Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-27 / 277. szám
10 »ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. november 27., szombat Fogyókúrás és dohányzás elleni tréning Az elvonás tünetei: álmatlanság, ingerlékenység és depresszió Béldiné Finta Éva ellenőrzi, mennyivel csökkent a tréningen részt vevők testsúlya Az orvostudomány szerint menthetetlen Nóri már egyedül is fel tud ülni Gyűjtés volt az iskolában Nagyon sok egészségre ártalmas anyaggal találkozunk - és élünk - nap mint nap. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egészségvédelmi osztályának munkatársai azon dolgoznak, hogy lehetőleg minél egészségesebb, mondhatni ideális legyen a környezetünk, s igyekeznek feltárni az egészségkárosító tényezőket. Az egyik fő cél: csökkenteni a dohányzók számát. A fogyni, vagy a „bűzrudat" eldobni szándékozóknak olyan speciális fogyókúrás és dohányzásról leszoktató tréninget szerveztek október elejétől, amely nagyban különbözik az úgynevezett „csodaszerek" hatásától. Béldiné Finta Évával, az egészségnevelési osztály munkatársával a tanfolyamról beszélgettünk. — Mi a lényege ennek a tréningnek? Beszéljünk először talán a dohányzásról. — A dohányzás, a füstölés roppant káros. Veszélyessége azért fokozottabb, mint az alkoholé vagy akár a drogoké, mert a társadalom a dohányzó embert jobban megtűri a környezetében, mint például az alkoholistát. A tréning tíz hetes és hetente egyszer találkoznak a csoport tagjai. A módszert egy német pszichiátriai klinika fejlesztette ki. A program lényege, hogy a Falugyűlésükön a felsőná- naiak eldöntötték, hogy az általános iskolások a helyi iskolába járjanak. Előnyeiről, hátrányairól beszélgettünk Fábián Józseffel, az iskola igazgatójával. A beszélgetésünk során szóba került a három év munkája is. — A legnagyobb előnye az lenne egy kisiskolának, hogy itt alacsony tanulólétszámmal megfelelő végzettségű pedagógusok dolgoznának. A kisközösségben, a pedagógus - gyerek kapcsolatban rejlő nevelési lehetőségeket így jobban ki lehet használni. — A tárgyi és személyi feltételek miként alakultak? rossz viselkedési, vagy magatartási formát „tanulják át" a tréningre jelentkezők. A változtatás azért fontos, mert a klinika véleménye szerint a legfontosabb tényező az úgynevezett motiváció. Ez annyit jelent, hogy a dohányzók 99 százaléka azért gyújt rá a cigarettára, mert nem képes lekötni magát, vagy mert már nikotinfüggőségben van. — Milyen szakaszai vannak a tréningnek? — Az első két hét csak azzal telik el, hogy a jelentkezők- folytatva eddigi életvitelüket- felmérik, hogy pontosan mennyit dohányoznak, mikor, milyen körülmények között és — A szükséges szemléltető eszközeink rendelkezésre állnak. A speciálisan hiányszaknak számító szakokon kívül mindenhova szakos pedagógust tudtunk alkalmazni, tehát nincs képesítés nélküli pedagógusunk. Ez mindenképpen biztonságot ad, amire lehet tervezni. — Kerülhet-e az iskola nehéz helyzetbe? — Az már az > 1994/95-ös tanévnek a kérdése lesz, hogy anyagi okok miatt nem kerül- nek-e ezek az iskolák hátrányba. Mi úgy gondoljuk, hogy nem, mert a település elkötelezte magát az iskola érdekében. Halvány reménysumiért gyújtanak rá. Az eredményt a csoport együttesen elemzi és ekkor kitűnik a hibás magatartási forma. Ezt követően hétről hétre egyre kevesebbet kell dohányozni. Ha ténylegesen elszánt a tréning résztvevője, akkor az 5-7-dik hétre dohányzásmentessé válhat. — Az elvonásnak milyen tünetei lehetnek? — Az álmatlanságtól, az étvágytalanságtól, az ingerlékenységtől a fejfájáson át egészen a súlyos depresszióig, sokminden előfordulhat. Ezeket a tüneteket egy speciális akupunktúrás módszerrel próbáljuk csökkentem, és így garat látok az oktatási törvényben megfogalmazott finanszírozásra vonatkozóan. Jelenleg a költségvetésünk 80 százalékát a bér és annak a dologi vonzata adja. A falura mindenképpen nagy terhet rónak a költségek. — Voltak-e kritikus éveik? — A második év válik minden ilyen iskolánál kritikussá, mert addig, amíg a korábbi megtakarítások, meg a pályázati pénzek adják a lehetőségeket, nincs probléma. De a második és harmadik évtől már szűkre szabott a rendelkezésre álló fejkvóta, körültekintően és szorosan kell tervezni minden területen. már nem olyan elviselhetetlenek. — Mennyien jelentkeztek erre a