Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-09 / 210. szám

1993. szeptember 9., csütörtök DUNAFÖLDVÁR »ÚJSÁG 5 Magánügyek Nálunk nincsenek ve­zetők - válaszolja ismeret­len beszélgetőpartnerem a telefon másik végén. Isme­retlen, és pusztán azért az, I mert miután bemutatkoz­tam és közöltem hívásom célját, ó nem volt hajlandó a névtelenség homályából kibontakozni. Ha jól sej­tem, nem neveletlenségből tette, egyszerűen nem akarta megtenni. És en­nek alapján, amit ön el­mondott, nem óhajtok nyilatkozni - folytatta to­vábbra is névtelenül, el­mondta, hogy a sajtóval egyáltalán nem akar talál­kozni, és letette a telefont. Kár. Szinte az egész országot I bejárta az a szórólap, ame­lyen egy szülő az úgyneve­zett dunaföldvári szektát vádolja gyermeke eltünte­tésével. A kiadványról egy vékony szemüveges tizen­éves srác tekint ránk, té­tova arckifejezése azt súgja, lelke szabad prédája lehet jónak és rossznak. Édesanyja szerint, mikor í legutóbb látták, személyi­sége leépült, egészsége megromlott. Az emberek elhiszik neki, a szórólap meggyőző. Ha én a földvári „szekta", továbbiakban: gyülekezet ha nem is veze­tője, de rangidős tagja len­nék, azonnal felkeresném a szülőt, és közölném vele, lám, gyermeke nincs ná­lunk, mi nem vagyunk szekta, csakcsupán jámbor keresztény gyülekezet, I vagy ha nálunk van, hát személyisége felépült, egészsége látványosan ja­vult. Ha én lennék ő, kel­letlenül, vagy készségesen, talán szőrmentén, de nyi- j latkoznék, legalábbis ne­vemet adnám a hangom­hoz. Az még ugye hihető, hogy egy közösségnek nin­csen vezetője - hiszen itt bizonyára a tizenéves ta- | gok hihetetlenül kiforrott 1 személyiséggel rendelkez­nek - de az már valóban I gyanúra adhat okot, hogy a fent említetthez hasonló súlyos vádak ellen nem emel szót senki. Mert, mondják, aki a bibliai hit talaján áll, annak nem le­het titkolni valója. A hit magánügy, de kérdés, hogy kinek a magánügye: a gyü­lekezeté, a kamaszfiúé, | vagy talán a szülőé is. Tóth Ferenc Gimnázium: béke és csend Bíznak a béremelésben Az ország csaknem kétszáz gimnáziumának ranglistáján a dunaföldvári Magyar László Gimnázium évek óta a középmezőnyben foglal he­lyet, a századik és a száztize­dik hely között. Most jó esé­lye van arra, hogy előkelőbb helyen végezzen, hiszen a fel­sőoktatási intézményekbe je­lentkezők hatvanhét százalé­kát felvették. Az iskolában hatvanhatan érettségi-vizs- gáztak, hatvanan sikerrel vet­ték az akadályt, közülük harmincnyolcán próbáltak be­jutni főiskolára, egyetemre, sajnos öten már az alkal­massági vizsgán kihullottak a rostán.- Nagy hibája ennek a fel­vételi rendszernek, hogy eze­ket a vizsgákat a tanítóképzőn nem csinálják meg előbb - mondja Veisz fános, a gimná­zium igazgatója -, hiszen csak áprilisban derült ki, hogy nem felelnek meg, így ők már se­hová nem jelentkezhettek. Volt diákjaink zömében pe­dagógusképző szakokra je­lentkeztek, ketten orvosi egye­temen, ketten pénz­ügyi-számviteli fősikolán ta­nulnak majd. Műszaki pályára öten indulnak. A mi állományunkhoz és körülményeinkhez képest elégedett vagyok az idei év­vel, hiszen a műszaki, orvosi, és a pénzügyi pályákon nagy a tolongás.- Mi van azokkal, akiket nem vettek fel, vagy nem is jelentkez­tek sehová?