Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-30 / 279. szám
1993. november 30., kedd TÁJOLÓ «ÚJSÁG 5 Interjú Geszti Péterrel „Már unom a saját életemet" — Te, aki popműsorokat vezettél és rengeteg popsztárral csináltál interjút, átkerültél a másik oldalra, most mint a Rapü- lők sztárját nyaggatnak az újságírók. Hogyan éled ezt meg? — Nem egy élmény. Meg nem tudnám számolni, ezen a héten hány interjún vagyok túl. És k...ra unom a saját életemet. Szóval, már unom elmesélni az életemet, mert soha nem tudom a helyére rakni azt, hogy te még nem hallottad azokat a dolgokat, amelyeket kollégáid már hallottak. És lassan már nem nagyon nézek tükörbe, mert már a saját pofámat undm a legjobban. Meg tudom érteni azokat, akik valóban sztárként tudnak élni, egy Madonnát, egy Prince-t, egy Bon Jovit. Menynyire elege lehet saját magából, amikor mindig magya- rázgatni kell a bizonyítványait, arra is kíváncsiak hányszor ment vécére azon a héten. — A koncertetek előtt nagy vitát folytattam az egyik kollégámmal. Ó azt mondta, amit ti csináltok, az nem zene, az pénz. Én azt mondtam, inkább szakma. — Is-is. A kollégádnak azt üzenem, ő valószínűleg abból él, hogy kérdez. A zenész abból tud megélni, hogy zenél. A kurva abból él, hogy eladja a testét. A politikus abból él, hogy hazudik. A riporter abból él, hogy fotóz. Ézt tudom üzenni neki. De, ha ő tud csinálni valaha olyan sikert, mint amit mi csináltunk, akkor majd én is megkérdezem tőle, hogy ezt a pénzért csináltad vagy azért, hogy jól érezd magad. Az ilyen kérdések a múlt rendszerben voltak divatosak, amikor szégyellni kellett azt, hogy valaki pénzt keres azzal, amihez ért. Én úgy gondolom, amit mi ide elhoztunk, ilyen show-t nem fog látni Szek- szárd egy jó darabig, és nem is látott még soha. Ezt nem nagyképűségből mondom, ezt tudom. Nekünk ez olyan nagy pénzbe kerül, hogy egy forintot nem keresünk azon, hogy turnézunk. Sőt. Lassan ott tartunk, hogy nekünk kell befizetni, ugyanis a Rapülőshow létrehozása olyan bekerülési költségekkel jár, amilyen magyar zenekar esetében még nem volt. Ez egy utazó cirkusz, ha úgy tetszik. Három kamionnal, nyolcvan ember munkájával, ezeket mind fizetni kell. Mindenkinek fizetünk a szponzor pénzből, csak magunknak nem. Tehát, hogy tisztába tegyem: a lemez jogdíjain kívül, amit eladunk, a zenekarból nem keresett senki semmivel. Ezt nem azért mondom, hogy jaj, milyen megható. Mi ezt így gondoltuk, egy minőséget akartunk létrehozni. Gondolom, a kollégád is szívesebben írna színes újságba. Hogy zene, nem zene? Ez ugyanannyira nem zene, mint az Ice-T vagy az MC Hammer. Ha az embernek a kategóriájába csak az fér bele, hogy a Deep Purple a zene vagy az Aerosmith, azt el tudom fogadni, saját egyéni megítélése. Mondjuk én is Ae- rosmith-t, INXS-t, Sting-et stb. hallgatok éjjel-nappal. Nekem is ezek a zenék. A Rapülők pedig egy szórakoztató dolog, ha úgy tetszik egy revü, egy show. Ennyi. — Egy tinirajongóban biztos nem az szerepel a rólatok alkotott képben, amint a Berkes strandpapucsban, a házi stúdióban bűvöli a jövendőbeli slágereket. Te ezt képes vagy még kívülről látni? — Igen. Pontosan azért tudom látni, mert én kívül vagyok ezen a dolgon. Mert néha én fogom ezt a mikrofont, amit most te fogsz. Én igazából baromi sokat tanultam ebből a másfél évből. Hogy valóban hol kezdődik az üzlet, meddig csinálja valaki őszintén ezeket a dolgokat. Hogy a külvilág mennyire nem tud az egészről semmit, hiába kérdez bele. Ebből nagyon szép