Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-04 / 257. szám

4 «ÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1993. november 4., csütörtök „Falu-kép” Nagydorogon A községi általános iskola a volt Széchenyi kastélyban. „Földközelben” Néhány éve a Paksi Állami Gazdaság a környék egyik legtöbb embert foglalkoztató mezőgazdasági nagyüzeme volt. Mára az ÁG részlegeiből 14 kft. alakult. A „maradék" ÁG élén privatizációs biztos áll. Az egykori gerjeni kerület­ből alakult a Gerjeni Tehenész Kft., és az Anti Sorghum Kft., melyeknek ügyvezetője Lopa- rits Pál agrármérnök. — Az önök szempontjából mi­lyen eredménnyel jár a kárpótlás? — Ma még nem tudom a kárpótlás végeredményét 100 százalékosan prognosztizálni, de több, mint valószínű, hogy a jelenleg a cég állományában dolgozó emberek 20-30 száza­lékának a munkanélküliséget fogja jelenteni 1-2 éven belül. Mindez fokozható, ha úgy fo­galmazok, ha a rendkívüli földigények kielégítése céljá­ból sor kerül a gerjeni állat­tartó telep földjeinek kárpót­lásra kijelölésére is, úgy ez a fent említett arány elérheti a 100 százalékot is. — Ez azt jelenti, hogy akkor nem lehet majd szarvasmarha-te­lepet üzemeltetni? — Nem lehet véleményem szerint, mert 20-30 frissen földhöz jutott ember nem fog összeállni, hogy egy ilyen te­lepet fenntartson. Áz itt dol­gozóknak régóta ez a mun­kája, fogalmazhatunk úgy is, ez a terület a mezőgazdaság „nehézipara". Itt hajnalban kell kelni, és késő este jár le a „műszak". Nem tartom valószínűnek, hogy a frissen kárpótoltnak meg fogja érni, hogy ilyes­mibe vágjon bele. Itt nincs ak­kora nyereség, mint a növény- termesztésben. — A telep esetében mekkora állományról van szó? — Az állomány 550 tehén. Évente 3-3,5 millió liter tej a hozamuk. Ehhez az állo­mányhoz mintegy 700 hektár földterület szükséges, ahol a szálastakarmány és az alom­szalma megtermelhető. A föld nem lehet messze a teleptől, mert a nagy távolságról tör­ténő szállítás nem kifizetődő. — Milyen eredményeket pro­dukált eddig a cég ebben az új termelési formában ? — Az eltelt évek igencsak aszályosak voltak, jónak mi­nősíthető, hogy a bevételeink fedezték a költségeinket. — A kilátások? — Ha nem lesz ismét aszály, akkor természetesen jobb eredményre számítunk. Ha a sokat emlegetett agrárpi­aci rendtartás keretében való­ban támogatnák a mezőgaz­daságot, s a segítség nem me­rülne ki kormányzati szintű vitákban, melyek arról szól­nak, hogy mi is legyen a me­zőgazdasággal, akkor lenne remény. Tudott dolog, hogy a Nyugat milyen nagy mérték­ben támogatja saját mezőgaz­daságát. Ázt csodálom, hogy Magyarországon van még egyáltalán mezőgazdaság, mikor a nyugati világpiaci árak a mérvadók mindenütt. Ha nem történik valamiféle változás, mindenki tönkre fog menni, aki ma még földet művel. — Tapasztalatai szerint a kárpótlás során földhöz jutottak közül mennyien fognak bele a föl­dművelésbe? — Körülbelül 10 százalék. — És a többiek? — A többiek bérbe adják a földjüket a még meglévő nagyüzemeknek, ahol még van gép, takarmány és mun­kaerő. eördögh Bibliaismereti szabadegyetem Az idén ötödik évfolya­mába lépett a paksi művelő­dési központ által szervezett Bibliaismereti szabadegye­tem. Az ökumené szép meg­valósulásaként a hely négy fe­lekezet lelkészei gondozzák az előadássorozatot. A hallga­tóság jórészt a hívek közül ke­rül ki, de vannak például kö­zépiskolai diákok is a hallga­tóság soraiban. Idén Pál apos­tol 14 Levelével, és az egyete­mes kereszténységnek szóló, Jakab, Júdás, Péter és János apostolok által írt Levelekkel ismerkedhetnek meg az ér­deklődők. Ezen apostolok lángelméje „alkalmul szolgál arra, hogy bepillantsunk a ke­resztény szabadság mélysége­ibe, a test megengesztelésé- nek, a szeretet elsőbbségének és a Krisztussal való egyesülés kérdéseibe. (Dr. Kosztolányi István). Az eddigi évekhez hasonlóan az előadók a min­dennapi élethez kapcsolva dolgozzák föl az általuk elő­adott témákat, lehetőséget adva az együtt-gondolko- dásra, kérdések feltevésére. A 16 részből álló sorozat előadá­sai hétfőnként 17 órakor kez­dődnek a művelődési központ nagyklubjában. Az