Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-04 / 206. szám
4 KÉPÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1993. szeptember 4., szombat Faddon a pénz, Görcsönyben a pap hiányzik Az egyházmegye érdekében a püspök úr oda helyezi a papot, ahol a legnagyobb szükség van rá - közölte telefon-érdeklődésünkre Juhász Tibor, a Görcsönyből érkezett új faddi plébános. Márpedig úgy néz ki, Faddon nagyon kell a segítség. Bár a püspök úr hírzárlatot rendelt el az ügyben, azért a plébános úr annyit elárult, hogy „teljes csikágó" van. Üres a kassza, se fizetésre, se tüzelőre való. Kénytelen az önkormányzathoz fordulni gyorssegélyért. Görcsönyben még rosszabb a helyzet, hiszen ott meg pap nincs, a „váltás" másik tagja, Simon József, az egykori faddi plébános ugyanis nem vette át a görcsönyi plébániát. Eltűnt, senki nem tudja, hol van. No, de a hívők számára nem is ezek a „szenzációk" a fontosak, különben is, vannak jó hírek. A plébános úr szerint ugyanis fellendülőben van a hitélet Faddon, ezt rövid - bő egy hetes - itt-tar- tózkodása ellenére már tapasztalja.-Az emberek ki vannak éhezve a jó papra, olyanra, aki hitelesen hirdeti az evangéliumot. Egyre többen jönnek misére, egyik nap például hattól negyed nyolcig gyóntattam, őszintén szólva ilyen „aktivitást" sem a hitéletben, sem a segítőkészség terén Baranya megyében nem tapasztaltam. Most is itt vannak nyolcán a faluból, betonozzák a garázst. Szerencse, hogy „a szegénység mellett kedv is akad". Juhász Tibor elhivatottsággal beszélt a tervekről, melyek között szerepel római katolikus templom építése Dunaszentgyör- gyön, és a lelkeké Faddon. A rockzenében is jártas plébános úgy tűnik, nagy kedvvel veti magát a munkába, ugyanis Piramis-slágert citált mottóul: „égni kell annak, aki gyújtani akar", sk — Ez egy áldás, hogy megváltozott az idő. Már én is sajnáltam szegény teheneket. Csak a kiégett füvet találták. Napjában többször is végigmentünk a területen, estére kelvén még jól is laktak - mondja Horváth Zoltán, Zoli, aki úgy a 16-17. évét tapossa. Dolgozott a tsz. magtárában iskola után, de Laci bácsi, az egyik tehenes gazda, elcsábította. Ő meg engedett ennek a csábításnak, csalogatásnak, no meg a munka járandósága, a hét kerek ezres sem hagyta hidegen. — Nem nehéz a feladat, ami a munka fizikai részét illeti - folytatja tovább Zoli - Hallottam, hogy az előző években volt ellés a réten, állatorvosért futás ... Most ilyen, szerencsére nem fordult elő. A reggeli kihajtás után van a nem éppen kicsi menetgyakorlat, addig, amíg feltöltődik a bendőjük. Aztán egyre lassabban vánszorognak, majd megáll, megpihen, elfekszik a csorda. — Nem nagy a létszám ... — Sajnos, nem! Tizenhármán, tizennégyen vannak, s ez mindössze öt gazdáé. A valamikori medinai híres tehéntartásnak egy nyúlfarknyi maradéka ... Egy arc - egy mesterség Horváth Zoltán, a pásztor — Te ugye Szedresből jársz ide? — Igen, reggel hétkor van jelenésem a falu végén, onnan indulok. Addigra a másik utcákból is kihajtják a teheneket, és így együtt mendegélünk. Teleengedem a vályút friss vízzel a reggeli itatáshoz. Majd délben is, és az esti hazamenetel előtt. Délután hatkor van záróra. Megint végigkísérem a falun az állatokat. Május elsején, amikor munkába álltam, hallottam az intelmeket: „Arra vigyázz fiam, hogy a tilosba ne menjenek!" Mert jócskán körül vagyunk véve tilossal! Ott, túl a focipályán vannak lóheréskertek, itt a kövesút, a maga nagy forgalmával, a másik oldalon a Sió partja a bérbeadott kaszálóval, amott meg a Sárvíz. Alvás vagy figyelmetlenség nem lehet, merj e kevés állatból is van azonnal olyan, amelyik elkószál. Segítőm, Cézár kutyám sem volt mindig a helyzet magaslatán, nagyon megviselte a meleg. Sokszor nekem kellett még „őt" is helyettesítenem. Próbáltam életet verni bele, s időnként megfürdettem. A teheneknél arra is vigyázni kell, hogy ne verekedjenek. Megsértenék egymás tőgyét. Persze, ha mindegyik olyan szelíd, jámbor és szófogadó lenne mint Bimbó, akkor bizony nem fájna a fejem. De van ám nekem Katim is, ő a legvadabb. Bántja a többit, főleg ha nem a párját, a Böskét látja maga mellett. — Meddig tart a megbízatásod? — November elsejéig szól. Ha olyan hideg lesz a tél, mint amilyen meleg volt a nyár, szerintem erre az időre már megjön a zimankó. — Egész nap egyedül, egy kutyával és tizennégy tehénnel. Nem unalmas egy kicsit? — Szeretem az állatokat, ezért nem. Az otthoni gazdaságunkban is vannak, így nem ismeretlenek, se nem szokatlanok. Figyelgetem, ahogy legelésznek. Sok érdekességet lehet tapasztalni, észrevenni. Meg a falubeli barátok is gyakran felkeresnek. Beszélgetünk, mesélgetünk. Főleg a vágyainkról. így aztán túl gyorsan telik a nap. Vasárnaponként meg nem is hajtok ki, az a szabadnapom. Ez a kis eső jót tett a legelőnek, szemmel láthatóan nőtt a fű. Most kezdődik az igazi legeltetés, most degeszre tudják enni magukat. — Eljön október vége, az utolsó napod. Utána mit fogsz csinálni? — Még nem tudom... ez nekem is rejtély ... Konrád László Veszélyes útszakasz Bogyiszlón A falu belterületén jó ütemben halad a gázvezeték építése. De mint minden örömbe, ebbe is vegyül némi üröm. Jelen esetben a közlekedési nehézségekre kell gondolni. Arról tájékoztatott bennünket Tóth István alpolgármester, hogy most a főútvonalak mentén dolgoznak az árokásók és a vezetékfektetők. Konkrétan az Ady és a Honvéd utcáról van szó. Kérik, hogy az arra járók, közlekedők fokozottan figyeljenek, hisz ez a szakasz veszélyes kanyarokkal tűzdelt, történt ott már halálos baleset is. Padlások kincsei... Szék, fonott ülőkével Egyszemélyes ülőbútor. Medinai szokás szerint bent a lakásban. A ház elé, vagy a „gádorra" ritka kivétellel hozták ki. Kintre ott volt a ház előtti pad, több személynek, vagy a háromlábú fejőszék, vagy a deszkából készített sámli. Házilag fabrikált széket - a lakásban - szinte sehol nem lehetett látni. A támlás, fonott ülőkés széket német mesterek esztergálták, készítették és kocsin, vagy háton hordva árulták a falvakban. A sok használattól a gyékényből font ülőke bizony elvékonyodott, kikopott. Ilyenkor két választás maradt: megvárni míg jönnek a székkötő gyékényesek, vagy a ku- korieacsövek fosztott, fehér levelét madzaggá sodorni, s azzal „házilag" újra kötni az ülőkét. Ez utóbbi volt a gyakoribb. A munka végeztével a két fonat közét zsúpszalmával kitömték, s máris teljesíthette szolgálatait a megújult szék. A javítás nem csak ebből állott. Ha eltört, vagy elkopott a csoszogó, a lábtartó, azt könnyűszerrel kijavította minden fab- rikálásban járatos falubeli. A medinai parasztházaknál szokás volt a konyhában felállított sarokpad is, melyen elfért az egész család. K. L. Keressük a Steiner lányokat! Margit Tolnára ment férjhez Klotildot, Magdát és Mar- gitot keressük, akiknek a nagyanyjukat Boda Klotild- nak hívták, ö pedig leánya volt dr. Boda Vilmos járásbírónak, képviselőnek, főszerkesztőnek, aki 1873-ban megalakította a Szegzárdi Tornász Tűzoltóegyletet. Még ebben az évben létrehozta az első megyei lapot a Tolnamegyei Közlönyt. Jelentős szerepe volt a gimnázium, a sétakert létrehozásában, elnöke volt a dalárdának, s egy ideig a kaszinónak. Az Önkéntes tűzoltóságnak 1914-ig főparancsnoka, az utóbbi nyolc évben elnöke