Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-05 / 232. szám

1993. október 5., kedd TÁJOLÓ NÉPÚJSÁG 5 Virtuóz koncert a Művészetek Házában Innen­onnan Szekszárdon, a Ba­bits Mihály Művelő­dési Házban nyílik ok­tóber 5-én, ma, 11 óra­kor a Védelem Szek- szárd 1993 elnevezésű kiállítás. A kiállítás célja: munkakultúra, személy- és vagyonvédelmi, kör­nyezetvédelmi, tűzvé­delmi technológiák, új eljárások, berendezések, anyagok bemutatása. A kiállítás október 8-ig lesz látható naponta 10-18 óráig. A szakmai napokat 6-7-8-án tartják. A nyugdíjas klub ok­tóber 6-án tartja össze­jövetelét Elő műalkotá­sok: a Bonsai címmel. Ekkor Csapó Ferenc tart előadást az érdeklődők­nek. * Szekszárdon, a Mű­vészetek Házában ok­tóber 11-én, hétfőn a Ba­rangolás zeneországban című zenei sorozat kere­tében Kodály: Háry Já­nos keresztmetszetét hallgathatják a középis­kolások 12,45 és 14,45-kor, míg az általá­nos iskolások 13,45 és 16 órakor. Megjelent Carp: Holocaust Romániá­ban 1940-1944. A Primőr Kiadó jelentette meg. Freud: A lélekelemzés le­gújabb eredményei. (Az 1943-as kiadás hason­mása). Antik Lexikon. A legfris­sebb tudományos eredmé­nyekre épülő német kiadás magyar változata. Hüllők és kétéltűek. Az ál­latvilág enciklopédiája sorozat legújabb kötete. Makay Gusztáv: Édes ha­zám fogadj szívedbe... versér­telmezések, verselemzések. Shaw: Ha meghal a szere­tet. Regény. Kós Károly: Az országé­pítő. Történelmi regény - díszkiadás. Színes Tudomány. A Tu­dománytár Gyerekeknek so­rozat legújabb kötete. Minimanók bábszínháza. Színes, képes mesekönyv. Felvilágosodás és roman­tika a magyar irodalomban. Szöveggyűjtemény középis­kolásoknak. (A fenti könyvek Szekszár­don, a Garay téri Kossuth könyvesboltban megvásárol­hatók. A bolt Kossuth Könyv­klubja törzsvásárlóinak 10 % kedvezményt biztosít.) Szeptember 27-én este sétálva mentünk feleségemmel a meghir­detett koncertre és döbbenve lát­tuk már messziről, az utcán van a jegyváltók sorának vége. Való­ban, telt-házban lépett közönsége elé Szenthelyi Miklós a Magyar Virtuózok zenekarának élén. Nyilván e „sokadalom" azzal is magyarázható, hogy a vendé­gek már „bizonyították" váro­sunkban, úgy muzsikálnak, ahogy azt akár a Vigadó színpa­dán is tennék. Lám, hálás a kö­zönség és nem feled, hűséges ah­hoz aki megörvendeztette már va­laha. Az ígért műsor igaz zenei cse­megére ajzotta fel a hallgatót, s ígéretüket maradéktalanul teljesí­tették is. Már a megszólalás pil­lanata is ünnepi volt, amikor fel­csendült Vivaldi „A négy év­szak" című koncertjének első ak­kordja. Szenthelyi Miklós hallatlan eleganciával, biztonsággal mu­zsikált együtt zenekarával, s a szólók - a hangszerek egymással játszva feleselgetése, a felcsapó hangok visszhangjai, elhalásai valami oly mélységesen emberi érzelmekkel voltak telítettek, me­lyeket csak nagyon ritkán érezhet az ember. A szólót játszó művész pontosan tudta és érzékeltette is, hogy e mű valójában egy lírai köl­temény, amely az évszakok váltá­saiban az élet szépségeit, napfé­nyét, játszi langymelegét és zord, néha viharos zimankóját jeleníti meg. A Tavasz-ban recsitáló hang­szerek, a szóló hagedúre válaszol- gató Oszcsinszky Román és Zámbó Judit hegedűinek trillázá­sai a napsugár-özönben cikázó madarak énekét idézték önfeledt muzikalitással. A második tétel­ben a gyönyörű zenei ívet befogó hegedű-brácsa együttes - Szent­helyi Miklós és Apró Ágnes - a zenébe ágyazott külön világát élte meg hallgatóival együtt. A Nyárban szédületes tempót diktáló szóló hegedűvel egy fan­tasztikusan lágyan vibráló cselló szólt együtt, amelyben Fodor Ágnes virtuozitása, hangszerrel való együtt lélegzése a zenével 1. Kövi Pál Irodalmi Díj. A Kövi Pál által létrehozott Krúdy Gyula Emlékalapít­vány célja a gasztronómiai kultúra támogatása. Olyan pá­lyaműveket várnak, amely az étel- és italkultúra nagy hívé­nek, Krúdy Gyulának az em­lékéhez méltó. Beküldési ha­táridő: október 31. 2. Lapsokszorosítási lehető­ség. A Diákújságírók Orszá­gos Egyesülete az 1993-94-es tanévre pályázatot ír ki in­duló, rendszeres megjelené­sűre tervezett, elsősorban kö­való teljes azonosulást jelentette. A vihar égzengéses kitörése, melynek zenei megformálása bi­zony nem egyszerű feladat a ze­nekar számára, valami olyan ját­szi könnyedséggel megoldott mu­zsika volt, melyet csak a legrit­kább pillanatokban érezhet meg a hallgató. Az Őszben Szenthelyi és zene­kara tovább volt képes fokozni a virtuóz együtt-muzsikálás élmé­nyét. A művész szinte elmerült a zene hullámaiban, eltűnt minden ami megzavarhatta volna, meg­szűnt a világ számára, csak a muzsika volt. Igaz, a lassú-tétel első ütemeiben kissé megkésett az első és második hegedű ritmikája, ám a mester biztos kézzel ragadta ismét magával együttesét. A ket- tós-fogásos menetekben Szenthe­lyi Miklós szinte eggyé vált hangszerével és muzsikált önfe­ledten. A Télben zengett, pergett, szólt a zenekar, majd lassú ára­dással ragadta magával a közön­séget a lírai szóló, ahol a fantasz­tikusan egységes pizzikatókkal kísérő zenekar ismét bizonyította virtuozitását. A befejező tétel fer­geteges tempója, briliáns techni­kai bravúrja, zenei megformálása méltó volt az együttes és mestere hírnevére. A szünet után „eltűnt" a mes­ter és a zenekar fiatal primáriu- sára nagyon nehéz feladat hárult. Mozart: D-dur divertimentójá- nak előadása, zenei megformálása talán kicsit megijesztette az együttest. - Persze lehet a hallga­tóban szubjektivitás, hiszen egy olyan első rész után, mint amiben részesek lehettünk, az elkényezte- tettség is megjelenhetett ben­nünk. Szépen és igazán mértéktar­tóan szólalt meg a zenekar, való­ban Mozart muzsikáját hallhat­tuk, ám kicsit elfogódottan, s ér­zésem szerint csak a harmadik té­telben találták meg igazán önma­gukat és briliánsán megszólalta­tott játékos barokk muzsika itt már valóban nagyszerű volt. Befejezésül Csajkovszkij: Vo­nós szerenádja hangzott el. Az 1880-ban született mű a „nagy zépiskolai diáklapok, diákön­kormányzati lapok számára. Pályázhat minden középisko­lai diákszerkesztőség, diá­könkormányzat, helyi, kiskö­zösségi lap szerkesztősége, mely új ifjúsági lapot kíván készíteni. A benyújtás határi­deje és az elbírálás folyamatos 1994. április 30-ig. 3. A Nimród Fotóklub ter­mészetfotópályázatot hirdet „Találkozás a természettel 94" címmel, amatőr és hivatásos fotósok részére. Az egyes ké­pekkel, illetve a sorozatokkal romantika" muzsikája. Az áradó megszólalás és szélesen zengő ze­neiség tökéletes interpretálása, a szerző és előadók teljes azonosu­lását jelentette. Az első pillanat­ban megérezhettük, hogy ez a ze­nekar érzi az „orosz lélek páto­szát", zeneiségében egy megérzé- kelhetó keletiségét. Am a megér­zés mellett magával ragadó in­terpretálásukkal, „rabul is ejtet­ték" közönségüket. Virtuóz