Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-26 / 249. szám
4 »ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1993. október 26., kedd A városházán hallottuk Több mint egy éve folynak a tárgyalások az önkormányzat és a MÁV illetékesei között, miután az előbbi - részben esztétikai, részben praktikus okokból - szeretné lebontani a vasúti átjáró melletti volt őrParkoló és fák házat és a helyére a Kop- pány-parti üzletsornál a szabályos megállást biztosító parkolót létesíteni. A kitartás - úgy tűnik - eredményt hoz, elvben sikerült a kérdésben megállapodni. E hasábokon is tudósítottunk már arról, hogy a jelenlegi állategészségügyi telep sem műszakilag, sem közegészségügyi szempontból nem felel meg, szükségessé vált a felújítás. Időközben azonban a hivatalosan Gőgös, a köztudat szerint Ki mit tud lakótelep új házai 'megközelítették az egykor biztos távolban levő létesítményt, így „szerencsés időben" élvezhették annak nem éppen kellemes szagát. Ezt a tényt mérlegelve olyan döntés született, hogy a telep ezen funkcióját megszüntetve más megoldást keresnek, ami nem más, mint hogy egy erre szakosodott szervezettől - a termelőszövetkezetekkel összefogva konténert bérelnek, amit a lakóhelytől biztonságos távolságban helyeznek el. A szarkahegyi vízelvezető és út építése érezhetően aktivizálta a Szilvás felőli oldal lakóit, hogy az ősztől tavaszig tartó áldatlan útviszonyok megszüntetésére inspirálják az önkormányzatot. Miután a kérésük teljesen jogosnak találtatott, továbbá értékelve az anyagi áldozatvállalásra tett ígéretüket, a polgármesteri hivatal megtervezteti a szóban forgó terület útnak is használható vízelvezetését, a konkrét költségek ismeretében történik meg a végleges döntés. Végül egy jó hír a város- szépítőknek: egy korábbi testületi döntés végrehajtásaként a többletbevételek lehetővé teszik egy faültetési akció finanszírozását, amelynek nyomaival reméljük, hamarosan találkozunk és a csemeték nem esnek barbár rongálás áldozatául. Lakot vár a papiak Nemcsak a tőzegtűzzel kínlódnak Regölyben, de más, annál sokkal kellemesebb feladatokat is megoldanak - tudtuk meg Fehér Kálmán polgármestertől, aki elöljáróban arról tájékoztatott, hogy megkezdték a fertőtlenítő ciszterna építését, ami négymilliós beruházás lesz, aztán meg látszik már a Tolna megyei telefonhálózat-fejlesztés beindulása is. Regölyben egy központ lesz, annak az épületét már megalapozták és hasonló munka ügyében Miszlára mentek a szakemberek. A polgármester szerint gyakorlatilag beindult a fejlesztés, a rendszert modernizálja a MATÁV és igaza volt annak, aki megvédte a szekszárdi tájékoztatón az rt.-t a várható beruházási késés miatt. Valamikor megfeddték a polgármestert, mivel valaki feljelentette, hogy tanácselnökként bevitte az öregek napközijébe gyóntatni a papot, most viszont nem dorgálnák meg, mert manapság a lelkekre is kell gondolni a község vezetőinek. Ilyen megfontolásból fogott össze az állam és az egyház, s kétmilliót adott a község az 1847-ben épült papiak felújítására. Olyan épületnek cserélik ki a tetőzetét, alakítják át a belsejét közel négymilliós költséggel, amit 1986-ig műemlékjellegűnek nyilvánítottak, de aztán vagy politikai, vagy gazdasági okból másként döntöttek az illetékesek odafönn. A lényeg most, hogy megfelelő parókia legyen, mert ha azt sikerül elérni, akkor talán lakója is lesz. Mayer Mihály püspök úr azt mondta, bízzunk, hát bizakodunk - mondta Fehér Kálmán -, aztán majd meglátjuk. Az én véleményem az - hamgsúlyozta hogy templom és kocsma nélkül nem falu a falu. Igaza van. Miért ott, ahol? Nemrégiben azzal keresték meg az oldal szerkesztőjét - nevük titokban tartását