Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-25 / 275. szám
4 «ÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1993. november 25., csütörtök Hidegben meleget! Egy jó kereskedő, mi több, egy jó vendéglátó mindig tudja, mivel csalogathatja be a potenciális vásárlókat. Jó példa erre ez a kis tábla, mely a paksi Dózsa György utca egyik üzletén látható. Mint kiderül, más éghajlati viszonyok közepette (nyár) itt elsősorban a jeges édességek a „menők", no de az éppen megbetegedni kívánókon és a különleges igényűeken kívül ki akar ebben a november végi december végében fagylaltot nyalogatni. A jó kereskedő tehát vált, igazodik az igényekhez, s fagylalt helyett forró teát mér! S hogy ne csak folyadék szerepeljen a kínálatban, harap- nivalót is ajánl hozzá, ínycsiklandozó sütemények formájában. De szép is lenne, ha ezt a példát mások is követnék. Ha a helyzet úgy alakulna, adólevonás helyett támogatást adnának, vagy áremelés helyett árleszállítást jelentenének be! vm Fotó:dg Bizottság tárgyal ezután gyalás. Tudni kell, hogy mindezidáig a PA Rt. a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (mely magába foglalja Kalocsát és az erőmű 10 km-es körzetében lévő településeket) százkilencven millió forintot ajánlott fel, Paks városának pedig 130 millió forintot az 1994/95-ös költségvetési évre. A tervezett beruházás első lépcsőben 3,2 milliárd forint beruházást jelent. Ennek az összegnek a 10 százaléka a fenti támogatás. Természetesen a beruházás ütemének megvalósulása arányában kapja a TEIT és Paks a támogatást. e.g. Paks város Polgármesteri Hivatala PÁLYÁZATOT HIRDET az alábbi zöldfelületek 1994. évi fenntartására l-es számú terület 1. Emlékmű park (szovjet) III. 0. 1.603 m2 2. Gárdonyi kilátó III. 0. 756 m2 3. Dunaföldvári úti sóvény III. 0. 302 m2 4. Vasúti Múzeum üdvözlő tábla IV. o. 2.100 m2 5. Deák F. utca (Erzsébet Szállótól a szovjet hősi emlékműig) III. o. 1.263 m2 Il-es számú terület 1. Szent István tér III. 0. 742 m2 2. Magyar-lengyel park II. 0. 2.011 m2 3. Múzeum előtti terület III. 0. 296 m2 IIFas számú terület 1. Intézménykőzpont körüli park I. 0. 6.013 m2 2. Váczi M. u. (játszótér) IV. o. 1.728 m2 IV-es számú terület 1. Sárgödör tér IV. o. 1.760 m2 2. OTP körüli park III. 0. 1.219 m2 3. Dózsa Gy. utcai terület III. 0. 3.578 m2 Dózsa Gy.-Kereszt-Vörósmarty u. I. 0. Dózsa Gy.-Villany-Áfész-ig I. o. (új rész) 164 m2 V-ös számú terület 1. Táncsics M. u. III. 0. 1.760 m2 2. Táncsics tömbbelső III. 0. 6.030 m2 Vk>8 számú terület 1. Újtemplom u. III. 0. 2.896 m2 2. Szentlélek templom körüli rész II. 0. 1.308 m2 Vll-es számú terület 1. Tolnai út mindkét oldala IV. o. 10.000 m2 2. Tüzép üdvözlő tábla IV. o. 2.000 m2 Villás számú terület 1. F1 szektor (Szabó E. u.) III. 0. 14.222 m2 IX-es számú terület 1. F2 (Kodály Z. u.) III. 0. 10.336 m2 X-es számú terület 1. V2 szektor 3. rész (Kurcsatov u. - Szerviz út között) III. 0. 9.041 m2 Xl-es számú terület 1. Duna-parti sétány III. 0. 8.400 m2 A pályázati kiírások átvehetők 500 Ft ellenében a Paksi Polgármesteri Hivatal II. emeleti 233. számú irodájában 1993. december 1-ig, 8-16 óráig. A pályázatok benyújtási határideje: 1993. december 14., 16 óra Eredményhirdetés: 1993. december 21-én, 10 órakor a polgármesteri hivatal I. emeleti tárgyalótermében ,41 A paksi képviselőtestület zárt ajtók mögött hozott határozatot azon megállapodásról, amely a PA Rt. és az önkormányzat között köttetik. Eszerint a testület megbízott egy bizottságot azzal, hogy a további tárgyalásokat lefolytassa a PA Rt. manangerével. A bizottság tagjai: Bor Imre polgármester, Király Gyula képviselő, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke és Hajdú János képviselő, a gazdasági bizottság elnöke. A létrehozott bizottságot a