Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-06 / 233. szám
1993. október 6., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC «ÚJSÁG 5 Peugeot-iskola avatása Szekszárdon (Arhív felvétel) A ramMBCVH Knttkgdrimi é» Vili#/ HÍREI Üzleti út A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az Alicantei Tartományi Kamara részvételével üzleti találkozó lesz a spanyolországi Benidormban 1993. október 17-25. között. A rendezvény célja: külföldi befektetőkre váró - privatizálás alatt, vagy után lévő - vállalatok, üzletemberek kis-, közép- és nagyvállalkozók részére üzleti kapcsolat megteremtése. Szerződéskötések elősegítése és spanyol befektetőkkel való kapcsolatfelvétel lehetőségének biztosítása, profilkötöttség nélkül. További in- formció és jelentkezés a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara irodájában, Szekszárd, Arany J. u. 23-25. Telefon: 74/311-894. Kiállítások REHA '93, 1993. október 6-10. A kétévenként megrendezésre kerülő Nemzetközi Rehabilitációs Kiállításon és Kongresszuson 1993-ban a házi gondozás áll az érdeklődés középpontjában. A vüágon a legjelentősebb kiállítás ebben a témakörben. A+A Nemzetközi Munkavédelmi és Munkaegészségügyi Szakvásár és Kongresszus 1993. október 26-29. Európa legjelentősebb munkavédelmi kiállítása. Az idei kiállítás kínálatából: védő- felszerelések, védőberendezések, segédeszközök a por, zaj elektromosság, tűz, stb. ellen. Medica Orvosi rendelők és kórházak Nemzetközi Szakvására és Kongresszusa 1993. november 17-20. Immár 25. alkalommal rendezik meg Düsseldorfban a Medica-t, amelyet a szakma az orvosi rendelők és kórházak világfórumának nevez. A kiállításokról bővebb felvilágosítást ad: Máté Szilvia. Tel: 252-2490. Szimpózium „KOPINT-DATORG az élelmiszerexportért" szimpózium 1993. október 19-20. Kecskeméten. A szervezők ajánlják a szimpóziumot mindazoknak, akik:- élemiszeripari termékeket gyártanak és külpiacon értékesítenek,- élelmiszerexporttal foglalkoznak,- az élelmiszer területén működő szövetségek, szakmai szövetségek, kamarák, ágazati szakmai tömörülések vezetőinek és tagjainak. További informáicó a kamara irodájában, Szekszárd, Arany J. u. 23-25. tel.: 74/311-894. Címváltozás A Dombóvári Kereskedelmi és Iparkamara címe megváltozott. Új címük: Dombóvár, Molnár Gy. u. 13. fsz. 2. Október 15-én avatják fel Szekszárdon azt a képzési központot, amelyet a Peugeot magyarországi vezérképviseletének anyagi támogatásával alakítottak ki. A Peugeot Hungária Kft. kereskedelmi igazgatója Kovács Tamás elmondta: a szekszárdi 505-ös számú műszaki szakmunkás- képző iskolának 20 millió forint értékben adtak át személygépkocsikat, különböző hajtóegységeket, diagnosztikai készülékeket, alkatrészeket, ületve speciális szerszámokat. A Peugeot jóvoltából a tanműhelyben a leendő autószerelők a legmodernebb technikát sajátíthatják el. Az iskola a Peugeot által felkínált eszközökre támaszkodva a hároméves autószerelői képzés mellett két év továbbtanulással csoport-, vagy műhelyvezetői képesítést is ad. A szekszárdi iskola vállalja még, hogy a Győri Műszaki Főiskola felvételi vizsgájára is előkészíti a hallgatókat. Az Úgy tűnik, jó úton halad a kamarai törvény, hiszen a több éves előkészítő munka után várhatóan még idén az országgyűlés elé kerül. A tervezet kidolgozásának folyamatában az Igazságügyi Minisztérium valamennyi érdekképviseleti szervezet véleményét kikérte, s közel 30 szervezettel érdemben egyeztette elképzelését. A tervezet szövegébe minden olyan kívánságot beépített, amely szakmailag elfogadható volt, s nem ütközött más törvénybe. A vállalkozók mindenekelőtt gazdasági helyzetük megszilárdulását várják a törelkészítő tanfolyam ideje egy év. A korszerű tanműhely létrehozása - amelyet a Peugeot vénytől. Bevételeik növekedésére számítanak a kontárok kisöprése révén, s a vállalkozók becsületének elnyerésében bíznak a mestervizsga-rendszer visszaállításával, s a szakmák színvonalának emelésével. Hosszú távon valóban lehet egyfajta "tisztító" hatása a megalakuló három - ipari és kereskedelmi, kézműves, valamint mezőgazdasági - kamarának, ám túlzott reményeket táplálni és főleg gyors sikereket remélni, naívság lenne. A gazdasági környezetben igen nagy változásoknak kellene végbemenniük ahhoz, hogy sem az eladókÚj Peugeot az új tanműhelyben Hungária Kft., valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közötti együttműködés is rögzít - az autós nak, sem a vásárlóknak ne érje meg olcsó, gyenge minőségű árut forgalmazni, illetve venni. Sokan kényszerülnek ma még erre, pedig ők is tudják, hogy olcsó húsnak híg a leve. Amíg a vásárlók kénytelenek életben tartani a fekete piacot, addig az élni és virágozni fog. A