előadók között gyakorló papok és lel­készek, valamint teológiai ta­nárok vannak. A programok nyitottak, 25 forint belépődíj mellett bárki látogathatja az előadásokat, a sorozatra bérlet is kapható, 150 forintért. A Bibliaismereti szabadegyetem első előadására november 8-án, hétfőn, 17 órakor került sor „Pál és János apostolok a szeretetről" címmel. Előadó Szentpétery Péter, az Evangé­likus Teológiai Akadémia ta­nára. Reflektorfényben Hajdú János önkormányzati képviselő Hajdú János paksi önkor­mányzati képviselő, a gazda­sági bizottság elnöke. Ä vele készült interjú befejezését ol­vashatják az alábbiakban. — Időközben a képviselő hátat fordított a mezőgazdaságnak, s mára egy jól menő cég vezetője. Mi motiválta ezt a váltást? — Tizenöt évig dolgoztam első munkahelyemen, a Paksi Állami Gazdaságban. Jelen­legi tulajdonos- és adóstársam kezdeményezte, hogy Nagy­dorogon építsünk üzem­anyagtöltő állomást. Az ötlet először igencsak „vadnak" tűnt, mivel a faluban már volt egy benzinkút. Ám a társaság tevékenységi köre jóval széle­sebb, mint egy hagyományos értelemben vett töltőállo­más-üzemeltetés. A cégünk fizetőképes, pe­dig a hitelfelvételt - természe­tesen - mi sem tudtuk elke­rülni, az utolsó részletünk 1996-ban lesz esedékes. A mo­tivációról szólva pedig úgy vélem, hogy nem lett volna hi­teles, ha a vállalkozásokról, piacgazdaságról beszélek, s magam nem kockáztatok. Nézze, én is tudom, hogy hosszú távon a politikai befo­lyás, a politikai akarat gazda­sági erő nélkül nem több, mint puszta malaszt. Erről persze mindenki tud, csak senki nem beszél. Visszatérve még a cé­günkre, úgy vélem, hogy mé­retéhez képest igen jelentős összegeket áldozott közér­dekű, karitatív célokra, és ezt egy tisztségviselő csak jelen­tős áldozatok árán teheti meg. — Mit jelent október 23-a az ön számára? — Én csak fejet tudok haj­tani azon hősök előtt, akik tu­datosan vállalták az esz­mei-ideológiai, vagy éppen fegyveres harcot. Élismerem azok bátorságát is, akik a jó oldalra sodródva vettek részt a küzdelemben. Ám mélysé­gesen elszomorít, ha arra gondolok, hogy milyen mér­tékű „túljelentkezés" volt az idegen eszme, az idegen hata­lom hazai helytartói posztjára. Azokon a régi május elsejéken ezeknek az embereknek a neve díszelgett a transzparen­seken. Mindezek ellenére meg­győződésem, hogy a nemzet­nek megbékélésre van szük­sége. Igazi megbékélésre. A bűnök elkövetői részéről azok elismerésére és megbánására, a sérelmek elszenvedői részé­ről pedig kegyes bocsánatra. Október 23. ünnep, példa- mutatás, hősi gesztus, más­részt figyelmeztetés, hogy nem vagyunk túl fontosak másoknak. Gondoljunk csak vissza az akkori nyugati segít­ség ígérgetésére. — Ön, mint képviselő, három éve közéleti ember. A közéletiség mit jelent önnek? — Ebben az országban mindenki közéleti ember a ki­nyilatkoztatás szintjéig. Ne­künk, magyaroknak, vagy egy olyan „kedves" vonásunk - nem tehetünk róla, ilyenek vagyunk - hogy mindenhez értünk, mindannyian. Ez, ré­gebben csak a futballal kap­csolatban volt megfigyelhető, ma már elért egészen az ál­lamelmélet és a monetáris po­litika szintjére. A tréfát félre­téve: a közéletiség, a közfunk­ció, a szintetizáló képesség és az igényes gondolkodás kitel­jesedésének terepe. Ezen a te­rületen mindenki annyit dol­gozhat, amennyit akar, annak a legkisebb veszélye nélkül, hogy az embert köszönetekkel zaklatnák. Tehát a született karrieristákat leszámítva, jó adag mazochizmus is szüksé­ges hozzá. — Ezt a közéletiséget a jövő­ben is vállalná? — Vállaljam? Eördögh Gabi Van egy kicsi házikó... A paksi lakótelepen van egy kicsi házikó, az amelyik a ké­pen is látható. Ez a lakocska tulajdonképpen igencsak szükséges, mert az említett te­rületen, ahol ezen objektum található, nagy a kereskedelmi forgalom, s a népeknek más folyó ügyeiket is intézniük keÚ, olykor sürgősen. Az építmény színvonala megüti az európai mércét. Azoké, akik használják, már kevésbé. Gyengébb idegzetű olvasóink kedvéért nem rész­letezzük a bent tapasztalható állapotokat. Az illemhely amúgy pénzbedobós automa­tával működik, s némely