képviselők szerződés aláírási jogkörrel hatalmazták fel - természetesen utólagos beszámolási kötelezettséggel, így vélhetően felgyorsul a tárA kisebbségi vezetésnél nincs „üresjárat" „Ha elmúltál már ennyi meg annyi, nem kell azt úgy a szívedre venni" - szól az LÓT egyik száma. Bor Imre, Paks polgár- mestere bizonyára ismeri, hiszen köztudott, ön a könnyűzenei műfaj támogatója. Eláruljuk, most 30 éves. Szívére veszi-e a korát? — Természetesen nem veszem komolyan a szívemre, bár - ez az első olyan születésnap az életemben, ami úgy igazán eszembe juttatja ezt az ünnepet. Azt hiszem, hogy a 30 év egy igen érdekes állapot az ember életében. Mások úgy vélik, hogy a 18, az igen, az határkő. Nos, szerintem a 18 évesek zöme még diák, és akkor sem érzi, hogy a születésnapján valamiféle határkőhöz érkezett volna. De ez a 30! Ez valamiféleképpen azt tudatosítja, hogy elmúltak a legfiatalabb évek. Lassan kezdek a komoly középkorosztályhoz tartozni! — Ön, mint ismeretes, SZDSZ-es polgármester. Milyen segítséget nyújt a pártja a polgármesterséghez ? — Az önkormányzati ciklus elején tájékoztatók, felkészítések voltak olyan alapvető ismeretekből, melyek a polgármesteri munkához szükségesek. Az SZDSZ létrehozott egy önkormányzati szakértői irodát, ahová folyamatosan fordulhatunk az iroda szakembereihez, illetőleg külső tanácsadókhoz. Emellett minden évben konferenciát rendeznek a szabaddemokrata képviselők számára, ahol lehetőség van közvetlen véleménycserékre, az információ áramoltatására. — Sokfelé hallani, hogy a paksi polgármester sokkal jobb helyzetben van, mint más településeken működő kollégái. — Nem hiszem, hogy jobb helyzetben volnék a hasonló nagyságú városok polgármestereinél. Tudom, hogy az a hír járja: Paks „elhúz" más települések mellett. Ám minden ön- kormányzatnak a saját probBor Imre lémáit kell megoldania, a paksinak is, s problémák itt is vannak! Tény, hogy az intézményeket igen magas színvonalon tudjuk működtetni, de az emberek általában azt hiányolják, amit esetleg még az önkormányzat sem tud megoldani. Van a dolognak egy másik oldala is. A városban mi kisebbségi kormányzást folytatunk, s ebből a szempontból kedvezőtlenebb helyzetben vagyok más városok polgár- mestereinél, akik teszem azt kényelmesen hátradőlnek a székükben, mondván, a pártomból többségében lévő képviselők majd úgyis megszavazzák ezt vagy azt. Erről nálunk szó sincs! A keresztény- demokratákkal 1990-ben mi nem egy 4 évre szóló koalíciót kötöttünk, az a megegyezés csak a polgármester és az alpolgármester megválasztására szólt. Ebből következik, hogy mi, a liberálisok, az első pillanattól kezdve kisebbségben kormányozzuk a várost, mivel a 20 képviselő közül csak 8 tartozik a liberális frakcióhoz. — Egy ilyen „színes" testületben melyik érdekcsoporttól kapott nagyobb támogatást? — Természetesen a liberális képviselőktől kezdettől fogva támogatást kaptam, de el kell mondanom, hogy igen hasznos és gyümölcsöző kapcsolat alakult ki, gyakorlatilag kezdettől fogva a testület egyetlen MDF-es képviselőjével, Hajdú Jánossal. — Az elhangzottakból következik, hogy önnek valós ellenzéke van a testületben. — A kisebbségi kormányzásból következően van ellenzék, hiszen a Paks Városért Mozgalom képviselői, a kereszténydemokrata és a független képviselők természetszerűleg ellenzéki képviselőnek tekintendők a testületben. Az már más kérdés, hogy ezt az ellenzékiséget ki, mikor és mennyire vehemensen juttatja kifejezésre. — Mennyiben nehezíti ez a munkáját? — Ügy válaszolhatok erre a kérdésre, hogy 1993-ban még több egyeztetésre volt szükség, még több energiát és időt kellett arra fordítani, hogy a testület elé olyan előterjesztések kerüljenek, melyeket a képviselők többsége elfogad. — Milyen a viszonya a vállalkozói réteggel? — Az önkormányzat az új vállalkozókat adókedvezményekkel segíti. A kötetlenebb ismerkedést segítette elő például az a fogadás, melyet a múlt év végén a legtöbb adót fizető vállalkozások vezetői számára adtam. Erre a találkozásra idén év végén ismét várom a paksi „toplistás" vállalkozókat. — „Örökzöld" kérdés következik. Milyen a viszony a PA Rt. menedzsmentjével? — Közvetlennek nevezném ezt a kapcsolatot, több-kevesebb rendszerességgel találkozókra kerül sor, különböző konkrét ügyek megoldása kapcsán. A helyi adó bevezetésével - szerencsére - megszűnt a kiszolgáltatottsága a városnak az erőművel szemben. Mivel a helyi adó tervezhető bevétellé vált, immár nem szükséges a városnak állandóan szemét lesütnie és fejet hajtania az erőműves elképzelések előtt. A kapcsolat egyenlő felek korrekt viszonyává alakult. — Ön szerint Paks következő polgármesterét melyik párt fogja „trónra emelni"? — Meg vagyok győződve róla, hogy a következő ön- kormányzati választásokon ismét a liberális pártok fogják a választásokat megnyerni, s ebből következik, ők jelölik a következő polgármestert is. — Visszatérve a születésnapra: kitől vár jókívánságokat, mit szeretne ajándékba? — Elsősorban a családomtól. S hogy mit szeretnék? Nagyon remélem, hogy a fiam a születésnapomra is készít egy olyan gyönyörűséges ajándékot, mint amit a névnapomra kaptam tőle. Azt a kis rajzot be is kereteztettem, és idetettem szembe, hogy mindig láthassam. Minden egyéb jókívánság külön ajándék lesz. — Bor Imre minek tartja magát? Műszaki értelmiséginek? — Műszaki értelmiséginek már egyre kevésbé tartom magam, hiszen a képzettségem közgazdász másoddiplomával bővült. Az elmúlt 3 évben a műszaki dolgoktól igencsak távol kerültem. Viccesen hangzik, de úgy vélem, igen komoly problémát okozna az ESZI-ben egy számítástechnika órát megtartanom. Igencsak elfelejtettem a programozást! — Ha már itt tartunk: egy polgármesteri székből hová vezethet az út, ebben a mi fiatal demokráciánkban? — Nem tudom. Biztos lesznek akik ismét megkísérlik a választásokon újra jelöltetni magukat. Ez vagy sikerül, vagy nem. Mások megpróbálnak visszatérni „civil" foglalkozásukhoz, ez szintén vagy sikerül, vagy nem. — Köszönjük a beszélgetést! Eördögh Gabi Vendégek lesznek az ESZI-ben A hit Isten ajándéka A paksi energetikai szakképzési intézet főiskolai nagyelőadójában ismét vendégeket fogad az Új Látókör Klub. Elsőként, november 30-án, kedden, 17 óra kezdettel Nagy Sándor, a Magyar A gyermekek képzeletében élő Finnország elevenedett meg azon a kiállításon, mely hétfőn nyílt a paksi városi művelődési központban. A kiállítás megnyitása egyben a Finn Iskolai Hetek képzőművészeti pályázatának eredményhirdetésére is alkalmat adott. Dr. Trampus Péter, a Finlandia Kör elnöke megnyitó beszédében azon örömének adott hangot, hogy az idei évben alakult társaságuk által kezdeményezett programok üyen nagy érdeklődést váltottak ki a paksi iskolások körében. A világot megismerni nagyon jó, Finnországot pedig különösképpen. Az északi államban sikerült csodálatos harmóniát kialakítani a természet és az ember között. A Finn Iskolai Hetek alkalmából meghirdetett különböző pályázatokra 175-en adták be jelentkezésüket, ebből 67-en a képzőművészeti pályázatra, 65-en a vers- és mesemondó versenyre, 43-an pedig a műveltségi vetélkedőre. A jelentkezők mindenképpen nyernek, mert a felkészülés során megismerhetik a finn nép történelmét, kultúráját, tehát ablakot nyitnak Finnországra. Szakszervezetek Országos Szövetségének az elnöke látogat Paksra, majd ezt követően december 7-én, kedden, Horn Gyulát, a Magyar Szocialista Párt elnökét üdvözölhetik a klub vendégeként. A középiskolások kategóriájában a zsűri különdíjban részesítette Adorján Gábort, a paksi szakmunkásképző intézet 2. osztályos tanulóját. Az általános iskolások kategóriájában az alsó tagozatosok közül első helyezést ért el Bach Anikó (Bezerédj általános iskola), második lett Hornok Edina (IV. általános iskola), harmadik pedig Stefán Cecília (Bezerédj általános iskola). A felsőtagozatosok közül első helyezett lett Laposa Zsuzsa (Bezerédj általános iskola), második helyezett Nagy Mariann (Bezerédj általános iskola), harmadik pedig Han- gyási Dávid (IV. számú általános iskola). A pályázaton könnyvjuta- lomban részesült: Vincze Tamás (IV. sz. ált. isk.), Szénégető Szabolcs (II. sz. ált. isk.), Somai László (IV. sz. ált. isk.), Wolf Klaudia (Deák Ferenc ált. isk.), Högyes Géza (Bezerédj ált isk.), Józsa Ottó (IV. sz. ált isk.), Zóka Eszter (IV. sz. ált. isk.), Szikszai Imre (IV. sz. ált. isk.) Az eredményhirdetést követően fogadásra került sor, melyre a Finlandia Kör adott meghívást a Finn Iskolai Hetek lebonylításában résztvevők és a jelenlévő vendégek számára. eördögh A paksi Sipos László, aki vezető mérnökként dolgozik az atomerőműben, meghívást kapott a Magyarországi Unitárius Egyház nemrégiben Budapesten tartott konferenciájára. — Bevallom, meglepett ez a meghívás, bár szabadidőmben szívesen foglalkozom a történelem által ránk hagyott dokumentumokkal. Ezt a konferenciát ugyanis az 1568-as tordai Országgyűlésen hozott, úgynevezett „tordai ediktum" keletkezésének 425. évfordulója tiszteletére rendezte az unitárius egyház, melynek történelmi múltja az 1500-as évek közepétől datálódik, s működésének betetőzése ez a határozat. Az ezen a budapesti rendezvényen elhangzottak számomra rendkívül fontosak voltak. — Miről szól ez a bizonyos ediktum? — A tordai Országgyűlés vallás- és lelkiismereti szabadságot biztosító határozata ez, János Zsigmond fejedelem felvüágosult szellemének ékes bizonyítéka, az erdélyi reformáció és a magyar, sőt az európai közművelődés gyöngyszeme. Az ediktum eredetije ma a nagyszebeni Brukenthal múzeumban található. — Milyen üzenetet hordoz ez a határozat a a múlt, a jelen és a jövő vonatkozásában? — A vallási igazságok szabad, értelmes vizsgálatát, az elért eredmények és következtetések szabad megvallását és kinyilvánítását, hirdetését és terjesztését, minden megszorítás nélkül. Az Istennel való kapcsolat korlátlan és feltétlen szabadságának megélését. Senki ettől a kapcsolattól el nem szakítható, ellenben rá nem kényszeríthető. A lelki- ismereti meggyőződés felette áll minden külső tekintélynek, azaz nem azért fogadok el egy vallási hitelvet, mert az kihir- dettetett, hanem azért, mert összhangban áll az értelem kívánalmaival, a jelenkor szükségleteivel és a lelkiismereti meggyőződésemmel. Nemcsak türelmes, hanem szeretetteljes magatartásra indít mások vallásos meggyőződése, világnézeti felfogása iránt. Az egyetemes és a kreatív szeretet megélését jelenti. A vallásszabadság, mint alapvető emberi jog, egyedülálló a maga nemében, ugyanis az egyén teljes autonómiáját jelenti a hitbéli választásban. Nemcsak törvényes jog a személy erkölcsi integritásának védelmében a -hatalom erőszakoskodásé vaL szemben, hanem érzelmi jog is. Azt hiszem, nem kell magyaráznom, hogy mai, toleranciát nélkülöző korunkban mekkora jelentősége van ennek az edik- tumnak. — Kik adtak elő a konferencián? — A teljesség igénye nélkül: Bartók Béla az unitárius egyház főgondnoka, dr. Erdő János teológiai tanár, dr. Rezi Elek teológiai tanár Kolozsvárról, Szász János teológiai intézeti igazgató, dr. Ferencz József nyugalmazott püspök, valamint dr. Sztankóczy Zoltán nyugalmazott egyetemi tanár Budapestről. A konferencia harmadik napján emléktáblát avattak a tordai ediktum tiszteletére, az avatáson Göncz Árpád köztársasági elnök is megjelent. Ablak Finnországra t í v