zöldség-gyümölcs termelő, az állattenyésztő gazda is szívesebben kapálja a szőlőt és gondozza a tehenet, minthogy felhagyva mindezzel ölbe tett kézzel várja a munkanélküli segélyt, vagy a korai nyugdíjat. De kinek termeljen, kinek hizlalja a disznót? A felvásárló egyre ritkábvezérképviseletnek is érdeke, hiszen szervizeibe így kap majd magas fokon képzett autószerelőket. ban jön, s ha jön is, csak méltatlanul alacsony árat kínál a rengeteg munka ellenszolgáltatásaként. A piac egészét kell tehát rendbe tenni. S ebben az óriási munkában csak egyetlen tényező lehet a kamarai törvény hatályba lépése. Valószínűleg azonban még sok-sok törvény meghozása, de mindenekelőtt a nemzeti jövedelem, az ipari termelés, s ennek következtében a munkabérek növekedése vezethet el oda, hogy a ma még burjánzó fekete gazdaság végleg elveszítse a talajt a lába alól. D.Zs. Ferenczy Europress Hamarosan megalakulnak a kamarák A vállalkozói becsület visszanyerése a tét 1991. október 7-én Új Csemege-Kein! üzlet nyílik Szekszárdon Szeretettel várjuk vásárlóinkat a Csatári üzletházban nyíló • állandó engedményes akciókkal • jó parkolási lehetőséggel • közel 1000 m2-en több, mint 2000 féle élelmiszer és • 1 II Nyitás: 1991. október 7-én 14 h-kor. Szekszárd. Csatári-torok. Csatári üzletház Magyar iparosok képzése Luxemburgban Iparosképző programot indít a közeljövőben a Luxemburgi Kézműves Kamara magyar kisiparosok számára. A luxemburgi pénzügyminisztérium által támogatott több hetes képzés része annak az együttműködésnek, amelyet a két ország kézműves érdek- képviseleti szervezetei - a Luxemburgi Kézműves Kamara és az Ipartestületek Országos Szövetsége - Magyar Kézműves Kamara - folytat. Szűcs György, az Iposz elnöke elmondta: a programról még a nyáron született döntés. A program során a magyar vállalkozók szakmai, elméleti és gyakorlati képzést kapnak, az első két turnus még az ősszel megkezdheti a tanulást. Első körben asztalosokat és pékeket várnak Luxemburgba. Az Iposz a későbbiekben maga is szeretné átadni tapasztalatait a luxemburgi vállalkozóknak. A csereprogram megvalósítására segítségért fordul majd a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványhoz. Szűcs György szerint a gazdasági felemelkedés kulcsa a kis- és középvállalkozások súlyának növelése. Ez az egyetlen szektor, amely képes felszívni a növekvő munkanélküliséget, és meggátolni az egyre fenyegetőbb nagyipari környezet- szennyezést. A koncepciót jól illusztrálja Luxemburg példája. A kis nyugat-európai nagy- hercegség alig több mint tíz év alatt zárkózott fel az EK piacához és a folyamat sikeressége annak köszönhető, hogy gazdasága nyitott volt. Nagyszámú külföldi cég integrálódott a luxemburgi gazdaságba. A Luxemburgi Kézműves Kamarával való kapcsolat más kooperációs lehetőségeket is tartogat az Iposz-tagok számára. Ilyen például a termelési együttműködés, vagy vegyes cégek alapítása, ezeken keresztül a magyar iparosoknak egy EK-tagország szabványaihoz és szabályozóihoz kell alkalmazkodniuk. A luxemburgi kamara vállalná magyar bankszakemberek képzését is, megismertetve őket azzal, hogyan alakul Luxemburgban a pénzintézetek, valamint a kis- és középvállalkozások kapcsolata. Tények a privatizációról Még 753 társaság és 272 társasággá átalakítandó állami vállalat vár részben, vagy egészben eladásra az AVU portfoliójában. 1989-ben közelítő adatok szerint 2000 volt az állami vállalatok száma, melyek közül 1728 került az ÁVÜ megalakulásakor a szervezethez. Állami vállalatként 268-at számoltak fel és 174 cég került más szervezethez. Társaságként 57 cég szűnt meg felszámolással, vagy végelszámolással. A vagyonügynökség eddig 261 céget adott el teljes egészében. Az ÁVÜ-höz tartozó vagyon a legutóbbi felmérés szerint 801 milliárd forintnyi. Ebből a vállalatokban 148,9 milliárd, a társaságokban meglévő ÁVU-tulajdon pedig 652,1 müliárd forint. A privatizáció során mindinkább előtérbe kerülnek a hazai befeke- tetőket támogató különböző technikák. Az értékesítéseket e szempont szerint vizsgálva megállapítható, hogy a legkedveltebb forma az Egzisztencia-hitel igénybevétele. Az idén, augusztus végéig 11,9 milliárd forint értékű állami vagyont vettek magyar vállalkozók. Az Egisztencia-hitelt számos esetben azok a dolgozói kollektívák használják fel, akik saját munkahelyükön szereznek tulajdont a vásárlással. Az idén 58 MRP-szervezet összesen 12,91 milliárd forint értékben kapcsolódott be ily módon a privatizációba. Kárpótlási jegyért 6,29 milliárd forintnyi vagyon kelt el. A lízing viszonylag szűk körben terjedt el, eddig csupán öt ilyen típusú szerződés született, aminek eredményeként 1,34 milliárd forint értékű vagyon kezelését vette át a lízingelő.