tréningre? — A hat jelentkezőből csak ketten jöttek el. — Hát ez bizony kevés egy majd negyven ezres lélekszámú településen. Mi lehet az oka? — Három okot tudnék felsorolni. Az egyik, hogy nem volt megfelelő a propaganda. Ez a mi hibánk. A másik: a hatezer forintos részvételi díj, ami persze nem kifizethetetlen, ha számításba vesszük az elfüstölt forintokat. S talán a legfontosabb, hogy az emberek nem is nagyon akarnak leszokni a dohányzásról. Öröm az ürömben, hogy azok, akik viszont eljöttek, nagyon elszántak. — Szóljunk néhány szót a fogyókúrás tréningről is. — Az emberek étkezési szokásait meg kell változtatni. Ez nagyon nehéz, mert sokan azt képzelik, hogy csak bevesznek egy csodatablettát és máris manöken-alkatuk lesz. Hát ez így nem működik. Köztudott, hogy a hirtelen súlyveszteség nagyon káros az emberi szervezetre. A megoldás módja: lassan, de biztosan fogyni. Az általunk beindított tréning alapja: viselkedés terápia. Az a célunk, hogy megtanítsuk az embereket a helyes, ugyanakkor az egészséges táplálkozásra. — Biztos, hogy az eredmény eléréséhez az életmód alapvető változtatására van szükség, de ez nem jelent többletkiadást, sokkal inkább önmérsékletet és helyes étkezési kultúrát. — Milyen tudásanyaggal kerülnek ki innét a gyerekek? — Pedagógiai programunknak része, hogy belső vizsgarendszert építettünk ki. Egyelőre visszajelzés nincs, de a lehetőség megvan a színvonalas munkára, ami nemcsak a pedagógusokon múlik. Az első eredmények bizalomra jogosítanak, de semmiképpen sem önelégültségre. — Érdemes volt vállalni ekkora felelősséget? — Ha a gyerekek érdekeit nézzük - és ebben az esetben csak azt lehet -, akkor úgy gondolom, megérte. Olyan pedagógusokat sikerült idekötni, akik sokat tudnak adni a gyerekeknek. A falu pedig elkötelezte magát az iskola mellett. - p. téri Fizetésnapon a faddi iskolában és óvodában gyűjtést rendeztek a Horváth családnak. Összejött négy útra való pénz. Négy út, a Visegrádon élő neves természetgyógyászhoz, Gyurcsók Józsefhez. Hát ez csodálatos! Horváth Gábomé napközis pedagógus, a férje munkanélküli. Két gyermekük született, a kisebbikkel van baj, Nórival. Anyukája így mesél róla: — Az orvosok szerint méhen belüli oxigénhiánnyal jött a világra, a természetgyógyászok szerint agyvérzést kapott születéskor, méghozzá mindkét féltekén, több ponton. Az eredmény ugyanaz: agykárosodás. Nórus három és fél éves. Hypoton lágy izomzatú. Lát is, hall is, mégis mintha nem venné észre a környezetéből jövő ingereket. Amit nem szeret, az ellen tiltakozik, viszont amit szeretne, azt nem képes kifejezni. A mozgásokat meg kell neki tanítani, mert magától nem jön rá, hogyan használja a végtagjait. Kezdetben úgy ugrált páros lábbal, mint egy kis kenguru. Hány százszor rakosgattam a lábacskáit, míg végre lépkedni kezdett! Persze most is fogni kell, mert megtartani magát nem képes. Viszont már egyedül is felül, ha akar. De többnyire nem akar. Inkább megpróbálja fekve lerugdosni azt, amit el szeretne érni. Sok helyen megfordultak már a kislánnyal Horváthék. Gyógyító emberekhez vitték, s ők maguk is megtanultak több módszert, hogyan lehet segíteni egy értelmi- és mozgássérült gyermek fejlődését. Tornáztatják, tanítgatják Nórit, apró eredményeknek örülve. Édesanyja azt mondja: — Mióta megszületett, mi egy harcban állunk. Az orvos- tudomány szerint ő menthetetlen, de ebbe mi nem nyugszunk bele. Egy időben azt javasolták, hogy vigyük a Pető intézetbe. De Nórust nem inspirálja a közösség, nem viszi előre, nem akarja utánozni azt amit a másik gyerek csinál - bárcsak akarná! vele egyénileg kell foglalkozni. Hordjuk vizsgálatokra, s hetente egyszer elvisszük Visegrádra, természetgyógyászhoz. Most úgy tűnik, hogy megtaláltuk az igazit, Gyurcsók József személyében, akinek a kezeléseit követően érzékelhetően javul a kislány figyelme, testtartása. Míg a korábbi gyógyítói úgy tudom, hogy Nórus meglévő agysejtjeit próbálták aktivizálni bioenergiájukkal, a mostani természetgyógyászunk egészen fantasztikus dolgot művel: az elhalt agysejtek újraépítésén munkálkodik. Pénzt nem kér, csakhát a mi öreg Skodánkkal kétezer forint egy út... A Horváth család nem gazdag. Szenük is alig van. Jól jött nekik a segítség, a gyűjtés a faddi iskolában. Köszönik. Wessely - Degré Garay E. Felsőnána elkötelezte magát
