térre szólító viadalon a fad­diak négy aranyéremmel igazolták hírnevüket. A 11 éves Nyirati Kinga forma­gyakorlatban és küzdelem­ben egyaránt a dobogó leg­felső fokára állhatott. Klub­társa, Báli Ervin mindkét ka­tegóriában a legjobbnak bi­zonyult, így igazán méltó a 14 évesek között februárban szerzett országos bajnoki címéhez. Elképzelhető, hogy a Miskolcon december 3-6-ig sorra kerülő Világ Kupán is van keresnivalója. December 30-án a szek­szárdi sportcsarnok is iz­galmasnak ígérkező vetél­kedőnek lesz a színhelye: a Gyermekek Háza ezen a na­pon rendezi az 5. Ippon Ku­pát, az óévzáró országos bajnokságot. A délelőtt 10 órakor kezdődő rendez­vényre az ország minden ré­széből mintegy kétszáz spor­toló érkezik. Az érdeklődők délelőtt a formagyakorlato­kat, délután pedig a küz­delmeket láthatják. Sajnos, pénzügyi gondok miatt mindhárom szakosz­tálynál a versenyekre felké­szülés anyagi terheit a szü­lőknek kell viselni. A klubok további fenntartásához er­kölcsi, de főleg anyagi segít­ségre lenne szükség. Pénz­ügyi támogatást a „Karate a gyermekekért alapítvány" 529-80005-9 számlaszámon, a támogatni kívánt klub megjelölésével lehet befi­zetni. Az összeg leírható az adóalapból. Erőfelmérő verseny, Ba- bócsa. Az Ippon Karate Egyesület eredményei: Ko­vács Tamás 1 arany-, 1 e- züstérem, Mácsik 2 ezüsté­rem, Báli Anita 1 ezüstérem, Nagy 1 ezüstérem, Szűcs 1 ezüstérem, Kovalcsik 1 bronzérem, Heberling 1 ezüst-, 1 bronzérem, Dölles 1 ezüst-, 1 bronzérem, Szabó 1 bronzérem, Oláh 1 bronzé­rem. A Bátaszéki WADO-RYU Egyesület eredményei: Fiath Marian 1 arany-, Simondi 1 bronzé­rem. Országos bajnokság, Bu­dapest. Az Ippon Karate Egyesület eredményei: Báli Ervin 2 arany-, Nyirati Kinga 2 aranyérem. A Bátaszéki WADO-RYU Egyesület eredményei: Fiath Marian 1 arany-, Csáki, Zol­tán, Szabó 1-1 bronzérem. RSG: mesterfokú bajnokság Szalay Andrea: öt aranyérem! Egy héttel az eléggé viha­rosra sikeredett országos baj­nokság után sokkal nyugod- tabb hangulatú versenyt ho­zott vasárnap a ritmikus sportgimnasztikázók mester­fokú bajnoksága. Az OB leg­jobb kilenc felnőtt, további hat junior tornásznő, valamint a szövetség meghívottjai alkot­ták a tizenhat fős mezőnyt, amely családias légkörben ez­úttal egy nap alatt egy verseny keretében döntötte el az össze­tett és szerenkénti érmek sor­sát a Nemzeti Sportcsarnok­ban. Az egy pillanatig sem volt kétséges, hogy a válogatott kulcsemberének párharcát hozza a mesterfokú is, ám en­nek a csatának különös jelen­tőséget adott, hogy egy héttel korábban Fráter Viktória nagy vitákat kiváltó öt század pont­tal előzte meg az összetettben Szalay Andreát. A kaposvári tomásznőnek a legteljesebb mértékben sike­rült a visszavágás, hiszen ezen a napon nagy fölénnyel utasí­totta maga mögé a mezőnyt, egyben vetélytársát, a cím­védő Frátert. S miután a va­sárnapi négy gyakorlat hatá­rozta meg a szerenkénti sor­rendet is, így Szalay tarolt, hi­szen maximális teljesítmény­nyel, öt aranyéremmel zárta a mesterfokút. Szalay kétségtelenül meg­győző produkcióján túl azért némileg feltűnő volt, hogy a két kiegyensúlyozott tudású tornásznő között milyen jelen­tős volt a pontkülönbség. Tör­tént mindez annak ellenére, hogy egyikük sem követett el súlyos hibát. A nap legmagasabb pont­számát Szalay legelső labda­gyakorlata érdemelte ki, 9.60 pontot kapott. A dobogó har­madik fokára a vb-csapat harmadik tagja, a szintén ka­posvári Holjevicz Eszter állha­tott. Hármukon kívül csak a kazincbarcikai Demkó Eme­sének jutott egy holtversenyes harmadik helyezéssel szerzett érem. A összetett verseny vég­eredménye: 1. Szalay Andrea (Kapos RSG SC) 38.125 pont, 2. Fráter Viktória (L.A. Gear-OSC) 37.800 pont, 3. Hol­jevicz Eszter (Kapos RSG SC) 35.700 pont. Szigorú doppingellenőrzés November 30. és december 4. között a Fülöp-szigetek fő­városa, Marnia látja vendégül az ázsiai atlétikai bajnokság küzdelmeit. Vasárnap az Ázsiai Amatőr Atlétikai Szö­vetség 15 tagot számláló taná­csának ülését követően a szö­vetség elnöke, Mohammed Hasan azt mondta: minden eddiginél szigorúbb dop­pingellenőrzést végeznek az ötnapos verseny során. Hasan szerint a vizsgálati anyagot haladéktalanul Ausztráliába szállítják, és az ottani laboratóriumban elvég­zett analízis eredményét né­hány napon belül közzé is te­szik. Hasan nem hagyott két­séget afelől, hogy a szigorí­tásra főként amiatt került sor, mert a stuttgarti vb óta szá­mos pletyka látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy az idén a kiugró eredmények egész sorozatával előálló kína­iak állítólag meg nem enge­dett szereket használnak fel­készülésük során. A vasárnapi tanácsülésen résztvevő kínai vezetők ezúttal is dühösen visszautasítottak minden, ez­zel kapcsolatos feltételezést. Egyikőjük elmondta, hogy nagyszerű futónőik, így Wang Junxia és Qu Yunxia kápráza­tos eredményei annak kö­szönhetők, hogy az edzőtábo­rozásokat magaslati környe­zetben teljesítették. Egyikőjük említette, hogy akadt olyan tréningidőszak, amikor na­ponta egy teljes maratoni tá­vot futottak Wangék! A tanács döntött arról, hogy az egykori szovjet köztársaságok - Azer­bajdzsán, Üzbegisztán, Ka­zahsztán, Tádzsikisztán, Kir- gizisztán, Türkmenisztán - felvételt nyertek az Ázsiai Amatőr Atlétikai Szövetségbe. TUDTA? 1994. január 1-jétől a 6/1993. PM rendelet alapján Önnek is PÉNZTÁRGÉPET KELL HASZNÁLNIA! Nem elég a kézinyugta! Ha már vesz, vegye a Magyarországon legjobban bevált, a japán technika csúcsát jelentő TEC APEH ENGEDÉLYES PÉNZTÁRGÉPET! Több mint 25.000 gép üzemel országszerte, kérdezze meg bármely TEC tulajdonost! 230 műszerész segít Önnek bárhol Magyarországon!- díjmentes üzembehelyezés- díjmentes élesítés- díjmentes tisztítás, karbantartás negyedévente MOST 25.000 FT KEDVEZMÉNY! Tel/fax: 06-1/157-5928 Postacím: 1475 Budapest, Pf.: 67. (409S4)

Next

/
Oldalképek
Tartalom