esettanulmányt lehetne írni, ha ráérnék. De nem érek rá. — Régóta tervezgeted a Gesztipüré című műsorodat. « — Igen-igen. Ez ott tart jelenleg, hogy vannak ígéreteim különböző cégektől, hogy esetleg érdekelné őket, mint szponzorokat. A televízió belső állapotáról, ugyebár, nem kell számot adnom, ezt mindenki ismeri. Mindenesetre ajtószabadság van, az ajtón be lehet menni és ki lehet jönni. Hogy most engem beengednek-e mondjuk a választások után, azt nem tudom, de reménykedem benne. Majd meglátjuk. — A Rapülők után, mit képzeltél el magadnak a tévés vonalon kívül? — Mindenféle vonalat. A lényeg az, hogy színvonal legyen. KRZ Fotó: Degré Gábor Megj elent Hogyan készítsünk játékot? Rongyból, fából és más anyagokból. Több mint harminc ötletes terv. Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda. 1994. Barát-Éber-Takács: A művészet története. Az 1926-ban megjelent kézikönyv hasonmás kiadása. Csukás István: Keménykalap és krumpliorr. Ifjúsági regény. Hevesy Iván: A modern képzőművészet útja. Az impresszionizmus, kubizmus, futuriz- mus törekvései. Szoba-bonsai. Törpefák az ablakpárkányon. Verne: 80 nap alatt a Föld körül. Klausner: Jézus élete, tanítása és korának viszonyai a görög és római források alapján. Receptkönyv cukorbetegeknek. Orvosi tanácsok, mintaétrendek, ételreceptek. Arisztotelész: Kategóriák. A fenti könyvek Szekszár- don, a Garay téri Kossuth Könyvesboltban megvásárolhatók. C élkeresztben A képen látható Clint Eastwood-dal a főszerepben december 2-ig láthatják a „Célkeresztben" című filmet a szekszárdi Panoráma moziban, amely egy olyan emberről szól, aki 30 évvel ezelőtti mulasztását úgy próbálja helyrehozni, hogy élete árán is megvédi az Egyesült Államok elnökét. UFO ALBUM Ön még nem találkozott ufókkal? Nem látott azonosítatlan repülőszerkezetet, nem szállt le kertjében egyetlen repülő csészealj, és sohasem kellett farkasszemet néznie egy ízig-vérig idegen bolygóról származó ufonautával? De bizonyára olvasott róluk és az Ön fantáziáját is megmozgatták az idegenekről szóló beszámolók. Elgondolkozott már komolyan azon, hogyan születtek a rejtélyes gabonakörök? (Mármint amelyeket nem tréfás kedvű fiatalok tapostak ki fél éjszaka során.) Mik lehetnek azok az éjszaka felbukkanó viliódzó fénypontok, vakító fényvillanások, vagy azok a hangtalanul és méltóságteljes lassúsággal úszó, lebegő fényfoltok a csillagos ég háttere előtt? Milyenek azon - a fizika törvényeinek fittyet hányó - objektumok, amelyek varázslatos hirtelenséggel feltűnnek, elképesztő manővereket hajtanak végre, és utána néhány másodperc alatt a szó szoros értelmében „felszívódnak" az ég kékjében? Kik azok a szürkék, és miként néznek ki a szemtanúk elmondása alapján e különböző típusú ufonauták? Ha mindez érdekli, megtalálja a reprezentatív kivitelű, A/4 formátumú, 192 oldalas, több mint 600 színes és fekete-fehér fotót, rajzot, festményt és grafikát tartalmazó első magyar Ufó albumban! TV-napló Kennedy Harminc éve, 1963 november 22-én Dallasban meggyilkolták az Egyesült Államok elnökét, Kennedyt. A világ megdöbbent, sokan úgy gondolták, ez az évszázad gyilkossága, ami a szarajevói merényletet is elhomályosítja. Á megrendülést a kegyelet váltotta fel, ma már elég általános a vélekedés, hogy Kennedy két év tíz hónapos elnöksége nem egy korszakot zárt le, a család túl sokat szerepelt a lapok első oldalán, nyilván ez is hozzájárult, hogy elterelje a figyelmet Daliásról. Az évforduló azonban így is jó alkalom az emlékezésre. A televízió egy amerikai filmmel tisztelgett az elnök emléke előtt, kár, hogy a műsor egyetlen alkotó nevét sem említette meg. Pedig nagyon szép film, amely egy feddhetetlen ember életét foglalja össze, aki zseniális államférfi, boldog családapa, mindenkit szeret, s őt is szereti mindenki. A képlet azonban nem ennyire egyszerű. Pletykalapok megírták, hogy mennyire tisztelte a házastársi hűséget, de ez nem tartozik ide. Az is igaz, hogy Lincoln proklamációja a négerek egyenjogúságáról az ő elnöksége alatt valósult meg, de ekkor volt a kubai válság, a távol-keleti háború kiterjedése, ekkor érték amerikát sorozatosan űrhajózási kudarcok. Csaknem három éves elnöksége tehát nem volt zavartalan, s kérdés, mi történik akkor, ha - Dallasban nem dördül el a gyilkos fegyver. Az évszázad merényletét viszont azóta is homály fedi, pedig könyvtárnyit írtak róla, az úgynevezett Warren bizottság jelentése is több kilónyi. Á kérdőjelek ma is feloldatlanok, mert ugyan ki hiszi el, hogy Oswald, akinek valóban voltak szovjet kapcsolatai, mesterlövészt meghazudtolva találta el az elnököt, s utána 48 óra alatt tett vallomását nem rögzítették, mert nem volt kéznél magnószalag? Nem feladatunk a részletek firtatása, az amerikai film sem teszi, igaz, ünnepi emlékezésnek készült. Ha már megemlékeztek a merénylet harmincadik évfordulójáról, legalább annyival ki kellett volna egészíteni, hogy az ügy mindmáig nem zárult le, s a jelek szerint egyelőre nem is fog. A Kennedy-gyilkosság igazi történetét még mindig homály takarja, az évszázad merénylete az évszázad legtitokzatosabb bűnügye. Erről az évfordulón mindenképp meg kellett volna emlékezni. Magyarok egymás közt Tom Lantos ágrólszakadt emigránsként érkezett Amerikába, s ma a kongresszus tagja, nemzetközi tekintély, bizonyítva, hogy szabad társadalomban a tehetség előtt nyitva áll az érvényesülés útja. Kifogástalanul beszél magyarul, rendszeresen hazatér, mert itt érzi igazán otthon magát. Két lánya is tud magyarul, noha számukra már nem anyanyelv, a tizennégy unoka pedig úgy ízlelgeti a magyar szavakat, mint egy rokon, vérségileg is rokon nép üzenetét a távoli és egyre távolibb őshazából. A folyamat természetes. Ami az apák számára a szülőföld, az unokáknak emlékhely, de az utca, a ház csak közvetve idézi a nagypapát, személyes emlékük nincs a helyről, nem is lehet. De ezt a halványuló kapcsolatot őrizzék meg az utódok, éljen szívükben az óhaza emléke, ahonnan az őst a nyomor és a kilátástalanság űzte el. Több ez, mint nosztalgia, bár a kapcsolatok egyre lazábbak. Ezt ábrázolta egy, a maga korában sikeres könyv, Zilahy Lajos regénye, A lélek kialszik. Szembe kell néznünk a ténnyel, mert a választás a legtöbb esetben végleges. Az emlékek tűzénél lehet melegedni, ezt próbálta elősegíteni a külföldön megjelenő harminc magyar nyelvű lap munkatársainak zalakarosi találkozója, amiről Szekeres Kriszta és Pokl László számolt be riportfilmjében. Mit tudtak mondani a meghívott lapok munkatársai? Valószínűleg többet és érdekesebbet, mint amit a film közvetített, s amit Tom Lantos oly érzékletesen fogalmazott meg. A gyökerek ma is épek, ő pedig népes családjával, amennyire teheti, minden évben hazajön, „a szülőföldemre", tette hozzá önérzetesen. Mindkét lánya a füredi Anna-bál szépe lett, tudjuk, az ilyesmi játék, de a másik, az igazi otthonban jóleső érzés arra gopdolni, hogy egyszer ők voltak a legszebb magyar lányok. A többi közös ügyünk. Ha egy népnek nincsenek anyagi gondjai, mondta Tom Lantos, nem hajlik a szélsőségek felé, sem jobbra, sem balra. Minél erősebb a demokrácia, annál biztosabban védi meg érdekeit a társadalom, tehát a demokrácia erősítése közös feladat, itthon, a szomszédban és az egész világon. Ez nem zárja ki a szülőföld szeretetét, de a hazát éppenséggel át is lehet helyezni az óceán másik partjára. Ettől még egymásra találhatunk, s közösen emlékezhetünk. Csányi László Innenonnan Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban ma, este 19 órakor Koncz Zsuzsa koncert lesz. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde című művét december 1-jén, szerdán, 18 órától mutatják be a márványteremben a Budapesti Független Színpad művészei. A Szekszárdi Jazz Quartet koncertje In memóriám Lőrinczy Gyula címmel december 6-án, 19 órakor lesz. * Szekszárdon, a Művészetek Házában a Szekszárdról elszármazott művészek és a Magyar Rádió gyermek- kórusának koncertjét december 8-án, szerdán, 19.30-kor tartják. Pályázati figyelő 1. / A Közpohti Ifjúsági Alap (KIA) 1993. évi pénzeszközei terhére pályázatot ír ki az alábbi témákban: a. / Regionális vagy országos jellegű képzési és prevenciós programok kidolgozása. b. / A gyermek- és ifjúsági korosztály kultúrált szabadidő eltöltési programjainak támogatása, valamint a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatását és társadalmi beilleszkedését segítő programok. A pályázat benyújtási határideje: 1993. december 15. 2. / A pályázati felhívás a Központi Ifjúsági Alap Európa projektjére. A pályázat célja az ifjúsági nemzetközi mobilitás, az ifjúsági vezetők és szakemberek szakmai tapasztalatszerzésének támogatása, a hazai ifjúsági szervezetek nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásának és nemzetközi tevékenységének segítése. (Célországok: Európa országai, USA, Izrael, Japán, Dél-Korea). A pályázat beküldésének határideje: 1993. december 15. 3. ) Diákcsere Mozgalomért Szakalapítvány. Célja: az egyetemi és főiskolai hallgatók külföldi részképzésének elősegítése. a. / Pályázat szakmai gyakorlatok támogatására. Pályázati határidő: december 31. b. / Pályázat résztanulmányok támogatására. Pályázati határidő: december 31., 1994. április 30. c. J Pályázat önerőből folytatott külföldi tanulmányok útiköltség támogatására. Pályázati határidő: december 31., 1994. április 30. d. / Pályázat diákcserével foglalkozó hallgatói nemzetközi szervezetek támogatására. Pályázati határidő: december 31., 1994. április 30. A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány 1993 májusában a szakmunkásképző iskolák, intézmények részére pályázatot hirdetett „Megismerés-Alkotás Kommunikáció" címmel, „Vándorlegény" projekt keretében. Az ismételt meghirdetéssel a NGYIA meghosszabbítja a pályázatok beadásának határidejét 1993. december 20-ig. A pályázaton részt vehet bármelyik szakmunkásképző iskola, amelyik meglévő nemzetközi-szakmai kapcsolatai felhasználásával megszervezte, ill. megszervezi, hogy partnerei három különböző országban 2-2-2 hónap időtartamra fogadják az általuk ajánlott szakmunkás képzést nyert 17-22 éves korú segédet - nemzetközi szakmai továbbképzés és gyakorlat céljából. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Paksi Ifjúsági Irodában: Paks, Gagarin u. 2. Tel: 75/311-646. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 14-20 óráig. A Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Információs-Szolgáltató Irodában: Szekszárd, Béla tér 6. Tel: 74/311-928. I