láto­gatója egyebeken kívül időn­ként az automatát is kiüríti, s nyilván, hogy ne teljen ha­szontalanul az idő, szétver ezt-azt. Hogy mi lenne a meg­oldás? Többek véleménye sze­rint gyors privatizáció, az ob­jektum élén pedig egy kardos vécésnéni, aki felügyelne a fo­lyamatokra. Képviselői fogadóóra Figler János országgyűlési képviselő várja választóit no­vember 5-én, pénteken, 14 és 16 óra között a paksi város­háza épületében. PAKS VAROS ONKORMANYZATA pályázatot hirdet A VÁROSI RENDELŐINTÉZET IGAZGATÓ-FŐORVOSI állás betöltésére AZ ÁLLÁS BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI:- orvos egyetemi végzettség- legalább 5 év gyakorlat. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA A PÁLYÁZÓ:- önéletrajzát - szakmai életrajzát- erkölcsi bizonyítványát. A vezetői megbízás kezdete: 1994. január 1. A munkakört nem főállásban kívánjuk betölteni. Bérezés a hatályos jogszabályi besorolás szerint. A PÁLYÁZATOKAT 1993. december 1-ig kell benyújtani dr. Blazsek Balázs jegyzőhöz Polgármesteri Hivatal Paks, Dózsa Gy. u. 55-61. Tel.: 75/310-287 __________________________ (39985) PAKS VAROS ONKORMANYZATA pályázatot hirdet HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM VEZETŐI állásának betöltésére AZ ÁLLÁS BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI:- szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, tudományos tevékenység - legalább 5 éves szakmai gyakorlat. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA A PÁLYÁZÓ:- önéletrajzát, erkölcsi bizonyítványát - egy induló létesítmény kialakítására vonatkozó elképzeléseit. Az Igazgatói megbízás kezdete: 1994. január 1. Bérezés a hatályos jogszabályi besorolás szerint. A PÁLYÁZATOKAT 1993. december 1-ig kell benyújtani dr. Blazsek Balázs jegyzőhöz Polgármesteri Hivatal Paks, Dózsa Gy. u. 55-61. Tel.: 75/310-287. Szénkényszer Az iparpolitika és szociál­politika érdekeit szolgáló in­tézkedésekkel nem lehet csu­pán egy iparágat terhelni - vé­lik a Magyar Villamos Művek Rt.-nél. Vezetői szerint a cég helyzetét jelenleg több olyan intézkedés nehezíti, amely el­lehetetleníti az MVM Rt. tár­saságait is. Az MVM mind­ezek miatt közel két milliárd forintos veszteséggel számol 1993. végére - amint ezt Halzl József vezérigazgató el­mondta. A cég egyik legfőbb problémája az úgynevezett szénkényszer! Ismeretes, hogy a kormány a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezeti Szövet­sége sztrájkbizottságával ta­valy év végén megállapodott az erőművi szenek átvételé­nek mennyiségéről és áráról. Ez a szénmennyiség több, mint amit a széntüzelésű erőművek gazdaságosan el tudnak fűteni. Nemcsak azért, mert a diktált ár magasabb a világpiacinál, hanem azért is, mert arra kényszeríti az MVM-et, hogy a rossz hatás­fokú, szénfűtéses erőműveket használja nagyobb mértékben, a csaknem fél éve közös igaz­gatásban működő bánya- és erőművállalatok nem egyfor­mán váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A három integráció közül egyelőre csu­pán a Mátraaljai Erőmű hely­zete kielégítő, ez a többi cég­hez képest kedvezőbb önkölt­ségi áraknak köszönhető. A pécsi és az ajkai erőműnek azonban súlyos gond a bánya átvétele, mindkettő vesztesé­ges lett emiatt. Az integráció egyetlen pozitív oldala az MVM Rt. számára, hogy a jö­vőben befolyásolni tudja az erőművi szén mennyiségét és árát. A hazai villanyáram-fel­használás évről évre közel 10 százalékkal csökken. Az MVM-et érzékenyen érinti továbbá, hogy a távhőszolgál­tatás ára alatta marad a terme­lési költségeknek — ez több mint 3 milliárd forint veszte­séget okoz — , és közel 1 mil­liárd forint veszteséget okoz­nak a lakossági és ipari fo­gyasztók azzal is, hogy nem fizetik ki a villanyszámlát. Az MVM Rt. vezérigazga­tója beszámolt arról is, hogy a cégre kényszerített barterügy- letek külön veszteséggel jár­nak. A FÁK-országokkal ke­reskedő cégek ugyanis gyak­ran csak bartermegoldással kaphatják meg termékeik el­lenértékét, s a partnerek szíve­sen fizetnek villamos energiá­val. Az MVM Rt. számára azonban gazdaságtalan ezek megvásárlása.- Li Ta -

Next

/
Oldalképek
Tartalom