Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-18 / 269. szám
1993. november 18., csütörtök DUNAFÖLDVÁR »ÚJSÁG 5 Várkapu a tervezőasztalon Elkészült a dunaföldvári vár kapujának makettje, amelyet a tervező és kivitelező, Csepeli István fafaragó népi iparművész a közelmúltban tárt a képviselőtestület szeme elé. A tölgyfából készülő kaput, amely a feltételezett népvándorláskori földvárról alkotott elképzelésekbe illeszkedik jövő év augusztus 20-án fogják felállítani. Tervezett méretei igazán impozánsak: szélessége hat és fél, magassága hét és fél méter lesz. ren Doór Ferenc képei elé Egy hete láthatók a Vármúzeumban és a művelődési házban Doór Ferenc alkotásai. A művészt és munkásságát ifj. Koffán Károly írása mutatja be. Doór Ferenc 1918-ban született, kora ifjúságától Duna- földváron élt. Mint földvári került az Akadémiára is, ahol 1936-1948 között Szőnyi István tanítványa, majd tanársegédje volt. 1940 nyarán Varga Nándor Lajos vezetésével - aki ez idő tájt az Akadémia, vagy hagyományos nevén: Képző- művészeti Főiskola Gra- fika-főtanszakának tanára - Földváron rendeznek nyári művésztelepet. Doór Ferenc kalauzolásával ismerkedtek Földvár táji adottságaival, polgárainak életével. Bár közülük többen fiatalon lettek a háború áldozatai, neveik a később befutott pályatársakkal együtt érdemlik meg felsorolásukat. Itt volt a szobrász Megyeri Barna, a grafikus Skultéti Éva, Karai Gyula, Maknics Albert, valamint feleségével együtt gróf Teleki Ralph. Festők Doór Ferencen kívül még Bakó Vilmos, Imre István, Ősz Dénes, Szikora Antal dolgoztak itt. Földvár is, ők is számos művel és közös emlékekkel lettek gazdagabbak. Doór Ferenc a vüágháború után is még két ízben fordul meg itt, a közösen szervezett nyári művésztelepen. Doór érdekes vállalkozása volt a közvetlen látvány alapján készített rézkarc-sorozat az akkori Dunaföldvárról. Mint ismeretes, a rézkarcok nyomtatáskor „megfordulnak". Ezért a helyes állás kedvéért mindennek a tükörképét szokás - sziszifuszi műtermi munka keretében - a lemezre karcolni. Ezt más munkáiban Doór is alkalmazza, ám a megfigyelés frissességének megőrzése' érdekében magáÜlő leány val a rézlemezzel ül le szemközt a tájjal, s így e helyszíni munka eredményeképp a csakugyan eleven nyomatok tükörképei az eredeti látványnak. Az Akadémia után néhány évig mint művészpedagógus is dolgozik. Számos kollektív kiállításon vesz részt, ahol európai tájékozottságú munkái sajátos, csak reá jellemző kézjegyekről ismerhetők fel. Egyéni, gyűjteményes kiállítást 1959-ben a Fényes Adolf-teremben 1965-ben, 1971-ben és 1983-ban a Der- kovits-teremben rendez, Budapesten. Mindannyiszor több, jelentős kritikai elismeÚsztatás réssel. (Művészet-folyóirat stb.) Több vidéki város -(Szeged, Békéscsaba, Zalaegerszeg, Dunaújváros, Nyíregyháza, Kecskemét, stb.) mellett külföldön Olaszországban, (1975, 1980) Franciaországban (1980) és a Német Szövetségi Köztársaságban (1972, 1980) mutatkozott be. Festészetére az erőteljes, ra- gyogyó színek és határozott, rendteremtő kontúrok jellemzők. A táj szépségeinek festői újrafogalmazása mellett portrékat, aktokat fest bensőséges, meleg szeretettel. Különös mesélőkedvvel fordul a vidék ősi népszokásaiban élő bibliai jelenetekhez. E tárgybeli képein átsugárzik a téma és szereplő iránti feltétlen, a gyermekkorból hozott, csaknem ösztöneiben meghatározott rokonszenv. Doór Ferenc gazdag életművéből most elsőízben mutat be Dunaföldváron képeket. Grafikái, aquarelljei a várban, festményei a kultúrházban láthatók. Köztük számos műben a hajdan volt Dunaföldvárt