technikai bravúrokkal, fantasztikus stílusérzékkel, zenei­séggel a tétel végén visszatérő témát oly szépséggel és keleti báj­jal zúdították ránk, hogy mara­dandó élményt jelentett minden­kinek. A híres és ismert Keringó-tétel zsongító muzsikáját már a legtel­jesebb önfeledtség állapotában szólaltatták meg. Elragadták a közönséget és egy hatalmas forga­tagba, zenei feloldódásba „kény­szerítették". Gyönyörű volt e kényszer. Majd ismét jött a nagy zenei „visszatérés". Ha lehet, akkor a hegedű és cselló versenyében, a muzsikában való teljes egyesülés­ben itt már egyetlen és oszthatat­lan lett az előadók együttese és a hallgatók sokasága. Bár elhaltak az utolsó hangok is, egy pilla­natra tökéletes csend ült a ter­men, de csak azért, hogy egy szűnni nem akaró taps-viharnak adjon helyet. Megérdemelt volt az ováció. A fiatal művészek nem csupán előadtak, annál ez jóval több volt: ez már alkotás volt. A ráadásként felzendüló Brahms: Magyar táncok oly fer­geteges örömmel szólt, amelyre csak ilyen fiatal és igazán boldog muzsikusok képesek. Érezni lehe­tett a forró hangulatban az örö­möt. A szűnni nem akaró tapssal a közönség kikövetelte a Keringő újbóli megszólaltatását, s a fáradt zenekar ismét tanúságát adta nagyszerű felkészültségének és zene-szeretetének. Gyönyörű estét kaptunk ismét a Művészetek Házában. S örö­möm csak fokozódott, hiszen sok fiatal és gyermek is ott örült ve­lünk együtt ezen az estén. Dr. Rosner Gyula a következő kategóriákban le­het pályázni: a. ) Ember és természet b. ) Vadon élő állatok c. ) Vadon élő madarak d. ) Vadon élő növények e. ) Tájak f. ) Makrofelvételek. A pályázaton bárki résztve- het. Nevezési határidő: 1993. november 11. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Paksi Ifjúsági Irodában. Paks, Gagarin u. 2. Tel: 75/311-646. Nyitva tartás: hét­főtől péntekig 14-20 óráig. Pályázati figyelő Lapunk közreműködésével: Kedvezményes utazás a Fesztiválzenekar hangversenyére A maga nemében példátlan gesztussal lepi meg a vidéki közönséget a Budapesti Fesz­tiválzenekar. A zenekar az állandósulása óta eltelt egy évben külföldön is számos koncertet adott, azonban a hazai, nem buda­pesti zenebarátoknak mind­eddig nem volt módjuk meg­hallgatni az Európa legjobb szimfonikus zenekarai között számon tartott BFZ hangver­senyeit, melyek minden alka­lommal táblás házak előtt zaj­lottak. Ezen az igazságtalan helyzeten kíván változtatni a zenekar vezetése a következő kezdeményezéssel: November 6-án, szombaton este 19.45 órakor a budapesti Zeneakadémián szenzációs­nak ígérkező koncertre kerül sor. A Budapesti Fesztiválze­nekar Fischer Iván vezényle­tével és világhírű külföldi énekesekkel Mozart Idome- neo című operájának hang­versenyszerű változatát adja elő. Annak érdekében, hogy a Tolna megyei közönség ne ke­rüljön hátrányos helyzetbe a budapestihez képest, a zene­kar - az igénybe vett utazási eszköztől függetlenül - sze­mélyenként 400 forinttal hoz­zájárul az útiköltséghez. Aki élni kíván ezzel a rendkívüli lehetőséggel, rózsaszín csek­ken fizesse be a jegy(ek) árát, és a feladóvevényt vagy an­nak másolatát a kitöltött meg­rendelőlappal együtt küldje el a Budapesti Fesztiválzenekar postacímére: 1364 Budapest, Pf.: 101. A csekken a címzett­hez ezt írják: Budapesti Fesz­tiválzenekar Alapítvány, BB Rt. 208-34755; a rendelési helyhez pedig: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. A jegyren­deléseknek október 20-ig kell beérkezniük a zenekarhoz, a jegyeket a vásárlók postán kapják meg. A jegyek ára 550, illetve 900 forint. A szemé­lyenkénti 400 forintos hozzá­járulást az útiköltséghez az érintettek a hangverseny után a helyszínen kapják meg. JEGYMEGRENDELŐ LAP Név: ................................................................................... Lak áscím:.......................................................................... Lakástelefon:................................................................. Munkahelyi telefon:..................................................... R endelt jegyek Jegyár/db Jegyek ára száma összesen Tv-napló Jeruzsálem A technika csodája, hogy közvetlen tv-kapcsolatot lehet teremteni Jeruzsálemmel, a másik csoda, hogy ez a kapcso­lat egyáltalában létre jöhet. Izrael államlétét a háború után a négy nagyhatalom szavatolta, de a szocialista tábor felől nézve minden rossz volt, ami ott történt. A buzgók talán még azt is el tudták képzelni, hogy ott „oroszlán-farkuk, sa­kál-fejük" van az embereknek, amivel Illyés Gyulát ijeszt­gette Nizsnij-Novgorodban a szerelmes Ljuba, kérve, ma­radjon vele, mert „arra nyugaton megeszik a vicsorgó bur- zsujok". Arról alig esett szó, hogy virágzó városokat építet­tek, termékennyé tették a sivatagot, kifejlesztették iparukat s megvédték az új hazát, amelynek nemzetközi tekintélye ma már elvitathatatlan. Mit jelent számunkra Izrael? Egyebek mellett azt is, hogy 250 ezer magyar él ott, izraeli állampolgárként sem felejtette el anyanyelvét. De nemcsak magyarok élnek Izraelben, mert fokozatosan a népek gyűjtőmedencéjévé változott, az ősi vallásnak és a héber nyelvnek jutott a szerep, hogy össze­tartsa a világ minden tájáról bevándoroltakat. Ugyanakkor többszörösen vallási központ: a zsidó történelem kezdetén áll a város, ami a kereszténységnek és az iszlámnak is szent helye. Koradélután kezdődött és éjfél után ért véget a tízórás műsor, ami azt is jelenti, hogy gyakorlatilag nem nézhető végig, ennyi időt a legelszántabb tévénéző sem tud a készü­lék előtt tölteni. De talán nem is ez volt a cél. Volt tíz óra, bármikor be lehetett kapcsolni készüléket, s mindig Jeruzsá­lem jelentkezett. Sok minden volt benne, játékfilm, szóra­koztató zene, emberi sorsokat követhettünk nyomon, s ős­bemutatóként hangzott el Láng György Concerto Ebraico című hegedűversenye, amit Rásonyi Leila szólaltatott meg és a nálunk is jól ismert karmester, Uri Mayer. A kamera a pannonhalmi főapátot is Jeruzsálemben ta­lálta s a szent háttér előtt beszélt arról, hogy mit jelent neki Jeruzsálem. A Jelenések könyvéből olvasott fel, a mennyei Jeruzsálemről, aminek földi mása három vallás szent vá­rosa. A spirituális élmény mellett azonban itt van a látható és érzékelhető, az eleven világváros, több ezer éves törté­nelmével, pezsgő jelenével és a biztató jövővel, ami a meg­egyezés után a béke városa lesz, ahova mindenki azért za­rándokol majd el, hogy átélje a múltat és lélekben megiga- zuljon. Az is elhangzott, hogy erre még várni kell, talán éve­ket is. Jeruzsálem sok mindent megélt már. Josephus Flavius leírja, hogy a hódító rómaiak miként kegyetlenkedtek a lei- gázott zsidókkal, az újkori borzalmaknak is lesz majd törté­netírója. S talán arról is szólnak majd könyvek, hogy mit ho­zott a béke, aminek körvonalai, hosszú évtizedek után most kezdenek kirajzolódni. Zsámbék A zsámbéki prépostsági templomot a premontreiek épí­tették 1220 körül, sokáig a pálosoké volt s 1763-ban földren­gés pusztította el. A román kori monostorok gótikába hajló alkotása, romos voltában is megbecsülendő műemlék, ez vezette az 1934-39. közötti konzerváló munkát is, amit tu­dományos kutatás és feltárás előzött meg. Az elmúlt hetekben többször hallottunk a zsámbéki temp­lomromról, most végre a tévé is megmutatta, a szobrász Me- locco Miklós bölcs kalauzolásával. Kevés a műemlékünk, ezek jellegén is sokat rontott a múlt század második felének hozzá nem értése, sőt nem egy eset­ben dilettantizmusa. Jelenleg kétszáz kastély van veszélyes helyzetben, s helyreállításukra nincs pénz, vállalkozók is meggondolják, hogy ezekbe fektessék-e pénzüket. A zsám­béki templomra viszont jutott, nem tudni, hogy mennyi, a jelek szerint nagyon sok. Egy csigalépcsőt építettek hozzá, rikító piros tetővel, cél nélkül, ugyanis ezen a helyen való­színűleg soha nem volt csigalépcső, ma pedig a konzerválás sem indokolja. A műemlékek helyreállítására nemzetközi szabályokat hoztak, s ezeket minden országban betartják. Zsámbék kivé­tel, itt nagyon sok pénzért sikerült elfuserálni, egy kivétele­sen szép műemléket. Le kell bontani, mondta Melocco Mik­lós, a tervező szerint csak a vörös tetőcserepet kell kicse­rélni, mert az valóban nagyon feltűnő. Bizony nemcsak a tető feltűnő, az egész építmény az, a csigalépcsővel együtt. Persze lebontása is pénzbe kerül, s ma, amikor egyre keve­sebb jut a kultúrára, csak csodálkozni lehet azon, hogy senki nem hívta fel időben a figyelmet az elhibázott tervre. Aki járt már Zsámbékon, megütközve nézte a leleplező filmet, ami pedig nem is leleplezni akart, csak megmutatni Zsám- békot, tárgyilagosan, miként a tévének feladata. Éppen az a visszafogottság hatott, arra figyelmeztetve, hogy ismét va­lami költséges rosszra költötték a pénzt. Csányi László Oxigén Új, Magyarországon még ismeretlen, ám számos or­szágban már bevált szolgálta­tás elindítására vállalkozott nemrég néhány oktatásügyi szakember: egy zártkörű - te­hát előfizethető - szakmai hírle­vél szerkesztésére, amelynek megjelentetését 1994. januárjá­tól tervezik. Az Oxigén célja, hogy azonos érdekekkel, cé­lokkal rendelkező csoportok­nak, rétegnek, intézmények­nek - általános és középisko­lák, fenntartó önkormányza­tok - azonnal felhasználható információkat juttasson el, amelyek azokat határozottan érdekelhetik. Az információk rendkívül szerteágazóak, van szakmapolitikai, érdekvé­delmi, módszertani vonatko­zásuk, de tartalmazhatnak tisztességes üzleti ajánlatokat, pályázati lehetőségeket, a sort hosszan lehetne folytatni. Más területeken már évek óta él­nek a számítógépes, vagy nyomdai úton terjesztett hír­levelek, a tapasztalat azt mu­tatja, hogy általuk jelentős élőmunka, és pénz takarítható meg, hiszen az intézmények rövid időn belül információs bázisra tehetnek szert. A ha­vonta megjelenő hírlevelet témamenedzserek szerkesz­tik, akik egy-egy oktatási, vagy azzal kapcsolatos terület szakértői, a kész híreket pedig neves szakemberekből álló testület véleményezi. A kez­deményezés lényeges jellem­zője, hogy önálló üzleti vállal­kozás, gazdasági szervezet, politikai párt nem támogatja, s ez azt is jelenti, hogy az Oxi­gén politikailag és szakmailag semleges. tf t

Next

/
Oldalképek
Tartalom