- Zömében sikerült elhe­lyezkedniük, minden évben ez derül ki így ősz felé. Min­denki valahol megtalálta a he­lyét, átmenetileg valahol munkába tudott állni. Egyik tanulónkat például nem vet­ték fel tanárképző főiskolára, ő nyelvtanfolyamra iratkozott be, aztán egy év múlva újra megpróbálja a felvételit. Egy-két főről lehet elmondani, hogy nincs semmilyen lehető­sége. A többi, ha mást nem ta­lál, elmegy szakmát tanulni.- Sokak szerint ma a közel­múlthoz képest is jobban leértéke­lődött a tudás presztízse. Milyen pályát részesítenek előnybe ma a végzős gimnazisták?- A bölcsész érdeklődés ál­talában jellemző, most a diá­kok közel ötven százaléka megy ebbe az irányba, de ez eddig is hasonló volt. Az óvó- és tanítóképzők iránt csök­kent, a pénzügyi-közgazda­sági pályák felé most kezd emelkedni az érdeklődés. Mi újság a 3/b-ben? Utóbbi területre a nyolcvanas években ritkán volt egy-egy jelentkező. Az a fajta leértéke­lődés, amelyet említett, ennél az évfolyamnál nem tapasz­talható. Jelentős százalékuk olyan ambícióval járt ide, hogy felsőfokon folytassa ta­nulmányait.- Milyen a pedagógusok köré­ben az iskolaépület körüli bonyo­dalmak visszhangja?- Csend van, mivel nem tudunk semmit azon kívül, hogy tavasszal a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezet kezelé­sébe kerültünk. Jó lenne, ha közölnék velünk, hogy mit akarnak. A gimnáziumnak az lenne a jó, ha a ferences rend kapná meg az épületet, mi pedig pénzt kapnánk egy új gimnáziumra.- Milyen a pedagógusok han­gulata?- Békés.- Bíznak a januári béremelés­ben?- Nem egészen jó, hogy eb­ben bíznak, de remélhetően - ha nem vezetik be a központi béremelést - akkor egy elfo­gadható helyi béremelés lesz. Tavaly egy „tisztességes", ti­zenöt százalékos béremelés volt, és bízom abban, ha nem is ilyen mértékben, de arányo­san az önkormányzat emeli a fizetéseket.- Van-e változás idén a tan­rendben?- A számítástechnika indul tízgépes rendszerben, az első­söknek már kötelezően heti két órában a technika órák he­lyén. A másodikosok már a régi kis gépekkel elkezdték, így az alapokkal ők is meg fognak ismerkedni, és nekik, amennyiben lesznek érdek­lődő tanulók, szeretném fel­ajánlani a fakultációt.- Úgy tudom, jött három új pedagógus.- Deák Árpád nyugdíjba vonult, helyette egy ma­gyar-történelem szakos, egy német-orosz szakos kolléga jött. A számítástechnikára - nem teljes óraszámban - egy mérnöktanárunk van. Mind a három kolléga a gimnázium hajdani tanítványa volt.-Tf- Fotó: Degré A csirkék ették meg a biogilisztát Egy kistermelő, aki nem lett milliomos A gilisztaügynek nevezett, botrányba fulladt biohumusz-előállítási lázról már azok is múlt időben be­szélnek, akik elszenvedői vol­tak. A „technológia megvásár­lása" címén pénzt kérő gazda­sági társaságok szélhámos­sága következtében az embe­rek vállalkozásba vetett hite, rosszabb esetben egzisztenci­ája rendült meg. Ha a kárval­lottak jelenidőben fogalmaz­nak, akkor legfeljebb a pénzin­tézetek felé törlesztendő adós­ság utolsó részleteiről szólnak. A ma már nyugdíjas Wol- ner István csak egyike volt annak a körülbelül húsz du­naföldvári kistermelőnek, akik alaposan ráfizettek az üz­letre.- Először 1990-ben, a nyári időszakban vásároltam hu­szonöt ezer forintért gilisztát, csak magán alapon, nem vol­tam kapcsolatban egy kft-vel sem - kezdi a történetet Wol- ner István -, így értékesíteni nem tudtam. Ákkor volt a Flóra és Fauna Kistermelő Szövetségnek egy gi­liszta-szakcsoportja, oda kel­lett belépnem az értékesítés reményében, de ez sem segí­tett. Az állomány aztán any- nyira felszaporodott, hogy há­rom millió gilisztám lett. Ké­sőbb Solton kapcsolatba ke­rültem egy személlyel - O. J.-néval -, aki OTP-hitelre vá­sárolt 200 ezer gilisztát, és üz­lettársak lettünk. Van egy kis tanyám, ott helyeztem el a gi­lisztákat. Az eredmény az lett, hogy teljesen „maccsba" ma­radtam, nekem kellett a solti adósságokat az OTP felé kifi­zetni. Jelenleg is 55 ezer forint tartozásom van, amit azóta is nyögök. Több, mint három­száz ezer forintot kifizettem ezekre a dolgokra. Néhány százezer darab még jelenleg is van az állományból, de hát ér­téktelen. Ön használta az előállí­tott biohumuszt? Én magam próbálkoztam biohumusszal, és úgy tapasz­taltam, hogy rendkívül elő­nyös hatása volt. Ha nem lett Wolner István volna bio, akkor a giliszták kipusztultak volna belőle.- A beruházása előtt tájé­kozódott afelől, hogy meny­nyire biztos az értékesítés ?- Nem, csak a barátaimtól kaptam bíztatást. Eljártam a Flóra gyűléseire, és hallottunk róla, hogy rendkívül sokan nagy összegekre tettek szert. Én sajnos már később kezd­tem, de hangsúlyozom, hogy talán jobb is, mert így tudom, hogy senkit nem vágtam át, nem csaptam be. A probléma ott van, hogy nekem óriási rá­fizetésem lett. A Flóra ígérete­ket adott arra, hogy a sorban következő személyek állomá­nyát adják majd el, külföldre szállítanak belőle. Bekérik az adott mennyiségű gilisztát, és kiutalják a pénzt. Ébből nem lett semmi, csak ígéretek vol­tak, hogy minél több személy beugorjék ebbe a dologba. Á külföldi piac már csak „ete­tés" volt. Minden gyűlés azzal kezdődött, hogy megverik az elnököt. Az elnököt később le­tartóztatták. Vácott éhség- sztrájkot folytattak többen, volt, aki az öngyilkosságba menekült, mert az adósságból nem tudott kikeveredni. Ne­kem nagy nehezen sikerült, de érezzük még most is, és hosz- szú évekig még.- Mekkora hasznot remélt a vállalkozásból?- Az ígért összeg körülbe­lül 300 forint lett volna kilón­ként. Wolner István azután meg­próbálkozott egy másik úton megszabadulni a gilisztáktól: a Szabad Földben olvasta, hogy Debrecenben indul bio- tojás-termelés, és egy ismerő­sével elment érdeklődni. Az újságban még garantált 30 fo­rintos felvásárlási árat ígértek, a tojásokat egyébként kozme­tikai célokra használták volna fel. Mire odaértek, már csak tíz forintos árat javasoltak, Tornacsarnok: testületi nem Szeptember 2-án kabinetü­lésen vitatta meg a képvi­selő-testület a város anyagi hozzájárulását a Szakoktatási és Ipari Centrum Kft. által ter­vezett tornacsarnok építésé­hez. A képviselők akkor úgy döntöttek, hogy, mivel a kft. garanciát nem tud nyújtani a beruházás folytatásához, a ma délután sorra kerülő testületi ülésen nem támogatja a létesít­ményt. Az ülésen megtekinthetik és véleményezhetik a képviselők a város leendő címerének leg­újabb változatát, amelynek a címerbizottság elfogadását ja­Malom­privatzáció: hírzárlat Ellentmondásosak a duna­földvári malom privatizáció­járól szóló hírek. Bár a pályá­zat nyertesének személye már ismert a malom dolgozóinak körében is, a megyei vállalat szekszárdi megbízott igazga­tója és az ÁVÚ illetékese sem hozta nevét nyilvánosságra, mondván, nem történt meg a szerződéskötés jóváhagyása. Tóth Éva, az ÁVÚ főtanácsosa elmondta, hogy a jóváhagyás azért késik, mert Tolna me­gyéből panaszos levelek ér­keztek, amelyeknek tartalmát vizsgálják. ugyanakkor beszervezték őket ügynöki munkára. Elin­dították a biotojástermelést a környéken, Pakson, Előszállá­son, és Dunaföldváron is. Na­poscsirkéket vásároltak, ami­ket hagyományos módon kel­lett felnevelni, és három hó­napos kora után teljesen bio­takarmányra kellett átállítani, minden nap 15 szál gilisztát kellett nekik adni. Azt is kö­zölték velük, hogy a biota­karmányt is biztosítják. Idő­közben Debrecenben raktáron rohadtak a tojások, és tőlük már át se vették. A vége az lett, hogy a tojásokat dunaúj­városi munkatársai vették meg, Wolner Istvánt pedig a bíróságra idézték tanúnak. Ahogy mondja, neki ebből anyagi kára nem származott, csupán erkölcsi, mert ő volt az, aki belevitte a környék la­kóit a költségekbe.- Miből fizetik a törlesz­tést?- Az én szakmám tv-rádió műszerész, de felhagytam vele, és birkatartásra álltam át.- Mennyiért veszik át a gyapjút?- 1989-ben még kétszáz fo­rinton felül vették kilóját, 1991-ben már csak 35 forin­tért, és jelenleg is e körül mo­zog a felvásárlási ár. Égy birkán egyébként négy kiló gyapjú van - teszi hozzá. vasolja. Mégpályáztatják a hi­vatal megüresedett jegyzői ál­lását, amelyet 1994. januárjától kell betölteni. A pályázatot a Tolnai Népújságban hirdetik meg, elbírálásáig a hivatalve­zetői teendőket Bakallár Zsoltné látja el. Várhatóan döntés születik a testületi ülésen többek közt a könyvtárvezetői állás betölté­séről, az Aranykalász Mező- gazdasági Szövetkezet és az önkormányzat közti ingatlan- cseréről, valamint a Város­háza falán elhelyezendő 1956-os emléktábla elhelyezé­séről is. Szabad volt a vásár... A bolti áraknál valamivel olcsóbban vásárolhattak a földvári szülők és gyerekek augusztus utolsó két hetében tornafelszerelési cikkeket az általános iskola tornacsarno­kában. Az vásárlási akcióért Kere­kes Péter, az általános iskola testnevelő tanára volt a „fele­lős" egy személyben, aki a Diák Sportegyesület javára, bizománybán* kísérelte meg értékesíteni a tornaórákon amúgy is kötelező dresszeket, cipőket. Sajnos az érdeklődés nem ostromolta az egeket, a készlet alig negyede talált gazdára, az egyesület szerény, három ezer forintos bevételt könyvelhe­tett el. A csekély forgalom ellenére - ami talán annak is betudható volt, hogy gyenge volt a hír­verés -, a tanár úr jövőre is megpróbálkozik a vásárral. Fotó: Ótós Atkukkantó Szelektív hulladékgyűjtés Közös, központi szemét­lerakóhelyet létesítenek Dunaújváros körzétének községei. A beruházás, amely egy német céggel közösen történik, lehetővé teszi a szelektív hulladék- gyűjtést. AzMMK programjai Két képzőművészeti kiál­lítással várja az éreklődő- ket szeptemberben a du­naújvárosi Munkás Műve­lődési Központ. Szeptem­ber 6-án Endrey Nagy At­tila festőművész tárlata nyűt a Mező Imre Iskola fo­lyosógalériájában, szep­tember 20-án pedig Med- vegy András és Kodaj Mik­lós alkotásai kerülnek a nagyközönség elé. Baleset a vasműben Súlyos munkahelyi bal­eset történt múlt pénteken a Dunai Vasmű Energia- szolgáltató Kft. területén. Egy kazán bontása közben egy tartógerenda több, mint két emeletnyi magas­ságban eltörött, és öten a mélybe zuhantak. A baleset körülményeit a rendőrség vizsgálja. ♦ i >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom