Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-08 / 235. szám

4 (SPÚJSÁG BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1993. október 8., péntek A székely kör mesemondója a tévében Újabb lakások a központban Újabb épületet emel a Piramis Építőipari Szövetkezet Bonyhádon, a polgármesteri hivatal mellett. A program második ütemében tizenkét lakás és nyolc garázs készül. A lakások közül a legkisebb 39, a legnagyobb - négy és fél szobás - 107 négyzetméteres. Az épületet a jövő év első felében adják át a lakóknak, akik maguk választhatják meg a belsőépítészeti elemeket a fürdőszoba csempétől a szőnyegpadlóig. Fotó: Ótós Réka Hol mit vágnak? A bonyhádi székely kör veze­tője, Höfler Lajosné és ifjabb Ke­resztes Antalné népi mesemondó a közelmúltban Szombathelyen országos mesemondóversenyen vettek részt. Ennek kapcsán kér­deztük Höfler Lajosnét: — Ki hirdette meg a ver­senyt? — Az újságból értesültünk, hogy a TV2 mesemondó ver­senyt szervez, és a székely körből tizenketten jelentkez­tek a Gerhards Producer Iro­dánál. Az országot a tájegysé­gek szerint területekre osztot­ták fel, így a bonyhádiaknak Pécsre kellett utazniuk az első megmérettetésre. Egyébként még ezelőtt, a tavasz folya­mán a „Mária néni napok" ke­retén belül városi mesemondó versenyre is sor került, ezen huszonheten léptek fel. — Pécs után Szombathely kö­vetkezett ... — Szeptember közepén távirat érkezett, melyben kö­zölték, hogy 24-én Szombathe­lyen szakértő zsűri előtt kell Keresztesnének fellépnie, te­hát ő egyedül jutott tovább. Szombathelyen a meghallga­tásra egy régi malom épületé­ben rendkívül intim környe­zetben, szűk közönség előtt került sor. — A fellépés milyenre sikere­dett? — Erzsiké a Kóka Rozália által gyűjtött és feldolgozott Együtthálás című valóságos Második alkalommal érte inzultus szeptember 17-én az APEH ellenőreit a bonyhádi piacon. Az első eset még a nyáron történt. Az revizorok szokásos kőrútjukon a nyug­taadást ellenőrizték - próba- vásárlással. Egyik esetben történetet adta elő. A zsűri nagyon megdicsérte az ízes, eredeti bukovinai székely táj­nyelv valóságos visszadásá- ért. Beszédéből kitűnt a buko­vinai székely nyelvre jellemző sajátosság a szókapcsolatok­nál, szószerkezeteknél. A műsorszám után Lengyelfy Miklós külön is gratulált és búcsúzóul annyit mondott: - Még találkozunk. Helyezéseket, díjakat nem osztottak ki, csupán a fellépti díjat és az útiköltséget fizették meg. — Mikor láthatók a produk­ciók? — Az országos mese­mondó versenyt a televízió rögzítette és a kettes csatornán október 10-től vasárnap dél­utánonként közvetíteni fogja. Ezután Keresztes Antalnétól kértünk rövid tájékoztatást: — A mesemondáshoz az ötletet, mondhatni az indítta­tást lakóhelyemen, Cikón a helyi falutévé által meghirde­tett Ki mit tud? adta. Akkor kezdtem el foglalkozni a me­sékkel. Igaz, mindig érdekel­tek a furfangos, tanulságos székely mesék, történetek. Ezek talán azért is állnak oly közel hozzám, mivel anyai ágon jómagam is székely származású vagyok. Férjem szülei szintén azok, s ők a mai napig bukovinaiasan beszél­nek és tőlük tanultam, azaz „csak" fenyegették és szidal­mazó szavakkal illették őket, másik alkalommal azonban - szaknyelven szólva - mind­emellett a mozgásukat is kor­látozták. A gyanúsítottaknak hivata­los személy elleni erőszakért és forma. Visszatérve a Ki mit tud?- ra: - Megvásároltam Kóka Rozália könyveit és szorgal­masan lapozgattam, tanulgat­tam. Bonyhádon a véletlen foly­tán találkoztam és ismerked­tem meg Emma nénivel - Höf­ler Lajosnéval - elmondtam, hogy épp mire készülök, bíz­tatott sőt, s addig beszélget­tünk, míg a székely kör tagja lettem. Ma már 15 mesét tu­dok, de fellépéseim sikerei to­vábbi tanulásra, munkára ösz­tökélnek. Célom a népművé­szet mestere cím elérése, eh­hez azonban a saját magam ál­tal gyűjtendő mesék, történe­tek feldolgozása, rendszere­zése, szükséges. Hát... nem lesz könnyű annyi bizonyos. Amúgy „nyüzsgő" társa­sági család a miénk, hisz na­gyobbik fiam a cikói együttes­ben táncol - előtte a gyönki gimnázium német nemzeti­ségi tánccsoportjában - a lá­nyom furulyázik. Általános iskolás fiam, Viktor ugyan­csak kedveli a mesék biro­dalmát, jó néhányat megta­nult és az iskolai seregszem­lén is mesélt. Erzsiké szerényen elhallgatta, hogy szó, otthonunkban guzsa- lyast rendezett, s ezen puliszkát főztek, székely létére alkalmi né­met kórust alakított, melynek to­vábbi együtt-tartásán fáradozik. Hunyadi István kell majd a közeljövőben fe­lelniük. Szeptember 24-ére virra­dóra betörtek az aparhanti élelmiszer boltba és a závodi 58. számú üzletbe. A két ke­reskedelmi egységből élelmi­szert, cigarettát, alkoholt, ká­vét, mosóport, öblítőt és egy ajándékcsomagot vittek el, harmincötezer forint értékben. A fakivágásra és pótlásra al­kalmas időszak az ősz. Erről a munkáról a Bonycom Közüzemi Kft. ügyvezetőjét, Hübner Józse­fet kérdeztük. — Az elszáradt, beteg fák őszi kivágása mondhatni ru­tintevékenység, hisz év- ről-évre ismétlődik - mondta Hübner József - Ez váro­sunkra is vonatkozik. Mind­járt említeném a Perczel-kert- ben a könyvtár felé menet a fenyőfákat, ahol tucatnyi 10 méternél is magasabb, 25-30 centiméteres törzsátmérőjű beteg fát, jobb híján halálra kell ítélnünk. Ugyanez vonat­kozik az utak mentén néhány helyen a sorfákra, valamint a művelődési háznál levő juhar- és gesztenyefák némelyikére is. — Mitől betegszenek meg, pusztulnak ki a városban áfák? — Elsősorban az utóbbi években kialakult szélsőséges időjárásnak tulajdonítható, a nem szakszerű telepítésnek, hisz az ültetéskor sűrűre tele­pített fák befüllednek, mert nem kapnak elég levegőt, ko­ronájuk, leveleik megrozsdá­sodnak, lehullanak. Az ok le­het azonban vandalizmus is, amikor a növények kérgét sér­tik fel, vágják körbe, jeleket, betűket vésnek bele. — Mikor vágják ki a beteg fá­kat? — Csak lombhullatás után. A nagyobb fák kiemelését a DÉDÁSZ emelőkosaras kocsi­jával végezzük. Ez nem egy­szerű munka, hisz gallyazunk, a törzset daraboljuk. — Hol terveznek pótlást? — Perczel-kertben, a Fáy telepen a Budai Nagy Antal utcában. Persze idő kell, mire a fák megnőnek, igazából ti­zenöt év múlva lesz érzékel­hető a csere. Amennyiben pályázat útján pénzhez sikerül jutni, úgy két főbb helyre ültetünk fát: az evangélikus köztemetőhöz és a városi szennyvíztelephez, védő erdősávot. Á pótlásra, te­lepítésre szánt fa ára dara­bonként 300-400 forint, míg a 60-80 centiméteres örökzöl­deké 600-800 forint, ehhez természetesen még az ültetés­sel kapcsolatos közvetlen munkákat is fel kell számítani. A pótlásokat tavasszal végez­zük. A már megszokott fajok mellé néhány egzotikusát is teszünk, színesítve változato­sabbá téve a városképet. H.I. ragadt" rám a kiejtési szokás A peches ellenőrök 1. évfolyam 1. szám Ara: 33 forint 1993. október 28 Főszerkesztő: Kiss Dénes Az 1993. október 28-án megjelenő nemzeti újság tartalmából: Jó és rossz hírünk a világban - Közéleti interjúk - Magyar Munkás - Vállalkozó gazda - Mi történik a jövő héten? - Nemeskürty István történelmi sorozata - Bertha Bulcsu tárcája - Hol sírjaink domborul­nak - Szerzetesrendek Magyarországon - Szolgálta­tások: kiskert; hol, mi olcsóbb? - Nyelviskola - Kalendárium - Film, színház, zene - Keresztrejtvény - Levelezzünk! - Beszélgessen az országgal! Az ingyenes mutatványszamot a következő címre kérem: Név: ........................................................... Cím: ................................................................................... Irányítószám: A mutatványszámot igénylő szelvényt a következő címre kérjük visszaküldeni: Heti Újság Szerkesztősége, Budapest, 1399 Pf. 701/294. A beküldők között több száz negyed- és féléves előfizetést sorsolunk ki! i 4 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom