Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-16 / 242. szám

1993. október 16., szombat GAZDASÁG »ÚJSÁG 5 Csúcstechnológia Keszőhidegkúton Kétmillió gazdajelölt volna Csak kétszázezer embert tud eltartani a föld Tolna megye egyetlen pre- mix— takarmány előkeverék - üzeme 1989-ben épült Ke­szőhidegkúton. A Tolna Me­gyei Gabonaforgalmi Vállalat még a mezőgazdaság fényko­rában határozta el az üzem létrehozását, azért, hogy ma­guk termeljék meg az anya­got. A helyiség - egy 180 vagon befogadására alkalmas raktá­répület - Keszőhidegkúton adott volt. A vasút közelsége is nagy lehetőségeket kínált, mert akkor úgy gondolták, hogy a premixet exportálni is fogják. Aztán minden más­ként alakult. 1989 decemberé­től az üzem gazdasági társa­ságként működik, aminek fő tulajdonosa a Tolna Megyei Gabonaforgalmi Vállalat és ezen kívül még hat más tulaj­donos a gazdája. A huszonhá­rom dolgozóból tizenkettő a fizikai. Az üzemhez tartozik még a 13 ezer tonnás gabona­tárolótér is, ahol a KSZE-nek bértárolásban napraforgót, búzát, kukoricát tárolnak. A keszőhidegkúti premix- üzem ügyvezetőjével, Simon Flóriánnal az üzem munkájá­ról, a piacról és a tervekről be­szélgettünk. — A premixgyártás, amit számítógép vezérel. A kész programokat a gabonafor­galmi vállalat vásárolta meg a Kecskeméti Számításszerve­zési Társaságtól. Ötvenféle premixrecept áll az üzem ren­delkezésére. — Hogyan készül a pre- mix? — A gyártmánylapra, az adott premixnek megfelelően, ráírjuk, hogy miből mennyi szükséges, aminek a végösz- szege 100 százalékot tesz ki. Többnyire tizenötféle anyag­ból méri össze a beprogramo­zott számítógép a premixet. Ez alól kivétel a gyógyszer, a vitamin és a mikroelem, ezek kézi beöntéssel kerülnek a ke­verőbe. A számítógép meg­bízható, két ezrelék pontos­sággal dolgozik. — Honnét szerzik be az alapanyagot? — Az import anyagok egy részét a budapesti GABOMIX Kft.-től vásároljuk, de a többi alkotóelem is nyugati eredetű, így a németországi BFS cégtől is származnak alapanyagok, míg például a mész hazai ter­mék. Ide kapcsolódik, hogy a vitaminok árai az elmúlt négy év alatt megduplázódott, de a mi áraink nem követték ezt az emelkedést. — Hova szállítanak a ter­mékekből? — Jelenleg a legjobb vásár­lónk a gabonforgalmi vállalat, ő veszi meg a gyártott premix 60 százalékát, míg a többit gazdaságok, magánszemé­lyek. Nagy vásárlónk a Dal- mandi Mezőgazdasági Kom­binát, de Somogy megyébe is kerül a termékeinkből. A ma­gánvásárlóink - számuk több mint kétszáz - rendszeresen visszatérnek, jól fizető kun­csaftok. — Hogyan ítéli meg az üzem gazdasági helyzetét? — Az üzem meghatározott pénzügyi és gazdasági terv szerint dolgozik. A négy év alatt mindig nyereséget pro­dukált és elmondhatjuk, hogy az idei esztendő még a tava­lyinál is jobb lesz. Ellentmon­dást mutat az, hogy az or­szágban - így megyénkben is - csökkent az állatállomány, ezzel szemben a termelésünk emelkedett, szerencsére ter­jeszkedni tudtunk a piacon. Ténylegesen egy műszakban negyven tonna megkeverésére alkalmas az üzem, de ennyit nem tudunk eladni, és nincs is ekkora mennyiségre igény. Szorosan ide tartozik, hogy négy év óta, amióta az üzem működik, a termékeinkre - melyek hatóságilag engedé­lyezettek - reklamáció nem volt. Igaz, minőségileg folya­matosan ellenőrzi azokat az AGLAB és rendszeres „ven­dég" az üzemben a Fővárosi Takarmány- és Gyógyszerfe­lügyelet is. — Terveik? — Az újnak számító üzem premixgyártásra alkalmas, kész takarmánykeveréket nem tud előállítani. Új termé­keket is bevezettünk - így például a hidegkúti aromát -, és hatósági jóváhagyást köve­tően forgalmazzuk is. Azon vagyunk, hogy terménytáro­lóinkat ne üresen kelljen né­zegetni. E tekintetben új kap­csolatokat alakítottunk ki a környező gazdaságokkal, il­letve a KSZE-vel. A piac vo­natkozásában sem ülünk a babérjainkon. Nehezen ugyan, de jó termékekkel, megfelelő árakkal be lehet törni a piacra. Erre vonatko­zóan is vannak biztató kilátá­saink. Ugyanis Kazányból, a tatárok kerestek meg bennün­ket, megnézték az üzemet,,és bízunk abban, hogy létrejön az egyezség. (p. téri) „Az egyedüli üdvözítő megoldásként kikiáltott csa­ládi kisvállalkozói gazdálko­dásnak - ágazati méretekben véve - ma nincs gazdasági re­alitása", állítja a Mezőgazda- sági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ). A szakemberek szerint még nincsenek meg az induláshoz szükséges alapfeltételek, hiá­nyoznak a kisvállalkozások tömeges beindításához nélkü­lözhetetlen műszaki-technikai alapok, az anyagi források. Szakértői számítások szerint a jelenlegi nagyüzemek helyébe lépő kisgazdaságok megfelelő gép- és eszközellátása nagy­ságrendben ezermilliárd fo­rintos ráfordítást igényelne. A tulajdon természetbeni kiadásának és elaprózásának gyakorlata nemcsak a hazai gazdasági tapasztalatok fé­nyeivel ellenkezik, hanem szemben áll az agrárfejlődés világfolyamatával is. A min­taként tekintett Nyugat-Eu- rópában ugyanis az áruter­melő vállalkozások bizonyos ágazatokban csak egyre na­gyobb és nagyobb földterüle­ten gazdálkodva igazán ver­senyképesek, ezért egyre töb­ben szövetkeznek, használják közösen a drága gépsorokat. Az USA-ban is terjed a szö­vetkezés gyakorlata. A piacon igazán számottevő gabona- termelő, állattartó farmok mé­rete általában megfelel a ma­gyarországi szövetkezeteké­nek. Termelékenységük mint­egy háromszorosa a hasonló nyugat-európai gazdaságo­kénak. Azzal, hogy a részarány földtulajdonokat természet­ben jelölték ki, nem növeke­dett a föld eltartóképessége. Az ország haszonnal megmű­velhető földterülete csupán 200 ezer embert juttat megfe­lelő jövedelemhez, ezzel szemben a földekre ma közel 2 millió kistulajdonos tart igényt. Az így kialakuló bir­tokstruktúra csökkenti a jöve­delmeket, veszélyezteti a gaz­dálkodás stabilitását, a bérleti intézmény közbeékelésével pedig növeli a termelés költ­ségeit. A birtokpolitikai célok tisztázatlansága, a föld, az erdő és a vadászati törvény hiánya, a földtulajdonos és a bérlő jogainak rendezetlen­sége, valamint a kárpótlás el­húzódása - a MOSZ szerint - kaotikus állapotokat idézhet elő. Az érdekképviseleti szervek ezért arra a következtetésre ju­tottak, hogy az agrártermelés meghatározó szektoraiban csak a tőkeerős és megfelelő szakember gárdával rendel­kező nagyvállalkozások képe­sek megfelelni a piaci verseny követelményeinek, tehát a magyar mezőgazdaság talp- raáÜitásakor elsősorban eze­ket kellene támogatni. (FEB) Költségvetés és választási taktika Bevetésre váró titkos fegyverek? Élénken vitatkoznak a politikusok arról, hogy mire illik és mire nem illik felhasználnia a kormány­nak a költségvetési politi­kát, illetve magát a gazda­ságot. Többen szóvá is tet­ték már aggáljaikat a Par­lamentben: nem szabad megengedni, hogy a kor­mány a költségvetés amúgy is törékeny és sérü­lékeny egyensúlyát koc­kára tegye bizonyos válasz­tási megfontolások miatt! Kortes szándékú adóelen­gedéssel, adókedvezmé­nyekkel, a vállalatoknak mentőkötélként odadobott támogatásokkal, a fogyasz­tóknak nyújtott árszubven­ciókkal nem volna szabad veszélybe sodorni a gazda­ságot. Ez az aggodalom arra a nemzetközi tapasztalatra épül, miszerint az újonnan hatalomra kerülő pártok a nélkülözhetetlen, ám nép­szerűtlen gazdasági intéz­kedéseket igyekeznek kormányzati időszakuk első felére-háromnegye- dére összpontosítani, hogy a választásokat megelőző félévben olyan népszerű intézkedéseket tehessenek, amelyek a választók jöve­delmét növelik, munkahe­lyeket őriznek meg illetve teremtenek, függetlenül at­tól, hogy ezek néhány esz­tendő múltán súlyos teher­tételként nehezednek-e az ország gazdaságára, vagy sem. Az áralakulásból, az elő­zetes költségvetési terveze­tekből és a gazdaságpoli­tika kereteit meghatározó olyan nemzetközi megál­lapodásokból, - ilyen a Va­lutaalappal történt szerző­dés, vagy a Világbankkal kötött energiafejlesztési megállapodás,- nem az tű­nik ki, mintha a kormány a fent vázolt, népszerűséget szülő államháztartási és gazdaságpolitikai lépé­sekre készülne. De az el­lenzéki politikusok mégis óvatosak.így aztán most egy másik intés váltotta fel az előbbi aggályt: tartóz­kodjék a kormány az olyan gazdaságpolitikai lépések­től, amelyek huzamos időre elköteleznék az or­szágot, a későbbi új kor­mányt! Miért vállalna magára egy kormány jövőt torzító terheket? Hogy megnehe­zítse utódja helyzetét? Hogy csapdát állítson neki? De mi történik akkor- amit sokan nem zárnak ki- ha változatlan összetétel­ben, vagy más felállásban a mai koalíció hatalmon ma­rad, illetve valamely jelen­legi kormánypárt az új koa­lícióban helyet kap? Ebben az esetben a teljesíthetetlen terheket vállaló párt - ha továbbra is kormányon marad - saját jövőbeni ne­hézségeit növelné. Rövid távon amúgy is nehéz az ezer oldalról be­határolt költségvetésen lé­nyeges változásokat vég­rehajtani. A választások küszöbén legfeljebb arról lehet szó, hogy a kormány kerülje a választók szemé­ben ellenszenves, botrány­gyanús lépéseket. Ezért nyilván lassul majd a pri­vatizálás, nem kerül sor a köztisztviselők ezreit érintő államigazgatási ra­cionalizálásokra. Ami pe­dig a bevezetőben emelített vitát illeti? E vádak és ag­godalmak a választási harc fegyverkészletéhez tartoz­nak, s talán legközelebb majd éppen azok ássák elő őket, akik most felháboro­dottan tiltakoznak e „titkos fegyverek" bevetése ellen. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Megingathatatlan ingatlan-nyilvántartás Időhiányban a földhivatalok A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 145,76 148,56 ausztrál dollár 63,69 64,93 belga frank (100) 270,49 275,15 dán korona 14,64 14,90 finn márka 16,72 17,12 francia frank 16,85 17,13 görög drachma (100) 40,71 41,55 holland forint 52,98 53,84 ír font 139,37 141,97 japán yen (100) 90,14 91,34 kanadai dollár 72,49 73,89 kuvaiti dinár 323,42 328,92 német márka 59,62 60,58 norvég korona 13,55 13,79 olasz líra (1000) i 60,32 61,60 osztrák schilling (100) 847,69 861,29 portugál escudo (100) 57,41 58,51 spanyol peseta (100) 73,47 74,99 svájci frank 67,50 68,58 svéd korona 12,12 12,38 USA dollár 96,42 97,98 ECU (közös piac) 112,58 114,54 Kőolaj­készletek A Kőolaj- és Kőolajtermék Készletező Szövetségnek 1994. január 1-jén 300 kilo- tonna kőolajjal és kőolajter­mékkel kell rendelkeznie - ha­tározta meg a készleteket a szövetség igazgató tanácsá­nak első ülése. Ez a mennyiség az ország szénhirdogén szük­ségletét 20 napig fedezi. Az Állami Vagyonügynök­ség és a Tolna Megyei Vállal­kozói Központ együttműkö­dési megállapodása alapján egy hónapja működik az ÁVÜ Ügyfélszolgálati Iroda Szek- szárdon, a Széchenyi u. 24. sz. alatt. Ügyfeleink közül sokan ér­deklődnek a privatizálásra ke­rülő állami vállalatok üzletré­szeinek, vagyonrészeinek megvásárlási lehetőségeiről, a vásárlás feltételiről, a privati­zációs technikák részleteiről. Az aktuális privatizációs kínálatunkból megtekinthetők a kiírt pályázatok, a meghir­Az elmúlt egy évben rend­kívül nagy nyomás neheze­dett a földhivatalokra. Az év­tizedek óta megszokott napi munkájuk mellé a kárpótlás­ból adódó pluszmunkát is vál­lalniuk kellett, és ehhez társult még a részarány-földtulajdo­nok nevesítése is. A szek­szárdi körzeti földhivatal ve­zetőjével, Freppán Miklóssal a jelenlegi problémákról be­szélgettünk.- Ekkora termőföld-tulajdonos változás, mint ami napjainkban zajlik, még sosem volt Magyaror­szágon. Hogyan tudnak a földhi­vatalok ennek megfelelni?- Nagy felelősség hárul ránk és állandó időhiánnyal küszködünk, hiszen az árve­réseken szerzett földeket nem csak kijelölni, kimérni kell, hanem minden egyes árverést elő kell készíteni, a licitre ke­rülő táblákat számítógépen kell megjeleníteni óly módon, hogy az aranykorona értékben osztható legyen. Emellett csak elvétve tudunk foglalkozni részarány-kimérésekkel, mert nincs rá időnk.- Egyelőre nincs gazdája a földkiadó bizottságoknak és ez nehezíti az eredményes működésüket. S mivel min­den problémával úgyis hoz­zánk fordulnak, megfogalma­zódott az az igény, hogy a körzeti földhivatalok felügyel­jék a földkiadó bizottságok detett pályázati feltételek. A privatizációs technikákról az ÁVÜ által készített Privatizá­ciós Füzetek az ügyfélszolgá­lati irodában áttanulmányoz­hatok, illetve megvásárolha­tók. Néhány címszó a 20 témát felölelő sorozatból: Privatizá­ció Egzisztencia-hitellel. Pri­vatizáció befektetői kezdemé­nyezéssel. Privatizáció Mun­kavállalói Résztulajdonosi Programmal. Privatizáció lí­zinggel. Hogyan vegyünk üz­letet? Csőd és privatizáció. Legnagyobb az érdeklődés a kárpótlási jegyek felhaszná­lási lehetőségei iránt. Tájékoz­munkáját. Ennek realitása egy hónapon belül eldől. A ta­nácskozáson egyébként több olyan kérdés is