ismerhetjük fel, ifjúságának, sok földvárinak szeretett fiatalsága színhelyeit. Földvár és festője egymást köszöntik az emléladéző kiállításban, még - reméljük - sok gyümölcsöző találkozás előjeleként. Amiről az „eladott" dolgozók lemaradtak Eső után köpönyeg Az utóbbi évek privatizációinak tapasztalatai azt mutatják: ritka az az eset, amikor mindhárom fél elégedett az üzlettel, a cég régi, az új tulajdonosa, és az ott dolgozók. Ez utóbbiak kiváltképp akkor kerülnek hátrányos helyzetbe, ha a tulajdonosváltással munkaviszonyuk folytonossága megszűnik. A dunaföldvári malom - amelynek magánkézbe adásáról már beszámoltunk - alkalmazottainak esetében ez nem áll fenn: érvényes kollektív szerződés köti őket a céghez, hat hónapos felmondási idővel, ennyi ideig tehát létszámleépítés címén nem lehet elbocsátani őket. A dolgozóknak nem is az új gazdával, a Földvári Malom Kft.-vel van gondjuk, hanem a Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal, mondván, szép összegtől estek el a privatizációval egyidejűleg, amelynek azonban - látszólag - semmi köze nincs az üzlethez. Az történt ugyanis, hogy a megyei vállalatnál maradt dolgozók a közelmúltban három havi bruttó bérnek megfelelő jutalomban részesültek, a már eladott üzemek, köztük a földvári malom dolgozói természetesen, mint magáncég alkalmazottai ebből kimaradtak, ők most azt sérelmezik, hogy, miután az első tíz hónapban az ő munkájuk is hozzájárult a megyei vállalat bevételeihez, arányosan részesedniük kellett volna belőle. Kellett volna. Ezt ugyanis semmüyen törvény nem írja elő, a pénzt különben sem nyereségrészesedés címén kapta, aki kapta. A kft. meglehetősen nyomott bérekkel vette át a dolgozókat, akik az átadás előtt hétvégén is dolgoztak. Pesti Endre, a Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat megbízott igazgatója:- Szó sincsen nyereségrészesedésről, a földvári malom az utóbbi időben teljes mértékben állt, a termelés az előző időszakhoz képest ötven százalékos volt. Arra tehát, hogy ezek a dolgozók is gyarapították a bevételeinket, nem lehet hivatkozni. Annak ellenére, hogy állt a malom, a többlet- munkáért jutalomban részesültek a dolgozók. A vállalat, amely éves bevételének a privatizációból befolyó összeg a húsz százalékát tette ki, lehet, hogy száz fő elbocsátása kényszerül - mondta a megbízott igazgató. Az ügyben várhatóan fellép a Gabona- és Malomipari Dolgozók Szakszervezete is.- Sajnos á privatizáció során ez általános gyakorlat - mondta Menczer Tibor, a szak- szervezet titkára. - Jogilag minden rendben van, az ügy inkább etikailag kifogásolható. A szakszervezet fellépésének várható eredményéről Menczer Tibor annyit mondott: eső után köpönyeg. Ez esetben az már pusztán érdekesség, hogy újra három műszakban őröl a dunaföldvári malom. E tény és a privatizáció között nyilván van némi összefüggés, ezt azonban nem mindenki ítéli meg egyformán, hiszen a kapacitás újbóli teljes kihasználásának oka lehet az is, hogy túladtak a felhalmozódott lisztkészleteken, és az is, hogy jobb a piacszervezés. Tóth Ferenc Hol van már a tavalyi? Só helyett homok Még a hét elején is nehezen járhatóak voltak a város utcái a múlt szombaton váratlanul hullott nagy mennyiségű hó miatt - jó esetben így lehetett a napokban jellemezni a város közlekedési viszonyait. A földváriak már több mint tíz év alatt hozzászokhattak ahhoz, hogy nincsenek sózva télen az utcák. A Kommunális Kft. telepvezetőjét arról szerettük volna megkérdezni, hogyan és mikor fogják eltakarítani a havat például a város főutcájáról, a Kossuth utcáról. Zentai Istvánra hétfőn délután azonban hiába vártunk: a helyzetre jellemzően Aro típusú gépkocsija a hó foglya lett. A város szinte egyetlen tiszta útszakasza a 6-os főútról a hídra vezető szakasz volt, ez azonban a közúti igazgatóság „fennhatósága" alá tartozik.- Telepvezető úr, ha azt mondom, hogy katasztrofális a helyzet, akkor ön mit mond?- Én erre azt mondom, hogy maga nem emlékszik a hat, vagy nyolc évvel ezelőtti állapotokra, az valóban katasztrófa volt. Két hókotró dolgozik a városban, de azt a havat, amit a járművek „lejártak", a hókotrók nem tudják eltakarítani.- Miért nem sózzák az utakat?- Nem kaptam sóvásárlásra utasítást. Zentai István hozzátette: Dunafödvár körülbelül akkora területen fekszik, mint Dunaújváros, ez nem könnyíti meg a helyzetet. Csesznek János, a Kommuná- los Kft. vezetője elmondta: annak, hogy évek óta homokot használnak só helyett nem elsősorban anyagi, hanem környezetvédelmi okai vannak. th Mitől szegény a város? Faragni kell a város működési kiadásain - írtuk múlt csütörtöki számunkban a város jövő évi költségvetési hiányával kapcsolatban. A negyven millió forintos hiány egyrészt a kiadás huszonnyolc millió forintos növekedéséből, másrészt mintegy huszonöt-huszonhat millió forintos bevételkiesésből ered. A kiadásokat a közalkalmazotti törvény bérkihatása növeli, amelynek azonban ötven százalékát az állami költségvetés fedezi, tehát e célra csak tizennégy millió forintos hitelt kell felvenni. Emellett a város jövőre olyan, többnyire ingatlanforgalmazásokból, területeladásokból származó komoly bevételektől esik el, mint amely például 1993-ban a folyamőrségi laktanya eladásából származott. Ha Dunaföldvár ez évi, a 300 millió forintot el sem érő költségvetését összevetjük Paks csaknem egy müliárd forintos költségvetésével, kiderül, hogy nem az ingatlaneladások elmaradása miatt „szegény" a város. A város lakói fizette személyi jövedelemadónak 1993-ban a város már csak a 30 százalékát kapta meg, 70 százalék illette az állami költségvetést. A város mindig a két évvel korábban fiztetett adó rá eső részét kapja meg, így Földvár 1994-ban az 1992-ben fizetett adókból mindössze 28 millió fotinttal részesül. Az állami büdzsé azonban azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknek jövedelamadóból származó bevételei elmaradnak az országos átlagtól, kiegészíti azt az átlagos nívóra - Dunaföldvár esetében ez 21 millió forintot jelent. Az országos átlagot tekintve egy fő 5400 forint jövedelemadót fizetett, Földváron ez a szám 2900 forint volt 1992-ben. Az évszak nem kedvez a két keréken közlekedőknek A művelődési ház programja A Pécsi Nemzeti Színház vendégszereplésére kerül sor november 24-én, szerdán a művelődési házban. A társulat a Nászút Velencébe című zenés vígjátékot adja elő két részben. A darab egyik főszerepében Moravecz Leventét láthatja a közönség. / Atkukkantó Bűnügyek a Duna mentén Rokonai fedezték fel múlt hét csütörtökén Du- napatajon a 71 esztendős Ranga Sándorné holttestét lakásában. Az asszonyt házának kamrájában egy vasdarabbal ölték meg a holttest felfedezése előtt két nappal. A nyomozás nagy erőkkel folyik. Negyvennyolc órán belül elfogták a dunavecsei temetőben múlt héten garázdálkodó sírgyalázókat. A három fiatal elkövető - szórakozásként - több síremléket megrongált, hármat pedig összetört. Nagyvenyim - Altomünster Partnerkapcsolatot létesített a bajorországi Altomünster községgel Nagyvenyim. A korábbi szándéknyilatkozaton alapuló keretmegállapodást a közelmúltban hagyta jóvá a két település vezető testületé. Földvár az országos átlag alatt i )