is volt. Részt vett az 1893-ban megalakított megyei tűzoltószövetség létrehozásában és 16 évig ott is elnökölt. Meghalt: 1916 augusztus 28-án. Az ekkor kiadott gyászjelentés szerint gyászolja felesége Fejős Janka, dr. Boda Vilmos, mint fia, Steiner László takarékpénztári könyvelő? és Steiner Károly honvéd százados mint unokái, Steiner Klotild és Magdus mint dédunokái. Margit később született. Boda Vilmost nagy pompával az alsóvárosi temetőben a családi sírboltba helyezték örök nyugalomra. Ezt a síremléket azonban nem találjuk. Felkutatásához remélünk segítséget a Steiner-lányok- tól, főleg Margittól aki Tolnára ment férjhez, de a házastársa nevét eddig kideríteni nem sikerült. Ha olvassa e sorokat kérjük, jelentkezzen! Csőglei István a megyei tűzoltószöv. elnöke (Tolna, Alkotmány u. 6.) Koporsó a szemétdombon Irritálja Tolnán a temetőbe járókat ez a kidobott „használt" koporsó. Olvasónk, Szeri János hívta fel rá a figyelmünket. Ott hever a szemétdombon, az elsárgult koszorúk és virágok között. Időnként betakargatja valaki ágakkal, levelekkel, ilyenkor egy kis időre eltűnik a szemek elől, míg el nem fújja róla az álcát a szél. Persze az furdalja mindenki oldalát, hogy van-e benne „valami". De belenézni még senkinek nem volt bátorsága... Fotó: Ótós Becsengettek Rendhagyóan nyitották meg a tanévet a tolnai I. Számú Általános Iskola első osztályos tanulóinak. Az idén ugyanis külön rendeztek műsort a kicsiknek és a szüleiknek, mely a könnyebb beilleszkedést segítette. A program egy nagyon kedves köszöntővel indult, majd voltak versek, táncok, daltanulás a tavalyi negyedikesek közreműködésével. A három „elsős" tanító néni Forster Ja- kabné, Schäffler Ferencné és Fenyvesi Mihályné elmondta, hogy a most indított első osztályok közül egy német tagozatos, a másik kettő pedig művészeti és sportos jellegű. Az évnyitó annyira tetszett az egyik kis elsősnek, hogy így szólt: „Ez jobb mint az óvoda! " Chochol Erzsébet Órán Betűvetés Szünetben Önmagukat elzáró csapok Nincs felhajtás, (de) szép a Pajtás Tanévnyitó értekezlet „avatta fel" a Pajtást Az önkormányzatnak tett ígéret betartatott: a kétéves, nem hivatalos „határidő" lejárta előtt jó fél évvel csendesen elkészült a Kossuth utcai Pajtás étterem Tolnán, amely a helybéli gyerekek közétkeztetésében a legfontosabb szereppel bír. Az Alimentál Kft. immáron saját tulajdonában levő konyhában főz, az eddig a Pa- tex-kultúrházban történő étel- készítés megszűnik, pontosabban csak a rendezvényekre korlátozódik. Az új létesítményben mintegy 1100 ebédet főznek naponta, ezzel a mennyiséggel jóllakatják az I. sz. iskola diákjait és tanárait, valamint a helyi rendőrőrs dolgozóit, akik valamennyien az új étteremben fogyasztják el az étkeket. Rajtuk kívül az I-es iskolához tartozó óvodák, (kivéve a selyemgyárit), a ll-es iskola és kisdedóvói, valamint a 7. sz. óvoda kapja innen a déltájban esedékes betevő falatokat. A „szenzáció" azonban nem ez, hanem az új étterem. Az egyelőre sivár udvarból belépve más világba csöppen az éhes ember. A hangulatvilágítástól a mosdó önműködően elzáródó csapjaüg semmi sem szokványos, ám a lehető legegyszerűbben működtethető. Kellemes, sőt kifejezetten elegáns a környezet, hét- köznapian szólva igen jól néz ki az új, egyszerre mintegy 140 főt befogadni képes Pajtás. Egy gond van vele, szépsége - tekintve az általános iskolás gyereksereg „általános" viselkedését - törékenynek tűnik, nehéz lesz megóvni mostani állapotában. Az új étterem rendezvényeknek is otthont ad, de nyitva áll a csak kíváncsiságból arra vetődök előtt is: nini, ilyen is van Tolnán. sk Fotó: Gottvald <