kérve -, mégsincs az jól, hogy a gyu- laji vadrezervátum legszebb völgyébe tervezik megépíteni Tamási új szeméttelepét és ott fákat irtanak ki. Lehetne annál jobb helyet is találni - mondták -, meg aztán az erdőgazdaság jelenlegi igazgatójának nem kéne az elődje döntését elfogadni ebben az ügyben. A téma után járva a következőket tudtuk meg. A 80-as évek elején merült fel, hogy nem üzemeltethető tovább a régi szeméttelep, ezért új helyszínt kerestek, amit Iregszemcse és Tamási között véltek először megtalálni, de az túl nagy szállítási távolságot jelentett volna mindkét településnek - kezdte Barkóczi Ferenc, a városüzemeltetési osztály vezetője -, majd elmondta , ezután szemelte ki az akkori vezetés Ja- kab-hegyet. Szempont volt, hogy közel, de mégis védőtávolságra legyen a várostól, a lehető legkisebb vízgyűjtőjű legyen. Olyan helyet akartak, ahol a talajvíz a legmélyebben található, agyagos a talaj, hogy a csapadék a talajvizet ne szennyezze. Környezet- földtani szakvélemény készült 1985-ben, ami igazolta, hogy a helyszín megfelel a követelményeknek, s ezzel egyidőben húsznál több szakhatóság hozzájárulásával városrendezési terv készült, amit lakossági fórumon egyeztettek és ellenérv nem volt. Kommunális hulladék lerakóhely tanulmánytervét készíttette el az akkori városi tanács 1988-ban - a szakhatóságoknak akkor is megfelelt a helyszín -, idén tavasszal pedig elkészült a teljes engedélyezési és kivitelezési dokumentáció. Gyakorlatüag most az engedélyeztetés van- folyamatban. Az önkormányzat, a két termelőszövetkezet és az erdőgazdaság között - az Erdőfelügyelőség jóváhagyásával - földcserékre került sor - hallottuk az osztályvezetőt -, így az önkormányzat kezébe keHa nem tudná Igen, ha nem tudná, akkor elmondjuk, hogy állítólag a vízözön után Noé vesszőkkel mérte a víz apadását és ezekből a leszúrt vesszőkből lett a szőlő. Ugyancsak eredetmagyarázó mondóból ismert, hogy azért terem olyan jó szőlő a hegy tetején, mert azokat a vesszőket Noé dugdosta el. Szólások, közmondások A bor beszél belőle. Jól tudja a bor árát. Lökd meg, bor buggyan belőle. Csúszik, mint a jó bor. Utolérte a bor. Ennek a bornak se kerepeltek. Azóta szereti a bort, mióta rágni nem kell. Csak kétszer szereti a bort meginni: ávemária előtt meg ávemária után. Nem iszik bort, csak az árát. Borral mos- dik, kolbásszal törülközik. A bor még az égzengésre meg az aludtejre is jólesik. Ahol a bor az úr, ott az ész koldulni jár. A jó bor hosszú meséje az iszákosnak. Bor, amennyi én akarom, búza, amennyit az isten ad. Bor, pecsenye nélkül a szerelem meghűl. Bor a serre: idd egyszerre, sert a borra: hagyd máskorra. Hámozva jó a bor. Jobb a jó bor kulacs nélkül, mint a kulacs jó bor nélkül. Legjobb a bor a tövén. Jó bor, szép feleség, csendes lelkiismeret - drága dolgok. Megveri a bor az embert, meg az asszony szája. rült a teljes említett rész. Úgynevezett vadbúvó cserjés helyett adták ezt a részt, így nem értékes erdőket tesznek tönkre - érvelt Barkóczi Ferenc. Tehát a szeméttelep nem a rezervátumba épül. Az erdő- gazdaság területe sem csökkent a cserék révén. Megkérdeztük Müller Jánost, az erdőgazdaság igazgatóját is, aki röviden annyit mondott, erdő szélében lévő, viszonylag értéktelen területről van szó, amit elcseréltek annak idején. Tény, valahol a szemetet el kell helyezni és ezért, az említett tényeket ismerve, nem rúg fel az ember egy korábbi megállapodást. Arról is értesültünk, hogy az új szeméttelepen alagcsö- vezés lesz, az elszivárgott, összegyűjtött csapadékvizeket szennyvízként kezelik, a telepen kívüli vizeket övárokkal kizárják. Talajvízfigyelő kutak vannak - egyet még létesíteni kell -, amelyekkel minden talajvízszennyezést észlelnek és azonnal beavatkozhatnak, ha kell, ezenkívül bekerítik a telepet és mindenféle biztonsági előírásnak megfelelővé teszik. Hiánypótlásként terveztetik a leendő telep rekultivációját is. Alapítvány a tájházért A szakályi önkormányzat néhány éve pénzügyi okok miatt átadta a kincstárnak a községben lévő, a Kapos- Koppány mente néprajzi értékeit őrző tájházat, aztán mivel nem nézhették tétlenül azt, hogy nem történik vele más, mint az állaga egyre romlik, ingyenes használatra visszavették. Aztán léptek is. Felvették a kapcsolatot az Istók Bt-vel, hogy felújíttassák a zsúptetőt és állítólag a héten megérkeznek Szakályba, s munkához látnak. Nagy szükség lenne (van) erre, mert ha nem javítják ki a tetőt, akkor a tavasszal beázik, s az összegyűjtött, a szobákban bemutatott nagy érték is megsínyli azt. A kemence is lerobbant állapotban van - javítására szakembert keresnek - és azt tervezik, hogy a puszta kertet olyannak adják megművelni, aki a régi veteményeskertet állítja vissza. Ha sikerül helyreállítani a tájházat, akkor az önkormányzat egy közhasznú munkást bíz meg, aki elvégzi a mindennapi szükséges teendőket. Az idén a helyi kisdiákokon kívül szinte senki nem látta, nem látogatta a tájházat, ez szomorú és azt a feladatot adja, hogy a jövőben vonják be a turizmusba, csalják az idegent Szakályba. Az előzőek mellett nagyon lényeges az a tény, hogy a szakályi képviselő-testület Kapos-Koppánymenti Hagyományőrzésért Alapítványt kíván létre hozni - ötvenezer forint biztosításával - a térség hagyományőrzésének, ápolásának a segítése, támogatása, a szakályi tájház tevékenységi körének és tárgyi gyűjteményének fejlesztése, hagyományápolási intézménnyé fejlesztése érdekében. Az alapítvány nyitott, a célok megvalósításához minden magyar és külföldi természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, közösség csatlakozhat, ha a célokkal egyetért. Az alapítvány politikamentes társadalmi-közösségi kezdeményezés, működése nyilvános, munkája és tevékenységének megítélése során épít a nyilvánosság, a társadalmi ellenőrzés lehetőségeire, a társadalmi támogatók kezdeményezéseire, javaslataira. Székhelye: Szakály, Polgármesteri Hivatal, Kossuth Lajos út 11, vagyonának kezelője pedig egy héttagú kuratórium lesz.- ékes - Fotó: Gottvald Károly „ ruszta a kert, s ehelyett a szantotold szépén virít . . . „Roskadófélben van a ház, hámlik le a vakolat . . Mérleg a monarchiából Amikor addig jutunk a beszédben Balogh Árpád né polgármesterrel, hogy nem licitáltak egymásra, mindenki földhöz jutott Sza- kályban, most már várják a piacot, a gazdasági felemelkedést, akkor Tar Lajos dombóvári mérlegjavító érkezik. A kezében lévő dobozt a hozott súlyokkal leteszi az asztalra, aztán kérésünkre mesélni kezd. — Az a mérleg, ami a futballpálya melletti kis épületben van, az száz év körüli, százados rendszerű. Ez annyit jelent - magyarázza - , hogy ha egykilós súly van a tányérján, akkor száz kilót mér. Egyébként ezer kilóig lehet vele mérni. Több mint harminc éve dolgozom a szakmában, de véleményem szerint ilyen nincs a megyében. Ipari műemlék. — Ki gyártotta? — Még hátra van a megtisztítása, de úgy néz ki, egy osztrák cég, talán a Schernberg készítette. — Mérleg a monarchiából. Megvan a cím - szól közbe érdeklődő kollégám. — Úgy van - bólogat a mester -, és nem is akármilyen! A féldekásra is reagál. Á régi súlyok és a súlytartó tányérja nincs meg, de majd csinálok én olyat - mosolyog -, amiről nem mondják meg, hogy nem az eredeti. Most helyre hozom és ha élnék addig, akkor száz év garanciát is adnék rá - búcsúzik. - Milyen jó, hogy harminc évig elfelejtették. i i t 1 i
