Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-08 / 260. szám
4 KÉPÚJSÁG SZEKSZARDES KORNYÉKÉ 1993. november 8., hétfő * Rejtett értékeink A szekszárdi reformátusok önállósága Ami ma természetes, ahhoz gyakran nehéz, évtizedes, vagy évszázados küzdelem vezetett, amely megpróbálta egy-egy közösség erejét, hitét, de kü- lön-külön egyéneit is. Szép példája ennek a szekszárdi reformátusok korai története. A török hódoltság idején valóságos nemzetmegtartó és kultúrateremtő ereje volt a közeli Tolna reformációjának: európai rangú szellemek kerültek ki a híres iskolából, akik azután a külföld legjobb egyetemeit látogatták, majd visszatértek az őket útnak indító szülőfalujukba, hogy hittel és tudással szolgálják közösségüket. A Szekszárd mellett elhaladó egykori utazók valóságos csodaként említik, hogy itt harangszót hallottak, ami a kereszténység jelenlétére utal. Csak következtethetünk arra - mivel sehol sem maradt, Bátát kivéve katolikus gyülekezet -, hogy a későbbi megyeszékhelyen református magyarok élnek. Ezt bizonyítják azok a korai feljegyzések, amelyek a hódoltság utáni időszak képét festik: Mérey Mihály 1711-ben az itt lakó „helvét vagy ágostai vallású" embereknek megengedi, hogy közösen oskola mestert fogadjanak, aki imádkozhat nekik, de más egyházi ténykedést nem végezhet. A kereszteléstől a temetésig az őcsényi lelkipásztor gondoskodott hittestvéreiről. Ezt hat év múlva - bár tudomásul veszi -, azzal egészíti ki Trautsohn apát, hogy az ezekért járó díjazás a helyi katolikus papot illeti. Kétszázhatvan éve, 1733. április 27-én ugyanő már nem ilyen „engedékeny": hosszas üldözés után elmozdították már az egyébként kifogástalan magaviseletű tanítót, felszámolták a gyülekezet maradék jogait is, és elűzéssel fenyegették azokat, akik a felsőbb földesúri parancs ellert tesznek. Ötven évnek kellett eltelnie, mire II. József immár felvilágosult türelmi rendeletét kihirdették - két évvel annak meghozatala után ... Ez a rendelet kimondotta a katolikus és református vallás politikai egyenrangúságát, a törvény előtti egyenlőségüket a reformátusok hivatalviselési jogát, s azt, hogy nem kötelezhetők hitükkel ellenkező eskü letételére, valamint katolikus szertartásokon való részvételre. Magánemberként azt a vallást gyakorolják, amelyik nekik tetszik, de ahol száz család református lakosság él egy helyütt, ott külön engedély nélkül is felekezetié alakulhatnak, építhetnek templomot, iskolát, fogadhatnak lelkészt, tanítót, ha az nem terheli túlságosan adózási képességüket. Csupán egyetlen megszorítást tett a rendelet. Szabad ugyan templomot építeni, „de ezeknek se tornyuk, se harangjuk, se közútról nyüó bejáratuk, olyan, mint a nyilvános templomoknak van, ne legyen". Ennek Szekszárdon is megmaradt az érdekes emléke: a református templom Séd patak felé néző déli ajtaja, amely az 1825-ös tűzvészig tárult egyedüliként a hívek elé. Az egész fölsővárost üszkös rommá tévő tűz után a közadakozásból újjávarázsolt templomra már torony került, keletre egy ajtó, s már harang is hívott az istentiszteletre. Kétszáztíz éve, 1783. november 12-én még nagy örömmel vették a helyi reformátusok a hírt, de Szilveszter napján már alázatos folyamodványt intéznek a királyi kamarához, hogy - mivel szegények és helyük nincs - jelöljenek ki számukra templomhelyet. Ezt a városkának ki is fizették. A következő év februárjában Csö- tönyi György és felesége kertjének felét adta építés céljaira, április 26-án már ösz- szehordták az építési anyagokat, május 14-én lették a templom alapkövét, 1785. december 4-én pedig már ünnepélyesen felszentelték a templomot. Az évszázados küzdelem után Vitéz József lelkész joggal választotta alapigéül a 84. zsoltár ötödik versét: „Boldogok, akik lakhatnak az Úrnak házában és dicsérhetnek tégedet egész életökben". Dr. Töttős Gábor UJmiiuiwiítis Az elmúlt héten ötvenkét esetben rendeltek el nyomozást a szekszárdi rendőrkapitányság illetékességi területén. Továbbra is divatban van a gépkocsifeltörés. Különösen érdekfeszítő eme foglalatosság, ha nem kell bajlódni az autóban lévő rádiósmagnók eladásával, hanem rögtön készpénzhez lehet jutni. így történt ez a Páskum utcában, ahol a szerencsés feltörő „jutalma" háromszázezer forint volt. Izgalmas vizsga A Kiskorzó parkolójában is feltörtek néhány autót, melynek végül majdnem gyanútlan, autóvezetési vizsgára váró fiatalok lettek az áldozatai. A jelöltek ugyanis ott vártak a sorukra, ahol korábban feltörték a kocsikat, így előbb a rendőrségen kifaggatták őket, s csak utána mehettek vizsgázni. Gázpalack és hűtőszekrény Itt a fűtési szezon, fogy a gáz. Meg a palack is a cseretelepekről, a baj csak az, hogy vannak, akik nem fizetnek érte. Sorozatos betörések voltak a tengelici, a borjádi, illetve az őcsényi cseretelepen : ez utóbbi helyről tizenegy gázpalackot vittek el. Nem csökkent az érdeklődés a tanyák iránt sem, az utóbbi napokban a Borkúti dűlőben négy lakot törtek fel, az okozott kár kétszázötvenezer forint. Szokás szerint vittek mindent, ami mozdítható, a legnagyobb darab egy hűtő- szekrény volt. Pesten jártak a besurranó fiúk A besurranó fiúkák - valamennyien gyermekkornak - továbbra sem tétlenkednek. A megyei kórház orvosi ügyeletéről harmincezer forintot vittek el. A rendőrök végül a fővárosban csípték fülön őket. A fiúk összesen nyolc esetet vallottak be, az elemeit pénzösz- szeg pedig ötvenezer forint. Évente legalább egyszer betörnek a szekszárdi Olimpia Sportboltba. A menetrend szerinti idei „járat" elvitt mintegy kétszázezer forint értékű ruhaneműt. Megkerült egy korábbi - október 26-án elkövetett - rablás egyik gyanúsítottja. Szekszárdon a Fáy utcában egy fiatal hölgyet a Baktai borozó mellett megtámadott két nő. Elvettek tőle kilencezer forintot, homlokát egy üvegdarabbal felsértették. A rendőrség az egyik feltételezett elkövetőt őrizetbe vette és javasolja az előzetes letartóztatását. Folytatása következik Szakértők szerint a fejállomás és a törzskábel a városé Interjú Kocsis Imre Antal szekszárdi polgártnesterrel — A szekszárdi képviselő-testület rendkívüli ülésén meghallgatta a Szekszárdi Kábeltelevíziós Kft. felügyelő-bizottságának tájékoztatóját, az önkormányzat képviselőjének - aki maga a polgármester - beszámolóját a közös kft. tevékenységéről és a Tarr János által felkért szakértők - írásban is dokumentált - véleményét. A város lakosságának jelentős részét érintő kérdésről - amelynek fejezeteiről és fordulatairól folyamatosan tájékoztattuk olvasóinkat ezúttal Kocsis Imre Antal polgár- mestert kérdeztük. — Véget ért-e a mintegy másfél éves, vagy még annál is hosz- szabb ideje tartó - és a politikai felhangoktól, személyes indulatoktól sem menetes - képviselő- testületi Tarr-vízió? — Nem, folytatása van és folytatása következik, hiszen a testületnek el kell döntenie, hogyan kívánja működtetni a jövőben a kábelrendszert. Ez már a testület november végi ülésén megjelenik a szakértői vélemények bevonásával. Az ő kérdéseikre a testület meg fogja adni a válaszokat, és ezek alapján a független szakértők kidolgozzák megoldási javaslataikat. — Melyek a szakértői vélemény legfontosabb pontjai? — Ezek a tulajdonosi jogokra és a rendszer műszaki állapotára vonatkoztak. A tulajdonviszonyoknál a fejállomás, a gerincvezeték, a törzskábel tekintetében kimutatták a szakértői elemzések, hogy ezek kizárólag önkormányzati tulajdonban vannak. Lakossági tulajdon természetesen van - a házerősítőktől a készülékig terjedő szakasz -, de erről most nem esik szó, most a főállomás és a gerincvezeték tulajdonjogát tisztáztuk. A szakértői vélemény egyértelműen és teljes egészében ön- kormányzati tulajdonnak tekinti ezeket a műszaki egységeket. Az állapotra vonatkozóan megállapították, hogy nagyon komoly felújításra szorul a kábelrendszer. Ebben a véleményben gyakorlatilag Tarr János is osztozik, hiszen korábban maga is megerősítette, hogy számos területen rekonstrukcióra van szükség. A szükséges beruházás teljes költségét a szakértői vélemény ötven-hatvan millió forintra teszi. — Elképzelhető, hogy a városnak lesz ennyi pénze, éppen erre a célra? — Nem, nem képzelhető el.. Nagyon kis valószínűsége van annak, hogy a város meg tudja hitelezni, vagy éppen biztosítani tudja ezt az összeget. Annak van valószínűsége, hogy egy olyan kft.-t alapít a képviselőtestület, amely önkormányzati garanciavállalásokkal ezt az összeget hiteleként fel tudja venni. — Jelenleg a Tarr Kft. a rendszer karbantartója, az új helyzet érinti-e ezt a szerepét? — A közös kft. december 31-ig van életben, addig a testületnek el kell döntenie, hogy mi legyen a sorsa. Ez a kft. kötötte a karbantartási szerződést, ha megszűnik, akkor vele együtt veszti hatályát a karbantartási szerződés is. Ha ez nem így lesz, akkor azt kell eldönteni a megmaradó szervezetnek, hogy marad-e a jelenlegi megoldás, vagy új szerződés születik. — Az ön megítélése szerint ennek a másfél éves állóháborúnak, vagy ha úgy tetszik Tar-víziónak mi volt az oka, és milyen tanulságai vannak? — Az oka a helyzet - a tulajdonviszonyok és a műszaki állapot - tisztázatlansága volt. Tanulságai: nagyon nehéz a közvéleménnyel ilyen speciális műszaki kérdésben párbeszédet folytatni, sőt, még kellő mélységig tájékoztatni is nehéz minden polgárt, akit érint. — Miért volt szükség a tisztázáshoz ilyen hosszú időre? — A kábeltelevíziós hálózat körül kialakult egy olyan közhangulat, amely akkor lehetetlenné tette a helyzet tényszerű tisztázását. Éppen emiatt történt, hogy a képviselő-testület nem gazdasági, hanem jól felfogott érdekei szerinti politikai döntést hozhatott csak, mert a közvélemény nyomása olyan erős volt. A képviselő-testület néhány tagja a most napvilágra került információknak már akkor a birtokában volt, de ha nem Tarr János mellett döntünk, könnyen felmerülhetett volna annak a veszélye, hogy szétesik az egész rendszer. Hatalmas előny, hogy - más városokkal ellentétben - nálunk egységes kábeltelevíziós rendszer működik. Ezt az előnyt meg is kellené tartanunk. — Elképzelhetőnek tartja-e, hogy bíróság dönt majd és akkor megint hosszú idő eltelik közben? — Természetesen, elképzelhető, de ez nem érinti azt a részt, amiről mi beszélünk, a fejállomást és a gerinc-törzshálózatot, ott nincsenek tulajdonjogi viták. — Akkor még mindig fennáll a veszélye a rendszer szétesésének? — Elképzelhető, hogy kisebb egységek a város külső területén létrejönnek, de ezeknek meglesz az a hátrányuk, hogy nem kapják meg például a városi televízió jelét, vagy más műsort sugároznak, mint a nagy városi rendszer. Ez persze lehet, hogy adott esetben éppen előnyt is jelenthet, de jelen pillanatban ezt én hátrányként fogalmazom meg. — Az HBO, a mozicsatorna üzemeltetésére ki kötött szerződést? — Tarr Jánost kell erről megkérdezni. A kábeltelevíziós kft. vett részt végig a tárgyalásokban, tehát a Kábel- kom-al az áll kapcsolatban. — Köszönjük a tájékoztatást. Ihárosi Ibolya Jó hírek E rovatban csupa jó szekszárdi hír kapott helyett, amelyekről a legutóbbi soros testületi ülésen döntöttek. Az elnök: Kovács Károly Ismét van elnöke a képviselőtestület művelődési bizottságnak, Kovács Károly (Fidesz) személyében. A testület 19 igen szavazattal, tehát fölényesen szavazott bizalmat a képviselőnek, aki gyakorlatilag már hónapok óta el is látta ezt a funkciót. Egymillió forint szociális lakásra A Szabad Demokraták Szövetsége frakciója nevében egyéni képviselői indítványnyal élt Németh Zoltán. Korábban nem szavazta meg a testület az egymillió forintot szociális lakás vásárlására, most viszont vita nélkül 16 igennel bólintottak rá a képviselők a kétharmados, egyetértést igénylő - mert költségvetést érintő - indítványra. Ingyenes használat Saját intézményei részére az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat ingyenes használatba adta a testület, mindaddig, míg az adott intézmény ott működik. Ebben a sorban szerepelnek orvosi rendelők, irodák, irattár, raktár, a zeneiskola. Kisiskolákért Alapítvány Módosították a Kisiskolákért Alapítvány alapító okiratát. Az elnök és a titkár megbízatása - munkájukért nem kapnak tiszteletdíjat - első alkalommal egy, majd három évre szól. A vásárolható értékpapírokat államkötvényekben határozták meg. Nemcsak önkormányzatok, hanem az iskolák közvetlenül is pályázhatnak támogatásért. A kuratórium tagjai sorából elnökké Nyitrai Menyhértet, a ' Kisiskolák Tolna Megyei Szövetségének elnökét, titkárrá Kocsis Imre Antalt választotta. Közmeghallgatás Szekszárdon A szekszárdi önkormányzat november 9-én, azaz holnap közmeghallgatást tart. A fórum este öt órakor kezdődik a polgármesteri hivatalban, (Szekszárd Béla tér 8.) a hivatal első emeleti konferencia termében. A közmeghallgatáson az érdeklődő állampolgárok feltehetik kérdéseiket, elmondhatják közérdekű javaslataikat. XMW EREDMENYHIRDETES A Tolna Megyei Tejipari Vállalat (7100 Szekszárd, Keselyűsi út 26.) ezúton teszi közzé, hogy az 1993. június 2-án kelt és az Új Magyarország 1993. június 10-i és 11-i, a Népszabadság 1993. június 9., és 14-i, valamint a Pesti Hírlap 1993. június 7-i számában meghirdetett ingatlanok értékesítése az alábbiak tekintetében eredményesen zárult: Tamási Sajtüzem (7090 Tamási, Deák F. u. 6.) A PÁLYÁZATOT ELNYERTE: DÁMTEJ Élelmiszerfeldolgozó és Kereskedelmi Kft (7090 Tamási, Deák F. u. 6.). A pályázó a legmagasabb árajánlatot tette és a pályázat minden tekintetben megfelelt a kiírásban és a jogszabályban foglaltaknak. Tejüzem Szakály (7192 Szakály, Baross u. 452.) A PÁLYÁZATOT ELNYERTE: L és L Ipari és Kereskedelmi Kit (7192 Szakály, Tanácsköztársaság u. 450.). A pályázó a legmagasabb árajánlatot tette és a pályázat minden tekintetben megfelelt a kiírásban és a jogszabályban foglaltaknak. Volt Sajtérlelő Szekszárd (7100 Szekszárd, Kadarka u. 56.) A PÁLYÁZATOT ELNYERTE: V & V Borászati Termelő és Kereskedelmi Betéti Társaság ( 7100 Szekszárd, Munkácsy u. 41.). A pályázó a legmagasabb árajánlatot tette és a pályázat minden tekintetben megfelelt a kiírásban és a jogszabályban foglaltaknak. Szekszárd, 1993. október 28. (40057) Koller Ferenc igazgató 1 V