elhangzott, amely tükrözi az érintettek törvényértelmezési gondjait. Néhányat megemlítenék. Az 1993. évi II. törvény 6. parag­rafusa, a táblában kialakuló sorrendiséget a földkiadó bi­zottságokra hárítja. Ha azon­ban nem jön létre az egyez­ség - ami elég gyakori -, ér­telmetlen a sorrendiség meg­állapítása, akár sorsolás útján is, mert a földkiadó bizottsá­goknak nincs döntési jogkö­rük. Ugyancsak vitatott intéz­kedés és jelenleg az Alkot­mánybíróság tárgyalja, a rész­aránytulajdonú ültetvények AK-ban ki nem fejezett érték- növekedése. Például: szántó­ból szőlő művelési ág lett, így a magas AK érték miatt a té- esztagok csak kisebb területet kaphatnak. A kárpótlási törvény alap­ján a termelőszövetkezeti földalapok 2, illetve 3 részből állnak. A téesztagok rész­aránytulajdona eddig is nyü- ván volt tartva, de a már emlí­tett törvény kapcsán képzett 20-30 AK földalap, illetve a vagyonnevesítésre fennma­radt földek felett a közgyűlés­nek kellett rendelkeznie, hogy személy szerint kinek mennyit juttat. Mindmáig csak 5600 fő javára történt meg eddig a be­tatást adunk a kárpótlási jegy privatizációhoz való elfoga­dási feltételiről az üzletvásár­láshoz, az Egzisztencia-hitel­hez, az MRP-hez. A kárpótlási jegyek befektetési alapokban történő felhasználásáról, a kárpótlási jegy - részvény- csere jegyzési módokról, ará­nyokról, árfolyamokról, jegy­zési helyekről is információval rendelkezünk. Ügyfélszolgálati irodánk te­lefonszáma: 74/316-288, na­ponta 8 és 16 óra között szíve­sen várjuk mindazokat, akik­nek szükségük van privatizá­ciós ismeretekre, informáci­ókra. Nászainé Hábel Klára irodavezető jegyzés, akik közül többen már évekkel ezelőtt kiváltak a tsz-ből. Országosan nagy gondot okoz a földalapok átjárható­sága, itt arra gondolok, hogy egy-egy gazdának több helyen is lehet egy-egy darab földje, mert a kárpótlás során így si­került licitálnia. Ugyanakkor a gazdálkodás szempontjából az lenne a cél, hogy egy he­lyen legyenek a földek. Tisz­tázatlanok a cserékkel kapcso­latos jogi ügyletek is, nem egyértelmű ezek jogszerűsége.- Kérem, hogy számokban is foglalja össze a megyében mű­ködő földhivatalok elmúlt évi munkáját.- A kárpótlással kapcsola­tos adatszolgáltatás során 45 ezer okiratot adtunk ki. A me­gyei kárpótlási hivatallal pél­dásan jó a kapcsolatunk, talán ennek köszönhető, hogy a leg­jobb megyék között tartanak számon bennünket. A földkiadó bizottságoknak 55291 tulajdonilap másolatot adtunk ki, a földalapok elkü­lönítését 54 nagyüzemnél vizsgáltuk 233 ezer hektáron, ami 4 millió 700 ezer AK-nak felel meg. A törvény szerint december 31-ig be kell fejezni az árveréseket, utána a föld­kimérések várhatóan fel­gyorsulnak majd. Mauthner Magyar­német tárgyalások Hasznosnak és eredmé­nyesnek ítélte háromnapos magyarországi tárgyalásait Petra Wemicke, Sachsen-An­halt német tartományi élelme­zési, mezőgazdasági és erdé­szeti miniszter. Főként a ma­gyar mezőgazdaság privatizá­ciós gyakorlatára volt kiván­csi. Németország keleti tarto­mányaiban is többen szor­galmazzák, hogy a magyaror­szágihoz hasonló kárpótlási jegyeket alkalmazzanak. Az ÁVÜ hírei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom