Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-03 / 256. szám
1993. november 3., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC »ÚJSÁG 5 Elnökségi ülést tartott a KISOSZ megyei szervezete Az amerikai Békehadtest a vállalkozók szolgálatában 1993. október 27-én a Kereskedők Vállalkozók Tolna Megyei Kamarája kibővített elnökségi ülésen tárgyalta meg a társasági adóról, a személyi jövedelemadóról és az adózás rendjéről szóló törvény tervezetét. Az ülésen megállapítást nyert, hogy sajnos az elvonás mértékének csökkentése továbbra sem várható. Egyértelműen pozitívan értékelhető viszont, hogy az egyéni vállalkozó továbbra is választhat a személyi jövedelemadó és a társasági adó között. A minimáladó bevezetését viszont elutasítják a vállalkozók, mivel az jövedelemre tekintet nélkül terhet jelent a jövőben. Az alapítványi befizetések maximálása elfogadhatatlan, mivel számos, a társadalom számára szükséges szociális, egészségügyi, oktatási intézmény igényt tart ezen bevételekre. Az adózás rendjéről szóló törvénytervezetben szereplő adatszolgáltatási és egyéb előírások, valamint a büntetések mértéke jelentősen megnehezíti a vállalkozók napi munkáját. Egyetértés volt abban, 8001/1993. (AEÉ 10.) APEH tájékoztató a költségvetési kapcsolatok lebonyolításánál alkalmazandó számlaszámokról rendelkező 8011/1992. (AEÉ 6.) APEH tájékoztató módosításáról és kiegészítéséről (Adó és Ellenőrzési Értesítő 10. szám). A tájékoztató ismerteti az új számlaszámokat (idegenforgalmi hozzájárulás, beszedési számla, nemzeti kulturális járulék beszedési számla stb.). 8002/1993. (AEÉ 10.) APEH tájékoztató a 65-ös számú ÁFA bevallásának az ÁFA törvény 1993. augusztus 1-jei módosításával összefüggően megváltozott kitöltési szabályairól (Adó és Ellenőrzési Értesítő 10. szám). A nyomtatványt 1994. január 20-ig még alkalmazni kell. A tájékoztató eligazítást ad az egyes sorok új szabályozásnak megfelelő kitöltéséről. A vállalkozás nyilvántartásait azonban úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen a 6%-os és a 10%-os kötelezettségek és adóalapok ösz- szege. 7006/1993. (AEÉ 10.) APEH irányelv a mezőgazdasági kistermelők általános forgalmi adó visszatérítésének lebonyolításánál követendő eljárási szabályokhogy a mulasztási bírság kiterjesztése az illegális szektorra időszerű, célszerű. Ma ugyanis a megye számos településén az illegális tevékenység, a feketepiac virágzik. A becsületes vállalkozókat sújtja viszont, hogy a nyilvántartási hiányosságok és egyéb apróbb bizonylati hibák miatt rendkívüli szigorú szankciók bevezetését helyezi kilátásba a jogszabály tervezete. A tervezet szerint, ha az adózó a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő egyéb okmány, vagy nyugta kiállítási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát nem a tényleges ellenértékben állítja ki, az adóhatóság első alkalommal 100.Ö00 Ft-ig, a mulasztás ismétlődése esetén az előző bírság összegének kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg. Ha az adózó 2 éven belül harmadik alkalommal mulasztotta a számla vagy nyugtaadási kötelezettségét a műhelye, üzlete, telephelye 3, és a negyedik alkalommal 5, az 5. és minden további alkalomal 10 napra kerül lezárásra. Az üzleti élet tisztaságát szolgálja viszont a vezetők férő/ (Adó és Ellenőrzési Értesítő 10. szám). Az irányelv meghatározza az igénylőlap benyújtásával, a visszatérítési jogosultság vizsgálatával, a beszerzési számlák ellenőrzésével, a kérelem elbírálásával és a kiutalással, utalványozással kapcsolatos szabályokat. 7007/1993. (AEÉ 10.) APEH irányelv a behajthatatlan követelésként leírt ellenértékre jutó általános forgalmi adó levonásának engedélyezési eljárásához (Adó és Ellenőrzési Értesítő 10. szám). Az 1992. évben vagy azt követően behajthatatlan követelésként leírt ellenértékre eső általános forgalmi adó összegével az adóhatóság előzetes hozzájárulása alapján csökkenthető a fizetendő adó ösz- szege. Az irányelv meghatározza azokat a feltételeket, melyek esetén az adóhatóság a hozzájárulást megadja, illetve azokat a helyzeteket, amikor az engedélyt meg kell adnia (Bírósági Végrehajtó Iroda értesítése, csőd-, felszámolási eljárás). Ismerteti a kérelemhez szükséges okmányokat, a határozatra és a nyilvántartásra vonatkozó eljárási szabályokat. A nyugtaadási kötelezettség teljesítése pénztárgéppel A forgalmiadó-törvény 1993. július 1-jétől általánossá teszi a nyugtaadási kötelezettséget, ez alól kivételt képeznek a szerencsejátékok, valamint az újság és folyóirat-árusítás. Ezért várhatóan a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése fokozottan előtérbe kerül. A vállalkozók a nyugtaadási kötelezettségüknek mind kézi nyugtával, mind pénztárgéppel eleget tehetnek. A 6/1993. (II. 9.) PM rendelet szerint a nyugtaadási kötelezettség teljesítése néhány szakmában kizárólag pénztárgéppel történhet. így 1994 január 1-től a személy- taxi-szolgáltatás, a vas és műszaki, üveg, jármű, gép és elektronika üzletkörben e kötelezettség már fennáll. A vendéglátás területén az italboltoknál, a borozóknál, kocsmáknál és a drinkbároknál e dátumtól érvényes. 1994. július 1-jétől viszont valamennyi élelmiszer kiskereskedelmi üzletkörbe sorolt üzletnél a pénztárgép használata kötelező. A vendéglátó egységek közül az étterem, vendéglő, csárda, étkezde, eszpresszó, büfé, teázó, fagy- laltozó, bár, lokál üzletkörökben szintén az 1993. július 1-jei dátum a kötelező pénztárgép- használat kezdeti időpontja. A rendelkezés szabályozza azt is, hogy csak 1993 második félévében vehető igénybe a felhasználónak értékesített pénztárgép utáni kedvezmény. A kedvezmény kizárólag 1993 XII. 31-ig illeti meg a forgalmazót (vállalkozót). Külön felhívjuk a vállalkozók figyelmét arra, hogy a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítésének határidejei nem jelentik azt, hogy a nyugtaadási kötelezettség általános határideje változott volna, ez 1993 július 1-től érvényben van. lelősségének a bevezetése, ugyanis az a vezető tisztségviselő, aki a felszámolási eljárás kezdete előtti 2 évből legalább 1 évet töltött vezető tisztségben olyan cégnél, amelyet ezen idő alatt a hatóságok jogsértés miatt már megszüntettek és a cég kiegyenlítetlen köztartozásokkal szűnik meg, új cégnél 2 évig vezető tisztséget nem tölthet be. A kamarai törvénnyel kapcsolatban az elnökség megállapította, hogy az országban működő kb. 750 ezer vállalkozás 85-90 százaléka kis- és középvállalkozás, de a koncepció következtében ezeknek az érdekei eltűnnek. Ez feltétlenül sérelmezhető, mivel a világon a kis- és a középvállalkozások a gazdaság motorjai, nélkülük piacgazdaság nincs. Ezért az elnökség a kamarai törvénytervezet módosítását célszerűnek tartaná, annál is inkább, mivel a törvénytervezet a hatósági és az érdekképviseleti funkciókat keveri, továbbá köztestületi jelleggel ellentétes gazdasági tevékenységet engedélyez a kamarának. Dr. Fischer Sándor megyei titkár Új programmal jelentkezik Magyarországon az amerikai békeszolgálat, amelyet 1961-ben J. F. Kennedy hozott létre. Az élet különböző területein szakmai segítséget nyújtó amerikai kormányzati szervezet az angolnyelvtanárok, a környezetvédők hadteste után most üzletembereket küld Magyarországra, hogy a kis- és középvállalkozások fejlődését segítsék. A békehadtest üzletembereit a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány fogadja. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány igazgatója, Kustos Lajos elmondta: az Alapítvány AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! November 1-15-lg még kedvezményesen rendelhet meg HELI0SZ-A-11FD típusú ELEKTRONIKUS PÉNZTÁRGÉPET Ára: 37.000 Ft+áfa Rendeléseket felvesznek a megyei KISOSZ irodák és a GMV Kft. Szekszárd, Augusz I. u. 1-3. II. em. 207. (volt pártház) (39S26) Novemberi német szakvásárok XI. 9.-XI. 11.: Pirmasens - Nemzetközi pirmasensi bőr-hét. XI. 9.-XI. 13.: München - Az elektronikai termelés nemzetközi szakvására. XI. 17.-XI. 20.: Düsseldorf - Orvosi rendelők és kórházak világfóruma - nemzetközi szakvásár és kongresszus - biotechnológiai fórum. XI. 30.-XII. 4.: Frankfurt - a német mezőgazdasági társaság nemzetközi növénytermesztési szakkiállítása. 1990-ben jött létre a kis- és középvállalkozói szektor szakmai támogatására. Az elmúlt évek alatt regionális vállalkozásfejlesztési központok alakultak az országban. Az MVA az országos hálózaton keresztül többek között üzleti tanácsokkal, kiadványokkal, képzéssel segíti a vállalkozókat. Larry Bartlett, a Kisvállako- zásfejlesztési Program igazgatóhelyettese a békeszolgálat új programját ismertette: tíz amerikai szakértőt választottak ki, hogy a regionális vállalkozásfejlesztési központokban tapasztalataikkal a vállalkozók segítségére legyenek. Az amerikai üzletemberek felsőfokú gazdasági végzettséggel, 20-30 éves üzleti gyakorlattal rendelkeznek. Magyar- országi munkájuk előtt egy 11 hetes szakmai képzésen vesznek részt Tatán, ahol magyar családoknál laknak. Tanulnak magyarul és ismerkednek a magyarországi helyzettel. A 11 hetes képzés után a regionális központok vezetői választják ki azt az üzletembert, aki a régió számára a legerd- ményesebb munkát tudja végezni. Az amerikai üzletemberek két évig dolgoznak a vállalkozási központokban. A vállalkozások az adóbevallások tükrében A társasági adóbevallást benyújtó 116 ezer vállalkozás az elmúlt évben 6400 milliárd forint nettó árbevételre tett szert. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal számításai szerint ez mintegy 4-6 százalékos növekedést jelent 1991-hez képest. Továbbra is az energetika, az alapanyagtermelés és az infrastruktúra terén működő nagyvállalkozások játsszák a legfontosabb szerepet a gazdaságban. A 774 nagyvállalat 41 százalékkal részesedik a teljes nettó árbevételből. Ezek a cégek 500 dolgozónál többet foglalkoztatnak. Ugyanakkor egyre erősödik a kisvállalkozási szféra, amelybe a 100 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokat sorolja a statisztika. A vállalkozások száma szerint 1992-ben a kisvállalkozásoké volt a vezető hely, hiszen minden 100 cég közül 80 ebbe a kategóriába tartozott. A nettó árbevétel szempontjából már árnyaltabb a kép, hiszen minden 100 forintból csupán 29-et termel ki ez a vállalkozási kör. Az APEH adatai szerint miközben az összes nettó árbevétel 14 százaléka származott átlagosan exportból, a veszteséges vállalkozásoknál az export árbevétel aránya meghaladta a 16 százalékot is. Vagyis a veszteséges vállalkozások nagyobb arányban exportáltak, mint a nyereséget felmutatni tudók. A nyereséges vállalkozások, amelyek összesen 237 milliárd forint adózás előtti eredményt mutattak ki 1992-ben, a teljes árbevételnek kétharmadát realizálták. Tervezett adómódosítások 1994-re Döntések támogatásokról A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) kuratóriuma legutóbbi ülésén mintegy 72 millió forint ösz- szegű vissza nem térítendő támogatásról döntött. A testület a vissza nem térítendő támogatásokat a rendelkezésre álló 100 millió forintos keretből 16 pályázónak ítélte oda. A kuratórium olyan életképes projekteket támogatott/ amelyek kapcsolódnak az MVA vállalkozásfejlesztési programjaihoz. Azok a pályázatok élveztek előnyt a döntés során, amelyek saját forrásokat is fel tudtak mutatni, ületve amelyekhez sikerült társfinanszírozókat is megnyerni. Az egyik döntő szempont az volt, hogy a pályázó képes-e együttműködni a helyi vállalkozói központokkal. A kuratórium áttekintette a háziorvosi rendszer támogatásának lehetőségeit is. A testület az orvosi kamara és a praktizáló orvosok szövetsége közreműködésével felhívja az érdekelt háziorvosok figyelmét, hogy az MVA által kínált hitelek számukra is elérhetőek a regionális vállalkozásfejlesztési központokban. Emellett a hitelekért pályázni akaró háziorvosok rendelkezésére állnak különböző és már több helyen bevált, a vállalkozást segítő tananyagok is. A kuratórium felvázolta az alapítvány jövő évi célkitűzéseit és lehetőségeit is. A leendő támogatás alapját az a 23 millió ECU-s keret képezi, amelyet október 8-án ítélt oda az MVA-nak a Phare-program kisvállalkozás-fejlesztéssel foglalkozó bizottsága. Az 1994-re vonatkozó adómódosítási tervek közül kedvezőnek mondható, hogy a társasági adó mértéke az eddigi 40 százalékról 36 százalékra mérséklődik. Azonban azok az egyéni vállalkozók, akik a társasági adót választották, valamint a kizárólag belföldi magánszemélyek tulajdonában álló gazdasági társaságok számára ugyanez 16 százalékpontos, 90 százalékos mértékű adóemelkedést jelent, mert ők az eddigi adó- kedvezmény miatt csak 20 százalékos társasági adót fizettek nyereségük után, ezután pedig 36 százalékot fognak fizetni. Eredmény az is, hogy az egyéni vállalkozó ismét választhat az SZJA és a társasági adó rendszere között. Egy egyrészt azt jelenti, hogy az az egyéni vállalkozó, aki már a Társasági adó hatálya alá átjelentkezett, mégsem kényszerül 1994-től újra az SZJA-ba, másrészt az az SZJA-s vállalkozó, aki úgy látja, hogy számára a kétcsatornás adózás kedvezőbb, ez év végéig átjelentkezhet és ezzel 1994-től a társasági adó hatálya alá tartozik. Kedvezőnek mondható, hogy az SZJA-ban a 0 százalékos adókulcs alá tartozó, tehát adómentes jövedelem 100 ezerről 110 ezerre emelkedik, valamint, hogy a 44 százalék tb-járulék mellett költségként lesz elszámolható a 10 százalékos nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék is, de 550 000 Ft jövedelem felett 44 százalékos adókulcsot vezetnek be. A gépjárműhasználat költségeinek elszámolásánál - a taxisok kivételével - km-en- ként 8 Ft-ról 3 Ft-ra csökkentik az üzemanyagon felül számla nélkül elszámolható költséget. Ugyancsak bevezetni tervezik a minimáladót, ami valójában az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett árbevétel 2 százalékában megadott diktált minimáljöve- delmet jelent akkor is, ha a vállalkozás a valóságban veszteséges. Adófizető vállalkozók érdekszövetsége Megalakult az Adófizető Vállalkozók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (AVÉSZ). Az új szervezet azt szeretné tudatosítani az adófizető vállalkozókban, hogy nemcsak kötelezettségeik, hanem jogaik is vannak az adóhatósággal szemben. Az AVÉSZ ezeknek a jogoknak az érvényesítésében szeretne segítséget nyújtani tagjainak - mondta el Asztalos Erzsébet, az AVÉSZ elnöke a szövetséget bemutató sajtótájékoztatón. Az AVÉSZ-t alapító 15 egyéni vállalkozó és vállalkozás azért döntött az érdekvédelmi szövetség létrehozása mellett, mert az adózással kapcsolatos napi gyakorlatban sokszor azt tapasztalták, hogy a kis- és közép- vállalkozóknak gyakran felesleges bonyodalmakkal kell szembenézniük amiatt, hogy nem ismerik jogaikat. Az AVÉSZ az adózás gyakorlatának országos egységesítéséhez és a vállalkozók érdekérvényesítéséhez szeretne hozzájárulni. A szervezés alatt álló tanácsadási szolgálat mellett konkrét ügyekben is vállalnak majd képviseletet, ahol pedig szükségesnek látják, jogszabálymódosítást is kezdeményeznek. Az AVÉSZ-nak már 25 tagja van, s azt tervezik, hogy levélben közvetlenül keresik meg a lehetséges újabb tagokat. A szövetségnek akár negyedévre is tagjává válhat egy vállalkozó, ennyi időre a tagdíj 20 ezer forint. A szövetség ideiglenesen a felszámolás alatt álló Vállalkozói Szövetkezettől bérel irodát, melynek vezetője a szövetség elnöke, Asztalos Erzsébet. Az elnök azonban hangsúlyozta: a szövetség megalakítása teljesen független a Vállalkozói Szövetkezet problémáitól, és hosszú távon kívánják képviselni a vállalkozói érdekeket.
